Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-08-05 / 31. szám
Szatmár-Németi 1914. augusztus 5. HETI SZEMLE 3 Oroszország becsület szavát adta, hogy a békéltetés ideje alatt nem mozgósít. A becsület szavát megszegte. A támadást rögtön megkezdette és összetűzéseket rendezett a porosz határon. Sőt a némel területre is behatolt. A franczia mozgósítás is megindult, sőt a franczia a nemzetközi jogot is megsé-itette. Most már tehát valójában egész Európa talpig fegyverben van. Csak az igazi szegényeknek adjunk, hogy katonáink árvái mentol több jótékonysághoz juthassanak. A mi hadi színhelyünkről. A mi hadi színhelyünkről napról-napra különféle hirek érkeznek. Hol jók, hol leverők. Ezek a hirek egytől-egyig mind meg- bizhatlanok, kószahirek. Ne üljünk fel nekik ! A hadi színhelyről e sorok Írásáig semmi féle jelentős hir nem érkezett. Ne csudálkozzunk ezen ! Hiszen még ideje sincs annak, hogy jelentősebb hir érkezzék. De meg a hatalmas, a hivatásának magaslatán álló báboruhan híreket, röppentyűket engedni nem is szoktak. A japánok is hallgattak annak idején. Még legnagyobb győzelmeikről is hallgattak, melyekkel pedig tele kürtölhették volna a világot. Mikor a hadvezetőség nagyobb események bevégzésével valamiről számot adhat: megteszi teljes hűséggel és önérzettel: A trónörököspár Budapesten. Az ország szive, gyönyörű fővárosunk, Budapest ujjongó örömben úszott a napokban. Az agg király maga óhajtott eljönni hü magyarnépe szék- és fővárosába. De kötelessége, rémitő gondja-gondolata lekötve taitják. Elküldötte tehát a fiatal trónörököst maga helyett. Károly Józsefet és nejét. A fiatal pár először jelent meg a magyar nép színe előtt. Fellegek közt, zivatarok idején jöttek, hogy mint keletkező szivárványok övezzék át a magyar nemzet borús égboltozatát. Micsoda esemény volt az ! A megrázó tragédia után nekünk a fiatal pár iderepülése igazán boldogságot, győzelmet és jövőt jelent. Micsoda ölelkezése az ezeréven túl levő nemzetnek — a fiatal párral, kiknek arczán a tavasz mosolyog. Mintha a nemzetnek megifjodott arczát látnok e biztató, e jövendőt jelentő mosolylyal. Népfölkelők. Táboroznak a Kossuth kert pázsitján. Persze a háború van szóban. Mondja az egyik : — Nem tarthat az soká. Megesszük a szerbet, aztán kész. Szól a másik: — Az ám. De hátha közbeszól a muszka. Erre közbeegyeledik egy harmadik is. — Hát iszen ippen a kő. A szerb a kicsi fogunkra is kevés. Jusson nekünk is valami. Jönnek a magyarok beszélgetve a vasút állomástól. Megszólítja egy anyóka őket imigyen csaknem pityeregve: — Hát magukat hova viszik jó emberek ? — Szerbiába felelt mindnyájuk helyett, az egyik magyar szerbet fröstökölni. — Ebédre meg csak megérkezik a muszka, tódja tovább a beszédet a másik magyar. Az uj Hári Jánosok. — Sokat hazudnak ezek a hirlaptudósitók. — Az uj Hári Jánosok ? — Igen, De mig a régi jó Hári Jánosokon mulattunk, hogy a szemünkből csordult a köny ; addig az uj Hári Jánosok kárt csinálnak és arczunkba kergetik a vért, oly arcátlanul — hazudnak. Városunk képe. Szatmár-Németi katonai középpontja is lévén egy nagy vidéknek: hazánk városai közt nem utolsó és nem is közönséges képét nyújtja az általános mozgósítás nagy, izgalmas és mégis oly bámulatosan egységes állapotának. A