Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-11-11 / 45. szám
6 „A Vasárnapi Újság“ november 8 iki száma egy sereg szenzácziós érdekességü képet közöl különböző harcztereinkről: Balogh Rudolf pompás fölvételei az északi harcztér- ről, melyek a legszebb és legérdekesebb háborúi fölvételek közé tartoznak, magyar katonatisztek fölvételeit a szerbiai harcztérről, képeket a főhadiszállásról, a nyugati harcz- terekről. Csingtauból, stb. Szépirodalmi olvasmányok : Lakatos László és Galsworthy regénye, Kozma Andor verse, Takács Sándor czikke a török időkből stb. Egyéb közlemények : Cálaisi képek, s a rendes heti rovatok: Irodalom és művészet. Sakkjáték. Halálozás stb. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre öt korona, a „Világ-króniká“-val együtt hat korona. Megrendelhető a „Vasárnapi Újság“ kiadóhivatalában (Budapest, IV., Egyetem-utcza 4.). Ugyanitt megrendelhető a „Képes Néplap“, a legolcsóbb újság a magyar nép számára, félévre két korona 40 fill. Két kozákot fogtak Nyíregyháza mellett. Nyíregyházáról Írják : A Nyíregyháza melletti Uj fehértó határában az éjjeli őrök tegnap két lerongyolt és kiéhezett kozákot fogtak, a kik a máramarosi betörés idején elszakadtak az orosz seregektől és azóta bujkáltak Magyarországon. A kozákok, miután az éjjeli őrök elfogták őket, térdenállva könyörögtek életükért. TARKAKÉPEK. Hány ló van Európában ? Tekintettel az európai háborúra, érdekes lesz tudni, hogy hány ló van Európában. Az egyes államokban a lovak száma a következő : Oroszország 24.803,872, Németország 4.345,047, Fran- cziaország 3.197,729, Magyarország 2.350,661, Anglia 2.243,724, Ausztria 1.802,748, Olaszország 925,878, Románia 864,324, Svédország 586,030, Spanyolország 546,035, Bulgária 538,271 Dánia 535,016, Belgium 355,355,229. A felsorolt számadatokból kitűnik, hogy 43 milliónál több Európában a lovak száma. A lengyel légió is közreműködött a hazánkha betört orszok visszaverésében mint köztudomású. És ezt szinte természetesnek találja mindenki. Mert nem az első eset, hogy lengyel testvéreink velünk har- czoltak Összehoz bennünket az észak zsarnoka a czárizmus elleni küzdelem. Itt voltak velünk 1849 ben is, mikor szintén elébe álltunk az orosz zugó áradatának, Ki csodálkoznék azon, hogy most is megjelentek, hogy most is oldalunk mellé álltak dicső küzdelmünkben ? Papiros, mint óvszer a hideg és nedvesség ellen. Az 1870—71-iki német- franczia háború egyik veteránja, a ki a lapokban sokat olvasott arról, hogy a franczia és orosz fronton harczoló katonák, mily sokat szenvednek a tartós esőzés okozta nedvességtől és a hirtelen beállott hidegtől, levelet irt a Frankfurter Zeitungnak, melyben a papirgöngyölet melegtartó és nedvességtől óvó tulajdonságára hivatkozva, a következőket Írja: „Régi, de — sajnos — csak kevéssé ismert és használt óvszerrel szolgál a hideg, és nedvesség ellen a közönséges papiros. Én magam is aki az 1870—71-iki téli hadjáratban részt vettem, használtam ezt, és mondhatom a mellemen és a hátamon az ing fölött alkalmazott papirboritással meg tudtam magam óvni a hideg és nedvesség káros következményeitől és egyáltalán a meghűléstől úgy, hogy alig szenvedtem valamit, mert a papirtakaró a nedves ruhának és a hidegnek a testre való hatását ereeményesen gátolta meg ; fázós és hideg lábakat is ajánlatos a harisnya vagy kapcza fölött papírba göngyölni igy a láb melegen