Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-02-19 / 8. szám
HETI SZEMLE A vármegye a gk. püspökségért. Szatmárvármegye törvényhatósága 13-án rend kívüli közgyűlést tartott, a melynek legfőbb tárgya Nagykároly város képviselőtestületének az ujonan létesített g. kath. magyar püspökség székhelyének Nagykárolyban leendő elhelyezése tárgyában hozott határozata, és ugyancsak Nagykároly város képviselőtestületének a g. kath. magyar püspökség székhelyének Nagykárolyban leendő elhelyezése érdekében a vall és közoktatásügyi minisler- hez intézett felirata volt. — A tárgyhoz felsőnek Dr. Falussy Árpád bizottsági tag szólalt föl, aki beszédében utalt arra a fontos nemzeti és vármegyei érdekre, melyet az uj püspökség székhelyének hova helyezése hord magában. Nemcsak városi, hanem vármegyei ügynek tartja a magyar püspökség székhelyének Nagykárolyban leendő elhelyezését, miért is megokoltan indítványozza, hogy a vármegye részéről szervezendő küldöttség keresse meg ez ügyben a kultuszminisztert. Utána Hónai István csanálosi plébános szólalt fel, aki csatlakozott az ügy érdemét illetőleg a Dr. Falussy Árpád indítványához, s azt megtoldani kívánta azzal, hogy az uj helyettes püspököt a vármegye táviratilag üdvözölje eddigi magatartásáért, s közölje vele a most egyhangúlag a nagykárolyi székhely mellett hozott határozatot. Mindkét beszédet nagy lelkesedéssel fogadta a közgyűlés s az indítványokat egyhangúlag emelte határozattá. Kalazanti Szt. József emléke. Nagyon sikerült Kalazanti-ünnepélyt rendezett a uagy- károlyi piarista főgimnázium 8-án, amelyen Knőbl Ferencz főgimn. tanár ismertette Kalazanti Szt. József munkás életét, sorra vevén nagy rendalapitó életének fontosabb mozzanatait s ügyes kézzel rakván össze jellemének tündöklő mozaikját. A méltató beszéden kívül szavalatok s az ének- és zenekar pompás számai tették emlékezetessé a kegyeletes ünnepélyt. A nagykárolyi népszövetség és a gk. püspökség. A Katholikus Népszövetség nagykárolyi szervezete a vármegye görög katholikus papságának és Nagykároly polgárságának valláskülönbség nélkül való be- levonásával nagyszabású gyűlésre készül az uj görög katholikus püspökség székhelyének Nagykárolyban való elhelyezése ügyében. Nemességátruházás. A király kom- játi Rabár János magyarkomjáti gör. kath. apátplebános, ugocsavármegyei főesperes és unokaöccse, habai Szvetozár István budapesti takarékpéntári tisztviselő között létrejött örök- befogadási szerződést jóváhagyván, örökbefogadó komjáti Rabár Jánosnak magyar nemességét, családi nevét, „Komjáti“ előnevét és czimerét örökbefogadott fiára, habai Szve tozár Istvánra átruházta. Szombatosok a ruthének közt. Ilonczán, Beregmegyében, szombatos ruthének vannak. Ezek nem aféle szombatosok, mint a székelyek között volt keresztény-zsidók, akik azonban ma már kivesztek s utolsó maradványaik 1868 ban tértek át a zsidó hitre. A ruthén szombatosok ezt a fél zsidó hitet Amerikából hozták, miként a schizmát. lévén Amerikában nagyoroszok, akik viszont hazájukból már mint szombatosok vándoroltak ki, mert tény, hogy az orosz egyházból igen számos mindenféle nevű szekta válott ki, a Tolsztoj követői, a molokánok (tejevők), nem- oljákok (nem imádkozok), vozdihánci (sóhaj- tozók), molcsaniki (hallgatók), az önégetők, önkinzók, öngyilkosok, bezpopovscsinák, e harmincz milliót egyszóval raszkolnikoknak hívják őket. Alapja a szabad bibliamagyará- zás, mely az irás-olvasás terjedésével egyre nagyobb tért hódított a köznépnél. Célzata nemcsak tagadása az orosz államegyháznak, hanem mindegyiknek politikai tendenciája is vaq. Elvetik a tekintélyi elvet, megvetik a papságot, az államot, a cárt, a hatóságokat, többen közülök a vagyonközösséget s a köz társasági eszméket hirdetik. Persze az állam és egyház, üldözi ezeket s igy könnyen érthető, hogy Amerikában, a „szabad egyház a Szatini r, 1913. februárius 19. szabad államban“ földjén akadály nélkül vallják és követik meggyőződésüket. így lett tek szubotnikikké az iloncai ruthének is amerikai közvetítéssel. — E jelenség csak múló tünet, s ha nagyobb teret is hóditana felekezetié nem alakulhatna nálunk, mert ellenkezik az 1896. XLIII. t.