Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-09-02 / 35. szám
6 HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. szeptember 2. szerűen elenyészik. A máv. igazgatósága azonban még a mozgósítás kellő közepén is gondoskodott arról, hogy a közönség is módot találjon a halaszthatatlan utazásra. Ezeken ugyan valóságos kínszenvedés volt äz utazás, mert pl. Budapestre 17 óra alatt lehetett eljutni, de annyira zsúfolt vonaton, hogy a közönség felének az egész utat állva kellett végig szenvedni. Ezeken az állapotokon már legközelebb segit a máv. igazgatósága. A kormánykörökhöz igen közel levő Pester Lloyd ugyanis azt jelenti, hogy rövidesen a m. kir. államvasutak vonalain helyreállitjáka személy és áruforgalmat. Eleven muszkák. Miklós czár volt katonái a múlt hét szerda kora délutánján városusunk vasúti állomásán utaztak át és tartottak pihenőt, hogy megebédelhessenek. Mert magyar földön ez igy megy — az ellenséggel szemben is. A kik értesülhettek e keresztülutazásroi, siettek az állomásra, hogy eleven muszkakatonát láthassanak, a milyen 1849 óta nem taposta a magyar haza földjét. A foglyok közt volt egy tábornok is. Egy tiszt, megvasaltan mert meg akart szökni. És úgy mondják 300—400 fogoly muszka katona. Vad, torzomborz és silány táplálású katona. Az egyik altiszt valóságos képmása az atyusnak : II. Miklós czárnak. Természetesen csak oroszul beszélnek; néhány azonban közülök töri a német nyelvet. Nem nagyon búsulnak, hogy fogságba jutottak, sőt az egyik kereken kijelentette, hogy örülnek, hogy elfogták őket, mert legalább vége lesz a szenvedéseiknek. Csakhamar megkezdődött azonban az üzlet, a vásár. Leszakgatták ruhájukról, sapkájukról az orosz sasos fényes rézgombokat s ezeket adták 10—20 fillérért. Aki csak tehette, igyekezett egy vagy több gombot emlékül megszerezni. Ruházatuk különben csizma és alig észrevehetően oliv-zöld vászon nadrág zubbony; ugyanabból a vászonból van a napellenzővel ellátott sapka. A foglyokat más helyekre internálják. A sárkány. Már t. i. egyedül és kizárólag a gyermekek legnépszerűbb repülő játékáról, emlékeink legszebbikéről ... a magasságban lebegő sárkányokról szól a nóta. Hogy t. i. egyes városokban a sárkány eresz-* tést eltiltották. A magasságban büszkélkedő sárkányok ugyanis a háborús időkben azamugy is feszitett idegeket próbára teszik. A tömeg fantázia a sárkányt már többször léghajónak gondolta, a mi gondolatból csak zavarok, izgalmak, sőt lövöldözések is keletkeztek. A feleresztett sárkányokért pedig a szülőket teszik felelőssé — büntetés irányában. Az is baj, hogy a katasztrófába sodort sárkányok a villanyvezetékeket teszik használhatatlanná. Vigyázz a postán! A közönség hiénái. Az utóbbi napokban többször előfordult1 hogy lelkiismeretlen egyének a postahivataloknál azon felektől, akik a harcztéren levő hozzátartozóinak a tábori postán pénzt akarnak feladni, a feladásra szánt összeget kicsalják. Oly módon csinálják ezt, hogy állandóan a postaépületekben tartózkodnak és a tábori posta holléte felől érdeklődő felektől átveszik a pénzt azzal, hogy majd ők feladják s azután az összeggel megszöknek. Azok, akik az ilyen csalásnak áldozatul estek a főkapitányságnál jelentkezzenek. Azokat, akik ily módon hasonlö csalásokat kisérelnek meg, minden esetben adja át a közönség a rendőségnek. Kötelező a papírpénz elfogadása. A pénzügyminiszter értesülvén arról, hogy az ország egyes vidékein az italmérők és trafikosok a közönségtől a papírpénzt nem fogadják el, ez ellen a visszaélés ellen szigorú rendelettel intézkedik. Meghagyja az összes trafikosoknak italmérőknek és állami egyedáruság eladásával foglalkozóknak, hogy a papírpénzt teljes értékében fogadják el. Aki ez ellen a rendelet ellen vét attól az árulási engedélyt elvonják. Ezenfelül azokban az esetekben, midőn az italmérők a papírpénzt csak értéken alul fogadják el, gondoskodnak a büntető eljárásnak a kir. ügyészség utján csalás miatt leendő megindításáról is. Az igazságügyminiszter már utasította az ügyészséget arra, hogy ily esetekben a legnagyobb gyorsasággal és szigorral járjanak el. A „fiuk.