Heti Szemle, 1914. (23. évfolyam, 1-52. szám)
1914-05-20 / 20. szám
6 HETI SZEMLE Szatmár-Németi 1914. május 20. Ez a gyümölcs volt a — szarvasgomba. A favágó tele szedte gombával kosarát és földes urának vitte, akinek nagyon ízlett a gomba, úgy hogy tanácsára a favágó a királynak is vitt egy kosárral az ismeretlen gyümölcsből. A favágó azután nagyon meggazdagodott és fiai aranykocsikban jártak, mig nem a gazdagság gőgösekké tette őket és egy este az öreg asszonyt, ugyanazt a tündért, akinek nagy vagyonukat köszönhették és aki most ismét alamizsnát kért, hogy próbára tegye őket, kidobták a kastélyukból. A tündér akkor haragosan kijelentette: — A szarvasgomba ezentúl nemcsak a ti kertetekben, hanem az egész országban fog teremni. Azután a varázsvesszővel megérintette a favágó fiait, akik disznókká változtak és azóta ezek az állatok orrukkal turkálnak a szarvasgombák után. Eddig van a legenda, amely nagyon szép és csak annyiban sántít, hogy a szarvas- gombát már az ókorban ismerték, mig a burgonya alig egy néhány század óta ismeretes Európában. Őszinteség. Egy tót ablakos atyafi a napokban buzgón kiabálta végig a pesti nagy házak udvarait: — Oblákot csinyáni 1 Oblákot;! Felhívták valahová a negyedik emeletre, ahol egy tisztviselő nyolez gyereke vette vidám ugrángozással körül. Az ablakos tót meleg szeretettel ölelte át a gyerekeket és szinte könnyezve csókolgatta őket. Az anyát nagyon elérzékenyitette ez a jelenet. — Bizonnyára magának is vannak otthon, fönn a tót hegyek között ilyen apró gyerekei,és azokra gondol? — Oh, kérem szépen, déhógy vánnák ... — Hát akor miért szereti annyira őket ? — Ablákos tótnak kéll szérétni gyéré- kéket, mer Ok törik be szegény tótnák az ablákot . . . Radikális törekvések. Irta : SZOLOMÁJER JÓZSEF. II. A radikális urak a bitvallásos iskola mai szellemének szofizmákkal támogatott kri- tizálásával akarnak ellenfeleket, a hitoktatás kiküszöbölésének híveket gyűjteni. Mennyire kitűnik ez Zigány azon állításából, hogy „hitvallásos iskoláinkban gazdagságunk, egészségünk, a hosszabb élet, a több és nemesebb élvezetek, művészetünk és tudományunk a fitymálásnak, a semmibevevésnek, vagy legalább is a lenéző kicsinylésnek tárgyai s az Írásra, olvasásra, számolásra alig fordítanak valamit.“ No már most Ítéljen a tanítóság ennyi zagyvaság fölött. ítéljünk mi, tanítók, akik elsősorban ismerjük iskoláink tevékenységét, életét; ismerjük iskoláink szellemét, melynek áldásos erejét csodálni tudjuk a 2000 éves keresztény kultúra alkotásaiban. Avagy a keresztény világnézeten alapuló népoktatás, vagy helyesebben a felekezeti iskolák tevékenysége csak a biblia és dogmák memorizálásában merül ki, amint radikális kollégáink állítják ?! Ugyan nézzen szét Zigány ur azon a területen, hol a krisztusi erkölcspedagogia még nem szúrta le zászlaját az anyaföldbe s hasonlítsa össze azt a világot a mi világunkkal, mérlegelje a kul- tureredményt, a gazdagságot, egészségügyet, a művészetet, tudományt. Avagy hasonlítsa össze a modern kor hivő és atheista társadalmát s keresse a két világnézet látható, produktiv, emberbaráti alkotásait, — s ha megvolna a jóakarat — be kellene látnia, hogy a népboldogitó kultúra minden áldása a kér. elvek teremtő energiájából fakadt. — Elvetik a mi iskoláink erkölcsét s valami általános erkölcstanról mesélnek, mely nem „ósdi“ mint a mienk a „jézusi“, melyről Zigány ur azt