Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-12 / 32. szám
Szatmár-Németi 1914. augusztus 12. HETI SZEMLE 3 Bulgária, Törökország, Jappán és Amerika hadereje oly rettenetes erőt egyesit az orosz, francia angol és szerb sereg ellen, amely egy pillanatig sem hagyhat kétségben az iránt, hogy a világ legnagyobb háborújából mi kerülünk ki győztesen. A helyzet ma a következő: Oroszország, Anglia és Frenciaország mozgósított és barczban van. Németország és mi szintén, Olaszország pedig csak részlegesen és még nem tudni mit szándékozik tenni a jövőben. Svédország, Norvégia, Dánia, Német-Alföd, Belgium és Svácz szintén mozgósítottak, hogy semlegességüket megőrizzék, a balkáni államok közül Görögországról nincs hir, Bulgária és Románia semlegesek, Törökország szintén mozgósított, hogy határait megvédelmezze és aknákat rakott le, hogy a Dardanelláknál elzárja az orosz haderő útját. Spanyolországról és Portugáliáról nincs hir. Fontos lépést tett az amerikai Unió, amidőn határozatot hozott, hogy idegen kereskedelmi hajók elkobozását meg fogja akadályozni és ezeket az amerikai lobogó védelme alá helyezi. A kém. A főváros tömegében elfogtak egy zseb metszőt. Kiséri két csendőr, mire a tömegből felkiáltanak: — Kém, kém! És el kezdik kegyetlenül — lincselni. A zsebmetsző ordít. És összetett kezekkel könyörög: — Jaj, ne bántsanak. Nem vagyok én kém. Hazai zsebmetsző vagyok csak. Háziezredünk eskütétele. Tábori mise a Deáktéren. Ünnepi beszédek. Egész hadseregünket a mi lelkesedésünk karolja át. Szivünk dobbanásai kísérik, ha látjuk vasúti állomásainkon keresztül vonulni, ha szemléljük hullámos mozgásaikat városunkban. De mégis, úgy van az emberi A mi itthon is, a mit közvetlenül a miénknek nevezhetünk ! azt forró lehelletünkkel, édes be- czézgetéssel dédelgetjük. Szinte összeborulunk velük 1 Micsoda jelenet, micsoda kép volt tehát az, mely élénkbe tárult szombaton délelőtt, mikor a mi házi ezredünk katonái felesküdtek 1 Az a hullámzó népsokaság, melyben összevegyült a gyermek az öreggel, a nemzet honleányai, ifjaink, deresedő féifiainkkal eltörölhetlen emléket hagy szivükben e képről. Magukkal fogják hordani keblükben az élet utain végig s mint a*daliás időknek lobogó lángjai fognak felgyűlni időnkint az emlékezetben. Oh ne mondjátok, hogy a katonaság ünnepe volt ez! A nemzetnek, a szőke Sza- mosmenti magyarságnak ünnepét ültük. A mely ünnepben az egész nemzet lelke reszketett, az egész nemzet szive dobogott és aczélos akarata villámlott be a közeli jövendőbe. A mely ünnepen katonaság és polgárság egymás keblére borult. * Kora reggel indul meg a népvándorlás a hatalmas Deák-tér felé. Rajokként érkezik a mintegy 3000 főnyi legénység is, kiket nagy szakaszokban állítanak fel a vezénylő tisztek. A rótn. kath. vallása legénység a székesegyház előtti téren, a reformátusok a Rooz vaskereskedése előtt, a gör. kath. a Pannónia előtt, az izraeliták pedig a Vár- do-mb-utcza felőli, oldalon foglaltak állást, Kilencz órakor összezugnak a székes- egyház harangjai és kezdetét veszi a Tábori mise, melyet Benkő József apátplebános mond. Mise végeztével a székesegyház előtti pódiumra áll és onnan beszél a kath. val- iásu vitézekhez. Beszédét „Szamos“ laptársunk igy jellemzi: — Megható volt, amint a teljes papi orná- tusban beszélő korosabb lelkész keményen, katonásan buzdítja