Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-10-08 / 40. szám
XXIII. évfolyam Szatmár-Németi, 1914. október 8. V » 40. szám. ELŐFIZETÉSI ÁRAK: Egy évre — 8 K — f. Negyedévre — 2 K — f. Félévre — 4 , — , Egyes szám ára 16 fillér. Tanítóknak és kézmfiiparosoknak egy évre 6 korona A nerikái Egyesült-Államokba — egész évre 3 dollár. Felelős szerkesztő : BODNÁR GÁSPÁR. Laptulajdonos A SZATMÁR - EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR. A kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. Di*. Bakkay Kálmán szemináriumi vice-rector czimére (Szatmár, Szeminárium) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 korona----------------- Nyllttér sora 40 fillér. ----------------A lap megjeleni!* minden szerdán. Komoly napok. Egyházmegyénk öt politikái megyéből áll, melyek közül Ung, Bereg, Máramaros határain és szorosain keresztül igyekezett a muszka betörni. Ugocsa és Szatmár megye távolabb vannak a határtól. Ezeknek a földje eddig még nem látott muszkát, komolyabb baj nem fenyegette és mégis a félelemből, rettegésből kijutott ezeknek is különösen a napokban. Menekülők, kerestek városunkban menedéket, menekülők, kik az utolsó perczig ragaszkodtak lakóhelyükhöz, kiket a gondos vezetőség idejében értesített a veszélyről és szállított biztosabb helyre. Értjük menekülésüket, hisz községük egyetlen utczája épen a tüzvonalba esett és aránylag csekély számukat elnyelte volna az ellenség. Nem vagyunk optimisták, érezzük mi is a háború nehéz súlyát, mégis érthetetlennek tartjuk azt a fejetlenséget és pánikot, amit a város lakosságánál a napokban tapasztaltunk. Körülbelül 100 kilométerre volt még az ellenség, melynek közeledtére bölcs hadvezetőségünk azonnal megtette a szükséges lépéseket a védelemre, mégis városunk lakosságának legnagyobb része menekülni igyekezett, nem törődve azzal, hogy idegen vidéken Isten szabad ege alatt maradhat, hogy járványos betegségeknek, még nagyobb nyomorúságnak teszi ki magát és azt is elveszíti, amit otthon hagyott. Érthető a lakosság félelme, ha a közeli megyékből menekülőket lát, de viszont azt is tapasztalhatjuk, hogy a lakosság meg nyugszik, ha vezető helyről okos szót, biztatást, védelmi Ígéretet hall. A beregi főispánról szem és fültanuktól hallottuk, hogy naponkint háromszor is doboltatott, beszélt a lakosságnak és eredménnyel, mert Beregszász lakossága pl. nyugodtan viselkedik, pedig talán jobban ki lehet téve a veszélynek, mint városunk. Ezt kérjük mi is a város vezetőségétől, úgy egyesek, családók, mint az egész lakoság érdekeit tekintve Isten és édes magyar hazánk szent nevében. Második gondolatunk, hogy ne törjünk pálczát az első hírre minden menekülő felett. Vannak menekülők és pedig hála Istennek szép számmal, úgy egyháziak, mint világiak, akik nem életüket féltettóa, hanem a mi gyonunkat, kincseinket. Ezek elmentek, hogy biztosítsák megélhetésünket a nehéz jövőben is, de pár nap múlva visszajönnek, hogy tovább vezessenek bennünket és összetartsanak a nehéz napokban. Legyünk előrelátásukért hálásak és tartsuk meg bizalmunkat továbbra is működésűkkel szemben. Harmadik gondolatunk, hogy egy város, melynek közel 40 ezer lakosa van, mindig hatalmas védőbástya magában is az ellenséggel szemben. Eltekintve attól, hogy 40 ezer ember kiköltözése és menekülése a megélhetés szükségleteivel együtt szinte a lehetetlenségek sorába tartozik, elgondolva továbbá azt, hogy tényleges veszély esetében úgysem menekülhetünk mindnyájan messzire, mert az ellenség mindig nyomunkban lesz, — gyakorlati szempontból is legokosabb gondolat az együttmaradás, szervezkedés és összetartás. — Az ellenséges hadsereg mindig a városon kívül táborozik, visszaveretés esetén pedig eredményesebben védekezhetünk, ha együtt vagyunk, mintha szétrebbenünk. Legyünk azért nyugodtan, gondolkozunk higgadtan mert mint az alábbiakból láthatjuk veszély nines. Bizzunk az Istenben és igazságos ügyünkben. Ne hallgassunk az ál és rémhírek terjesztőire, hanem jelentsük be ezeket a hiénákat az illetékes hatóságoknak. Imádkozzunk, teljesítsük kötelességünket és ne akadályozzuk nyugtalanságunkkal hős katonáink munkáját. Dr. Bakkay Kálmán. A. harcztérröl. Egyházmegyénknek bőven kijut a háború színhelyéből. Tény