Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-02-12 / 7. szám
Szatmár, 1913. februáriig 12. HETI SZEMLE Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija B K HIVATALOS RÉSZ. PÁLYÁZAT. A szatmári egyházmegyében, Beregvármegyében levő sárosoroszi-i róm. kath. kántortanitói állásra február hó 20-áig pályázat hirdette- tik. Jövedelme: 1) készpénzben 191 kor. 54 fillér; 2) termények pénzértékben 162 kor.; 3) földek haszon- élvezete, 16 kát. hold 740 D-öl területű szántóföld és rét 2 fordulóban 46 kor. 46 fillér értékben; d) államsegély 600 kor. Pályázati kérvények nagyságos és főtiszt Szalay Sándor főesperes úrhoz küldendők Beregszászba. Varga József, iskolaszéki elnök. A nm. Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 2103 — 1912. e. sz. körrendeleté és a szatmári megyés püspök 3828/1912. sz. r. a. készült Elemi iskolai végbizonyítvány ( Ara: Ismétlőiskolai „ . (7 fillér. Törzskönyv az elemi iskola hatodik évfolyamát végzett tanulókról. Küliv, ára 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére) ára 9 fill. Törzskönyv az ismétlőiskolai tanfolyamot végzett tanulókról. Küliv, ára . . 9 fill. Beliv, (egy iv 12 tanuló részére ára 9 fill. Bélyegzők festékpárnával. Kapható a Pázmány-sajtóban Szatmáron. 70 éves apácza anyaház. v. (mm. dr.) Haladjunk tovább a legfontosabb tantárgyakkal s ebből mindenki leszűrheti magának a véleményt, hogy milyen alapos nevelők és oktatók az irgalmasnénék. A természetrajzból azokat a növényeket, állatokat, ásványokat ismertetik, amelyek az emberiség háztartásában okvetlenül szükségesek. Aztán ismertetik idegen országok faunáját és flóráját, valamint ásványterményeit, a közelitől a távolira haladva. Fősulyt fektetnek a mérges növények ismertetése, ezek gyógyhatá- sára, mert ez nagyfontosságu a leendő háziasszony hivatására. A természettanban és vegytanban, különösen ezek észszerű feldolgozásában becses képzőeszköze van a leányiskolának a nő számára. Az utóbbit, mint a háztartástan kiegészítő részét, különösen figyelembe veszik, mig a természettani oktatásban észszerű modorban ismertetik meg mindazon tüneményeket, amelyek oly sokszor alapul szolgálnak a — a különösen a köznépnél alig kiirtható — babonára. E tárgynak ismerete és az ismeretek fel- használása bizony sok áldásnak lesz kutforrása a családra nézve, s nyilatkozni fog ez az áldás a konyhában, az asztalnál és a gyermekszobában. Igen hasznos tárgy a földrajz, ha az egész tudás nem csupán országok, városok, folyók és tengerek elszámlálásában ál. Az ir- galmas-nénék a sok jó tanító sorában vannak, azok közt is az elsők. E tárgy oktatásában az ő iskolájuk nem vétkezik. A képzelem szárnyain bejárni tengereket, országokat, ismerni ezeket és a benne lakó sürgő forgó népeket, ezek viszonyait, műveltségi fokát, szokásait. Tudni, mily befolyása van a föld termékenységének, a vizek folyásának valamely ország kultur-állapotára, ismerni a földet mindennel a mi benne és rajta van, ezt érdekfeszitőnek és nemesítőnek tartják ők a nőre nézve. Ehhez társul a művelődéstörténet és a népismeret. Az idegen nyelvek ismeretének czélszerü- ségét és hasznosságát nem tagadom, de egyszerű polgáraink leányainál nem tartom e nyelvek tudását az üdvösség netovábbjának, mert a haszon távolról sem állj arányban a reá pazarolt idővel és fáradsággal. Azért előbb következik