Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-02-26 / 9. szám

Szatmár, 1913. februárius 26.

„HETI SZEMLE“

a szövetségekben időről időre és váltakozva gazdasági és hitéleti kérdésekről és az állampolgári kötelességekről kellene a népet oktatni. Szóval a praktikus keresztényszo- cziálizmusnak kellene őrtüzeket gyújtani.

Szerző rámutat a statisztikai hivatal kiadványainak azon fogyatékosságaira, hogy a földbirtokok elosztását faji szempontból nem mutatja ki, holott a veszélyt csakis igy lehetne biztosan látni és csakis igy lehetne az ellen védekezni. Nagy érdeme Miklóssy- nak, hogy statisztikai adatait önszorgalomból állította össze.

Liberális kormányaink nem törődtek a magyarság elszegényedésével, gazdasági letörésével. A koalicziós kormány telepítési törvényét is irattárba tették, pedig azzal sok kivándorlót lehetett volna visszatartani és a magyar faj területi határain az idegen fajok terjeszkedésének lehetett volna gátat vetni.

Miklóssy magánszorgalomból összeállította az 1911. évi fizetésképtelenségek statisztikáját. 1500 fizetéskép'elenségi esetben 168 millió passivát állapított meg. Ezt a passivát a gyárosok a dráguló áruczikkek révén a magyar közönséggel fizettetik meg.

Kimutatja, hogy a zsidók üldözik az összes keresztényeket a szabad pályákon.

A merkántil politika szálai a szabadkőműves páholyokba vezetnek. Páholyokból indul ki az az aknamunka, amely hazánk gazdasági és társadalmi arczulatát megráz- kódtatásszerüen akarja megváltoztatni.

Állást foglal Concha Győző hegeliánus ímpraktikus tanitásaival szemben. Nem helyesli Conchának azt a teoretikus, téves álláspontját, hogy a pártalakulások a polgárok foglalkozásaihoz fűződve menjenek végbe, mert ez zsidó álláspont. A zsidók azok, akik már eddig is foglalkozási ágak szerint szervezkedtek. A keresztény magyar fajnak csak ártana, ha foglalkozási ágak szerint tagozódnék. A merkantilista táborral szemben az egész magyar agrárius tábort egységesen kell megszervezni. Nekünk mindnyájunknak ösz- sze kell forrni, hogy közös erővel felemelhessük, gyámolithassuk a nemzet tóbb milliónyi gazdálkodó népét, akiknek azonban nincsen min gazdálkodni.

Az „Egyenlőség“ czimü zsidó hetilap ugyan azt mondja, hogy szép tiszta haszna csak a földtulajdonosnak van, a haszonbér- let rossz üzlet. Mégis Kohner Adolf a Magyar Izraelita Kézmü- és Földmivelésíigyi Egyesületben azt szónokolja, hogy mint bér lőnek is érdemes verejtékezni, mert az anya föld tisztes kenyeret és becsületet ad. Már pedig Kohner, aki maga is haszonbérlő, job ban tudja, mint az Egyenlőség, hogy a ha szonbérlet is tisztes kenyeret és becsületet ad.

Az Egyenlőség szerint a zsidó adna jó haszon mellett a kivándorolni akaróknak földet, de a f'őur és főpap nem ad, ha az utolsó paraszt váltja is meg a hajójegyet Amerikába.

Miklóssy könyve ezt a sebet nem takarja, sőt nyíltan rámutat, mint a szabad kőműves aknamunka egyik tetszetős érvére és ezzel szemben az egyházi vagyon szo- cziális czélzatu felhasználását ajánlja, sőt hivatkozik Várossy érsekre és Glattfelder püspökre, mint követendő példákra.

A magyaros, élvezetes stílusban megirt tanulságos könyvet ajánljuk olvasóink szives figyelmébe. A könyv kapható Miklóssy István állami főgimnáziumi tanárnál Budapesten, VII. Garay-utcza 11. sz. alatt. (ne. dr.)