vonatok öntik az embertömeget. Hosszú, szinte beláthatatlan vonatrajok jönnek, mennek. Még a viczinálisokon is oly egyenes, kígyó vonalak terjeszkednek, milyenekről eddig talán fogalmunk sem volt. A vonatokról lelkesedő ember csoportokat szállanak le. Egy-egy tömeget nemzeti zászló lengése is lelkesít. * Tömött sorokban mennek a drága magyar fiuk. A lelkesedés glóriája ragyog a fejük felett és mosolyogva üdvözlik a hivó szózatot. Boldogan, régi magyar virtus szerint halnak meg ha kell, mert tudják, hogy ennek a sokat szenvedett egyetlen hazának a napsugaras jövőjét alapozzák meg. A márczius 15 i lelkesedés tüze lobog végig a nemzet szivén. Az elment katonák után könnyes-mosolygós kiáltások hallatszanak : — Fiuk, az Isten áldjon meg benneteket 1 A könny a családnak, a mosoly a jövő hősének szól. A fiuk, a bronz bőrű magyar férfiak elmennek, hogy Európa kulcsát, amit évtizedeken hiába vitt a török, Nándorfehérvárt elfoglalják. Magyar nők ! Anyák és mosolygó szemű magyar leányok, küldjétek imát a magassá- gos Istenhez, hogy dicsősséggel, megbocsátó szeretettel kisérje a hősöket. Imádkozzatok, hogy a kifolyó vér a békés évszázadokra boldogító termékennyé tegye az ezeréves magyar rögöt! Megnyugvás lesz ez nektek is és az Ur meghallgatja az imádkozó nők könyörgését. * A legközelebbi tanya a mi szemünk fénye a „Kossuth“ kert. Szép selymes füveken pihennek, heverésznek a mi katonáink ; várják hogy a csukaszinü, szép, vadonatúj ruhába öltözködjenek és sárga czipőt húzzanak lábaikra. A hol csak egy egy nagyobb tér van, a városban, hasonló képet láthat az ember. És a hol csak nagyobb középület van : oda katonaság vonul. Kaszárnyává lett az egész város, akár csak hajdan Spárta. Egy katonai tábor. Társzekerek serege vonul korai reggeltől utczáinkon. Viszik a csukaszinü öltözetet. Viszik-hordják az élelmet. Egy-egy pázsiton, az utczák árnyában oláh katonák öltözködnek ; másik részen katona vásár van. Itt a gyümölcsárus bódék körül gyűlnek az emberek. Ott — a korcsmák hangosak a vigságtól. Fájdalom, némelyek már — háború előtt elesnek. * Nem kevésbbé érdekes csoportokban láthatjuk a berukkolt tanítókat. Halljátok ezt a szót: a tanítókat! Sokan vannak, nem is hittem, hogy itt a mi vidékünk annyi katonát ad a hazának a tanítói karból. Szinte hatalmas századot alkotnának, ha egy csapatba osztanák be. Lelkes tábor. Tele a jelen és jövő gondolatával. Az iskolák harczaiból — a nemzet harczába indulnak. Közismert mondás, hogy a német népnek dicsősséges harczait a tanítók szerezték meg. Döntötték el. A hatalmas Németorsáág a tanítóknak köszönheti nagyságát, az uj nemzedék nevelésével. A magyar tanítók serege nemcsak nevelte az uj nemzedéket, de maga is siet fegyverrel a kezében — a haza védelmére. Gondold, hogy a liarcztéren vagy és a tieid itthon maradtak és szived melegebb lesz. Olvasóink szives figyelmébe. Az általános mozgósítás a mi nyomdánkból is munka erőt, szedő kezeket vitt el. Egyetlen fiatal emberünk, munkásunk van a szedő teremben. Üres a műhely ! A szedő asztalok elhagyottan, gazda nélkül állanak. így természetesen mi sem adhatunk ezután egész, teljes lapot. Pedig elhatároztuk, hogy maradunk lapunknak szokott terjedelménél; és éppen azért, hogy olvasóink ezen vérzivataros