a szükséges hazai és a második a német nyelv, aztán a hasznos szív és elmeképző tantárgyak, azután egy nagy semmi és jó távolban az idegen nyelv. Fontos a leánynak a számtan és mértan ismerete. A számtan ismerete annál fontosabb, minél terjedtebb azon háztartás, mely a család körében a nőnek a gondoskodása, s a mely a női hivatás próbaköve. Sok család boldogtalansága ott lelheti alapját, hogy a nő nem bir jól számolni. S minthogy e tantárgy az egyén jellemét is befolyásolja, előmozdítja a pontosság, rend és takarékosság hajlamát, mindenki belátja, hogy a nő nevelésében elsőrangú tényezőként szerepelhet a számtan és mértan. Vannak tapasztalataim, hogy az irgalmas-nénék a számtannal fejlesztik a leány Ítélő erejét, mert oktatásuk nem gépies s nemcsak a különféle számtani műveletek szabályszerű gépies megoldására vannak figyelemmel. Jó tanítással, igy valóban elmeképző a számtan. A számtani gyakorlatokat az életből merítik, hogy a praxisnak megfeleljenek és a tanulókkal annyiféléké- leképen oldatják meg, a hányfélekép azok megoldhatók. Az ily oktatás érdemli meg aztán a rationalis nevezetet. A nő testi és lelki fejlődésére kiszámithat- lan haszonnal járnak a művészeti tágyak és a testgyakorlat. A művészeti tárgyak köre: a rajzolás, zene és ének. E tárgyakra nagy gondot fordítanak az irgalmas nénék iskoláiban. Ezeknek a fontosságát jól tudják ők s ismerjük valamennyien. A testgyakorlás edzi a nő testét és képesebbé teszi tulajdonképeni női rendeltetésének betöltésére, növeli a magatartás fesztelenségét, a mozdulatok könnyűségét és természetességét és kiszámithatlanul jó befolyása van az egész organizmusra, mert sok betegség elejét veszi és a szellemi fáradalmak után megszerzi ismét annak előbbi rugékonyságát, vidámságát. A nőnek már természettől finom müizlése van s igy a rajzolás sok haszonnal jár. A nő sokszor a házban is rászorul egy-egy kis minta, betű stb. rajzolásra. Nem lehet eléggé dicsérni, hogy az irgalmas nénék oly nagy súlyt helyeznek erre is. A rajzolás nem szorul különös ajánlgatásra, annak közvetett haszna is nagy. A szépizlés emelésének nélkülözhetetlen eszköze ez, előmozdítja a rendet és pontosságot. Ilyen az éneklés is. A komoly szellemi foglalkozás után lélek és szivemelő a dal, szellemi fürdőnek lehetne mondani a hatást tekintve a dalt, amelyet az az ember belső életére tesz. Az irgalmas nénék iskoláinak a különleges női hivatásra szükséges ügyességek elsajátítására, mikénti alkalmazására is vannak eszközeik : rendes oktatás háztartásban, az egészségtanban a neveléstan elemei. Mindezek természetesen a felsőbb tanítási fokon szerepelnek. Azután a különféle kézimunkák készítése, mint kötés, horgolás, hímzés, varrás különös tekintettel a családi élet gyakorlati szükségleteire. Ezeket a legalsóbb osztálytól kezdve mind gyakorolják. Ezekben körvonaloztam az irgalmas-né- zék nevelési és oktatási rendszerét. Az ilyen oktatás és nevelés mellett nem ideggyenge, beteges, halvány, ingerlékeny és gyorsan hervadó alakokkal találkozunk a társadalomban, hanem életvidám, tettrekész, jellemerős nőkkel, a hűség, a rendszeretet példányképeivel, a honért lelkesülő és lelkesítő hölgyekkel, derék anyákkal, kiknek kezére lelkiismeretesen bizható az uj nemzedék nevelése. És újjá fog születni a társadalom. Mert ha a nő meg fogja tenni hivatását, mint