-cikkben foglalt, feltételekkel. Érdekes dolog, hogy a ruthén Amerikában nem a nagy kultúra áld isos gondolatait sajátítja el, hanem vallásos hitében is degenerálódik. Uj ezredesek. A király elrendelte Turezer Imre ezredesnek, a munkácsi 11. honvédgyalogezred parancsnokának a kolozsvári VI. hadkerületi parancsnokságnál rendszeresített tábornoki helyre való beosztását, továbbá kinevezte lippahorai Pillepicz Rezső pozsonyi 13. honvédgyalogezredbeli ezredest a munkácsi 11. honvédgyalogezred parancsnokává. Az alkoholizmus ellen. Az Ung—Be- regvármegyei Kerületi Tanári Kör f. hó 14-én Beregszászban előadó ülést rendezett, amely alkalommal Walló Albert ungvári kir. kath. főgimn. tanár „Az alkoholizmus és utódaink“ czimmel tartott felolvasást élénk érdeklődés mellett. Bányaeladás. Pokol Elek borpataki aranybányáját a kincstár örök áron megvette 800.000 koronáért. Áthelyezés. Misley Kálmán nagyszől- lősi kir járásbiró a lőcsei kir. törvényszékhez saját kérelmére áthelyeztetett. Ifjúsági egyesület Váralján. E hó elején előkelő közönség jelenlétében lépett a nyilvánosság elé a Munkács-váraljai ifj. egye sülét. Megnyitót Rónai várpalánkm lelkész mondott. Ä szociális kérdést és az ifj. egyletek programját, szerepét ismertette. Az estén egy ujonan szervezett leánykar énekszámai,;szavalatok és egy vígjáték gyönyörködtették a közönséget. A színdarabot, az énekkart, általában az egész ünnepélyt Német István Munkács váraljai áll. tanító, az ifj. egylet buzgó szervezője vezette, rendezte. A zöldségpiacz drágulása. Mivel a hazahívott bolgár kertészek nem jönnek visz- sza Magyarországba, már most kellene .gondoskodni arról, hogy a konyhakertészet nálunk parlagon ne maradjon. Köztudomású, hogy az ország legtöbb helyén a bolgár kertészek látták el a piaczokat konyhakerti terményekkel. Ha ez a termelés elmarad, kétségtelen, hogy a drágaság ismét emelkedni log. Hiányát éreznők a piaczon a városok határában bérletekkel biró bolgár kertészeknek, akik mindennap megjelentek a nyár elejétől a tél elejéig a piaczokon és rengeteg meny- nyiségben produkálták a konyhakerti vetem'é- nyeket s a piaczi árak mérséklésére hatást gyakoroltak. Halálozások. Elhunytak a közel napokban : Fehér Gyula beregszászi kir. törvényszéki biró. — Hirstenstein Lajos munkácsi bankigazgató*, a mezőkaszonyi választó- kerület volt orsz. képviselője. — Dr. Gózner Elek ügyvéd vármegyei tb. ügyész, a „Nagykároly és Érmellék“ felelős szerkesztője Nagykároly város társadalmának egyik tevékeny vezető embere 37 éves korában. — Kratoch- vill Károlyné Rébay Vilma életének 77 ik évében Nagybányán. — Ferencsik Miklós dávidvalvai gk. lelkész, Beregvármegye törvényhatóságának tagja életének 8l-ik évében. — Szentkovszky Gyula nyugalmazott adóhivatali főtiszt 48 éves korában Munkácson. — Bálint Ferenc nagykárolyi kir. adóhivatali főellenőr életének 47-ik évében. Népszövetségi gyűlés. A Kath. Nép szövetség ungvári szervezete múlt vasárnap népes előadó-ülést tartott a vármegyeháza nagytermében. Dr. Hadzsega Bazil főesperes megnyitó-beszédében a Népszövetség céljait fejtegette, majd dr. Fibiger Sándor főgimn. tanár lourdesi emlékeiről tartott érdekes szabad előadást. Ismertette