Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-01-29 / 5. szám

lett az arabs, a Kazárország és a legújabb kísérletek sem sikerültek. Argentínában nem akarnak gazdálkodni, a férfiak inkább csa­vargó ószeresek lesznek, az asszonyok pedig a fővárosban élősködnek. sokszor az erkölcsi élet kárára. Palesztinában szorgalmasan föl­szedik a települtek Rothschild adományát, de duzzogva szidják az adakozót, keveselvén a napidijat, mert azzal tétlenül élősködnek. Nem sok kilátást nyújtanak ezek a kezdések, ennek pedig megvan az etikai oka, melyet hibáik statisztikájából merítünk. Dr. Rupin statisztikai kimutatása szerint a zsidóság na­gyobb arányban foglal helyet a következő hibákban: uzsora; bukás; csalás; fajta­lanság : fajtalan könyvek terjesztése; a védelmi törvény kijátszása és arra való nye reséggel járó csábítás; törvényes zár törése ; okmány hamisítás; becsületsértés; rágalma zás. Ezt írójuk foglalkozásuk, életmódjuk, alacsony miveltségük és faj jellegüknek is tulajdonítja, például más vallásuaknál gya koribb az ölés, gyújtogatás, testisértés, mely főleg az alkoholizmusban találja magyaráza­tát. Azt is elismeri a sokszor nevezett iró, hogy bőven akadnak köztük fennhéjázó, ön telt, kihívó és elbizakodott egyének ; ez sze­rinte a megtollasodott parvenü selejtes vi­selkedése, mely csak a második vagy har­madik generáczióban nyer kiegyenlítést, ami­kor utódai oda sorakoznak az igazi kultur- emberek közé, a kiknél nem csak a tudo­mány, a művészet, vagy a finomabb élet­mód teszi azzá az egyént, hanem a harmo­nikus társadalmi élethez szükséges minden tulajdonság elsajátítása teszi alkalmassá. A tanulság mindezekből az, hogy a meddig a zsidók egy igen fontos nemzetgazdasági részt úgyszólván kizárólagosan művelik, mig ven­déglátó gazdájának szokásaihoz, erkölcsé­hez, társadalmi formáihoz hozzá nem simul teljes őszinteséggel, mig ő Isten külön vá­lasztott fajának érzi magát és a szerint vi­selkedik, addig nem lesz neki nyugta és ne csodálkozzon azon, hogy addig mig meg nem változik, nem tekinthetjük sehol kellemes vendégnek. 4 _________________________________ te hírek au Oltár egyesületi est. Januárius 28.-a emlékezetes dátum marad Szatmár kultur-életében. Nem azért, mert a város legnagyobb terme tele volt intelligens, előkelő hallgató­sággal. Nem azért, mivel szinte az ország határszéléről: Ungból és a szomszédos vár­megyékből is egész családok jötték az Oltár­egyesület estjére. — Másért. Történt valami arczokon, szivekben, el­mékben. Kigyult tüzek a szemben, lángos lelkesedés a szivekben és nagy megvilágo­sodás az elmékben. A katholikus aspirácziókról — a me­lyekről ez az ország csak úgy tudott, hogy azok: reakczió, türelmetlenség, naiv elma­radottság, éket verő klerikalizmus — ez aspirácziókról ez est glóriás mirákulumá- ban kitűnt, hogy azok a magyar keresz­ténység közös szentségeiért, fajunk jövő­jéért, nemzeti létünk alapjaiért szükségesek. Protestáns testvéreink, a kik sűrű so­rokban ültek az ezerre menő hallgatóság közt, mélységes revelálódással, látó szemmel, megnyílt szívvel vették ezt észre és mentek el közülünk úgy, hogy a mi törekvéseink — az övékéi is. Katholikusságunk pedig velőt kapott a csontokba és vért a szivekbe. Mert micsoda büszkeséges öntudat öm­lött el a katolicizmus fönséges erejéről, a mely olyan újkori keresztes lovagokat tud teremteni, mint Krüger Aladár dr. és I. Buttykay! Ez maga is mirákulum! A szerzetesi