marad s arról sem hül meg az ember. Mivel papiros, vagy újság, vagy csomagoló papírhulladék mégis csak akad mindenütt, remélem, hogy ez irányú tazasztalatom közlésével jó szolgálatot teszek harczoló bajtársaimnak“ A német agg-harcos e kipróbált szerét melegen ajánljuk a mi hadvezetőségünk és katonáink figyelmébe is. Nincs többé svábbogár. Egy lap olvasó, ki részt vesz abban az általános rajongásban, a mely a németek csodálatos hőstetteit övezi, egy szerény kis indítvány propagálását „HETI SZEMLE“ kéri tőlünk. Azt indítványozza ugyanis, hogy ezúttal a svábbogarakat nevezükk szerb-bogaraknak, röviden : szerbeknek. Ennek az a nagy haszna is meglesz, hogy igy legalább ezentúl a gazdaasszonyok remélhetőleg gondossabban fogják pusztítani a háztartásoknak e kellemetlen szégyenét. Dohánytermésünk. Idei dohánytermelésünk mennyiségben és minőségben is jó közepes. Holdankint átlagban hét métermázsa termés várható, vagyis az idei összes hazai termés százezer métermázával fogja meghaladni a műt évi gyönge termést. Ez a jó eredmény általában kedvező időjárásnak tudható be, melyet a kismértékű szárazság és helyenkinti jégverés csak kevéssé befolyásolt. A termelőktől az idei dohánytermést a máskor is szokásos időben, deczember hónapban fogjá beváltani. NÉPHUMOR. Háborús—Mókaságok. Rendnek „muszály“ lenni. A háború csinálja a legnagyobb felfordulást és a háború teremti meg a legnagyobb rendet. Pancsovára este érkeztem. A Grade Hotelben vettem szobát. A portás elébem tette a szokásos bejelentőlapot s én kitöltöttem : hogy hívják, mi a foglalkosása, honnét jön és hová megy, hol és mikor született ? Éjfél után sikerült elaludnom. Hajnali három órakor élénk dörömbölés ébresztett föl. Na biztosan itt vannak a szerbek, mert este a fényszóróik működését már megfigyelhettem. De mégse. Nem a szerbek, hanem a a portás. — Mi baj ? Ki kell költözködnöm ? Talán kiürítjük Pancsovát ? — Nem, kérem — feleli zordon előkelőséggel a kapus. — A bejelentőlapot a városházáról visszaküldték, mert nem tetszett odairni, hogy melyik hónap hányadik napján tetszett születni. Hogyan fogott el egy magyar csendőr három szerb tisztet. Egy derék csendőr, egy jászsági fiú, közvetlenül a montenegrói határon, Cselebics körül volt estéli őrjáraton. Egy magános szerb parasztház akadt útjába s csupa unalomból föltaszitotta az ajtaját. Unalma azonban hirtelen izgalommá vált, mert a vendéglátó házigazda asztalánál három szerb tiszt ült barátságos poharazgatás közben. Arról természetesen szó sem lehetett, hogy egymaga berontson a szerbek közzé, akik máris észrevették őt. Gyors elhatározással úgy tett, mintha erős csendőrőrjáratot vezetne s jó hangosan a ház körülzárására utasította a nemlétező őrségét. Amikor a „czélozz“ vezényszó is elhangzott, feltüzött szuronnyal megái lőtt a ház ajtajában és felszóllitotta a tiszteket, hogy adják meg magukat s fegyvereiket dobják ki az ablakon. Azután egyen- kint vezényelte ki a tiszteket a házból s mindegyiket alig egy perez alatt megkötözte. A túlerőtől tartó szerbek nagy káromkodva engedelmeskedtek a csendőrnek s csak akkor vették észre, hogy egyetlenegy csendőrnek ugrottak be, amikor házigazdájukkal egyetemben összekötözve megindultak. Mikor Szigeten voltak a muszkák. Egy rettenetesen szórakozott, de mély elmerülésekben dolgozó tanárhoz lélekszakadva beszaladt a cseléd: — Nagyságos ur, nagyságos ur itt vannak a