Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-27 / 21. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár Németi 1914. május 27. az utczák sohasem voltak még seperve. Szinte érthetetlen a várostól, hogy miért viseltetik ilyen ridegen e város negyedével szemben hiszen ha kolera talál a nyáron itt kiütni, ebben a város negyedben egyetlen ember sem marad életben. Ha valahol van szükség a tisztaságra, hát itt van, mert itt a hosszú Kaftános polgártársak között szemmelláthatólag is akrobata-mutatványokat rendeznek a kolera baczilusok. Dehát hol vannak a derék csendőrök, akiknek az volna a kötelességük, hogy a tisztaságra vigyázzanak és ne engedjék meg a ménesek vig ugrándozását az utcza közepén ? Hol járnak, hogy ezeket nem veszik észre mert én még a balesetnél sem láttam egy felet sem ? Nem hiszem, hogy éppen annyira megbízhatók lennének a polgárok ezeken az utczá- kon, hogy még fényes nappal is csak a csendőr-bódét kelljen őrizni. A városi tanácsot pedig kérjük, pislant- son bölcs szemeivel gyakrabban a város mellékutczáira. Necsak a Deák-teret kotorják állandóan, hiszen azok is Szatmár városához tartoznak. Szatmár városának fizetik az adójukat a mellékutczák lakói is. És ha az adót be tudják vasalni a fejünk alatt levő párnából is, az életbiztonságra való tekintettel legalább a lovakat tartsák távol az utczá- ról. Továbbá — legalább hébe-hóba öltöztessék az utczákat tiszta köntösbe, hogy a kolerabaczilusok is sírva nézzenek egyszer a végrehajtó seprű után. És azt hiszem, hogy mégis lesz ez a jövőben, daczára annak, hogy hallomásom szerint a város kínai fallal akarja körülvenni Szatmár városát, hogy a magas kultúrát el ne lopkodják a szomszéd városok is. Hogy ennek a kínai falnak a felépítése ne kerüljön semmibe, hanem a természet maga építse fel, ott hagyják a szemetet év- ről-évre gyűlni. Hát hiszen elég gazdaságosan gondolkozik a város. Erről szó sincs, de ha már csakugyan kínai fal kell, inkább oda állunk mindannyian ingyen építeni, csak a szemetet, a piszkot takarítsák el a mellék- utczákróí. Még valami eszünkbe jut, ha ezeken az utczákon végigsétálunk és a világtörténelemre gondolunk : Ha ide varázsolták Egyiptomot ezek a hosszú kaftányos bácsik; látót leszakította. A mólószerü kövezés megbontotta. A bálványerős nyárfákat kidöntötte. Filó ráült vastag derekára. Ott nem érte a viz. Csak egy-egv megbokrosodottabb fröcs- csentett a szeme közé. És felocsudtatta alélt- ságából. Korogó gyomra hajtotta. Föltámaszkodott. Végigtámolygott a vizszélen. Teremtett lelket se látott. Ma különösképen se rák, se hal nem akadt. Ahogy ácsorog, felszáll előle egy szürke gém. Nem vette tűidig észre. Partszakadék között állt. A lelke kigyulladt. Tompa zsibbadtság melegitette át ereit. A zavaros szeme a jövőbe látott. Határozott nézéssel: Itt a tavasz. A gém megérkezett. Siet a gémnyomra. Karvastagságu kele feküdt a vizes homokon. Félszemét kilakmá- rozta a gém. A kopoltyuját nyitja Filó. Ha hogy nem büdös e? Tele tellett homokkal. Máskülönben piros, egészséges. A hal is friss. A madár után néz. Hálás, szelíd tekintettel. Lám, hogy eledelt hagyott neki, még felül megmondta: Itt a tavasz ! Uj idők hirdetője. Szebb, dusabb évadé. '■ Haza futott prédájával. Olcsó áron, de drága tanúságon jutott hozzá. Az ina sietősen dolgozott. Vitte. Otthon előkerült a gyalogszerszám. Hálótü bujkált az ujjai között. Nyirfaág hajlott a boritókas, emelőháló négy