nő, hitvestárs, anya, honleány s mint gyermekeinek nevelője, akkor az egész társadalom javulásának és újjászületésének reménye nem halhat ki az emberbarát kebeléből. (Folyt, köv.) Uj gk. iskola Beregszászon. Mint Beregszászról értesítenek, uj iskolát és tanítói lakot építtet a beregszászi g. kath. hitközség. A tanítói leányinternátus Szatmáron. Már hírt adtunk arról a tervről, hogy a megyei tanítóság meglévő fiu-internátusa mellé egy leányinternátust szándékozik fölállítani. A jelentős terv már az őszre meg is valósul, a mennyiben a megyei tanító- egyesület az internátus telkét 100.000 kor. megvásárolta és most föliratban kéri a vall. minisztert, hogy az intézet vezetésére 1913. szeptemberétől egy tanítónőt rendeljen ki, valamint az internátusnak évi 2000 kor. államsegélyt biztosítson. A kérelmet a miniszter egész biztosan teljesiti és igy Szatmár újból egy nagyszabású intézettel gyarapodik. Az ungvári siketnéma-intézet uj épülete. Már évek óta napirenden volt Ungvári a szándék, hogy a siketnémák intézete megfelelő épülethez jusson. A minisztérium tervbe is vette az intézet jelenlegi épületének átalakítását, mivel azonban ez hiábavaló kiadás lett volna, Ungvár küldöttségileg járt a miniszternél egy uj épület érdekében A küldöttség azt a megnyugtató választ nyerte, hogy az állam Ungváron teljesen uj intézetet épit; a helyszíni szemle és a részletek megbeszélése végett pedig a minisztérium egyik mérnökét a legrövidebb idő alatt kiküldi. Szatmármegye iskolái januárius- ban. A vmegyei közig, bizottság gyűlésén Bodnár György kir. tanfelügyelőnek beterjesztett jelentése szerint a kir. tanfelügyelő felhívta a vármegye tanítóságát az ifjúság erkölcsileg veszélyeztetett tagjainak megmentésére irányuló munkásságra. A vármegyei tanítóegyesület egyhangúlag hozott határoza tával kimondotta, hogy az egyesület a patro- názs szolgálatába áll. Az állami iskolák tantestületei részint önálló patronázs köröket alakítottak, részint a debreczeni patronázs felügyelő hatóságának ajánlották fel szolgálatukat. Különösen kiemelendő a nagy- somkuti állami tanítóság munkája, mely az intelligenczia bevonásával az egész járás területén szervezte a patronázst. Zichy János gróf kultuszminiszter a nagykárolyi, nagybányai, szinérváraljai és szatmári állami óvodáknál nyári menhelyvezetői tanfolyamokat engedélyezett, melyekre 23 nő vétetett fel hatheti kiképzési időre. A nagymadarászi állami elemi i kola czéljaira 12 ezer koronás telek vásároltatott; telek szenteltetett ki a batizi és batizvasvárii állami iskolák részére. Az érendrédi, tyukodi, komorzáni, kányaházai és szamoskóródi állami iskolák építéséhez tavasszal hozzákezdenek. A szaktanitónővel ellátott gazdasági népiskolákban varrógépek szereztetnek be. Államosítás. Az ungvári iparos- és és kereskedő tanoncziskola államosítása már tervbe van véve; Hidasi Sándor tanfelügyelő e tekintetben már megkezdte a tárgyalásokat a kultuszminisztériumban kedvező auspicziu- mok között. Wallon Henrik Fia utódai Duha Tivadar és Géza fűszer, csemege, bor és lisztáru üzletét ajánljuk a főtisztelendő papság figyelmébe. Templomi gyertyák, olajok legolcsóbb beszerzési forrása. Szatmár-Németi, Kazinczy-utcza 2. MINDENNEMŰ ELEMI ISKOLAI NYOMTAT* VÁNY0K ÉS TANSZEREK KAP* HATÓK A PÁZMÁNY-SAJTÓ * KÖNYVNYOMDÁBAN SZATMÁR* NÉMETIBEN, ISKOLAKÖZ 3. SZ. ISKOLA