“ Olvastuk a háborús hírek közt, hogy a német családok közt akárhány család van, a ki öt, hat, sőt tiz fiút is küld a csatába. Közelünkben, magyar földön is találkoztunk apákkal, a kik igy beszélnek: „a fiuk“ már verik az ellenséget. Hány, kérdeztük. Csak négy 1 Csak négy! íme azóta Írták a mi lapjaink is, hogy van család mely, 6—8 fiút küldött aharczb-u És ki tudja hány ilyen család van. No, mondotta a minap valaki, ezt a rekordot alig verik a francziák. Ez a pusztuló, beteg nemzet, melyről hitelesen ki van mutatva, hogy minden száz katonája közül 66 beteg, beteges és szemét. Hát azért kell pótolni — a fehér, nagy szellem — vezér francziának négerekkel a csatasorokat. A „fiuk“ hiányoznak. A máriapócsi búcsú. A belügyminiszter 153278—9U4. sz. a. kelt rendeletével a ruáriapócsi búcsút is betiltotta. Érthetőnek tartjuk e rendeletet. S ha a buzgó lelkek úgy fogják fel e búcsút, mint a melynek áldásaira most van szüksége leginkább a nemzetnek, vigasztalódjanak azzal, hogy főpásztoraink az otthoni Isten házakban is bőséges alkalomról gondoskodtak, hogy a nemzetért, a háború dicsőségéért és békességért a milliók imádsága égbe szállhasson. Minket már jóval előbb értesítettek Pócsról, hogy a búcsút okvetlenül megtartják. De csaknem bizonyosra véve e rendelet bekövetkezését — hallgattunk. A nagy, az országos, az egységes és hatalmas nemzeti zarándoklat azonban nincs kizárva. A pontos hadsereg. Nem bizonyos, hogy megtörtént, de olyan jellemző, hogy mindenesetre megtörténhetett volna. Állítólag Lütlich bevételének napján a főhadiszálláson időző Vilmos császárhoz érkezett a távirati jelentés, a mely a belga vár elestét jelezte. A császár boldogan sugárzó arccal indult Moltke vezérkari főnökhöz, hogy vele az örvendetes hirt tudassa. — Moltke 1’ Moltke! Lüttich elesett! Lüttich a birtokunkban van ! — kiáltotta a császár. Moltke egy pillanatig gondolkozó,t, elővette az óráját, megnézte és konstatálta: — Öt óra harminc. Stimmel! Mit adhatunk sebesültjeinknek részére ? Pénzt mert azért minden szerezhető. Ágyakat, ágyhuzatokat, párnákat, tejet, sza- lonát, kész czigarettát, szivart, dohányt, jó és megbízható olvasmányokat, hírlapokat ; különösen felső és alsó fehérneműket, egyes betegszobába való bútorokat (éjjeli szekrény, fali óra) stb. Minden adományokat lapunk is szívesen közvetíti c's nyugtázza. A székesegyházi kórus 35 önként jelenkező taggal bővült. Naprol-napra jelentkeznek a kórusba való belépéssel a közönség köréből. Legközelebb Kisasszony naprakészül a megbővült kórus szorgalmasan. Jelesebbnél jelesebb klasszikus darabok művészi előadás van munkába véve. A pápa lelkiüdvéért tartott szent misén, valamint a pápaválasztásnak Isten szándéka szerint való megtör- ténéséért czelebrált püspöki misén is a kibővített kórus működött. A gyászmisén Gotler V. Rekviemét és Liberá-ját adták elő. Siránkozások — óbégatások ! Napról-napra halljuk. — Már vernek bennünket! — Már végünk van ! —• Ennyi sebesült csak Szatmáron. Hát még mmnyi lehet minden városban. Ezek a különben jó lelkek nem tudják, hogy Szat- már az orosz harcztértől befele nincs az ópe- rencziás tengeren túl. Hanem harmadik kórházi állomás. (Sztaniszlau, — Mármarossziget -— Szatmár). Sztaniszlau tele van mozgó katonasággal igy kevés kórházat tud felállítani. És csak a súlyos sebesülteket helyezi el, a kiket tovább vinni nem lehet. M. Sziget sem valami nagyon gazdag hatalmas középiile- lekben. Hát bizony Szatmár következik. És olyan világháborúban, minő még nem volt és mely 200 kilométer területen folyik — a harmadik állomásnak is jutnak, ha százával is sebesültek, kik az orvosok állítása ezerint egytől egyig felgyógyulnak. Tudnivaló a postai csomagszállitás újabb kiterjesztéséről. A postahivatal közli hogy a csomagforgalom kiterjesztése tárgyában a következő intézkedések lépnek azonnal életbe: A súlyhatár 5 klgról 10 kgra emeltetett. Belföldről Bosznia Herczegovina és Wienbe is lehet csomagot feladni, kiterjedése azonban egy irányban sem lehet több 60 czentiméterrel. Egy egy féltől naponkint 20 darab csomagot is lehet felvenni. Ipari és kereskedelmi czégek s más nagyobb vállalatok külön tekintet alá jönnek. „Él a fiam!