sarkába. És kifeszi tette. Ahogy húzta, hárfakarok. Filó lelke muzsikált rajta. Szebb idők hajnalos dalát. Belemerengett az izgalomba. legalább hozták volna mag ukkal Fáraót is. Azért Fáraót, hogy aztán magától jött, volna Mózes, aki átvezette volna őket nem a Vörös tengeren, sem a Szamoson, hanem az annyira kedvelt piszokból a tisztaságba. Jetiinek Ede. Pünkösdi királyné. Hagyományos régi szokásaink kiveszőben vannak. Népköltési gyűjtéseink és a néhol divatozó pünkösdölés népszokása még tudnak arról, hogy a május tizediké és junius tizen- harmadika közt folyton változó ünnepen körülhordozott pünkösdi királyné, a természet halálát okozó tél vereségét és a lombot, virágot fakasztó tavaszi nap győzelmét jelenti. A kereszténység ünnepe, amely a husvét utáni ötvenedik napot, a Szentiéleknek tüzes nyelvek alakjában való eljövetelét juttatta eszébe a híveknek, igy társult pogány emlékekkel. Később, mikor kiirtásuk lehetetlen volt, magába olvasztotta, bevonta a költészet csillogó mázával s a tavaszi szent napok alkalmából szintén zajosan ünnepelte a tél legyőzőjét jelképező pünkösdi királynét. A fejlődés ilyen alakját mutatják a még mais hallható dunántúli rigmusok. Két iskolás leány például kezénél fogva vezet egy még kisebb leányt, a pünkösdi királynét, akinek fejét egy ráborított selyemkendő egészen eltakarja. A két vezető egy-egy pálczát tart, amelyre selyemkendő, vagy virág van kötve. A falut járva, minden háznál ezt éneklik: A pünkösdnek jeles napján Szentlélek- Isten küldetett, erősíteni szivüket az apostoloknak, melyet Krisztus Ígért vala akkor a tanítványainak, mikor méné mennyországba mindeneknek láttára. Tüzes nyelveknek szólása, úgy mint szeleknek zúgása, leszálla az ő fejükre nagy hirtelenséggel.... Elhozta az Isten piros pünkösd napját, mi is meghordozzuk királykisasszonykát, királykisasszonynak rózsakoszoruját . . . A pünkösdi király és királyné együttes szerepe kiveszett az emlékezetből. A régi hagyományt ma csak leányok ápolják, akik A szive verése meggyorsult. A szeme kifényesedett. A csüggedt fejtartásán egyenesített. Elégedettebb állással hordta. Valóságosan megmámorosodott. Hajnalra elállt a szél- fuvás. Meleg nap sütötte a sarjadzó nádszéleket. A nemes hal kijött a legelőre. Filót pedig rajt’ fogták a borításon. Pár napra lecsukták. Az elkívánkozó házát meg elárverezték a feje fölül. Meg se várta a határidőt. Kihurczolko- dott belőle. Vitte a halászkészségét. Boritót, merőhálót, gyékényt, horgot, turbukolót és miegymást. Az asszony sirt-ritt a nyomán. Agyi batyut czipelt a gyerekekkel együtt. Félutczahosszat mentek. Libasorban, olyan sokan voltak. Az egyik ház kerítése mögül megjegyezte valaki: — No komám, hová, hová? — A part alá. — Mi okért pakkolt, pakkolt úgy össze ? — Tetteti, minthogyha nem tudná ! — A Vinocza-lyukba kovártólyoz talán ? — Oda. — Lássa kee, addig jár a korsó a kútra . . . — Azt vegye el a törvény! — Felelte elbizottan. Fürgén szedte a lábát. Gondolatában pedig elgondolta, milyen bátorságosan halássza ezenlul a Balatont. Nincsen veszteni valója. aztán egészen mellőznek minden alkalmatlanná vált elemet. Ä pünkösdi királyság és pünkösdi király hires játéka tulajdonképpen ugyanaz; az előbbinek eredetibb alakja, bár idők folyamán ez is változáson ment keresztül. Népszerű regényírónk, Jókai egy helyen olyan népszokásról ir, amelyben az ünneni lóverseny győztese a pünkösdi király. Kell-e mondanunk, hogy e szokás