Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-09-16 / 37. szám

4 „Hím SZEMLE Szatmár Németi 1914 szeptember 16. hólyaggal és gőzben főzzük ki. Szilvát nem kell meghámozni. És sok paradicsomot főzzenek be sűrűre mint a lekvárt, czukor nélkül. Egy betegápoló főnök hármas gyá­sza. Abbáziából jelentik: Évek óta tartózkodik már itt a németországi illetőségű Nagel Emmy betegápoló főnöknő, aki a Kurkomisszió hiva­talos lapjának legutóbbi számában a következő gyászjelentést tette közzé: „A hazáért folyó háborúban meghalt Lüttich mellett augusztus 6-án Ottó öcsém, a 13. hadtest 20. ulánus ez­redének főhadnagya, augusztus 22-én Walter bátyám, aki őrnagy volt a 13. hadtest 29. tá­bori tüzérezredében, vele együtt érte a hősök halála Metz mellett sógoromat, báró Frorriepp ugyanazon ezredbeli tartalékos tüzérszázadost.“ Nagel Emmy főnöknő nemes fájdalommal viseli gyászát és fáradhatatlanul dolgozik az abbaziai hölgyekkel, akik hósapkákat kötnek a katonáknak. Kérelem a hölgyekhez. Nagyon ked­ves levelet tesz közzé egy úri hölgy magyar nővéreihez, akiknek gyakorlati útmutatást ád egy igen egyszerű módra, mellyel az orosz harcztéren küzdő hőseinknek nagy szolgálatot tehetnek. A megszívlelendő levél igy szól: Egy a kelet-orosz harcztérről visszaérkezett hős se­besültünk a saját ott szerzett tapasztalatai után arra kéri a szives készségű hölgyeket, hogy elsősorban is puha meleg haskötőkkel szereljék fel északra vonuló harczosainkat. Az éjjelek ugyanis fent a zordon északon már is áthatóan hidegek, miután pedig katonáink, még pedig a tisztek is a puszta hideg földön kénytelenek hálni, nagy jótétemény számákra az, ha testü­ket jó meleg haskötővel védhetik a hideg vi­szontagságai ellen. Legczélszerübb az ilyen has- kötüket, melyeknek kötése épp oly hosszadal­mas mint költséges puha, meleg szürke barchetből késziteüi: én egy ilyen épp oly egy­szerű mint kitűnő formájú kipróbált mintáját az Auguszta-körben deponáltam, hoL az a Ritz- szálló portásánál — Mária Valéria-utcza 14 — megtekinthető. Juliska. A jótékonyságnak sok titkos útja van. Ne türelmetlenkedjünk és főleg ne bántsuk azokat, a kik kerülik a nyilvános­ságot, mikor jótékonyságot gyakorolnak. A kik irtóznak attól, hogy nevüket a lapokban lássák. A mint joga van mindenkinek ahhoz, hogy nyilvánosan teljesítse jótékonysági kö­telességét, adjuk meg ezt a jogot arra is, hogy ennek kizárásával cselekedhessék jót. A jótékonyságnak sok titkos útja van. A hol csend honol, a hol semmi nem látszik, ott nemes és érté­kes munka folyik. Lehet, sőt hitünk szerint úgy is lesz, hogy a kik és amit csendben, tesznek a nyilvánosságot kerülők rövid idő múlva (talán éppen akkor, mikor a legnagyobb lesz a szükség,) tenni fognak több és értékesebb lesz, mint a mit mi most adunk. Jön a ko­mor ősz. Érkezik a kemény tél. A ki gyor­san adott — kétszeresen adott. Igaz. De aki lángoló lelkesedését parazZsá gyűjtötte, nö­velte — és akkor fog előállani, mikor már a lángok lohadtak, elaludtak . . azok a nem­zetnek kamatozó nagy gyűjtök ... ne bántsuk őket . . . S főleg ne Ítélkezzünk, mert köny- nyen és biztosan — megbánjuk. A háborút bírjuk és ki is bírjuk. Csak arra és abban adjon a jó Isten aczélos idegeket, hogy ellenálljunk és kibírjuk az itthoni vészmadarak, a hivatásos hirgyártóknak napról-napra való fecsegéseit, rémlátásait. A rémlátások produktiv (teremtő) erejének ma nincs határa. Ezek a hirgyártók már „ala­kokká“ váltak közöttünk. Most már tudjuk jó formán, kinek „szabad“ és kinek nem sza­bad lelkünk reményeit vagy féltő aggodalmait közölni. S kinek kell azt mondanunk a lázas kérdezősködésre: — Tudsz-e valami újabb hirt? — Még ha tudnék se’ mondanám. Fele­baráti szeretetet akarok gyakorolni. Meg akarlak menteni a dutyitól. Mert úgy van, hogy az illetékes hatóságok most már nem igen kukoriczáznak a vészmadarakkal, hanem letartóztatják, mint a közre veszélyes hir- gyártókat . . . foglyokká teszik. Helyes. Csak itt is tapintat, hideg vér és bizonyosság szük­séges. Mert ha e védelemben is bemondások, a hallott beszédnek elferdítése vezeti a vé­delmet, túllövünk a czélon. A háborút bírjuk és végiül végig ki is bírjuk. A vészmadarak­kal pedig itthon bánunk el. A háború. 