egyenruhás testvéreinket. Férfiasán komoly, katonás volt minden szava, dicséretére vált volna a legkeményebb katonának is. Bakács érsek, Kapisztrán János jutott az eszünkbe. Ezen közben a gör. kath. oltáránál is megkezdődött a Tábori mise, mely után Bénijén Titusz hittanár beszélt. Tüzesen, szépen és hazafiasam A másik oldalon pedig Bél- teky Lajos ref lelkész csengő szónoklata hallatszott. Mintha harczi riadót hallottak volna kipirult arczu katonáink, oly plasztikusan emelte ki a jenien idők jelentőségét a szónok. Majd Dús zik Lajos beszél az evangélikus legénységnek fiatalos tűzzel és határtalan lelkesedéssel. Okos beszédet mondott az izraelita katonaságnak Jordán Sándor dr. főrabbi is. Beszédének hatása alatt a legénység szinte könyekben tör ki.J Most újra felharsan az ezredkiirt trombitája. Az esküre készülnek katonáink. Tisztek lovai száguldoznak, harsány kommandóval frontot alkotnak a Deák-tér közepe felé. Tánczoló lován a középre irramodik Franenberger ezredes és felhangzik rövid, katonás, aczélkemény beszéde : — Soldaten 1 Az elhatározásnak, a halálmegvetósnek, az önfeláldozásnak szakgatott kiáltásai ez a beszéd. Aztán következik a magyar beszéd. Hetvay Albert őrnagy szól a vitézekhez. Ez a népszerű őrnagy felülmúlja önmagát, a katonát forró, lüktető beszédjével. * Ki tudná híven leírni magát az eskütételt. Látni, hallani és érezni kell az ilyen csudásan felemelő jelenetet. Mikor 3500 ajakról egyszerre morajlik az eskü szava, melybe belevegyül a hatalmas órczszuva : a székesegyház zugó harangja. Az Istent hívja tanúbizonyságul Szatmár és Szabolcsvár- megye fiai, az „ötösök“, hogy esküjükhöz az utolsó lehelletig hívek lesznek- Győzni vagy meghallni 1 Az eskütétel után a Himnusz hangjai is felhangzottak. A tisztek sapkához emelték kezeiket, a szent, a féltett zászló meghajlik, a legénység pedig kaptákban tiszteleg a jnagyar himnusznak. És szinte megfagy az ember ereiben a vér, mikor látja, mint borul le imára e?er és ezer csatába induló vitéz a Hadak Ura, a Mindenható Isten előtt alázatos szívvel. Micsoda lélek száll most azokba a fúvó hangszerekbe is 1 üröm, remény. Sirás és bucsuzás. A viszontlátás és az elválásnak godo- lata. Lágy a hangja ennek a melódiának, mint egy nemzet fájdalma, bizalom keltő mint a hitnek imádsága, és erősítő, mint az Isten oltalma. Eskütétel után a Szatmári Jótékony Nőegyesület nevében Jékei Károlyné alel- nöknő megkoszorúzta a zászlót. Végre Vajay Károly dr. polgármester lép a pódimra. Meg kell adni, hogy a hol városunkról, a mi ügyünkről, a mi fiainkról, a mi képviseletünkről, a mi katonaságunkról és polgárságunkról van szó, ott a mi Vajay Károlyunk meder. Most is, e beszédben, e fellépésében igazi polgármester volt. Az ünnepség befejeztével az ezred a katonazene hangjai kíséretében diszfelvonu- lást rendezett a Szécaenyí utcza sarkán álló zászló előtt. M. A mi gyermekeink. A mi gyerekeink nem régi gyerekek, akik papiroscsákót tesznek a fejükre és pléhkarddal játszanak háborúsdit. Nagyon komolyan beszólnak a háborúról. Két kis gyerek megy a Kossuth Lajos- utczán. Az egyik kilencz éves, lehet a másik, legfeljeb tiz. — Vegyünk újságot, mondja az egyik. — Vegyünk. Az egyik kivesz egy krajczárt, a másik kettőt. Újságot vásárolnak. — Végre! Az orosz megmutatta rejtett gazságát .mozgósított. Hadd tegye 1 A német