Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-12-30 / 52. szám
o Ci A karácsony ünnepe, melyet nevezhetnek háborús, véres vaey fekete karácsonynak most a nemzet-családnak volt ünnepe. A tűzhelyeken, az egyes családoknak kebeléből bizony-bizony ezrek és ezrek hiányzanak. Üres volt a helye asztalnál, karácsonyfa előtt, a templomban az apának, a fiúnak, a testvérnek a helye. De e helyet kitöltötte a szeretet, mely most a családon kívülre is eljuttatta melegítő, enyhítő sugarait. A katonák kórházai a nemzetnek családi tűzhelyeivé lettek, a hova elzarándokoltak — elzarándokolnak mindazok, kiknek a Gondviselés a szereteten, a részvéten, az érzésen kívül csak valami anyagi javat is juttatott. A karácsony a béke idején a családok ünnepe. Mostani időben valóban a sebesültek, a beteg és har- czoló katonák iránt való szeretetünknek kifejező ünnepe lett, A nemzedék, mely mindig csak a békesség ünnepét ülte e napon .. nem látott még ilyen karácsonyt. A nemzedék, mely a béke idején fázódva gondolt a kórházak ridegségére . . . most megtöltötte szeretettel, gyöngédséggel és családias érzésekkel. Azok a harczosok, a kik haláltmeg- vető bátorsággal néztek a halál szemébe . . . most olyanokká lettek, mint jámbor gyermekeink. Azok a hősök, akik a legrettenetesebb fájdalmakat szisszenés nélkül tűrték: most könyekre fakadtak és sírtak a szeretetnek, a figyelemnek megérzésében. A felállított karácsonyfában gyermekeik karácsonyfáját látták. A Jézus irgalmas szive nevében hozott krisz- kindlikben — az ő kis fiuknak vagy leányaiknak Jézuska ajándékát szemlélték. Mikor pedig felhangzott a székesegyházi műkedvelő kar gyönyörű, szinte egekbe ragadó karácsonyi éneke, Benkö plébános meleg, szerető szava az ő községük, városuknak templomába képzelték magukat. Otthon . . a melynek melegét oly régen nem érezték. Oh . . a karácsony szent érzéseit elnyomni lehetetlen. Kicsi, végtelen kicsike kis porszem erőlködése az embernek, egyes újságoknak: a karácsonyi hangulat elnyomása. Még szokatlanságot, még újságot, még meglepetést sem szereznek vele. Hiszen a karácsony a tavasznak erejével és visszatartbatlansággal járja át a lelkeket. Hát még az otthontól távollevő sebesült katonákat. Végre is a gyermek-szobába szorulunk a karácsonyi n pokra, irta egyik újság. Mert máshoj vigasztalást örümöt most nem találunk. És ime azok a gyermekek is — küldöttek minket — a nemzetek otthonába. A sebesülteknek tanyájára. Azok a gyermekek megosztották a Jézuska hozományait; leszedegették a karácsonyfa gyertyácskáit, ékességeit és küldötték velünk — azoknak, a kik nem érezték gyermekeik örömét, csicsergéseit és csókjait. Oh, sose volt a karácsony szerete- tének ereje oly kifele ható, mint most . . . mikor benn a szivek mélyén, az otthonokban a remény és aggodalom, a fájdalom és részvét érzései hulámoztak. Azok a karácsonyi énekek. Feled- hetlen lelki gyönyörűséget szereztek azok a karácsonyi énekek a vasárnapi 11 órás szent misén, melyet a színükig megtelt székesegyházban a székesegyházi műkedvelő énekkar előadott. Szinte megtöltötték a lelkeket az áhitatnak érzéseivel, a gyermekkor emlékeivel és ebben a szomorú, nehéz karácsonyi hangulatban is felemelték a sziveket. Reményt, hitet és bizalmat öntöttek az elernyedt lelkekbe is. Több van ezekben az énekekben, mint művészet. Valami égi erő, a harmatos egeknek üdesége és a megváltás hitének átömlése. Uj élet, uj eszme, megújhodás és a lélek kibontakozása a földnek bilincseiből. A kik hallották elteltek gyönyörűséggel. Különösen — sokaktól hallották — Pataki pásztor-énekeinek gyönyörű hangjai markoltak a lelkekbe. Es a tárczákba is, mert uj év megváltása czimén a gyűjtő hölgyek a jótékonyságnak