“ Az indulásra várakozó katonák beszélgetnek a Vigadó előtt. Köztük egy-két asszony. Egyiknek karján zömök, erővelteljes, egészséges fiúcska. Érkezik egy czivil, És mondja az érkezőnek, csaknem pityeregve a gyermekét karján tartó asszony a férjére mutatva : — Elmegy. Ki tudja visszajön-e? Elesik. — Itt a fiam, szól büszkén a vitéz katona, az apa. Él a fiam ! És én benne élek tovább. És karjaiba veszi fiát. Beczézi . . . csókolgatja ... az ő fiát. A nemzet jövő polgárát. A zálogházi árveréseket elhalasztják. A halasztásra vonatkozó rendelet igy szól: A katonai szolgálatba vonulók érdekei, továbbá a fiadiállapot folytán emelkedő munkanélküliség a pénzdrágaság s az árverési vevők hiánya a legtöbb helyen indokolttá te szik. hogy a lejáratáig ki nem váltott zálogtárgyak értékesítése czóljából tartandó árverések elhalasztassanak Felhatalmazon a hatóságot, hogy ily árverések elhalasztása iránt a hadiállapot tartama alatt a helyi viszonyok gondos mérlegelése mellett saját hatáskörében intézkedjék. Hirdetmény. Minthogy a katonaság részére magán gyűjtések olyan mérveket öltöttek, hogy a közönség jótékonysága minden terv és czélszerüség nélkül vétetik igénybe, mert az adományok amelyek befolynak minden hatósági ellenőrzés nélkül talán czélszerüllenül osztatnak el. ; bár meg vagyok győződve arról, hogy a gyűjtőket kizárólag a nemes czél iránti szándék vezeti, a magánosok által eszközölt gyűjtéseket a kihágási eljárás megindításának terhe alatt eltiltom s egyszersmino felhívom a város közönségét, hogy úgy a harczba vonuló, valamint a megsebesült katonák, nemkülömben az ezek családjai részére szánt jadományaiknt juttassák Bartha Károly r. őrmesterhez. Az adományok nyilvános hírlapi nyugtázását a jövőben is folytatni fogom. Szatmár Németi augustus 31. Tan- kóczi, rendőrfőkapitány. Nyitva van a Félix-fürdő. A Félix- fürdő igazgatósága igen sok oldalról kapott levélbeli megkeresésére ez utón is tudomására hozza a kúrát tartó és kiránduló közönségnek, hogy szállodáinknak nagy része nyitva van és egész éven át nyitva is marad. A fürdőüzem és a vendéglők teljes mértékben a közönség rendelkezésére állanak. Téves tehát az a híresztelés, hogy a Félixfürdőben nem lehet kúrát tartani. A fürdőtelepen egyébként előkészületek várinak a harcztérről haza érkező vendégek befogadására. A múlt héten érkezett vendégek : Koszman János kér. tanár és családja Nagyvárad, dr. Tóth György törv. biró Kolozsvár, Nagyfalusi Fekete János magánzó Budapest, özv. Trestyánszky Já- nosné ref. lelkészné és leánya Pozsony, Szabó Sándor ny. m. kir. főerdész Arad, özv. Már- tonffy Lajosné Nagyvárad, Kóbor Ferencné, Váradi Samuné gazd. Szeghalom, Dobos József rendőrbiztos Debreczen, ifj. Gáli János gyáros Nagyszalonta, Mártonffy Gyula és neje fölb. Kőrösszakái, Fodor Mihályné Szókely- hid, Bocsárczy Gerő kereskedő Marosvásárhely, Kozma Jenő Ricárd irgalmasr. Eger, Kereszty Károly né Bagamér, Kapros József magánzó Debreczen, Balog Gábor iparos Debreczen, Mátyus Endre kocsigyártó Budapest, özv. Glossiarik Jánosné és csal. főgymn. tanárnő Szeged, özv. Stern Miklósné és csal. magánzó, Mátyás József tanító és neje Derecske, Papp Lukácsné birt. Belényes, Kiss Imr/3 gazd. Komádi, dr. Zsengellér József m. kir. jár. bir. jegyző Kisújszállás, Konrád László ügyvéd és neje Érmihályfelva, Papp Viktor g. kath. lelkész Magvarkenéz, özv. Pásztor Ferenczné gazd. Érsemjén, Strausz Vazul birt, Varasd, Volf Jolán törv. tisztviselőnő Nagyvárad, Kisjósán Gábornó és leánya Belényes, Ludmány Irma mag. Érsemjén és még mások.
