Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-07-01 / 26. szám

Szatmű-Németi 1914. július 1. „HETI SZEMLE 5 Olvasóinkat kérjük szíveskedjenek a második félévre szóló elöflze lésüket megújítani, illetőleg beküldeni. Es kérjük, mielőtt nyaralni mennének, szíveskedjenek tudatin velünk, hova küldjük lapunkat ? Lapunk követni fogja előfizetőinket bár­hova, a merre pihenése, szórakozása utjai ve­zetnek. Mint követik eszméik, melyeknek szolgála­tában állunk. Mi a kereszténység eszméit hir­detjük. Azt a diadalmas világnézetet, melynek léte örök. De jól tudjuk, hogy a XX. század­ban élünk. Es hogy ezeket az eszméket az uj kor nyelvén és Írásával kell hirdetnünk, Es meg kell mutatnunk, hogy ezek az eszmék ma is forrásai és nagy értékei, alapjai az igazi ha­ladásnak, a tiszta, hamisithatlan kultúrának. Lapunk teljes egészében a tisztességes sajtó orgánuma. Úgy hirdetett eszméi, mint előadásának hangja. Megír mindent, ami a társaságbeli embert érdekelhet s azon a han­gon írja meg, melyet egy társaságbeli müveit ember használni szokott. Csak azt írja wieg, a mi megtörténk, azt megírja megvesztegethetlen pártatlansággal. Ezek a mi erősségeink. Ezekre hivatkozva kérjük közönségünk támogatását továbbra is. Hogy megfeleltünk a közönség igényeinek, bizo nyitja az, hogy ovlvasóink száma folyton sza­porodik. Ezentúl is áldozatos munkát fordítunk arra, hogy az igazság eszméi minél szélesebb körben elterjedjenek. Lapunk munkatársait kérjük, hogy a lap szellemi részét illető minden küldeményt címezzenek a szerkesztő nevére (Arany Já­nos-utca 44.) A kiadóhivatalt érintő kíván­ságokat és az előfi zetési pénzeket pedig küld­jék a kiadóhivalalba: dr. Bakkay Kálmán tanár czimére (Papnevelő). Szent Péter és Pál napját ünnepelte hétfőn, junius 29-én a katholikus egyház. Szent Péter és Pál apostolnak emlekezete egyszerre, egymásba kapcsolva ujult meg e napou a hívek lelkében. E két apostol sze- retete, rendithetlen hite és hősiessége indí­totta meg a nagy munkát a keresztény élet világhódító hatalmával. Péter volt a római egyház első kormányzója (pápája.) Pálpedig első, leghatalmasabb hitvédője. Azért ábrázol­ják, festik őket ogymást átkarolva. Péternek kezében kulcsok vannak, mig Pál kardot tart kezében. Mindketten Néró uralkodása alatt Kr. u. 67 év junius 29-én haltak meg vér­tanú halállal. Mindketten egy napon, talán egy órában. Szent Péter csontjai a világhírű temp­lomának földalatti kriptájában (Rómában) por- ladoznak. Egyházmegyénk gyásza és kegye­lete. A trónörököspár megdöbbentő halála kapcsán megyés püspökünk igen meleghangú körlevelet intézett egyházmegye papságához és egyben híveihez. A nagy gyász — úgy­mond nem annyira pompát, mint inkább istensegitséget kíván. Imádkozzunk ! Ha sírva, ha megtépett szívvel, de imádkoznunk kell. Imádkozni pedig mindenütt lehet. De főleg a templomban a helye. Ezen okból elrendeli a körlevél a gyászisteni tisztejetet a temetés napján minden templemban. És intézkedik a harangozás idejére és módjára nézve is. A püspöki konviktusból. P. Alaklcer István szuperiort a rendfőnöke Kalocsára he­lyezte gondnoknak (miniszter). A szatmári ház főnöke (superior) P. Béta Ernő. A szat­mári házba jő még működő páternek P. Jámbor László. A távozó Alakker nagy mun­kát végzett az uj konviktus építésének és berendezésének gondjaival. P. Bota Ernő régi ismerősünk, most is Szatmáron működik ; de főleg a fővárosi hitélet munka mezején is­merik sokan. P. Jámbor is volt már és pedig nem régen — Szatmáron. Pázmány Péter szobra. Tizennyolcz év után végre felállítják Budapesten a tizedik királyszobrot: Pázmány Péter szobrát. A szobor, melynek alkotója Radnai Béla szob­rászművész, már két év óta készen van s ezideig csak azért nem volt felállít ható, mert a helyén a Kigyó-téren, mostanig egy árubódé állott. A leleplező ünnepség julius első felé­ben lesz. Az ünnepségen részt vesz Csernoch János