némi változata még ma is él Ugocsában, ahol a rossz gúnyákba öltözött király katonái kíséretében végig vágtat a falun, hogy a reálesők megdobálhassák. Ezekből is kivehető, hogy hajdan a pünkösdi király mindenhol lovon szerepelhetett. Az ének legalább arra inti, hogy az elhintett pünkösdi rózsát lovával el ne tapossa. A pünkösdi rózsa! Piros pünkösd napja 1 Van-e valaki, akinek szive e nevek hallatára erősebben ne dobogna? Már a tizenhatodik század elejéről származó Írásokban előfordulnak. Az ünnepi virághintés korára mutatnak vissza, amikor a pünkösd görög-szlovén eredetű nevével együtt az ünnepi virághintést is eltanulták őseink s a pünkösdöt rózsaün- nepnek tartották .... De hajh, megnehezedik az idők viharos járása felettünk 1 Az enyészet madarai repkednek régi szokásaink felett s lassan-lassan értelmetlenné válnak, kivesznek. Egy-ké4 elnevezés,. itt-ott pünkösdi királyné járás őrzi még emléküket s az az egy népdal, amelyet annyiszor szeretünk dúdolni: Nem anyától lettél, rózsafán termettéi... Bérmálás. Püspök ur Öméltósága pünkösd első napján a helybeli székesegyházban fogja kiosztani a bérmálás szentségét. Ez alkalomból reggel 8 órakor lesz az ünnepélyes nagymise, utána szentbeszéd. — Ennek végeztével először a férfiak, azután a nők fogják felvenni a bérmálás szentségét. Pünkösd másodnapján délelőtt 9 órakor a székesegyházban ünnepélyes nagymise lesz, melyet Pemp Antal praelátus-kanonok, püspöki helynök fog végezni. Prédikál Kertész Pál püspöki szertartó. Látogatás. Papp Antal munkácsi" püspök Gébé Péter kíséretében főpásztorunk látogatására tegnap délután a gyorsvonattal városunkba érkezett. Az állomáson Szabó István praelatus-kanonok, Hámon Róbert püspöki irodaigazpató, Vajay Károly polgármester és Tankóczi Gyula főkapitány fogadták. Az előkelő vendég megtekintette a várost, látogatást tett a káptalan tagjainál, polgármesternél, főkapitánynál. Tiszteletére megyéspüspökünk ma délben diszebédet adott, melyre hivatalosak voltak a polgármester, főkapitány és a káptalan tagjai. Papp Antal püspök ma délután a gyorsvonattal utazott vissza székhelyére. Egyházmegyei hir. Főpásztorunk Szabó István praelátus-kanonokot az egyházmegyei könyvtár prefektusává nevezte ki. Évzáró vizsgálatok. A püspöki hit- tani intézetben május hó 25-én volt az évzáró vizsgálat a gazdaságtanból; junius 5-én lesz az egyháztörténelemből, junius 13-án a szent- irási tanulmányokból; junius 20-án a bölcseletből, junius 21 én Te Deum. Papszentelés. Megyéspüspökünk Fech- tel Mihály, Lukács Antal, Pausz Aladár, Rácz Miklós és Varjú Benő végzett theologusokat tegnap alszerpapokká, ma szerpapokká szentelte a püspöki kápolnában; pénteken reggel Vs 8 órakor pedig áldozópapokká fogja szentelni a kálvária-templomban. Primicziák. Pausz Aladár ujmisés, szombaton reggel 6 órakor fogja bemutatni első szentmiseáldozatát a zárdatemplomban Dr. Szentgyörgyi Jordán Károly apát-kanonok szem. rektor manuduktorsága mellett. —- Fechtel Mihály ujmisés első miséje vasárnap reggel 6 órakor lesz a szemináriumi kápolnában. A mariuduktori tisztet Dr. Kováts Gyula szem. lelkiigazgató, tanítóképző-intézeti A Pannónia - szálloda étterme és kávéháza az átalakítás befejezéséig a díszteremben megnyílt. Az újonnan fényesen berendezett kávéház, étterem és szálloda díszhely is égetnek megnyitását annak idején a nagyérdemű közönség becses tudomására fogom hozni. Teljes tisztelettel PONGIIÁCZ LAJOS bérlő.