áldozatos koronáihoz is jutottak — a vitéz katonák ruháira. Ez énekeket megismétli a műkedvelői énekkar uj év napján. A 9 és 11 órás misén . . . Mai számunkhoz utalványt mellékelünk, Szíveskedjenek előfizetésre vagy esetleg utó fizetésre felhasználni és hozzánk postafordultával visszaszármaztatni. .HETI SZEMLE“ A háború. Mi történt hát Szerbiában? A sok rémhírrel, mende-mondával szemben a hivatalos magyarázat így vet világosságot a szerbiai eseményekbe: — Hadseregünknek a szerbiai győzelmes előnyomulás után történt visszavonulásáról különböző, részben teljesen alaptalan híresztelés keletkezett. Ezokból azoknak a felderítéseknek alapján, amelyeket legfelsőbb rendeletre egy magas katonai bizalmi személyiség a helyszínen haladéktalanul végzett, a következők szolgáljanak felvilágitásul : A kivívott sikerek után a balkáni haderők főpararancsnoksága minden hadviselés ideális czélját, az ellenség teljes leverését vette tervbe, emellett nem számolt eléggé a leküzdendő nehézségekkel. Az időjárás mos- tohasága folytán a csekélyszámu és zordon területen átvezető utón a szállítási vonalak olyan állapotba jutottak, hogy a szükséges élelmiszer és lőszerkészletek odaszállitása lehetetlenné vált. Mivel pedig az ellenség egyidejűleg uj erőket gyűjtött és támadásba ment át, offenziánkat kénytelenek voltunk megszakítani és az okosság parancsolta, hogy a hadsereg kedvezőtlen viszonyok között döntő harczba ne bocsátkozzék. Szerbiába benyomult haderőnk a hátrányos viszonyokkal számolva visszavonult, de meg nem verték. Meg nem tört bátorsággal néz az uj harczoknak elébe. Aki derék csapatainkat fáradságos visszavonulásuk után látta, annak fel kell ismernie, hogy milyen nagy erkölcsi érték lakozik bennünk. Elkerülhetetlen volt, hogy e visszavonulás alkalmával emberben és anyagban érzékeny veszteséget ne szenvedjünk s megállapítandó, hogy a veszteségeink mérvéről elterjesztett hirek a való tényeket messze túlhaladják. A legjobb szellemtől álhatott csapataink napok óta jó szólásokban vannak s mindennel ellátjuk őket, ami szükséges. Eddigelé a határoknál csupán járőrök között lefolyt csatározásokra került a sor. Őfelsége az eddigi főparancsnokot egészségi tekintetekből előterjesztett kérelmére a főparancsnokságtól felmentette és helyére cs. és kir. fensége Jenő főherczeg lovassági tábornokot kinevezni kegyeskedett. * Potiorek tehát nyugalomba megy. Egyidejűleg Bosznia és Herczegovina vezénylő tábornokává és tartományi főnökévé Sarko- ticz altábornagyot nevezte ki a király. * A szerbiai események kiegészítésére nem érdektelen a következő komoly forrásokból eredő előzményeket ismerni : — Szerbiai rohamos győzelmünk kap csán a szerb udvart kétségbeesés fogja el. A kirájy a trónörökössel együtt a frontra megy. És drámai jelenetek közt esküdteti meg a szerb katonákat, hogy az utolsó védelmi vonalat a végsőkig védelmezni fogják. Parancsot intéznek a szerb katonasághoz, hogy, aki megadja magát, annak rokonain állanak bosszút. Mindezek tetejébe tárgyalást kezdenek Bulgáriával Maczedónia miatt. De ez csak ürügy s arra szolgál, hogy a tárgyalások alatt elvonják észrevétlenül a bolgár határról a szerb katonaságok s azt is a frontra már eleve elkészített megerősített állásokba állítják. A balkán népei úgy fogják fel Szerbia jelen helyzetét, mely csak ideig-óráig tartó siker. Szerbia egy újabb hadjáratot nem bir el. De az ő sorsa különben is északon dől el. Hadvezér a magyar földmivelők- ről. A „Gazdaszövetség“ szerkesztője megkérte Boroevicz hadseregyarancsnokot, hogy nyilatkozzék a magyar földművelőkről, mint katonákról. A kiváló hadvezér erre a következő választ küldte: A magyar gazda, a nemzet e gyöngye, kiválóan harezolt. Vitéz