Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-02-26 / 9. szám

Szatmár, 1913. februárius 26. „HETI SZEMLE“ a szövetségekben időről időre és váltakozva gazdasági és hitéleti kérdésekről és az ál­lampolgári kötelességekről kellene a népet oktatni. Szóval a praktikus keresztényszo- cziálizmusnak kellene őrtüzeket gyújtani. Szerző rámutat a statisztikai hivatal kiadványainak azon fogyatékosságaira, hogy a földbirtokok elosztását faji szempontból nem mutatja ki, holott a veszélyt csakis igy lehetne biztosan látni és csakis igy lehetne az ellen védekezni. Nagy érdeme Miklóssy- nak, hogy statisztikai adatait önszorgalomból állította össze. Liberális kormányaink nem törődtek a magyarság elszegényedésével, gazdasági le­törésével. A koalicziós kormány telepítési törvényét is irattárba tették, pedig azzal sok kivándorlót lehetett volna visszatartani és a magyar faj területi határain az idegen fajok terjeszkedésének lehetett volna gátat vetni. Miklóssy magánszorgalomból összeállí­totta az 1911. évi fizetésképtelenségek sta­tisztikáját. 1500 fizetéskép'elenségi esetben 168 millió passivát állapított meg. Ezt a passivát a gyárosok a dráguló áruczikkek ré­vén a magyar közönséggel fizettetik meg. Kimutatja, hogy a zsidók üldözik az összes keresztényeket a szabad pályákon. A merkántil politika szálai a szabadkő­műves páholyokba vezetnek. Páholyokból indul ki az az aknamunka, amely hazánk gazdasági és társadalmi arczulatát megráz- kódtatásszerüen akarja megváltoztatni. Állást foglal Concha Győző hegeliánus ímpraktikus tanitásaival szemben. Nem he­lyesli Conchának azt a teoretikus, téves ál­láspontját, hogy a pártalakulások a polgárok foglalkozásaihoz fűződve menjenek végbe, mert ez zsidó álláspont. A zsidók azok, akik már eddig is foglalkozási ágak szerint szer­vezkedtek. A keresztény magyar fajnak csak ártana, ha foglalkozási ágak szerint tago­zódnék. A merkantilista táborral szemben az egész magyar agrárius tábort egységesen kell megszervezni. Nekünk mindnyájunknak ösz- sze kell forrni, hogy közös erővel felemel­hessük, gyámolithassuk a nemzet tóbb mil­liónyi gazdálkodó népét, akiknek azonban nincsen min gazdálkodni. Az „Egyenlőség“ czimü zsidó hetilap ugyan azt mondja, hogy szép tiszta haszna csak a földtulajdonosnak van, a haszonbér- let rossz üzlet. Mégis Kohner Adolf a Ma­gyar Izraelita Kézmü- és Földmivelésíigyi Egyesületben azt szónokolja, hogy mint bér lőnek is érdemes verejtékezni, mert az anya föld tisztes kenyeret és becsületet ad. Már pedig Kohner, aki maga is haszonbérlő, job ban tudja, mint az Egyenlőség, hogy a ha szonbérlet is tisztes kenyeret és becsü­letet ad. Az Egyenlőség szerint a zsidó adna jó haszon mellett a kivándorolni akaróknak földet, de a f'őur és főpap nem ad, ha az utolsó paraszt váltja is meg a hajójegyet Amerikába. Miklóssy könyve ezt a sebet nem ta­karja, sőt nyíltan rámutat, mint a szabad kőműves aknamunka egyik tetszetős érvére és ezzel szemben az egyházi vagyon szo- cziális czélzatu felhasználását ajánlja, sőt hi­vatkozik Várossy érsekre és Glattfelder püs­pökre, mint követendő példákra. A magyaros, élvezetes stílusban megirt tanulságos könyvet ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. A könyv