220 ezer fogoly. A nagyvezérkar köz­lése szerint szept. 11-ig Németországban 220 ezer hadifoglyot helyeztek el külömböző fogolytáborokban. Hát azóta 1 A foglyok a következőképpen oszlanak meg : Francziák : 1686 tiszt, 85.700 közember; oroszok: 830 tiszt, 91.400 közember; belgák ; 740 liszt, 20.200 közember; angolok : 160 tiszt, 2350 közember; A fogoly tisztek közt van két franczia tábornok, az orosz foglyok közt két vezénylő és 13 más tábornok. A belga foglyok útban vannak a külön­böző fogolytáborok felé. (Miniszterelnökség sajtóosztálya) A mi tisztikarunk eddigi veszte­sége. Az eddigi veszteségi kimutatás szerint a mi részünkről elesett egy tábornok, négy vezérkari tiszt, 21 százados, 8 főhadnagy, 31 hadnagy és 21 zászlós. Hány katonával támadtak meg minket az oroszok. Számszerinti ereje egy orosz hadosztálynak — 16 zászlóalj ; 32 gép­fegyver, 3 század lovasság, 6—8 üteg. Vagyis hadosztályonkint van az oroszoknak húszezer emberük és ötezer lovuk. Ebből a tüzvonalba küldhető. tizennégyezer csatár. 32 gépfegyver. 50—60 ágyú. 400 lovas. Hadosztályonkint húszezer ember, az öt­ven divíziónál kerek egy millió katouát jelent. Hozzávetőleg tehát ennyi emberrel támadtak meg minket az oroszok. Sokakban ez a szám talán csalódást kelt. Bizonyára voltak, akik azt hitték, hogy mi 3—4 millió oroszt fogunk megverni Galicziában. De ismétlem erről szó sincs. Egy millió embernek az ellátása is hihetetlen nehézségeket okoz. Ekkora töme­get még soha csatatérre össze nem gyűjtöttek. Most először találkoznak egymással ilyen óriási seregek. És összecsapásuknál meg fog dobbanni a föld és kifognak áradni a vizek . . . Úgy szövetséges hadaink, mint a mieink semmi okot nem adnak arra, hogy Is­tenbe vetett erős bizodalommal ne várhassuk a győzelmet. Ez óriási háborút máról-holnapra megítélni és róla ítéletet mondani nem a mi türelmetlen lelkünk van hivatva. Mi tegyük meg itthon kötelességünket a szeretet harczában; és bizzunk a jó Istenben, hogy a mi hadvezető­ségünk bölcsessége és vitéz katonáink halált megvető bátorsága és csudás kitartása megte­szik a maguk hősies kötelességüket, zászlóinkat pedig diadalra segítik. Egy hadban levő katona, tanító tábori levelező lapjából. Tábori posta. IX/78. Kedves Szüleim, (szept. 2-a) Isten segítségével üldözzük ám a muszkát. Jó egészségben és jó időben, mely hűvös éjjel. De van elég gaz, a mibe bebújhatunk és tulteszünk a hidegen. Tes­senek csak nyugodtan lenni, mert az oroszok már szörnyen menekülnek és adják meg magu­kat egymás után. Isten áldását stb. Józsi. K. u. K. Marsreg. No. 12. 4/5. Marskomp. II. zug Feld. post. nőm. 280. A háború napjai. Agusztus 24. A bajor trónörökös veze­tése alatt álló csapatok átlépik franczia terü­leten a Lunéville—Blamont—Cirey vonalat. A német hadtest bevonul Lunévillébe. Albert würtenbergi herczeg hadserege visszaver egy franczia sereget, mely a Semois-n nyomult át. A német csapatok a Maas folyótól nyu­gatra Maubeuge felé nyomulnak s egy angol lovas dandárt megvernek. A belga harcztéren a németek elfoglalják, Namur a legnagyob belga erősség öt erődjét. A többi négy erőd elesése is küszöbön van. Csapataink a buco- vinai határon, Novoszieliczánál, a román, orosz és bukovinai határ találkozásánál visszaverik egy orosz hadosztály betörési kísérletét s nagy veszteségeket okoznak az oroszoknak. A Visztula mindkét oldalán hadseregünk elő­renyomul s a Visztulától nyugatra, csatla­kozva a német szövetségesekhez, kisebb