Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-02-19 / 8. szám

a ki beteg urához hivatván el a papot, kérve kérte, hogy úgy valahogy adja föl az utolsó kenetet, hogy — ne vegye észre. Talán a névtől: utolsó kenet ijednek meg az emberek ? . . . Attól félünk, a mitől nem kellene S a mitől irtóznunk kellene — mert se­lyemben, bársonyban, kaczajjal csap be — tárt karokkal fogadjuk. — Így van ! Nem jól van ! Szatmár, 1913. februárius 19. _ ___ Ir odalmi-köri estély a Cecil egylet­ben. A múlt hélen megkezdett természettu­dományi cziklus folytatólagos előadásképen vasárnap Hűnek Emil főgimn. tanár érteke­zett a levegő meghóditásáról. A tanulságos, könnyen megérthető és szórakozlató előadás nemcsak a repülésre és a különböző szerke­zetű repülőgépekre terjeszkedett ki, hanem egy rövid előadás lehetséges keretein belül megismertette a levegőt, mint az emberiségre befolyással biró hatalmas tényezőt is legfőbb vonatkozásaiban. Könnyen érthető magyará­zatát adta a levegőróteg hőmérsékváltozásai- nak, nyomásának, a viharok keletkezésének s azok okainak, stb. A felolvasást megelőző­leg a növendékpapok kitűnő énekkara gya­rapította eddig is nagyszámú sikereit Becker „Kápolna“ czimü müénekének előadásával. Felolvasás után pedig Hermann László igaz­gató tanár játszotta hegedűn Vieuxtemps „Adagio religioso“ ját és Hubay „Csárdajele­net“-ét. Nem szorul felfedezésre sem az a művészi öntudat, mely játékát mindenkor áthatja, sem az a mesteri kezelés, mely ma­gával ragadja a hallgatót, mert az illustris szereplő játéka nagyon sokszor képezte már csodálat tárgyát. A zongorakiséretet mindkét számhoz Jónás Béláné elismert, magas kép­zettségű játéka szolgáltatta. Az estélyen a közönség szép számmal jelent meg. Congregatiói ünnepség. A szatmári női Mári congregatió vasárnap d. u. 4 órakor a zárda nagytermében ünnepséget rendez a kö­vetkező műsorral: 1. Sik : Tenger csillaga. — Szavalja : Zupka I. 2. Schilenecht: Cecilia imája. A kongregatió énekkarának kíséretében énekli: Mondik M. 3. Tavaszi rózsa. M. Greiffenstein grófnő német elbeszélése után dramatizálva. Négy képben. Előadják: Horváth I., Morvái G., Szeles V., Sztovicsek E., Coroián L., Gálffy A., 4. Zangl: Mennyország Királynéja. — Énekli: a congregatió énekkara. A felvonások között zongorán játszanak : Papp V., Kende 1., Lech- ner A., Árti' E. és Peyerl M. Eljegyzés. Dr. Kölcsey Ferenc szatmár- németii ügyvéd eljegyezte Csaba Karát, Csaba Adorján vármegyei főispán leányát Nagykároly­ban. LoránfFy-estély f. hó 22-én délután 5 órakor leszr a ref. növelde uj tornacsarnokában, a melyen szerepelnek Uray Sándor debreczeni ref. lelkész, Dániel Katóka, S. Nagy József és Vincze Elek, Herman László és Jónás Beláné. Halálozás. Megrendítő csapás sújtotta özv. Nagy Eleknét a ki rövid időközban máso­dik gyermekét vesztette el 25 éves korában tü- dőgyuladás következtében. Az antiklerikalizmus kölségei. A francziák keserves árát adták meg a katho- likusok elleni küzdelmüknek. Az orleáni püs­pök, Zuchet, adataiból, a melyek csupán az oktatás ügyére vonatkoznak, látjuk, hogy a közoktatási költség 1900 ban meghaladja a „HETI SZEMLE“ 365 millió frankot. Holott 1881-ben mind­össze 92 milliót tett ki. Ehhez hozzájárul az iskolaépítkezések óriási költsége, a mely 1881- től 1900-ig 1 milliárd 400 millió frankot