kapható Miklóssy Ist­ván állami főgimnáziumi tanárnál Budapes­ten, VII. Garay-utcza 11. sz. alatt. (ne. dr.) „HUNGÁRIA“ fehérnemű tisztitó intézet elsőrendű munkát készít (fényes ing, gallér és kézelő.) Hiány nincs! Felvételi hely Petőfi-köz (dr. Frieder-ház) Egyházmegyei Sajtóalap. Öt vármegye hozott uj téglákat a meg­építendő egyházmegyei sajtó épületéhez. Egy nehéz, válságos esztendő kemény nyomorúságai közt ez az áldozatosság sokat mond. A mikor a mindennapi kenyérre kell gondolni s ez aggságos küzdelem égető szük­ségességei közt mégis ott van — a sajtó: ez mindennél jobban bizonyítja, hogy a katho- licismusnak, és főképen ez országrész katho- likusságának csakugyan mindennapi kenye­ret jelent a sajtó. Az egyházmegye derék, lelkesen fára­dozó, a kor szükségleteit megértő papságá­nak köszönhetjük ezt —- a jelen szűkös vi­szonyok közt is imponáló — adományt. Ok élesztették áldozathozatalra a híveiket, ők írták az egyházmegye katholikusainak szi­vébe hil vallói kötelességül a kath. sajtóért való, áldozatokra vállalkozó vágyat. És ők is adtak erre példát. Szinte kivétel nélkül minden kerület papsága tárgyalta őszi gyűlésén az egyház- megyei sajtó ügyét és meghozta áldozatát. A legtöbb kerület úgy, hogy állandó köte­lességül vállalta ezt az önkéntes adót. Az egyházmegyei papság adományai mind bennfoglaltatnak mai kimutatásunkban, Kiegészíti még a papság adományait a sajtóvasárnapi gyűjtésből a hívek adománya is. A mennyiben főpásztorunk az egyház- megyei sajtóvasárnapi gyűjtésnek kétharma­dát az országos sajtóalapnak küldötte, egy- harroadát pedig az egyházmegyei sajtóalap­nak juttatta. És igy a ma kimutatott adomány szá­zaké, egy egyházmegyéé. Tiszteletreméltó papságunké az érdem, hogy megint százakkal megnövekedett sajtó­alapunk. * *■ * Múlt gyűjtésűnk óta beérkezett ado­mányok : A sajtó vasárnapi gyűjtés egyhar- mada, a melyben a kerületi papi gyűlések adományai is bennfog­laltatnak .................................. 508'— Kir. kath. főgymn. tanár második adománya.................................. 10'— Ed dig begyült............................. 11944 58 Ed dig megajánlva .... . . 2.083'42 Teljes összeg : 14.546’— HÍREK Medittttio. Az édesanya mindent-megértö. Az édesapa mindent-megbocsátó . . . Kisebbik fia vétkezik ellene; örökségét buja élettel, bűnnel tékozolja. Már a serté­sek eledelét falja ; már nincsen emberi képe; utolsó kincsét váltotta be akkor ... az utolsó dorbézolásnál . . . utolsó kincsét, amely az Isten képmása. A bélpoklos előtt nem áll meg az utca. Fél a rothadástól, bárha talán maga is benne van. Fél a sebtől, amit okozott, a haláltól, amellyel rokon. Nincs, aki ránéz­zen, aki befogadja, de valaki . . . messze . .. valahol várja — haza várja szegény gyer­mekét. Az édesapa. Ott álldogál az ut elején, amelynek végéről fiát reméli. Hiszi, hogy megjön. Talán csak meghalni, de vissza fog térni. Amikor távozott, vissza se nézett: azzal a nézéssel, az utolsóval, tartozik az édes apának, aki sirva nézte sokáig-sokáig, amig a távol magába nyelte. Este van a magábaszállás, a vissza-- indulás a halálból az élet félé, a tűz felé, haza felé. Este hull a harmat. Este lesz, amikor fia visszaindul és hajnalban lesz itt, amikor süt