„HUNGÁRIA“

fehérnemű tisztitó intézet

elsőrendű munkát készít

(fényes ing, gallér és kézelő.)

Hiány nincs! Felvételi hely

Petőfi-köz (dr. Frieder-ház)

Egyházmegyei Sajtóalap.

Öt vármegye hozott uj téglákat a megépítendő egyházmegyei sajtó épületéhez.

Egy nehéz, válságos esztendő kemény nyomorúságai közt ez az áldozatosság sokat mond. A mikor a mindennapi kenyérre kell gondolni s ez aggságos küzdelem égető szükségességei közt mégis ott van — a sajtó: ez mindennél jobban bizonyítja, hogy a katho- licismusnak, és főképen ez országrész katho- likusságának csakugyan mindennapi kenyeret jelent a sajtó.

Az egyházmegye derék, lelkesen fáradozó, a kor szükségleteit megértő papságának köszönhetjük ezt —- a jelen szűkös viszonyok közt is imponáló — adományt. Ok élesztették áldozathozatalra a híveiket, ők írták az egyházmegye katholikusainak szivébe hil vallói kötelességül a kath. sajtóért való, áldozatokra vállalkozó vágyat. És ők is adtak erre példát.

Szinte kivétel nélkül minden kerület papsága tárgyalta őszi gyűlésén az egyház- megyei sajtó ügyét és meghozta áldozatát. A legtöbb kerület úgy, hogy állandó kötelességül vállalta ezt az önkéntes adót.

Az egyházmegyei papság adományai mind bennfoglaltatnak mai kimutatásunkban,

Kiegészíti még a papság adományait a sajtóvasárnapi gyűjtésből a hívek adománya is. A mennyiben főpásztorunk az egyház- megyei sajtóvasárnapi gyűjtésnek kétharmadát az országos sajtóalapnak küldötte, egy- harroadát pedig az egyházmegyei sajtóalapnak juttatta.

És igy a ma kimutatott adomány százaké, egy egyházmegyéé.

Tiszteletreméltó papságunké az érdem, hogy megint százakkal megnövekedett sajtóalapunk.

* *■

*

Múlt gyűjtésűnk óta beérkezett adományok :

A sajtó vasárnapi gyűjtés egyhar- mada, a melyben a kerületi papi gyűlések adományai is bennfoglaltatnak .................................. 508'—

Kir. kath. főgymn. tanár második

adománya.................................. 10'—

Ed

dig begyült............................. 11944 58

Ed

dig megajánlva .... . . 2.083'42

Teljes összeg : 14.546’—

HÍREK

Medittttio.

Az édesanya mindent-megértö.

Az édesapa mindent-megbocsátó . . .

Kisebbik fia vétkezik ellene; örökségét buja élettel, bűnnel tékozolja. Már a sertések eledelét falja ; már nincsen emberi képe; utolsó kincsét váltotta be akkor ... az utolsó dorbézolásnál . . . utolsó kincsét, amely az Isten képmása.

A bélpoklos előtt nem áll meg az utca. Fél a rothadástól, bárha talán maga is benne van. Fél a sebtől, amit okozott, a haláltól, amellyel rokon. Nincs, aki ránézzen, aki befogadja, de valaki . . . messze . .. valahol várja — haza várja szegény gyermekét.

Az édesapa.

Ott álldogál az ut elején, amelynek végéről fiát reméli. Hiszi, hogy megjön. Talán csak meghalni, de vissza fog térni. Amikor távozott, vissza se nézett: azzal a nézéssel, az utolsóval, tartozik az édes apának, aki sirva nézte sokáig-sokáig, amig a távol magába nyelte.

Este van a magábaszállás, a vissza-- indulás a halálból az élet félé, a tűz felé, haza felé. Este hull a harmat. Este lesz, amikor fia visszaindul és hajnalban lesz

itt, amikor süt a nap és a fényben csillog az ösvény és felszárad a harmat, a könny .. .