emésztett fel. A többlet tehát csupán az ok­tatás terén körülbelül 7 milliárd frank. Ezek beszélő számok. Igazán félremagyarázhatatla- nul beszélnek. Ha ezt a nagy összeget, mond­juk 3 perczentre elhelyezték volna, úgy már a kamatokból is tellett volna a munkások és paraszt-földmivelők aggkori biztosítására. A „hires milliárdokból“ a nép egy fillért sem kapott, pedig éppen azzal kecsegtetők, a mi­kor a rendek és kongregácziók ellen uszí­tották. Igen találó gúnnyal mondja Zuc hét püspök röpirata végén: „Egy kicsit drágába került nekik az az öröm, hogy ne kelljen találkozniok az utczán a durva sa­rukban és kopott ruhában járó iskolatestvé­rekkel, a kik pedig jól tanítottak s a mellett nem kerültek oly sokba.“ Miniszteri kiküldetés. A vk. miniszter Ratkoszki Pál főigazgatót miniszteri biztosul ki­küldötte a székelyudvarhelyi status-gimnázium megvizsgálására. A főigazgató ma utazott el ki­küldetésben Székelyudvarhelyre. Az Irodalmi Kör legközelebbi előadása vasárnap d. u. 4’ órakor lesz a Cecil-egyesület ben. A részletes műsort az előadás előtt kapja kézhez a közönség. Az elszegényedés oka. Az 1911-iki évi hivalos statisztikai kimutatás ismét le­sújtó adatokat tartalmaz. Hazánk 1911-ben összesen kétezernyolczvankét millió értékű külföldi árut hozott be, a melyből ipari ezik- kekre ezerötszázhatvanyolcz millió korona esett. Ezzel szemben külföldre vittünk össze­sen 802 millió korona értékű magyar ipar- czikket, a deficzit tehát 1911-ben ipari té­ren 766 millió. Ennyivel fizettünk a külföld­nek iparczikkekért többet, mint a mennyit ilyenekért a külföldtől kaptunk. íme a statisz­tika vészharangja! Pusztulunk, szegényedünk. S bár a drágaság elviselhetetlen, bár a nem­zet teste száz sebből vérzik, bár a lelkét is megmételyezték, bár a panasz általános . . . a fényűzés mégis orgiákat ül s mintha min­den rendén volna, a nagy többséget csak a szenzáczió érdekli. A parányi horvát, oláh, szerb, tót Nagyhorvátország, Nagyrománia, Nagyszerbia alapjait rakja le, csak mi lessük összetett kézzel a sült galambot. . . . Az Iparos Otthon matinéja. Nagy közönség jelenlétében folyt le vasárnap dél­előtt az Iparos Otthon első matinéja, amelyen megnyitóul Dr. Kovács I. István ref. pásztor fejtegette eme matinék czélját, hogy azok egy élvezetes, az Istenhez vezető, szép, tiszta művészettel teli órát akarnak nyújtani annak az osztálynak, melynek nincs ideje a minden­napi kenyér megszerzése mellett a művésze­tekkel, az irodalommal, a társadalmat mozgató problémákkal foglalkozni. Nagy lelkesedést váltott ki a közönség soraiból Bodnár Gás­pár szabadelőadása, a ki a nemzeti újraéledés korát: Vörösmartyét festette meg és illesztette be a nemzetmegébresztő “nagy tettek közé a „Szózat“-ot. A múlt század elejének fásult, önző, nemzetietlen, külföldieskedő, a hazával nem törődő, „romlásnak indult“ magyarságát markáns vonásokkal jelenítette meg az előadó. Elvük : pusztuljon, aminek pusztulni kell, vesszen, ami nem életrevaló. Fásult emberek egész tömege néz igy maga elé ölhetett kéz­zel anélkül, hogy a tettre gondolna. Ebben a korban fújja meg a riadót a „Szózat“ köl­tője: Hazádnak rendületlenül légy hive óh 5 magyar! Imája lett e költemény azóta min­den magyarnak. Ima, mert benne van minden ami a múlté, ami a jelené s ami a jövőé lesz. Ez a költemény