czella és a családi tűzhely aczélos izmu, tüzes magyarsága és félelmes problémákat a kinyilatkoztatás alapján álló filozófiával megoldó or at or okát, bölcselőket szül. A kik egy hajszálnyira sem maradtak el a mo­dern élet utjain. De az ö útjaik virágos utak, napfényesek, derűsen szépek. Krüger Ah 'ír dr. a szentségtelen kezek rombolása miatt aggódó magyarság megbontott sorait tömöritette, a magyar ke­reszténység ezeréves múltja miatt közös oltárainak megvédésére tüzelt, a jelen anar - chiájától, vakmerő támadásaitól összekuszált szálait szőtte, hogy újból egy legyen ez a tépett, mesterségesen elválasztott keresztény magyarság. Egy legyen a mindegyikünk­nek szent kereszt alatt a magyar koroná­nak mindegyikünk előtt szent keresztjéért. És P. Buttykay liarangzengésü hangján az aszott sziveket, a tévelygő elméket su- gároztatta be az ő fönsóséges tudásának vi­lágot gyújtó látásaival, a mikor az egysé­ges keresztény magyarság fölé a meleget osztó, a fényeket gyújtó örök igazság nap­ját tűzte: a Krisztus-arczot. Fölemelt fejeket — a melyek eddig lefelé néztek —, fölemelt sziveket — a melyek a múlandóságokon csügtek — lát­tunk. Es elöntött a harmóniák nagy zenéje. Mert harmónia született az ezer em­bernek szivében. És lettek magyarabbakká, keresztényebbekké, katholikusabbakká, mint voltak. Es lettek — ezen ujjongva gyö­nyörködtünk — egygyé. Micsoda megértéssel törtettek ezek a fölemelt lelkek a művészet szárnyaló mere­dekeire, a hova Mendelssohn mesteri inter- pretátorai vezették* őket: Damokos Andor dr., Bendiner Nándor. Ez a klasszikusan nemes zene az ö fenomenális játékukban mint a harmat szállt a szent gyönyörűsé­gekért r megnyílt szivekre. Es micsoda Jelenés suhant be a lel­kek mélyébe, amikor az apostolok, a sz. Szűz és Magdolna beszélnek — a föltá­madt Krisztusról. Az a kis bibliai dráma Barna Jánosné drné, Mensáros Margit, Léber Anna, Fábián Lajos dr. és Zom- mer József játékában igazán az élet dia­dalmas Urát kisérte be az ő igazságai előtt kitárt szivekbe. És bevonult a lelkek Királya az ezer hallgatóba a clerikusok chorusának szépsé­gesen zengő énekével. — Mirákulum volt ez az estj * Az Oltáregyesület estjéről — technikai okok miatt — jövő számunk hoz részletes tudósítást. Hátralékos előfizetőinket föl­kérjük hátralékaiknak még e hó folyamán való kiegyenlitésere annál is inkább, tűért a tartozások a múlt évben szokatlanul magasra emelkedtek és kiadóhivatal is csak úgy tud ele­get tenni kötelezettségeinek, ha az előfizetők pontosan beküldik az előfizetési dijakat Háromnapos szentségimádás. A far­sang három utolsó napján engesztelő szent- ségimádás lesz városunkban. És pedig vasár­nap a székes-templomban, farsang hétfő­jén és keddjén pedig a zárda-templomban. A szentségimádás, a melyen a tanulóifjúság is résztvesz, mindhárom napon reggel 6 órától délután 6 óráig tart. „HETI SZEMLE“ Szatmár, 1913. januárius 29. Az Egyházm. Oltáregyesület feb- ruárius havi szentségimádása vasárnap f br. 2 án lesz a zárda templomban. Reggel ti órakor szentségkitétel, 8 órakor Hámon Ró­bert p. kam., irodaigazg. csöndes szentmisét mond, a mely alatt közös szentáldozás. D. u. óborakor szentbeszédet mond Varjas Endre egyházm. Oltáregyes, igazg., után litániát vé­gez szentségbetétellel Láng Antal dr. theol. tanár. Választmányi gyűlés. A Szatmár- Egyházmegyei Irodalmi-Kör szerdán f. hó 22 én d. u. választmány gyűlést tartott Szabó István praelátus kanonok elnöklésével. A vá­lasztmány előkészítette a közgyűlést, tárgyalta a nagyböjtben tartandó előadások sorozatát, s tudomásul vette a pénztárosi jelentést. A nagyböjtnek első négy hétre tervezett elő­adás-sorozat tárgya a természettudomány kö­réből van választva l. A fizika alaptörvé­nyei, előadó: Dörner István kir. kath. főgimn. tanár. 