haderő ereje ellen gyönge lesz. — Az olasz is mellettük van. — Japán sem lesz közömbös. így folyik a kis fiuk között a tárgyalás. Az egyik kis fiú tiz éves lehet, a másik kilencz . . . NŐK VILÁGA. Irgalmas nővérek a harcztéren és itthon a betegeket ápolják. Egy hires tábornok mondotta, hogy irgalmas nővérek nélkül nem kezd háborút. Másik nagy hadvezér igy szólott: — Mit csinálnánk mi, ha irgalmas nővéreink nem volnának. Krisztus menyasszonyai is megmozdultak, a mint a hadüzenet harczba szólította katonáinkat. A csendes, dolgos, imádkozó apáczák egyik része a harcztérre kívánkozik, hogy a sebesült katonákat ott rögtön ápolhassák. Már százakat válogattak ki az irgalmas nővérek közül, kik egyenesen a harcztérre mennek. Hogy mii jelent ez, csak azok tudják, a kiknek fogalmuk van a háború borzalmairól. A kik látják a vérző sebeket, az iszonyúan vonagló, eltorzított hús- darabokat, czafatokat és hallják a fájdalomnak jajkiáltásait. Néma áhítattal és rajongó bámulattal üdvözlünk benneteket, a harcztérre siető hős apáczák. Isten vezéreljen benneteket, a haza áldása kiséri lépteiket. * A szatmári anyakolostoron is hatalmas vöröskeresztes fehér zászlót lenget a szél. Mit jelent ez a fehér lobogó, megmondja az épületen olvasható felirat. Kizárólag katonai kórház számára fenntartott épület, A szatmári anyakolostor ugyanis három nagy épületét bocsátotta rendelkezésére a hadviselésnek. Ez épületek már be is vannak rendezve a — sebesültek számára. Az anyaház minden tagja rendelkezésére áll az ezredorvosoknak. Első sorban itt' ápolják tehát a nővérek a sebesülteket. De ha a szükség úgy kívánja, más városban berendezett katonai kórházban is vállalkoznak a sebesültek ápolására. A szatmári nővérekben is meg van a készség arra, hogy ha felszólítást kapnak .. . mennek, indulnak a harcztérre. Ám de az itteni, az ő kezelésük alatt tevő kórházak előreláthatólag nagyon le fogják őket kötni. A hadsereg értékét, a harczolás humanizmusát, nem csak a hadsereg képzettsége, hősiessége jellegzi. Fő dolog, hogy egy nemzet, egy hadsereg mikép tudja sebesültjeit, ellátni Hiszen nem éppen a golyózápor pusztítja azonnal az embereket, de az ápolás hiánya. A sebesültek elhagyatottsága és gondviselésének hiánya. íme, azért mondották a leghíresebb hadvezérek, hogy irgalmas nővérek nélkül nem viselhetnek háborút. Mert tapasztalatból, hősies esetekből tudják, mit jelentenek Krisztus menyasszonyai — a háborúban. Mester. A spanyol király inkognitója. Alfonz spanyol király szeret ismeretlenül utazni az országban. Nemrég autójával Castiliában járt és nagyon egyszerű fogadóban szállt meg, ahol úgy bántak vele mint akármelyik turistával. A szobája egyszerű volt, még tükörrel, sem dicsekedhetett. Reggel a király borotválkozni akart és ingujjban szaladgált a fogadóban hogy tükröt szerezzen. Nagynehezen kapott a szolgálótól egy homályos tükördarabot és szerencsésen elvégezte a borotválkozást. Amikor vissza adta a tükröt a leány megszólította : — Ön finom urnák látszik. Talán bizony az udvarhoz tartozik ? — Meglehet, — felelte a király. — A király számára szokott dolgozni. — Néha. — És mit dolgozik ön a király számára ? — kíváncsiskodott tovább a leány. — Oh mindenfélét, — felelte Alfonz, — most például — megborotváltam. Hogy hívják ? — Hogy hívják az uj inast ? — Sehogy sem hívják, csengetnek neki.