belevitte a költészet sugarát a szív mélyébe s amelyik szív befo­gadta, onnan kipattant a bizalom a jövő iránt. A tüzes előadás erős aktualitásával fölrázó volt; mindannyian éreztük, hogy eb­ben a korban, amelyikben a hazaszeretetről holmi talmi magyarok úgy beszélnek, hogy az illúzió; amikor az amerikai kivándorlás: mellett az a másik veszélyesebb kivándorlás a hazaszeretetnek a lélekből, a szívből való kivándorlása is pusztít, ebben a korban át- éreztük az előadóval, hogy nincs korszerűbb, aktuálisabb intelem a magyarhoz, mint az a régi: „Hazádnak rendületlenül légy hive, oh magyar.“ — Hajdú Erzsiké szavalatában és különösen Hermann László művészi precizi­tással eljátszott zeneszámaiban nagy benső- séggel és élvezettel gyönyörködött a közön­ség. A nagy sikerű matiné minden száma igazolta a bevezető előadás igazát: szép, él­vezetes, tiszta és művészi volt — csak Dénes Ella éneke kevert az értékes számok közé disszonancziát, mert az épen nem volt fehér és tiszta. Az érzékiség kultuszának hirdeté­sére nem az Iparos Otthon matinéi valók. Utazó leányok védelme. A Kath. Háziasszonyok Orsz. Szövetsége a fővárosba utazó állástkereső leányok számára vasúti missiót létesített. A vidék vezető embereinek, különösen a papságnak figyelmébe ajánljuk a Szövetség következő kibocsátott értesítését: „Egyedül utazó leányok forduljanak bizalom­mal a vasúti missió felügyeletet teljesitő hölgytagjaihoz, a kiknél díjtalanul nyernek útbaigazítást, tanácsot és védelmet, éjjeli szál­lást és ha szolgálatba indulnak, ingyenes elhelyezést. A vasúti missió tagjainak ismertető jele fehér sárga vállszalag. Isme­retlen egyénektől óvakodjanak. Az uta­zást akkép intézzék, hogy ne a késő éjjeli órákban érkezzenek Budapestre. Kath. Házi­asszonyok Országos Szövetsége. Urinők ott­hona, cselédotthon, eselédképző, cse'édelhe- lyező, vasúti missió Budapest, VIII. Mária u. 7. Telefon: 77—18. Sürgönyczim : „Alliance.“ Vásár áthelyezés. A kereskedelemügyi m. kir. miniszter megengedte, hogy a Szat­márnémeti városban az 1913. évi szeptember 30-ra és október 1-re eső országos vásár ez evben kivételesen szeptember 24 és 25-én tartassák meg. Uj fényképészeti és festészeti mű­terem megnyílt Deák-téren, a Pannónia ud­varának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. . Tisztelettel Scherling Antal. — Telefon 375. Egy jóravalő 6 elemi osztályt vég­zett fiú kertész-tanulónak felvétetik, va­lamint egy segéd is állandó alkalma­zást nyerhet Bertha Károly miikertész­nél Szatmár Dinnyéskert 6 sz. Gyónóczédulák ötféle színbeii iliustrálva, csinos nyomdai kiállításban ÍOO drb ára 1 K ÍO fillér. Siessen addig, míg nem késő egészségét visszaszerezni! Egy jelentéktelennek látszó meghűlés az összeg légzőszervek legkülönfélébb megbetegedését vonhatja maga után. Igyekezzünk idejekorán elejét venni a bajnak, mert a könnyelmű elha­nyagolás sokszor végzetessé válhatik. A meghűlésből eredő köhögés, rekedtség, meghűlés, nehézlélegzés és a légzőszervek hürutos megbetegedéseinél kitűnően bevált az orvosi előkelőségek VI lE&EFSBSál Mindenütt kapható. Egy üveg ára 2 korona 50 fillér által javasolt fi Ivi egy nagy üveg ára 5 korona. Postán leghevesebb 3 üveg rendelhető meg utánvéteUel az egyedüli főraktárból: Diana-gyógyszertár, Budapest, Károly-körút 5. szám

Next

/
Thumbnails
Contents