Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-22 / 29. szám

4 HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. julius 22. és gégesorvadásban szenvedett, melyből fel- gyógyulást hiába reméltek a szeretettel ag gódó szülők. Temetése folyó hó 17 én volt Szatmáron impozánsan megnyilvánult rész­vét mellett. Szent Vincze ünnep a zárdában. Megható s lélekemelő ünnepély volt vasárnap az Irgalmas nénék templomában. 44-en öltötték fel a szerzetesi ruhát s 18-an tettek újra foga­dalmat, hogy szabad elhatározással, hivatással és érdek nélkül szolgálják Krisztust, az embe­riséget. Az ünnepélyes felvételi szertartást Dr. Boromisza Tibor megyéspüspök végezte teljes segédlettel. Nagy mise közben történt a felvé­tel és fogadalom, melyeknek során a püspök szivek mélyéigg ható beszédet intézett a Né- nnkhez s a színükig megtelt templom híveihez. Közgyűlés. 'A tiszavidéki evangélikus egyházmegye Dr. Meskó László v. igazság­ügyi államtitkár, országos képviselő, egyház- megyei felügyelő és Materny Lajos főesperes elnöklete mellett városunkban tartja közgyű­lését f. hó 21. és 22. napjain (kedden és szer­dán a református tanitónőképző tornacsar­nokában. „Szövetkezeti tagok öröme“ czimen közük a lapok azt a döntvényt, hogy... hogy . . . hogy is mondjuk a gomba módra szaporodott szövetkezetek a maguk alapsza­bályainak megnemtartására most felelnek. Illetőleg a tagok most nyernek világosságot. Nem öröm ez. Egy ébredés arra, hogy ne dugják az orrukat olyan „szövetkezeti“ ügybe a melynek meg alapszabályaival sem voltak tisztában. Most már nagyon is tisztában vannak Szerencsétlenség a tűzoltó lakta­nyán. Minap reggel súlyos szerencsétlenség történt a tüzotló laktanya udvarán elhelyezett városi istállóban. Kaczibár István utczaseprő szenvedőit súlyos sérülést. A szerencsétlenül járt utczaseprő a lovak körül foglatoskodott. Eközben történt, hogy az egyik ló Kaczibár lábára esett és azt kettétörte. A mentők azonnal segítségére siettek a súlyosan sérült utczaseprőnek és beszállították a kórházba, Építkezési hírek. Városunk területén a következők kértek és nyertek építkezésre engedélyt: Matolcsi István Damjanich-utcza 8 sz. istálló, Tóth József Vörösmarti utcza 85 sz. fáskamara más építésre. Kőhalmi Gyu- láné Józsika-utcza 4 sz. tetőfedésre és ké­mény építésre. Szabó István Tiszaujlaki-ut 19 sz. boltajtó készithetésre, Puskás Gyula Tompa-u. 31 sz. tetőfedésre. Szegedi János Honvéd-u. 62. sz. lakóház építésére, özv. Biró Józsefné Wesselényi-utcza 26. udvari lakóház tetőfedésére, Jelencsik Károlyné Teleki-utcza 40 sz. tetőfedésre, Jaczkó Zoltán Wesselérfyi- u. 45. sz. tetőfedésre, Kiss Antal Wesselényi-u, 72. sz. tetőfedésre, melléképület készítésére, kei tkeritésre. Balogh István tetőfedésre, k onyha építésre Demeter László Teleki-u. 22. sz. te­tőfedésre homlokzat készítésre, Ruprecht Sán­dor Boeskay-u. 12. sz. tetőfedésre, özv. Korom Jézsefnó Verbőczi-utcza 3. sz. tetőfedésre. Helyi érdekű vasutak ezidei üzleti eredménye. A Szatmár-erdődi h. é. vasút rt. 1913, évi mérlege 73.100 K (1912-ben 72.772 K) bruttó bevétel mellett 62.473 (6082) K tiszta nyereséget mutat ki, amelyből 7 K. 3 és fél százalék osztalékot fizetnek, mint 1912-re. — A Szatmár bikszádi h. é. vasút rt. 1913 évi mérlege 224.498 K (1912 ben 245.753 K) bruttó jövedelem mellett 88.388 (115.849) K tiszta nyereséggel zárult. A vál­lalat vasútépítésbe és felszerelésbe fektetett alaptőkéje 2,893.600 K (1,573.200) K a tőke­emelésből fedezendő uj beruházások összege 213.290_ (620.400)__K. Hírek röpültek a városban arról, hogy egyik szatmári pékmühelyből ugyanis a na­pokban egy segédet szállítottak be a közkor- házba. A segéd, aki hetekig dolgozott a pékmühelyben, dagasztotta a kenyértésztát, szintén előrehaladt vérbajban szenvedett. Nem kételkedünk, hogy a városi főorvos, a ki éppen ez ügyben és e téren mutatott érzéket egész működésének területén — résen volt és van ! Szerencsétlenség az épülő kereske- nelmi iskolánál. Napról-napra latjuk, hogy városunk ezen egyetlen építkezésénél nem­csak nappali, hanem éjjeli munka is folyik. Éjjel hurczolják fel és rakják le a vastraver­zeket, kogy nappal a kőműves-munka zavar­talanul haladhasson. Csak az a baj, hogy az éjjeli munka nagyon gyarló világítás mellett megy végbe. így történt, hogy egy tizen- nyolcz éves legény félrelépett és a magasból alázuhant. Eszméletlenül szállították az irgal- masok kórházába. Az volt a szerencséje a szerencsétlenségben, hogy esése közben va­lami akadályba ütközött ami lényegesen csök­kentette az zuhanás végsebességét. Azóta már túl van minden veszedelmen. Meteorhullás. Folyó hó 17-én este félnyolcz órakor szép égi tüneményben gyö­nyörködhettek azok, akik éppen akkor a nyu­gati égboltot figyelték. Hatalmas meteor vo­nult át az égen, mely a Föld légkörébe jutva meggyuladt és a szivárvány minden színé­ben égett. Még sokáig füstoszlop jelezte pá­lyája irányát, de nem egyenes, hanem kígyózó vonalban valószínűleg azért, mert a felső légrétegek külömböző irányú áramlata jobbra- balra hajtotta. Mintegy három percczel a meteorhullás után menydörgésszerü tompa robaj rézta meg a levegőt; a szétrobbanó meteorhangja lehetett ez. Ebből lehetett kö­vetkeztetni, hogy a meteor darabjai nem messze tőlünk hullottak a földre. Lethárgia czimen egyik laptársunk igy ir: „Országos a panasz, hogy kevés a választói jogosultságra jelentkező. Éz a szimp- toma mutatkozik nálunk összeíró küldöttség előtt is, a hol a leghumánusabb eljárás da­czára alig akad felvételre jelentkező uj vá­lasztó.“ Hát igy van ez ? Az a nagy, elolt- hatatlan vágy, hogy jogot a népnek: igy fest.. Nem tudjuk városunkban, Szatmáron és egyáltalán Szatmár vármegyében, hogy — hogyan van ? Csak nem fog bekövetkezni a mitől tartunk. Mindenki, nemzetiség, szabad kőmüvesség, szoczialista párt törődik azzal, hogy hát szavazói legyenek .... csak . . csak maga a magyarság nem törődik vele. Az adókivetés vármegyeszerte fo­lyamatba van, sőt némely helyeken már befejezést is nyert. Ez idén az adófelszólam- lásl bizottságnak sok dolga lesz, mert e vár­megyében még sohse volt annyi fellebezés, mint most. Nagykárolyban még tűrhetően mennek a dolgok, ott aránylag nem lesz sok felebbe- zés; legalább az eddig letárgyalt dolgokból azt lehet következtetni. így ir a Szatmárme- gyei Est“ És mi hozzátesszük, hogy azok a fellebezések lélektani és korbeli jelenségek. A közvélemény érzéke soha jobban meg nem jelölte még mint most, hol kell és lehet a törvény szigorú §-sa vagy szelleme szerint adót kivetni. Az uj trónörökös és a vendéglősné. Egy bécsi újság eleveníti fel az alábbi kedves apróságot, amely kitünően jellemzi az uj trónörökösnek és nejének személyét: Károly Ferencz József a mézeshetekben Kolomeában állomásozott s ifjú feleségével, Zita herczegnővel gyakran tett autó-kirándu­lást. Egyszer Nadvora felé száguldtak s az erdő szélén megállották egy kurta korcsmá­nál, mert megéheztek és megszomjaztak. Ami­kor lecsillapították éhségüket s útra készül­tek, az öreg vendéglősné eübük állt: — Megkérném valamire a szakaszvezető urat, — szólt a főherczeghez. — Csak beszéljen, jó asszony, — biztatta a fenséges ur. Van egy fiam, aki Kolomeában szolgál a gyalogságnál. Összerakosgattam a számára öt koronát. Ha lenne olyan szives és elvinné neki. — Hogyne, nagyon szívesen. S a főherczeg átvette a marékra való aprópénzt, amint a vendéglősné egyenkint olvasott a tenyerébe. A vérszemet kapott öregasszony még egy jókora csomagot is előhozott. — Ezt a kis fehérneműt is elvihetné a szakaszvezető ur. — No, ezt majd én adom át a fiának, — szólt nevetve Zita herczegnő s átvette a csomagot. Amikor a főherczegi pár késő este yisz- szatért Kolomeába, első dolga volt, hogy a korcsmárosné fiát a lakására rendelje s át­adja neki az öt koronát és a csomagot. A Vidék Beregből Írják: A más­különben is gyenge gabonatermés learatása újabb csalódást hozott a szomorú gazdáknak. A ritka keresztek­ben kevés a mag és ezeket is fenyegeti a sok esőzés a kicsirázás veszedelmével. — A beregmegyei agyagárugyár r.