a nap és a fényben csillog az ösvény és felszárad a harmat, a könny .. . Már hajnalodéi . . . Már csillog a harmat. Valaki sirt az este. Valakiben föl- hevült a vér; az utolsó tiszta csepp föllá­zadt a többi megfertőzött ellen és véres könnyekben űzte ki magából. ,, Fölkelek és atyámhoz megyek és mondom neki: Atyám! vétettem az ég ellen és teellened /“ így jött el a hajnal. „Mikor pedig még messze vala, meg- látá atyja, hozzája futván, nyakába borúin és megcsókold /“ ... Az a tekintet a messzeségbe !. . . Az a meglátás ! . . . Az a lépés, amellyel elébe futott!. . . Az az ölelés, a feltámadt halott öle­lése !. . . Az a csók a poros ajakon!. . . * * * így szeret engem az Isten!... És én ne szeressem ? * * * A veréb talál lakást, a gerlicze is fészket fiókáinak ... Az én otthonom a Te öled, a Te oltárod, Királyom, Istenem!! — Eljött a húsvéti gyónás ideje . . . (mb.) Hátralékos előfizetőinket föl­kérjük hátralékaiknak még e hó folyamán való kiegyenlítésére annál is inkább, mert a tartozások a múlt évben szokatlanul magasra emelkedtek és kiadóhivatal is csak úgy tud ele­get tenni kötelezettségeinek, ha az előfizetők pontosan beküldik az előfizetési dijakat Lelki gyakorlatok hölgyek és fér­fiak számára. A férfiak számára márcz. 9., 10., 11, 12., 13 , 14. és 15. napjain min­den este fél 7 órakor lesznek lelkigyakorla­tok a Kálvária-templomban, a melyeket P. Bóta Ernő tart. — Az Oltáregyesület lelkigya­korlatai pedig a hölgyek számára márcz. 15., 16. és 17 én délutánonkint lesznek a zárda nagytermében, a mely lelkigyakorlatokat Varjas Endre egyházm. oltáregyes, igazgató vezeti. Mindkét lelki gyakorlatot szentgyónás és közös szentáldozás fejez be. Az Oltáregyesület márczius havi szentségimádása vasárnap, márcz. 2 án lesz a zárdaternplomban. Reggel 6 órakor szentség- kitétel, Sorakor Hámon Róbert irodaigazg., p. kam. szentmisét mond, a mely alatt közös szentáldozás, d. u. 5 órakor szentbeszédet mond Varjas Endre oltáregyes, igazg,, utána litániát végez szentségbetétellel Láng Antal dr. theol. tanár. Irodalmi körünk vasárnap, márcz. 2-án este félhatkor a Cecil egyesület nagy­termében előadást rendez. Az előadó Dörner István kir. kath. főgimn. tanár lesz, ki tár­gyát a természettudomány köréből veszi. A kör ezen előadással a természettudományi cziklust bevégzi. Irodalmi Köri estély a Cecil-egye- sületben. A természettudományi ciklus foly- tatásaképen a fénytünemények ismertetése képezte a vasárnapi felolvasás tárgyát. Sze- leczky Mihály kir. kath. főgimn. tanár ismer­tette igen közvetlenül és érthetően a külön­böző fénytani jelenségeket optikai csalódá­sokat, délibábot, szivárványt, stb. A vetített képekkel illusztrált előadás mindvégig lekö­tötte a hallgatóság teljes figyelmét és méltán rászolgált azon élénk tetszésnyilvánításra, mely a tanulságos érdekes előadást fogadta. Felolvasás előtt a növendókpapok mindig szívesen hallgatott énekkara adta elő köztet­szés mellett Schumann „Élj őseink hazája“ kezdetű műdalát; utána pedig Magyar Bálint sárközi kisegítő lelkész olvasott fel nehányat hangulatos, lélekhez szóló költeményeiből. A kiváló poéta megragadó és lebilincselő köl­teményei a gazdag és változatos műsoru es-

Next

/
Thumbnails
Contents