2. A repülés, előadó: Hűnek Emil kir. kath főgimn. tanár. 3. A fényjelenségek, előadó: Szeleczky Mihály kir. kath. főgimn. tanár 4. Faraday és alkotásai, befejező elő­adás Dörner István úrtól. Az előadások helye : a Cecil-egyesiilet. A pénztáros jelenti, hogy a kör vagyona 1909.49 kor. Terhe 1691.61, amelyből alapítványi tőke 850 kor. A gyűlésen jelenvoltak : Szabó István prae- latus elnök, Bodnár Gáspár alelnök, Kovács Gyula dr. titkár, Lovász Győző pénztáros, szentgyörgyi Jordán Károly dr.. Dimand Lajos esperes, Magyar Bálint, Uhl Károly dr, Kertész Pál és Varjas Endre választmányi tagok. — ! A zeneiskola hangversenye. A szat­mári zeneiskola jan. 31 én este 8 órakor a városház közgyűlési termében rendezi a szín­házi zenekar közreműködésével I, nyilvános zenekari hangversenyét a következő számok­kal : I. Bach: Versenymű D-moll, I és III. tétel: vonós zenekari kísérettel előadja: Kolb Margit. II. Mozart: Versenymű D-dur, I. té­tel ; zenekari kísérettel előadja : Kroó Klára. III. Beethoven : Versenymű C dur, I. tétel ; zenekari kísérettel előadja : Mátray Etelka. IV. A) Verdi: Nagy ária Aida czimű operá­ból, B) Lehár: Melodráma és valzer Éva czimű operette bői, zenekari kísérettel énekli: Mandel Ibolyka. V. Beethoven: Versenymű G-dur; zenekari kísérettel előadja: Bárány Klára. VI. Liszt: Versenymű Esz dur; zene­kari kísérettel előadja: Gáspár Anna (Nagy­károlyból.) Az összes szereplő növendékek tanára : Bendiner Nándor, ki egyúttal a ze­nekart vezényeli. Állami vetőmag. A földmiv. miniszter 873 mázsa vetőmagot utalványozott a szat­márnémeti birtokosoknak a következő ára­kon : tavaszibuza mázsánként 24 K, tavaszi árpa 18 K, bükköny 28 K, burgonya 4 K. A városi tanács a készlet átvételével s ki­osztásával Bartha Kálmán gazdasági taná­csost bízta meg, a kinél jelentendők be a gazdák részéről a vetőmag szükséglet. A tartolozi „Izraelek.“ Istóczynak, a nagy antiszemitának nagy elégtételt ad a a jelen kor. Nem, uraim, nem mi vagyunk az antiszemiták, hanem maguk a zsidók azok, a Pallósok, az Izrael Pinkászok. Soha semmiféle antiszemita vádbeszéd vagy irás nem ártott annyit a zsidóságnak, mint ameny- nyit ártanak a Pallósok és az Izraelek. íme, itt a tartóiéi uzsoraper. Hatalmas méretű botrányperré nő az az uzsoraper, melyet a szatmári ügyészség a tartolezi népbank igaz­gatói ellen indított négy esztendeje. Négy évig tartott a vizsgálat ebben a jellegzetes bünperben, melyről lapunk több Ízben meg­emlékezett. A vizsgálat befejezésével annak adatai alapján a királyi ügyészség 1158 rend­beli uzsora vétség czimen emelt vádat a Tartolezi Népbank Részvénytársaság, illetve annak vezetői: Izrael Pinkász, Izsák Sámuel, Izráel Lázár, Goldberger Ignác, Izrael Mó­zes és Fried Abrahám ellen mint tettesek, Izrael Herskó és Fried Mihály ellen pedig mint bünsegédi bűnrészes ellen. Az ügyész­ség négyszázötven oldalra terjedő vádiratá­ban megállapítja, hogy a tettesek száznyolc­van százalékos kamatot szedtek s ezer száz­ötven nyolez esetben követtek el uzsoravét- ségét. A bankár urak közül Izrael Pinkász

Next

/
Thumbnails
Contents