a világhírű búcsújára hely történetét és megemlékezett azokról a csodákról, amelyeket orvosok hiteles bizonyítványokkal ismernek el és amelyek közül nehánynak az előadó is szemtannja volt. Dr. Zombory Dezső a sajtó elfajulásá- sáról beszélt. Dr. Hadzsega Bazil köszönő szavaival ért véget az előadó-ülés. Mintalegelő Szatmárvármegyében. A földmivelésügyi minisztérium a nagykárolyi svábrészi és nagyutezai birtokosságnak csikólegelő berendezésére jelentékeny állami segítséget utalt ki. A minisztérium támogatásával létesített két legelő oly mintaszerűen van berendezve, hogy a legélőjavitással elfoglalt községeknek ajánlják azok megtekintését. Anyagi segítségben részesítette ezenkívül a földmivelésőgyi kormány Piskárkos községet és Nagykároly város hajduváros részi birtokosságát apaállatistállók létesítése körül, majd a lótenyésztés és baromfitenyésztés föllenditése érdekében Erdőd, Vitka, Fehérgyarmat és Szaniszló község meg mező- hegyesi mén lovakat kapott, hogy lóállományát feljavíthassa. A munkácsi kath. kör közgyűlése a múlt vasárnap folyt le Oláh István dr. táblabiró elnöklete alatt. Megnyitójában a múlt évi működés anyagi és erkölcsi eredményeit mérlegelte s örvendetesen állapította meg, hogy a múlt évben rendezett tanulságos előadások a vallásos felfogás és a kultúra összhangjában folytak le. Végül erélyesen visszautasította azt a sokszor hangoztatott vádat, hogy a kath. kör a felekezeti béke megbontására tör. A titkári jelentés szerint a tagok száma 200 on felül van, akiknek szórakoztatására a kör a múlt évben 6 társas összejövetelt rendezett; a Kör tudományos előadásai az egész város osztatlan elismerését vívták ki. A jentések után következett a tisztujitás. Az Ungvár-munkácsi kerület színigazgatója. Az ungvári szinügyi bizottság már régebben tartott ülésén elhatározta, hogy az Ungvár—Munkács—Kisvárdai szinkerü- letet pályázat mellőzésével újból 1 évre Kré- mer Sándornak adományozza. Ugyanilyen értelmű határozatot hozott a munkácsi szinügyi bizottság is Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija 5 K A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 2103—1912. e. sz. körrendeleté és a.szatmári megyés püspök 3828/1912. sz. r. a. készült Elemi iskolai végbizonyítvány ( Ara : Ismétlőiskolai „ \ 7 fillér. Törzskönyv az elemi iskola hatodik évfolyamát végzett tanulókról. Küliv, ára 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére) ára 9 fill. Törzskönyv az ismétlő iskolai tanfolyamot végzett tanulókról. Küliv, ára . . 9 fill. Belív, (egy iv 12 tanuló részére ára 9 fill. Bélyegzők festékpárnával. Kapható a Pázmány-sajtóban Szatmáron. A Segélyegyesület közgyűlése. A szatmári rom. kath. egyházmegyei néptanítók segélyegyesülete ez évi rendes közgyűlését február bó 16-án, délután 5 órakor tartotta meg a róm. kath. plébánia nagytermében Be.nkö József apátkanonok, mint püspöki megbízott elnöklete alatt. A közgyűlésen jelen voltak Hehelein Károly prelátus kanonok, alapitó tag és a segélyegyesületnek helybeli rendes tagjai; a vidéki tagok közül csupán Jakner Endre jelent meg Beregszászból. Napirenden a következő tárgyak voltak : I. Elnöklő apátkanonok tudomására hozza a közgyűlésnek, hogy az egyházmegyei főhatóság 1913. január hó 28 án kelt 250. számú átiratával őt bízta meg ez alkalommal is az évi rendes közgyűlés összehívásával és vezetésével; üdvözli a megjelent tagokat, a közgyűlést megnyitja. II. Az elnök a határozatképes szám megállapítása után felolvastatja a tárgysorozatot, mire a tárgyalás a sorrend szerint megkezdetett. III. A közgyűlés jegyzökönyvénak hitelesítésére Bodnár Alajos és Hoffmann József rendes tagok küldettek ki. VIDÉK ISKOLA