Már hajnalodéi . . . Már csillog a harmat. Valaki sirt az este. Valakiben föl- hevült a vér; az utolsó tiszta csepp föllázadt a többi megfertőzött ellen és véres könnyekben űzte ki magából. ,, Fölkelek és atyámhoz megyek és mondom neki: Atyám! vétettem az ég ellen és teellened /“

így jött el a hajnal.

„Mikor pedig még messze vala, meg- látá atyja, hozzája futván, nyakába borúin és megcsókold /“ ...

Az a tekintet a messzeségbe !. . .

Az a meglátás ! . . .

Az a lépés, amellyel elébe futott!. . .

Az az ölelés, a feltámadt halott ölelése !. . .

Az a csók a poros ajakon!. . .

* * *

így szeret engem az Isten!... És én ne szeressem ?

* * *

A veréb talál lakást, a gerlicze is fészket fiókáinak ... Az én otthonom a Te öled, a Te oltárod, Királyom, Istenem!!

— Eljött a húsvéti gyónás ideje . . .

(mb.)

Hátralékos előfizetőinket fölkérjük hátralékaiknak még e hó folyamán való kiegyenlítésére annál is inkább, mert a tartozások a múlt évben szokatlanul magasra emelkedtek és kiadóhivatal is csak úgy tud eleget tenni kötelezettségeinek, ha az előfizetők pontosan beküldik az előfizetési dijakat

Lelki gyakorlatok hölgyek és férfiak számára. A férfiak számára márcz. 9., 10., 11, 12., 13 , 14. és 15. napjain minden este fél 7 órakor lesznek lelkigyakorlatok a Kálvária-templomban, a melyeket P. Bóta Ernő tart. — Az Oltáregyesület lelkigyakorlatai pedig a hölgyek számára márcz. 15., 16. és 17 én délutánonkint lesznek a zárda nagytermében, a mely lelkigyakorlatokat Varjas Endre egyházm. oltáregyes, igazgató vezeti. Mindkét lelki gyakorlatot szentgyónás és közös szentáldozás fejez be.

Az Oltáregyesület márczius havi szentségimádása vasárnap, márcz. 2 án lesz a zárdaternplomban. Reggel 6 órakor szentség- kitétel, Sorakor Hámon Róbert irodaigazg., p. kam. szentmisét mond, a mely alatt közös szentáldozás, d. u. 5 órakor szentbeszédet mond Varjas Endre oltáregyes, igazg,, utána litániát végez szentségbetétellel Láng Antal dr. theol. tanár.

Irodalmi körünk vasárnap, márcz. 2-án este félhatkor a Cecil egyesület nagytermében előadást rendez. Az előadó Dörner István kir. kath. főgimn. tanár lesz, ki tárgyát a természettudomány köréből veszi. A kör ezen előadással a természettudományi cziklust bevégzi.

Irodalmi Köri estély a Cecil-egye- sületben. A természettudományi ciklus foly- tatásaképen a fénytünemények ismertetése képezte a vasárnapi felolvasás tárgyát. Sze- leczky Mihály kir. kath. főgimn. tanár ismertette igen közvetlenül és érthetően a különböző fénytani jelenségeket optikai csalódásokat, délibábot, szivárványt, stb. A vetített képekkel illusztrált előadás mindvégig lekötötte a hallgatóság teljes figyelmét és méltán rászolgált azon élénk tetszésnyilvánításra, mely a tanulságos érdekes előadást fogadta. Felolvasás előtt a növendókpapok mindig szívesen hallgatott énekkara adta elő köztetszés mellett Schumann „Élj őseink hazája“ kezdetű műdalát; utána pedig Magyar Bálint sárközi kisegítő lelkész olvasott fel nehányat hangulatos, lélekhez szóló költeményeiből. A kiváló poéta megragadó és lebilincselő költeményei a gazdag és változatos műsoru es-