mondja, hogy „a modern kor számára kevésnek bizonyul. Szeretném kérdezni: nem-e soknak? .Ahol az erkölcsről beszélve azt mondják, hogy az „a modern ethika tudományos megállapítása szerint a kor szeszélyei szerint változó“ ott csak a jellembeli abnormitások tüneteivel találkozhatunk. A társadalmi rend biztosítékait az úgynevezett „tisztultabb“ az isteni törvényektől mentesített „erkölcsi felfogástól“ tenni függővé, egyenlő volna ez a fogházak ajtainak felnyitásával, mivel az anarchiának a büntetőtörvénykönyv következményei alóli felszabadulását jelentené. — Mivel fékeznék és győznék meg az általános — szabadkőműves — erkölcstan levegőjében felnőtt kulturcsemeték garázdálkodását, ha az a büntetőtörvénykönyv paragrafusaival szemben a maga „tisztultabb felfogására“ hivatkozik ? 1 A következetlenség kaczagó remekeivel találkozunk a szabadkőmives filozófia gondolatmenetében. Mig egyik helyen ezt írja: „Mi tanítók, különösen jól tudjuk, hogy az erőszak, a büntetés, a legalacsonyabbrendü fegyelmezés eszköze“, addig a másik helyen már igy beszél: a kulturnépek tanítói a büntetőtörvénykönyv paragrafusaiban keresik és találják meg a társadalmi rend megfelelő védelmét.“ Nem sokkal kisebb kaliberű mondóka, hogy ,,az az ember, ki a maga tisztultabb (!) — a vallás nyűgöző béklyóiból fölszabadult — erkölcsi felfogásban él, sohasem fog a máséhoz nyúlni, csak azért, hogy annak a másiknak kárt csináljon, hanem mivel életfentartó ösztöne joggal tiltja a maga én jének cserbenhagyását.“ Az általános erkölcstan tehát igy fest a maga „tisztultabb ethikai felfogásában.Mit várhatunk annak gyakorlati alkalmazásától ? Bizonyosan mindazt, mit a krisztusi morál- pedagogia tilt. íme az a mélységes szakadék, mely — amint természetes is — az atheista és keresztény világnézet között tátong. Áthidalhatatlan ür; egyiknek léte kizárja a másikét. Radikális kollégáink — a nevelés terén működő szabadkőműves képviselet — a vallásoktatás kiküszöbölésével akarják a nemzet vérébe átültetni erkölcs-mételyeiket s mivel a népoktatás mai szervezete kizárja ezt, az egész vonalon való államosításától várják törekvéseik sikerét. Egy szabadkőműves kormányzat bekövetkezefee az az alkalmas időpont, melyet ügyesen használnának ki s be- igazolást nyerne, hogy az államosítás csak ügyes taktika sikerét jelentené részükről, nem a kultúra — amint ők hangoztatni szeretik — hanem a vallás kiküszöbölésének, egyházellenes tendencziáik szempontjából. Egyházellenes czéljaik elérésére demoralizálni óhajtják — általános erkölcstanukkal — a jelen ifjú nemzedékét, melynek hátán kúsznának a nekik sokat Ígérő kormányszekérre. Hogy Zigány kollégánk füzetének Osz- szefoglaló részében is pedáns következetességgel és „csalhatatlan“ logikájának fej - szrcsapásaival vágja maga alatt a fát ezen érvelésével: „A történelem tanúságaival igazoljuk, hogy az emberiség az állati müvelet- lenség barbár nyomorúságaiból a theologiai szellem közremunkálása nélkül testi és szellemi nagyszerű erőfeszítéseivel emelkedett föl a műveltségnek, a gazdaságnak és erkölcsiségnek igen magas foKára“. — Ha tovább folytatná, oda kellene kiáltanunk: elég, mert a történelmi ismeret ily „sivatag, szikes, forró homokjában ananászt nevelni, csakugyan képtelenek vagyunk“ 1 — Avagy hát az általános erkölcstan radikális „ananászai“ emelték volna ki barbár nyomorúságából az emberiséget mai helyzetébe ? Tudomány, erkölcs, fejlődés melegágyai a szabadkőműves páholyok volnának?! — Meghamisítása a történelemnek, mikor a keresztényvilágnézet teremtő erejét hamis beállítással használják ütőkártyául rosszmájú czéljaik előbbrevitelére. Hiszen az Egyháznak a kereszténységnek létjogosultságot éppen az ő múltja — melyre radikális kollégáink hivatkoznak — ad jogot, biztosit vezető helyet a civilizáczió előbbrevitelében. Az Egyháznak a művelődés terén kifejtett tevékenységét — korlátolt felfogás hiányában — védelmezni sem kellene; a hamisítatlan történelem itélőszé- kének koszorúja érdemben övezi homlokát. A kultúra, mely a népmilliók boldogulására szolgál, a keresztény, az „ósdi, jézusi“ pedagógia csarnokaiban és nádfedeles-zsup- pos iskolaházaiban nyerte mai fejlettségéhez az erőt. Rokonszenvezhetünk-e mégis a franezja laikus iskola morálpedagogiájával ? I — A radikális kulturbajnokokkal ? A szabadkőműves előfutárokkal ? Az évszázados nemzeti tradicziók ellenségeivel ?! — Ki akarják lökni iskoláinkból mindazt mi az Istenre, megváltásunkra emlékeztet, s a világba kiáltják, hogy ők a 'hit, a vallás barátjai 1 — Az Egyházzal szemben erkölcsvédőkként lépnek fel s a szabadszerelem, pornographia terjesztőivel kebelbarátságban vannak. A haza védőiként mutatkoznak be s az internaczionaliz- mus barátaival ölelkeznek 1 — Az oktatás- irás és szólásszabadságot hirdetik s az egyház jogait konfiskálni akarják. Szofizmákkal bizonyítanak, czinizraussal válaszolnak. A radikális urak morálisa ilyen elvekből táplálkozik. A magyar tanítóság józan és túlnyomó része s a nemzet minden hü fia kell, hogy tiltakozzék törekvéseik ellen. A vallásoktatás kiküszöbölésével nem akarnak ők — mint ahogy nagyképüsködve mondják — annak alkalmasabb teret és több intenzitást biztosítani, hanem a mai állami-és nem állami népoktatás keresztény szellemét, általános erkölcstanukkal veszélyeztetni, megsemmisíteni. A keresztény nemzeti népnevelésre állami és társadalmi szempontból nélkülözhetlen szükség van ; radikális cse megévé nem válhat, ha cs«k az állami fen- tartó erények őrtállói a gyáva meghunyász- kodás terére nem lépnek. A radikális tanítók törekvései ellen kiizdenünk kell; a franczia nemzet dekadencziája intő például szolgál. B. D. Vitka. Köszönjük a figyelmet, gratulálunk a munkakedvhez. Szivesen beosztjuk a sorrend szerint. Nulla. Jövő héten részletesen midenről, mert most óriási a munka. Azt hiszem sikerül a jelzett terv. Üdv. Szatmár-Németi sz. kir, város hivatalosan megállapított terményárai. I. rend. 11. rend. kor o n a Tiszta búza . . . . . . 28.27.— Kétszeres.................... . . 25.— —.—• Rozs ............................. . . 2040 —.—■ Árpa..................... . . 16.20 14 — Zab............................. . . 16.40 12.— Tengeri........................ . . 18.20 18.— Kása......................... . . --.---.--Pa szuly, fehér . . . . . 26.— Paszuly, tarka . . . . . 25.— • Szilva......................... . . --.----.--Kr umpli, zsákja . . . . . 6.4.80 Szalonna.................... . . ó 2.— uj 1.68 Marhahús.................... . . 1.60 1.42 Sertéshús.................... . . 1.60 —.— Szatmár, 1914. május hó 20. Tankóczi, rfőkapitány. ÍOOOOO lábat tesz tönkre a szűk czipö. Aki ennek ellensége, önmagának meg jó barátja, az rendelni fog Ízlése szerint cipőt Walek János czipész mesternél. Szatmár, Széchenyi-u. 7. (Bölöngi-féle ház.)