-f.-nak a leg­utóbbi két esztendőben újabb 270.000 korona vesztesége volt, ennek folytán a julius hó 2i-re egybehívott közgyűlésen a részvényesek a társaság felszámolását fogják javasolni, illetőleg kimondani. — Gazda ünneplés. A be- regvármegyei Gazdasági Egyesület igazgató­választmánya Horthy Gyula elnök elnöklete alatt gyűlést tartott, melynek főtárgya Czeiner Nándor egyesületi alelnök kir. tanácsossá való kineveztetésének megünneplése volt. Czeiner Nándor volt a Beregvármegyei köz- gazdasági előadó a mezőgazdasági és főleg egyesület támogatása terén évtizedeken át önzetlenül munkálkodott és szerzett elévül­hetetlen érdemeket. Ungvármegyei hírek. A vármegyeház építése. Ungvármegye törvényhatósági bizott­ságának f. hó 17-én tartott közgyűlésén ho­zott határozata értelmében a vármegyei szék­ház építési munkálatait Kavasch Ernő építő­mester nyerte el. — Zivatar. Rettenetes jég­eső verte el Telekháza, Gödényháza, Szász­falu határát. A jégeső d. u. 4 órakor kezdő­dött s 3/4Ö-ig tartott. Mindent a szószoros értelmében agyoncsépelt. Az állatok megva­dulva menekültek a faluba, de igy is a kü­lönben nagyszámú libaállomány elveszett. A n ép kétségbeesése kimondhatatlan. Már ne­gyedik éve nincs termés, mert hol a száraz­ság, hol pedig a folytonos árvíz tettek tönkre mindent. Most pedig a jégverés mindent be­tetőzött. A nép mehet koldulni ha nem kap segítséget. — Jól esik közölnünk az ungvári lapokból: Dr. Scheffler Jánost, a kiváló kép­zettségű ungvári róm. kath. segédlelkészt Boromissza Tibor dr. szatmári püspök pap- nevelő-intézeti tanulmányi felügyelőnek és a bölcselettan tanárának kinevezte. Dr. Scheffler már el is hagyta Ungvárt, hogy uj állását elfoglalja. — Tűz Szobránczon. Szobránczon kigyuladt Jencsik Mihály kerékgyártó lakó­haza, a gyorsan érkezett segítség következ­tében sikerült a nagyobb veszedelmet elhá­rítani. Említésre méltó a szobránczi iparos­ság önfeláldozása, kik derekasan kivették részüket az oltásból, valamint Balog Mihály fogházőr. A kár meghaladja az 1000 koronát. Betörés Mátészalkán. Mostanában a vidéken és a városban is egyre másra érkez­nek betörési feljelentések a csendőrségre. Ezúttal Mátészalkáról jelenti tudósítónk, hogy Mislai Károlyné és Tóth Ferenczné házában betörők jártak. Az ismeretlen bűnösök kóbor­cigányok, akik akkor hatoltak be a lakásba, amikor Mislainé és Tóth Ferenczné nem voltak otthon. A csendőrség nyomozza a tet­teseket. Ahol nem harangoztak. A „Szatmár­megyei közlöny“ igy ir : Mult^heti számunkban arról adtunk hirt, hogy a trónörökös pár elhunytával ért gyászban a felsőbányái róm. kath. egyház nem osztozott. Örömmel vesz- szük annak ellenkezőjét, s igazítjuk helyre riporterünk túlbuzgóságából leadott téves hirt. Felsőbányán tehát mégis csak harangoztak. Farkasok a Bükkben. Szinte szokat­lanul hangzik, de úgy értesülünk, hogy Al- sóhomoródon Leizer Elek korcsmáros esi ka­ját a múlt héten a farkasok megették. (Czá- folást várjuk. Szerk.) A Nagykárolyi Kath. Legényegye­sület 1914. julius 26 án a maga kerthelyisé­gében kedvezőtlen idő esetén zárt termeiben könyvtárának gyarapítására zártkörű nyári táncmulatságot rendez. Szerednyéról — egy lap híresztelése után — irtuk, hogy hires bortermő szőlőit elverte a jég. És felhívtuk magát Szerednyét — czáfolja meg, ha tudja. A czáfolat meg­érkezett. így szól. „A jégeső még nem tett kárt- Hogy reánk nem fordul — Istenben bizva-reméljük.“ Hát ilyenek a hirlaptudó- sitások. Halmiból Írják nekünk, hogy Ugocsa vármegye közönsége lelkesen búcsúzott el Damjanovics Tivadar kökényesdi gör. kath. esperes-lelkésztől, — akit a király a hajdú-

Next

/
Thumbnails
Contents