időben megtisztult, ellenőrzött, leszűrt és összegezett közleményekkel lássuk el. Ember tervez, az Isten végez 1 Ezután tehát adunk annyit és úgy, mennyit csak bírunk. Azért kérjük olvasóinkat, legyenek elnézéssel Hir rovatunk esetleges hézagossága, rövidságe miatt is. Csak a legszükségesebb és legközvetlenebbül érintő eseteket vehetjük fel e rovatba is. Mert a többi rovatokról talán szólnunk sem kell. A már kiszedett czikkek js pihennek. Meddig fog tartani ez az összevonás, a lapnak ilyen terjedelemben való megjelenése : ki tudja azt most megmondani ? Arra törekszünk, hogy a perczenként változó események rémitő sokaságából ösz- szegezett, kiválasztott képeket adjunk; ezekből az események egységes folyása könnyebben megérthető lesz. A szerkesztőség. Egyházmegyei hirek. — A püspök adománya. A püspök az unghutai templom építésére a sajátjából 10 0Ö0 koronát adományozott. — Behívott katonalelkészek. Az általános mozgósítás alkalmából egyházmegyénkből katonai szolgálatra behivattak Szűcs János lázárii, Láng Gyula vállaji lelkészek, és Deák János tanárjelölt. Szűcs Jánost Ku- liffay Mihály szatmári segédlelkész, Láng Gyulát pedig Vilmos Endre nyug. segédlelkész helyettesíti. — Kántoriamtól kinevezések. A mélyuti r. k. iskolaszék Gondzur Vinczét mólyuti kántortanitónak választotta meg. — Kovács Jánost a korláthelmeczi r. k. iskolaszék választotta meg korláthelmeczi kántor- taniótnak. Az egyházmegyei hatóság mindkét választást megerősítette. A kath. Nagygyűlést a háborús idő miatt bizonytalan időre elhalasztották. Lojola szent Ignácz ünnepe a Jézustársaság szent Szív templomábsn. Pénteken volt szent Ignácznak, a Jézus-társaság megalapítójának névünnepe. Ez alkalommal a szent Szív templomban ünnepies szent mise volt, melyet Pemp Antal prelatus-kanonok celebrált teljes segédlettel. Délben a rend házában vendégül látta a társaság a papság és a hatóság képviseletét. Az Egyházmegye köréből. Benkö József apát-plebános üdülését félbeszakítva — hazaérkezett — A feketeardói (Ugocsa m.) templomot vasárnap benedikálta Dimand Lajos esperes. A szent beszédet Szabó Lajos királyházai lelkész mondotta. — A jézustársasági atyák szatmári templomában jubileumi napokat ülnek a rendek visszaállítása 100 éves évfordulóján. — A bikszádi zarándoklat a zivataros idők kapcsán ez idén elmaradt. — A ferenczrendiek szatmári templomában vasárnap Partinkula ünnepét tartották. — A szentgyakorlata hadi állapot miatt elmaradt. Az irgalmasok és a háború. A békeidőben is oly áldásosán működő betegápoló Irgalmas rend szintén berendezkedett már a háborúra. Az intézkedések, miket a rend magyarországi tartományfőnöke: Thuróczy Kornél kir. tanácsos tett, méltók a rend hagyományaihoz. Egyelőre 500 ágyat bocsát a sebesültek rendelkezésére a rend az 590 ágyra berendezett zágrábi kórházban. Szükség esetén további 800—1000 ágyat biztosit a rend még pedig Budapesten 300, Pozsonyban 100, Egerben 100, Szepesváralján 20, Pápán 60, Szatmáron 70, Temesváron 20, Kismartonban 30. Pécsett 40, Nagyváradon 30, Szakolczán 20 és Váczon 15 ágyat. Beje- jeutette a tartományi főnök a budapesti térparancsnokságnak, hogy a mozgósitás napjaiban a tulajdonában levő Császárfürdő ösz- szes lakását díjtalanul igénybe vehetik az HÍREK