az, hogy az oroszok Ungban Fenyvesvölgyig, Beregben Szolyváig, Máramarosban Toronyéig és Máramarosszi- getig betörtek. Számszerint nem lehetnek tekintélyes számmal, mert a Kárpátokon a hadi felvonulás óriási, úgyszólván legyőzhetetlen akadályokba ütközik. Ezt a feltevést igazolja gyors visszaveretésük. Legelőször Ungban, majd Beregben verték vissza. Máramarosban most kényszerítik vissza. Előreláthatóan nem sokan látják viszont hazájukat azok közül, akik magyar földre léptek. A menekülők panaszkodnak, jajgatnak, a kávéházi hadvezérek bölcsei kednek, hogy miért nem tették a Kárpátoknál lehetetlenné a betörést, mikor olyan könnyű volt. A menekülők panaszait értjük, jajgatásait részvéttel kisérjük. Vigasztalódjanak, mert az egészért, a magyar hazáért szenvednek, mely kárpótolni fogja veszteségüket. Stratégiai, hadműveleti szempontok kívánták ezt igy. Áz orvos is belevág a sebbe, de nem azért hogy kínozzon, hanem hogy gyógyítson. Orosz földön nem győzhetjük le az oroszokat, ezt fényesen igazolja a nagy Napoleon háborúja. A határnál csak védjük hazánkat, de leszámolni az orosszal csak magyar földön vagyunk képesek. Egyes vidékek szenvedése és kára csak siettetni fogja a diadalmas kifejtést és a háború szerencsés befejezését. A kávéházi hadvezéreket pedig utasítjuk a harctérre és eszükbe juttatjuk a régi arany közmondást: Sutor, ne ultra crepida. Egyébként hiteles és hivatalos értesüléseink különösen az egyházmegyét érintő területekről a következők : Beregmegyéböl teljesen kivertük az oroszokat. Á beregi alispáni hivatalnak jelentik: Az oroszokat Polenánál véresen visszavertük. Az üldözésnél sok foglyot és zsákmányt ejtettünk. Az utolsó orosz csapatokat Beregme- gue'böl a szorosokon túl kivertük. (M. T. I.) Ungmegyében üldözik a kivert oroszokat. Az Uzsoknál betört oioszokat csapataink Siankin túl tiz kilométernyire visszaverték. Az ungmegyéből kivert oroszokat Gali- cziában üldözik. Beregmegye alispánja közli, hogy miután a megye területéről az oroszokat teljesen kiszorították, a hivatalok megkezdték mükö- késüket és mindenütt nyugalom van. (M. T. I.) Máramarosmegye főispánja jelenti Husztról és Tócsőről: Eddig Técső és Máramarossziget közt csak csatározások folynak a mi előnyünkre ; ütközet rövid időn belül várható. Az ellenséges csapatoknak megfelelő haderőnk elhelyezése kitűnő. Általános a meggyőződés, hogy két nap múlva Máramaros területéről kiverjük az oroszt. A helyzet feltétlenül biztató. Szatmár- Németit veszély sehonnan nem fenyegeti. Csapataink a harcztérre küldött szövetségeseinkkel egyesültek. Legújabb. Miután csapataink Már amar osszigetre bevonultak, az oroszokat egészen Naggbocskóig üldözték. A közigazgatási hatóságok Máramarosszi- geten megkezdik működésűket. Az oroszok kímélik Máramarosszigetet. Az első orosz lovascsapat pénteken este hét órakor jelent meg Máramarosszigeten. Szőllősy polgármester a város zászlójával és a rabbi a Tórával 40 városi polgár étén az oroszok elé mentek és kérték, hogy kíméljék a várost és annak lakóit. A parancsnokló orosz tiszt megígérte, hogy kérelmüket teljesiti, de felszólította a polgárokat, hogy maradjanak házaikban. A városon végig nyargaló kozák csapat örömlövéseket tett, ami ijedelmet, keltett úgy, hogy sokan újból elmenekültek a városból. (M. T. I. cenz. sürg.) Október 4. Királyu nk Őfelségének nevenapját az idén külsőségek nélkül, de annál nagyobb bensőséggel ünnepelték meg országszerte. Városunk minden templomában istenitiszteleteket tartottak és a hívők buzgón imádkoztak Őfelsége egészségéért és a háború szerencsés befejezéséért. Október 6. Az idén különösen érezte minden igaz magyar honpolgár e nap fontosságát és buzgó fohászt küldött az Egek Urához, hogy sok ilyen vezetővel áldja meg édes hazánkat. Magyarok Nagyasszonyának ünnepe lesz vasárnap. Az idén különösen felhívjuk olvasóink figyelmét e napra. Szűz Mária mindig megmutatta, hogy nem hagyja el a magyarokat. Vajha most is érdemesek lennénk édes Anyánk hathatós közbenjárására. Vármegyei közgyűlés. Szatmár vármegye törvényhatósági bizottsága f. évi október 8-án délelőtt rendkívüli közgyűlést tart. A közgyűlés többek között a vármegye birtokosai és kisgazdái részére nyújtandó vetőmag kérdésével is foglalkozik.