bibirnok herczeaprimás is. A szatmári Oltáregyesület julius hó első vasárnapján megtartja rendes szentségimá- dásál. Emlékeztetjük reá a tagokat és kath. híveket. Az egyetemi és főiskolai hallgatók „Szatmári Köre“ szombaton tartotta meg Szatmárnémetiben a Budapesten létesitendő diák otthon javára műsoros tánczestélyét. Kis számú, de előkelő vendégek jöttek össze ez estélyre a Kossuth-kerti kioszkban. A műsor változatos és eleven volt. Élénkségét növelte dr. Bárdóly Sándor konferálásai. Szerencsés ötletei, szellemes bemutatói nagyban hozzájárul­tak a műsor sikeréhez. Beszédet mondott Bodnár Gáspár. Monologot adott elő Kovács Rózsika, Szépen, kellemesen énekelt Sepsy Márton és ked­ves magyar dalokat adtak elő Székely Valér és Pintér Nándor, Döry Margitka zongorajátéka is gyönyörködtette a közönséget. Az ifjúság na­gyobb pártfogást érdemelt volna magától a kör­nek ifjúságától is. Zugnak-bugnak a harangok újra .. Bugásukat-zugásukat már hozza délről a szél. Aztán itt is szivet tép, könnyet csal, lelket rezzent a zugó érez. Haj . . ez a harang-zu- gás, ez a bus siralma, bánatos sírása a ha­rangoknak ! így zúgtak — igy búgtak. Hej igy sírtak . . . Rudolf, hej nagyasszony, Er­zsébet . . . Most újra zugnak búgnak azok a szomorú, siró harangok. Mintha a szivükben húznák, rángatnák és nem ott a tornyokban azokat a zugó, siró harangokat. Vihar. Hétfőn délutáu 4 óra után ismét vihar vonult át városunkon, rövid időn át tartó süni záporral. Á villám több helyen le­csapott. A közúti vasbid villanyos huzaljába is. A huzalt megrongálta, de egyéb kárt nem okozott. A kir. törvényházból. A kismajtényi porban szereplő vádlottak közül Pintye Lász- lóné és Orosz György nem jelentek meg a tárgyaláson. Elmaradásukat elfogadhatóan iga­zolták is. Nevezett vádlottak a napokban állottak a törvényszék előtt. Az ügyészi vád­irat hatóság ellen való erőszak vétségevei vádolta őket. Mind a két vádlott tagadja bű­nösségét. A tanuk Orosz György ellen terhe­lőén vallottak. A védelem meghallgatása után a törvényszék meghozta Ítéletét. Orosz Györ­gyöt felmentette. De Pintye Lászlónét bű­nösnek mondotta ki és ezért négy heti fog­házra ítélte. A büntetést azonban az elszen­vedett vizsgálati fogházzal kitöltöttnek vette. Az elitéit a törvényszék Ítélete ellen fel­lebbezett. — A hét gonosz. Tegnap tárgyalták a törvényszéken annak a 7 czigárnynak bünpöréi, akik a szakaszi plébániába betörtek és onnan pénzt és más ingó jószágot loptak. Á hét gonosz közül hármat 1 és fél évre (mert már háromszor voltak büntetve betörésért), négyet pedig egy évre Ítéltek el. — „4 szatmári rk. plé­bánia betörőjét, Juhász János Bélát egy évi hat havi börtönre és 3 évi hivatalvesztésre ítélték. A népfürdőről olvassuk, hogy a nép­fürdő valóságos áldása a lakosságnak. Egy nyilvánosságra került kimutatás szerint a népfürdőt sok ezer ember látogatja és az első csonka év sikerei ehhez a népfürdőhöz fűző­dik. A népfürdőt most már bővíteni akarják, mert nyilvánvalóvá, hogy a szegényebb, ke- vésbbé tehetős közönségre nézve valósággal szocziális jótétemény. Hogy azonban a szat­mári közönség valahogyan zavarba ne jöjjön, siessünk kijelenteni, hogy a fővárosi (város­ligeti uj) népfürdőről Írunk és nem a szat­máriról. Amely fürdő azért nem lehet- szo- cziális jótétemény, mert itt ott 30 évi sürgetés, zaklatás után még ma sincs. Betörés a németi gör. kath. tem­plomba. Hétfőn virradóra kellemetlen meg­lepetés érte a gör. kath. egyházat. Valami csavargó még nappal felsurranhatott a to­ronyba. Ott meghúzta magát. Az éj beálltá­val a levágott harangköteleken lemászott a kórusról a templomba. A perselyeket fesze­gette és ugv próbálkozott a krajezárok ki­szedésére. És mert ez a kísérlet soványan eresztett, elemeit egy 300 korona értékű kelyhet. Aztán . . . elillant. A csendőrök ke­resik. Felemelték a lapok előfizetési árai­kat. A főváros 7 lenagyobb lapja: Az