Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)

1914-05-27 / 21. szám

6

„HETI SZEMLE

Szatmár-Németi 1914. május 27.

Lás

a

VIDÉK

Hitelszövetkezet alakulás. Még alig hangzott el Pilcz Ede hatalmas népmentő szózata a „Heti Szemle“ hasábjain, már is eredményes munkásságról adhatunk hirt. Toma László sárközujlaki gör. kath. lelkész az összes tanítóság közreműködése mellett f. hó 17-én „Sárközujlak és Vidéke“ czimmel Börö- teffy Jenő közp. kiküldött elnöklete alatt 160 tag 268 üzletrész aláírásával (egy jizletr. 50 kor.) hitelszövetkezetet alakítottak. Igazg. elnök lett: Torna László, felügyelőbizotts. elnök : Szabó Károly ref. lelkész, könyvelő: Movik Sándor r. kath. tanító és pénztárnok: Sebesi László gazda. Tekintetbe véve a vezetőség agilis munkálkodását, a nép bizalmát a vezetőség iránt, a legszebb eredményeket várhatjuk.

Jótékonyság. A Beregszászi Oltáregyesület a márokpapi-i templom részére 3 drb. antipendium, 4 drb oltárpárna, 3 drb karing, 2 drb áldoztató kehely-takaró, 1 drb velum, 2 drb kis asztalterítő és 1 drb csen- gettyü-huzót adományozott. Benda Kálmánná úrnő egyesületi elnöknő buzgó fáradozását és az Oltáregyesület áldozatkészségét hálásan köszöni Miller János rk. lelkész.

Oltáregyesület - alakulás Erdődön.

Erdődön megalakul az Oltáregyesület. Az előkészületek nagy buzgósággal folynak. A három napig tartó ünnepségek részletes programmja a következő : I. Május 30-án Pünkösd szombatján este 6 órakor első konfe- renczia, utána szentséges litánia. Tartja: Varjas Endre. II. Május 31-én Pünkösd első napján 9 órai szentmise előtt második kon- ferenczia. III. Ugyanezen nap este 6 órakor harmadik beszéd, utána szentséges litánia és gyóntatás este fél 9 óráig. IV. Junius 1 én Pünkösd másodnapján reggel fél 6 órától gyóntatás 9 óráig. A 9 órás szentmisén az összes gyónóknak az oltáregyesület tagjaival együtt közös szentáldozása, mely előtt rövi- debb beszéd lesz. V. Ugyanezen nap délután 3 órakor az Oltáregyesület alakuló közgyűlése az irgalmas nővérek iskolájában, melynek programmja a következő: 1. Pápai himnusz. 2. Megnyitó beszéd. Mondja dr. Jékey István tb. főszolgabíró. 3. Legközelebbi teendők. Mondja Varjas Endre főgimn. tanár. 4. Az alakulás kimondása. Tisztikar választás. 5. Záróbeszéd. Tartja Láng Eerenc esperes- plebános. 6. Himnusz. VI. Ugyancsak másodnapján este 6 órakor befejező beszéd. Utána szép idő esetén nagy eucharisztikus körmenet. A körmenet az Oltáriszentséggel a pia- czon felállítandó oltárhoz jön le. Te Deum.

Templomszentelés. A nagybányai róm. kath. plébánia templom restaurálási munkála tait Fábián Lajos főmérnök buzgó vezetésével befejezték. A templom talpazatát színes mintájú terrazóval vonták be, amely a régi döczögős, lapos homokkövek helyét Ízlésesen is pótolja. A templomot f. hó 21 én, áldozócsütörtökön szentelte fel Szőke Béla plébános s az ünnepi nagymisén volt az első ál dozóknak szokásos ünnepélyes áldozása, amely után a plébánián reggeli várta a kedves gyermeksereget.

Tanítóképző Munkácson. Hosszú tárgyalás és keresgélés után végre találtak helyiséget a munkácsi tanítóképzőnek, mely most már szeptember elsején biztosan meg fog nyílni. Dr. Gulácsi István alispán és Szentpétery Endre tanfelügyelő, kik az első perctől fogva legjobb indulattal támogatták az ügyet kedden délután személyeden megnézték a Ganovsz- ky, Mihajlovics és Bay féle egymás mellett levő sugárúti házakat, s ezeket megfelelőknek találták. A tanítóképzőbe junius 1-ig lehet folyamodni. A kérvényt a szokásos melléklettel : IV. o. és orvosi bizonyítvánnyal felszerelve és a miniszterhez czimezve. Bereg megye tanfelügyelőjéhez kell beküldeni.