csa­tározásokkal átlépi a Lysa-Gora hegységet és eléri a Kamionka folyó Kieleze és Radom közötti részét, mintegy negyven kilométernyire Ivangorodtól. A Visztálától keletre haderőnk Kraszniknál két orosz hadtest egy erős csa­patrészét visszaveti. Több ezer orosz esik el, zászlók, gépfegyverek, ágyuk esnek zsákmá­nyul. Augusztus 25. Újabb részletek a Krasz- nik melletti ütközetről, mely az orosz harcz­téren eddig lefolyt legjelentékenyebb hadi eseménynek bizonyult: seregeink több mint 3000 foglyot ejtettek, három zászlót, húsz ágyút és hét fogattal ellátott gépfegyvert zsákmányoltak. A monarchia kézbesíti az út­levelet Aimaro Sato bécsi japán követnek s visszahívja tokiói nagykövetünket. A Csing- tauban levő Kaiserin Elisabeth hadihajó pa­rancsot kap, hogy vegyen részt a japán elleni harczokban. Augusztus 26. Namur összes erődjei el­esnek, Longwyt is elfoglalják a németek, nemkülönben bevonulnak Gentbe. Az északi franczia főseregnek, melyhez a Calaisnál és Dunquequenól partraszállott angolok is csat­lakoztak, French angol tábornok a fővezére. Augusztus 27. Ausztria Magyarország ha­dat üzen Belgiumnak. Ferencz József király II. Vilmos német császárnak a Mária-Terézia rend nagykeresztjét, Moltke tábornok, német vezérkari főnöknek pedig ugyané legmaga­sabb katonai érdemrend parancsnoki kereszt­jét adományozza. Augusztus 28. Augusztus 26-ika óta óri­ási csata folyik hadseregünk és az oroszok között a Visztula és a Dnyeszter közötti te­rületen. Balszárnyunk mely a kraszniki csa­tát vívta győzelmesen halad előre. Az orosz középhad a Visztula és Bug közti terepen, Ravaruszka és Zlucsov között, másfelől Tar- nopolon át benyomult Galicziába, a mi de­rék hadunk erőteljes ellenállása közben. De­rékhadunk balszárnya Ravaruszka és Zsol- kiev között nagy sikerrel hatol előre. A csata melyhez hasonló embertömegek még soha­sem állották szemben egymással a világtör­ténelemben, az egész háború sorsára döntő lesz. A németek győzelmesen nyomulnak előre a Vogézekig. Maubeugenél megverik az an­gol csapatokat, a Maas folyó, Sambre és Na­mur között. Namur összes erődjei elesnek, Maubeuge ostroma megkezdődik. Longwy is elesik. Az Antwertpen elzárására kiküldött haderő megveri a belgák négy hadosztályát. Augusztus 29. A nagy csata folyik to­vább négyszáz kilométer hosszúságú terüle­ten. Kraszniknál győztes balszárnyunk állandó harczok közt győztesen nyomul előre Lublin felé s elfoglalja a Duza—Niedzevicza közti megerősített magaslatokat. Középhadunk bal­szárnya szintén nyomul előre a Visztulától keletre; jobb szárnya mely a romániai hotá- rig terjed, erős védelmi állásban küzd az oroszok balszárnyával. Nyilvánosságra kerül a kraszniki győztes hadsereg vezérének neve: Dankl Viktor lovassági tábornok. Egy másik hadseregünk, mely a kraszniki balszárnyat a középhaddal összeköti a Wieprz és a Bug- folyók közt orosz földön halad előre; egy orosz divíziót megver. A németek Hildenburg tábornok vezetése alatt megvernek egy a Narev folyó irányából előnyomuló orosz had­sereget, • Gilgerburg—Ortelsburg környékén. Ez az orosz hadsereg öt hadtestből és három lovas hadosztályból áll. A németek Löwen belgiumi várost, melynek polgársága utczai harczokban támadta meg a német katonákat, földig lerombolják. Előfizetőink szives figyelmébe. Tisztelettel kérj iik előfizetőinket, hogy a lap előfizetési árát mielőbb be­küldeni sziveskedjenek. A mostani ne­héz időkben nekünk is felelősségteljes kötelességet kell telj esitenünk' Lapunk­nak mindig, de különösen most fontos missiója van. Mi igyekszünk hivatásun­kat lelkiismeretesen betölteni, kérjük azért ismételten előfizetőinket, hogy ben­nünket anyagilag is támogatni szíves­kedjenek, mert valamint háborút viselni, úgy lapot szerkeszteni és kiadni pénz nélkül nem lehet. Kiadóhivatal.

Next

/
Thumbnails
Contents