muszkák .... A tanár megse mozdul . . . csak ir . . és amúgy mellékesen feleli a cselédnek: — Mondja csak nekik, hogy dolgom van. Vagy még jobb lesz. Nem vagyok — itthon. Bátorítás. A gazda neje besorozott fiától igy búcsúzott el: — Aztán édes vérem, ha ha háborúba kell menned, te csak örökké hátul menj, nehogy bajod legyen, és ha azt hallod, hogy lünek, hamarosan gugolj le jól. Szatmár-Németi 1914. november 11. Utas. Gyorsan ! Egy pecsenyét. Mindjárt indul a vonat. (A vendéglős nyugodt mosollyal nézi.. nézi a vendéget.) — Hát nem érti, hogy gyorsan . . . vendéglős ur ? — Ne tessék félni. A vonat nálunk olyan mindjárt indul, hogy egész kényelmesen akár az egész étlapot, sőt a konyhámat is kieheti az ur. Meddig: tartson ? Két gimnázista, akinek most elkésve kezdődig meg a tanéve, beszélget az iskola kapujában. — Ne beszélj, — mondja az egyik, — Oroszországot elfoglalni nem lehet. Óriási terület az. — Dehogy nem lehet, csak lassan. — De miért beszélsz erről, hiszen szó sincs róla, hogy egész Oroszországot el akarná venni valaki. — Elég baj. — Miért baj ? Tiz évig is eltartana. — Nem értelek. — Mindjártt megérted. Subert tanár ur az orosz harctéren van, mint tartalékos hadnagy. Ha tiz évig eltart a háború, mi már régen letesszük az érettségit és ő azalatt nem jöhet vissza. | j Szebbesztőí Üzenetek fj M. S. Köszönjük. De lapunknak hasábjai kellenének arra, hogy minden ilyen dorék vitézünkről külön írhassunk. Podoják Andrást a jó Isten tartsa életben. Ilyen karokra van szükségünk. — Előfizető. Nézze csak meg a többi lapokat, hogy megsoványod- tak. A mi előfizetőinknek nem lehet okuk a panaszra. Nekünk azonban sok előfizető ad okot — a várakozásra. — Budapest. A szatmári egyetemi ifjak legújabb alakuló gyűléséről szerdán délben kaptuk az értesítést. Akkor már lapunkat olvasták. Most hozzuk. Kitartást! — Úri hölgy. Úgy van. Sok jótétemény történik, mikről az újságok nem Írnak. Talán több azok száma, melyekről csak a jó Isten és egyesek tudnak. Ezek a jótétemények — a legértékesebbek. — B. B. Budapest. Nem rossz. Adott alkalommal felhasználjuk. — Tanító. A „Népoktatást“ ajánljuk. Kitűnő kath. ped. folyóirat. Szakszerűsége páratlan. Kalocsán jelenik meg (szerk. Dreisziger Ferencz) de méltán tekinthetjük országos érdekű folyóiratnak. Egyesülni kellene körötte. — Dr. Srukuplus. Tegyük fel — vagy talán vegyük bizonyosra, — hogy ön dr. Skrupulus ur a nemzeti kölcsön alapnál jegyez 30 ezer koronát. A jegyzést aláírja november folyamán. Kap érte hat százalékos kamatot folyó hó november hő elsejétől kezdve. Ilyen kamatot még a, néhai pénzintézetek sem fizettek. És az is valami, hogy a magyar nemzet mégis biztosabb adós bárminemű pénzintézetnél. De győznie kell a nemzetnek, hogy ilyen legyen. Győzni pedig evvel a nemzeti kölcsönnel fogunk. Mert ha nem győzünk — győzni kell! mert ha itt a muszka lesz az ur, akkor aztán se pénzintézet, se Magyar- ország nem biztos többé. Ellenben ha győzünk . . . ennek az uj papirosnak a győzelem szárnyán magasra szökik az értéke. Nb. Ha takarékkönyvében van a a pénze, az se baj. Azt vigye el és azzal fizessen. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. ma liátitirii Ideién U eimii kiadványunk megjelent egyházmegyei jóváhagyással magyar, német és tót szöveggel. Ára: 100 drb 2.— korona 500 drb 7.50 korona 1000 drb* 10.— korona Tisztelettel Pázmány-sajtó Szatmár-Németi.