Halálozások. Birodalmi Báró Redvitz- Hassenberg Sándor nyugalmazott 1848—49 iki honvédhuszár kapitány folyó évi május 21-én életének 87-ik és boldog házasságának 50-ik évében, hosszas szenvedés és a haldoklók szentségének áj’atos felvétele után Szürthén

az Urban elhunyt. Az örök világosság fé- nyeskedjék neki! — Rozsos Istvánná Marosán Mária f. hó 22-én életének 39 ik és boldog házasságának 20 évében hosszas, de Krisztusban vetett erős bizodalommal átszenvedett betegség és a halotti szentségek felvétele után az Urban jobblétre szenderült.

Feltört sírbolt. Május 19. délután felnyitották Firczák Gyula püspök mauzóleumát. A sírboltban megjelentek kínos meglepetéssel látták, hogy a püspök befalazott sirürege meg van bolygatva. A siriireg téglafalát ismeretlen tettesek felbontották, de ismét visszarakták. A gyanús körülmény folytán a megjelentek az egymásra rakott tégladarabokat leszedették s ezután tűnt ki, hogy a megboldogult püspök üregbe helyezett koporsójának fedele nagy darabon ki van vágva. A tettesek valószínűleg a püspököt aranykeresztjétől és lánczától akarták megfosztani, azonban czéljukat el nem érték, mivel az elhunyt püspököt nem arany, hanem dubliro- zott jelvénnyel temették el.

<£apfiifiordó

havi (iü—70 korona keresettel fevétetik lapunk kiadóhivatalában. Az állás elnyeréséhez 150 K. kauczió szükséges.

CSARNOK.

Ä szenvedélyek és ezek hatása a testi, erkölcsi és szellemi életre,*)

i.

Az ember testi és lelki életének mindig voltak és mindig lesznek olyan jelenségei, melyek rendellenességekben nyilvánulnak.

Ilyenek az egyoldalúan tulfejlődött és megerősödött hajlamok, vágyak, valamint az idő előtt öntudatra ébredt érzelmek. Ezek néha minden belső ellenhatást legyőzve cselekvésre kényszerítik az egyéni ártalmára önmagának s legtöbbször a társadalomnak is. Ezen normális állapotot túlhaladó jelenségekből származnak a különféle szenvedélyek.

Midőn a szenvedélyről magáról és az ember életére vonatkozó hatásairól szólunk, ismernünk kell először: Az ember testi-lelki fejlődésének természetszerű menetét; a fejlődésre befolyással levő külső és belső veszélyeket; a mesterséges beavatkozást, illetve a helyes nevelői eljárást. Azután: Meg kell ismerni a szenvedélyes érzés és cselekvés lényegét; a szenvedélyek következményeit; az előidéző okokat, illetve a forrást, honnan a szenvedélyes érzés és cselekvés ered.

E végből az életkort fel kell osztanunk gyermekkorra, ifjúkorra és fejlett korra. Azért is szükséges ez, mert a gyermekkor teljesen, a fiatalkor részben beleesik a szülő és nevelő fejlesztő, irányitó munkálkodásának idejébe és minket nevelő tanítókat ez érdekel elsősorban. A fejlett kor már ezen időn kívül áll és inkább a törvényszéki orvos és psicholo- gus működési körébe tartozik. Minthogy azonban a gyermekkori és fiatalkori nevelés a fejlett korban nyilvánul meg hatásaiban, ezeket egymástól függetleníteni nem lehet. Azért keressük meg a szenvedélyt előbb csirájában a gyermekkorban, aztán vizsgáljuk hatásait a fejlett korban.

A gyermekkor különböző fokain találkozunk bizonyos benső ingerrel, mely cselekvéseinek indító oka. Sehwartzer Ottó dr. „A gyermek lelkivilágából“ czimü munkájában gyűjtési kényszer, utánzási kényszer, rombolási kényszer, mozgási kényszer, őrzési kényszer, szó- és tettkényszer néven nevezi. Hogy ezen jelenségek miként nyilvánulnak meg a gyermek életében, azt nap- ról-napra észlelhetjük. A testi-lelki szuny- nyadó erőket a fejlődés isteni szikrája kényszeríti életre kelni, megerősödni. Ezekből az eleinte öntudatlan kényszercselekményekből lesznek majd az ember jó tehetségei, rossz tulajdonságai, melyek erényben, vagy bűnben; rendes, vagy szenvedélyes érzésben

*) Felolvasta a fehérgyarmati esperes kerület tanítói gyűlésén Biró Dezső vitkai rk. tanító..