kitaitó, az időjárás viszontagságaival és a nélkülözésekkel szemben majdnem érzéketlen; mindig jókedvű, engedelmes és ragaszkodó, mint egy jó gyermek. A magyar gazda örömmel adja oda verejtékének és vérének utolsó cseppjét is. Én harminchat évvel ezelőtt Sarajevo ostrománál megtanultam a magyar gazdát becsülni, ma Tomaszow, Grodek, PrzeSzatmár-Németi 1914. deczember 30. mysl és még sok más csata után csodálom. Az Isten tartsa meg Magyarország legerősebb oszlopait: a magyar gazdákat! Boroevic gy. t. A kárpáti harczok. Hőfer jelentése szerint az oroszok karácsony estén és a szent éjszakán különös hevességgel folytatták támadásukat. Csapataink négy napi vitéz harcz után az uzsoki szorost visszafoglalták. Négyág és Latorcza vidékén több támadást az ellenségnek súlyos veszteséget okozva visszautasítottuk. Vezér szálláson túl vertük az oroszokat. Nyugalom a balkáni harcztéren. Hőfer altábornagy hivatalosan jelenti: A balkáni hadszíntéren tiz nap óta nyugalom van. Egyedül a Száva és Drina mentén folynak olykor jelentéktelen csatározások. Bileca vára a montenegróiaknak deczember 24-én megkísérelt gyenge támadását visszaverte. Háborús hirek. .4 német birodalmi bank leszállította a némát kamatlábot 6%-ról 5°/o- ra. — A franczia 18 éves ifjakat, tehát azokat 1916. kik évfolyambeli sorozáskötelesek — behívják. — .4 japánok titkos tervét, minden áron behatolni Európába . . már kezdik értékelni. A spanyol sajtó felszisszen és kifejezést ad aggodalmainak. Védő gátat kell emelni — Írja — a sárga veszedelem ellen. — Az angol munkások karácsonykor béketüntetéseket rendeztek. A kormány megtiltotta, hogy Angolországban az angyalok békedal- lát énekeljék. — Anglia is fél a japánoktól. Eddig is ellenezte, hogy az európai harczte- rekre japán haderőket szállítsanak, — Görögország ne:n száll ia meg Maczedóniát. — Madame Thebe, a világhírű jósnő, a francziáknak dédelgetett jósnöje a mi győzelmünket jósolja. — .4 botozást újra behozták az orosz hadseregbe. — Sembat szoczialísta miniszter kárhoztatja a japánok segitségülhivását. Kössön Francziaors/ág inkább tisztességes békét, mint elérje azt a gyalázatot, hogy a sárga veszedelemre szoruljon. — A japán paralament válságba jutott, feloszlatták a parlamentet. — Angliában még meg van a hajlandóság a statusquo alapján békét kötni Kitchener lord szerint. — Vezérszálláson túl vertük az oroszt. Az oroszok három támadást intéztek Aklos ellen, amelyet tüzérségünk visszavert. Menekülőben az oroszok Vezórszálláson és Voló- czon épületeket gyújtottak fel. Csak dicséretet érdemel Kiss Árpád színigazgató a múlt heti repertoáért. Ikrek a táborban, Vörös ördögök, Szökött katona, Kaméliás hölgy mind olyan darabok, melyek nemesen szórakoztatják a közönséget és élvezetet nyújtanak. — Á közönség honorálta a darabokat, mert megtöltötte a színházat, sőt még póthelyekre is szükség volt. — A színészek játéka, rendezés, díszletek, kosztümök, zene művészi összhangra törekedtek. — A Vörös ördögöknek irodalmi értéke nincs, de aktualitása, megható, lelkes képei könnyeket csaltak a közönség szemébe és népszerűvé tették a darabot. Szökött katona nagyobb hatást ért volna el, ha a színészek jobban megtanulták volna szerepüket. Kiemeljük Dési Jenőt, aki az ikrek alakításánál hatalmas és jól sikerült munkát végzett. A pálma azonban a múlt héten Csige Böskéé, aki a Kaméliás hölgyben Margitot úgy kreálta, hogy a fővárosi színházaknak is dísze lett volna. Jók voltak : Horváth Miczi, Lukács Sári, Tom- bor Olga, Szécsi, Ny árai, Forgács és Simon Jenő. — Heti műsor. Kedden : Kis király Szerdán : Tim&r Liza Csütörtökön: 7 ó. Vörös ördögök 10 ő. Kabaré a Pannóniában. Pénteken; Lotti ezredes Szombaton: Jönnek a németek.