Al­kotmány, Magyarország, Az Újság, Pesti Hírlap, Világ, Bugapesti Hírlap, Pesti Napló, előfizetési áraikat 32 koronára emelték fel julius 1-től kezdve. Ezeknek a lapoknak egyes száma 12 fillér lesz. A földmunkások országos munka- vállaló szövetkezetének igazgazgatósága szerdán tartotta első ülését Tankóczi Gyula főkapitány egyik alelnök elnöklete alatt. Az ülés megtette a szükséges intézkedést a tör­vényszéki ezégbejegyzós iránt. Továbbá az igazgatóság kebeléből a polgármester és a főkapitány alelnökök bevonásával Plachy Gyula, Komoróczy Jenő, dr. Kölcsey Ferenc, Neuschlosz Dezső, Kacsó Károly műszaki tanácsos és Bölönyi László tagokból egy in­téző bizottságot választott. Az intéző bizottság feladata két irányú lesz. Az egész ország területén a szövetkezeti tagok részére föld­munka vállalása, és szövetkezeti munkás ta­gok gyűjtése. Ez az országos jelentőségű és az amerikai nagymérvű kivándorlást megaka­dályozni szándékozó vállalat mindenesetre nagyon figyelemre és pártfogásra méltó tár­sadalmi és altruista mozgalom. Szeszélyes időjárás. Országszerte nagy esőzések fellegszakadások járnak, ömlenek. Nálunk is, de mérsékeltebben. Ezen jelenség­gel szemben vannak vidékek, sőt egyes köz­ségek is, a hol még mindég epedve várják az esőt. Szárazság uralkodik folytonosan. Debrecent például ismételten fellegszakadás látogatta és ugyanakkor Nagy-Károlyban egy szem eső sem — a mi pedig nem sok — nem esett. Sőt Sok a villámlás is, írja egy gazdasági lap: „Az időjelző állomás egyik tisztviselője érdekesen nyilatkozott az idei gyakori villám- csapásokról. Ott, ahol ingoványos és nedves a talaj és ahol a levegő páratartalma termé­szetszerűleg nagyobb, ami megkönyiti a villám haladását, ott gyakoribb a villámcsapás. Az alföldi vidéken, ahol száraz a talaj, a lecsapás kisebb. A hegyes vidéken is ritkább a vil­lámcsapás; mint az ingoványos talajon. Hosz- szú idő óta foglalkozom a villám tanulmá­nyozásával — mondta a tisztviselő — és tíz évre visszamenőleg pontos kimutatás készí­tettem 3 magyarországi villámcsapásokról. E kimutatás szerint az országban évenként átlag 148 ember hal meg villámcsapás következté­ben, de volt már olyan év is, hogy 202 ember balt meg. A halálos végződésű esetek túl- nyomólag szabadban történtek, födél alatt az ilyesmi ritkábban fordul elő.“ Szivarok ötös csomagolásban. A regalitász, trabukkó és britannikából ötös cso­magok kerülnek forgalomba augusztus 1-től kezdve. A dohánygyárak a legjobb szivarokat válogatják össze nehogy a közönségnek pa­naszra legyen oka, hogy látatlanba vett szi­varjai rosszak voltak. Felszámol a kenyérgyár. A „Szat­mári első kenyérgyár r. t.“, amely 1910 ben 60,000 korona alaptőkével alakult és alaptő­kéjét 1913-ban 10,000 koronára bélyegezte le, amely akalommal 50,000 korona elsőbbségi részvényt bocsátott ki, junius hó 30-ra má­sodízben hiv össze közgyűlést, mert az első határozatképtelen volt. A közgyűlésen az igazgatóság a felszámolás kimondását fogja javasolni. Egyúttal a felszámolók közgyülósi- leg felhatalmaztatnak a társaság tulajdonát képező házastelek és egyéb vagyontárgyak szabadkézből leendő eladásra. Két uj ovoda felállítását sürgeti a városnál Bodnár György királyi tanfelügyelő. És a város, beismervén az ovodák kézelfog­ható szociális jelentőségét — dicsérendő buz- gósággal és érzékkel nemcsak enged a kir. tanfelügyelő kérésének, de a két ovoda lé­tesítésének előmunkálatait már meg is kezd­ték. Bartha tanácsos az egyik szatmár kültelki ovoda helyét az Uj major, vagy a pálfalvai utón jelölte meg ; a Németi részben pedig a Vörösmarty, Kölcsey utcák, sz. István-tér és a Tiszviselőtelep körzetét találta legalkalma­sabbnak, tekintve, hogy itt a városnak ma­gának is vannak telkei. Még pedig a Török István féle lanka, vagy a régi katonai kórház, esetleg a Gvadányi-utcza meghosszabitása esetén keletkező saroktelek. A két ovoda

Next

/
Thumbnails
Contents