és tettben; helyes vagy hibás gondolkozásban nyernek kifejezést aszerint, amint a családi környezet, öröklött terheltség, egyéni hajlam, sérülés, táplálkozás és fegyelmezés által a fejlődés károsan befolyásoltatott-e; vagy pedig helyes nevelés mellett rendes mederben és természetszerű időrendben folyt le.

A környezet leginkább példa által hat a gyermekre. Annak utánzási kényszere összekapcsolódik a látott és hallott dolgokkal. Minthogy a gyermeknek a fejlődés ezen fokán nagyon mindegy jót utánozni vagy rosszat, a környezet végtelen fontos a szenvedélyek későbbi kifejlődésére nézve.

Az öröklött terheltségben nittek a legrégibb korban. Már az indusok törvényirója Manu is megállapította, hogy a gyermek örökli szüleinek jó és rossz tulajdonságait, s erre a tanra fel is épült a kasztrendszer. Plutarchos, Aristoteles is hirdették az átöröklést. A zsidóknál legszembetűnőbben maradt meg az átöröklésben való régi hit e kijelentésben : „Megbüntetem az apákbüneit fiaikban harmad és negyediziglen.“ A legújabb korban kiváló törvényszéki orvosokis öröklött, vagy szerzett terheltségi alapon magyaráznak meg igen sok szenvedélyes bűnözési esetet. Ezt tehát mint tényt el kell fogadnunk.

Egyéni hajlamok tekintetében a gyermekek rendkívül változatosak. A legújabb kor nevelési iránya az egyén és hajlam meg figyelésében és ahhoz való alkalmazkodásban jelöli meg a nevelő munkáját. Avagy nem látjuk-e, hogy némely gyermek minden zokszóra elérzékenyül, sírásra fakad, mig a másik a legkeményebb büntetést is minden külső fájdalomkifejezés nélkül állja ki? Egyik gyermek érdeklődését és figyelmét teljesen leköti egy bicska, már a másik a repülőgép szerkezetének titkait kutatja. Mindezt az egyéni sajátságok teszik. Mivelhogy a gyermekek a hajlamok tekintetében nem egyformák, egyénenként változók a szenvedélyek elleni immunitásaikban is.

Fejsérülés esetéből Krafft Ebing dr. kimutatja, hogy némely szervekre ható idegek az agyvelőben történt sérülés folytán idővel szenvedélyes bűnös cselekedetekre indíthatják a sérültet. Az ily sérülés tehát a gyermekkorból a szenvedélyek kifejlődésére nézve borzasztó következményekkel járhat.

A táplálkozásnál gyakori izgató ételek, italok élvezete siettetik a gyermek lelkében szunnyadó káros ösztönök felébredését. A szenvedélyek szempontjából káros hatásuk nyilvánvaló.

Van a nevelésben a későbbi szenvedélyek szempontjából egy rendkívül fontos mozzanat, mely felett — sajnos — még mindig akadnak eltérő nézetek. Ez a podexen való fenyítés. Kraff Ebing dr. erre különösen felhívja a nevelők figyelmét. Szerinte az ilyen fenyítés a nemi érzés első izgalmait keltheti. Hatása könnyen az egyén egész életére sőt nemzedékekre is kiható lehet. Az érzékiségnek, a szenvedélyes bűnözésnek lehet előidézője már a gyermekkorban. Ebből tehát érthető és — azt hiszem — eléggé indokolt a botbüntetés ezen neme ellen való állásfoglalás.

Ezek volnának a szenvedélyek ellen való nevelésnél a gyermekkorban figyelembe veendő legfőbb szempontok, melyéknek szem előtt tartásával kell a különféle kényszercselekményeket egymás mellett jó irányban párhuzamos fejlődésben tartani, hogy egyesek el ne hatalmasodjanak a többiek felett, mert ily esetekben egészen különálló érzelemcsoport alakulhat ki és erősödhetik meg, mely már szenvedélyre vezet. így a gyűjtési kényszer túlságosan kifejlődve csirája lehet a fösvénységnek, szerencsejáték-szenvedélynek, lopásnak s mindannak, ami megszerzéssel, gyűjtéssel jár. A rombolási kényszer, ha tulfejlődik a többi kényszer- cselekmények felett, összeférhetetlenségre, czi- vakodásra, gyűlöletre nevel.

Szükséges továbbá, hogy egyes — a fejlődéssel biztosan felébredő — érzelmek szunnyadása felett őrködjék a nevelő. A nemes érzést fejlessze, a káros következményű kényszercselekmények gyakorlását akadályozza, megszüntesse. A testi érzelmekkel szemben gyakorlandók az ellentétesek a vallásiak, a lelkiek.