Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-09-17 / 38. szám

HETI SZEMLE Szatmár, 1913. szeptember 17. egy kicsit elgondolkozni. Az önmagát biinös nek érző fiúval megértetni, hogy ha dolgo­zik, ha megszereti a pocsolyában éle'et, ak­kor az emberek visszafogadják maguk közé. Megtanítani őket arra, hogy az emberek jók, hogy az élet szép, nagyon szép, s minden­nél jobb és szebb a, becsületes munka. Az Egyesült Államokban a „Big Brot­hers“ nem engedi, hogy a védenczei ebből az okból kifolyóan legyenek visszaesők. És az idén 2883 volt bűnös dolgozik szorgal­masan a tiszta, a fehér, a moeskolatlan ke­nyérért ! Következtetés. A középiskolás, sőt már az elemista ta­nuló kap leckét belőle s rendszerint meg is tanulja, mert hát nem nehéz. Nagy baj volna azonban a szegény diáknépre, ha a Népsza- váék logikáját kellene tanulnia, valószínűen sokan búcsút mondanának az iskola pad­jainak. Ezek az érdekes emberek valahogyan igy logikáznak: Árviz, munkanélküliség, ko lera. Éz a három pusztít most minket. Miért ? Mert még mindig a magántulajdon rendszer igája alatt nyögünk. Bezzeg majd a kommu­nista világban nem kell ilyesmiről vezér- czikkezni. Milyen boldog világ lesz is az. A magántulajdonrendszer halála kitanitja a ter­mészetet, hogy mikor szabad esni, napnak sütni, hidegnek, melegnek lenni. Munkanél­küliség sem lesz, a kolera meg pláne kisza­lad a világból. Volt ugyan idő, mikor a mai társa­dalmi rendszer mellett sem volt árviz, mun­kanélküliség és kolera, de hát persze régen volt, no meg ki törődik vele. Hogy miért rákfenéje a magántulajdonrendszernek ez a három speciális baj, erre szintén felesleges­nek találják a' magyarázatot. Ha tudnók, hogy ilyen együgyű me­séknek már rég letűnt a világa, még utóbb komolyan foglalkoznánk az ilyen logikával. A könyvesboltok nagyon megüresedtek ebben a hónapban. A sok pirosarczu diák vitte el azt a rengeteg sok könyvet, és felejtett falut, vakácziót, anyai csókot. Oh, azok a könyvek! Nekünk is barátaink voltak, nekünk is sokat adtak az álmokból, vágyakból, nagyratö­résekből. Már a legelső is, az a hosszúra ki­nyújtható képeskönyv. Karácsonyra kaptuk. Az ábéczés könyv azután. Hetekig még aludni is vele mentünk. Az első jutalomkönyv. Nagy, de hiú dicsőségünk. Aztán a káté telve titkokkal, szentségekkel. Majd a nagyobb könyvek: a latin, a görög. Volt aztán olyan is, a melyre még haragudtunk is, olykor-olykor — éjfél felé — már a földhöz is akartuk vágni. De csak érett­ségi utánra hagytuk. Es érettségi után hozzá­rohantunk a könyvespolczhoz, megragadhik a könyvet és .. . elkezdtük simogatni, mint a gyer­mek a fehér kis házi nyulat , megszerettük. Azután már el sem tudtunk lenni köny­vek nélkül. Szárnyakat kaptunk olvasásukkor. Az egyetemi esztendők szent mámorai ott a nagy bibliotékában! Es csak olvastunk, olvas­tunk könyveket, mindenféle könyveket. Boldogok lettünk a könyvtől. Bátrak let­tünk. Látók lettünk. Vagy pediglen hamisat lá­tók, nyugtalanok, boldogtalanok és elfeledtük ta­lán a békét, hitet, tisztaságot adó anyai csókot is. Es akkor patakokban hulldogáltak könnye­ink, a mig a nagy könyvhalmaz alól elő nem került az utravalóul adott könyv. — Az imakönyvünk volt. Ebben a könyvlázas szeptemberben meg szeretném súgni minden diáknak, hogy a mikor kezdenek beleszeretni a könyvekbe, szivük szere- tetéből ki ne zárják az imakönyvet. Nem azt, a melyiket meg kell venni, meri benne van a ka­talógusban. Egy másikat. A melyik miniatűr kiadás is lehet, a melyiket nem is kell kézben vinni. Elfér a szívben. Es mindig magunkkal hordhatjuk. És akkor: az édes anyai bucsucsókot, a melyben hit van, tisztaság, Istenre intés — so­hasem feledik el igazában. Alig várják, hogy visszaadják Te Deum-kor. A vidéki hírlapok közös megálla­podása. A magyar újságkiadók országos szövetségének nagygyűlése kimondotta, hogy ezután a vidéki lapokban minden magánér­dekig közleményt, elszámolásokat, felülfizeté- seket, jelenvoltak névsorát, adományokat, gyű­lési híradásokat, iskolai beiratási stb. értesí­téseket, sportklubok, vívó akadémiák híradá­sait, mozgó-szinházak, képtárlatok reklámjait, bankok közléseit csakis mint fizetett közle­ményeket adják ki. E határozat kötelező lévén, értesítjük olvasóinkat, hogy a kötele­zően megállapított díjazás nélkül ezentúl semmiféle magánérdekü, vagy reklám hirt nem közlünk. Böjt. Az őszi kántorbőjt e héten van. És pedig szerdán és pénteken szigorú böjt, a mikor csak háromszoros étkezés van meg­engedve és húsételt nem szabad enni, szom­baton pedig enyhített böjti nap van, a mikor szintén csak háromszoros étkezés van meg­engedve, de a húsétel is. A nagyváradi püspök Szatmáron. Gróf Széchenyi Miklós nagyváradi püspök az elmúlt héten udvariassági látogatást tett Boro- misza Tibor püspöknél. Szerdán, e hó 10-én Nagyváradról Debreczenen és Érmihályfalván keresztül automobilon déli 11 órakor érkezett Szatmárratitkárának, Brém Lőrincnek kíséretében. Mindjárt megérkezése után a szatmári káptalan tisztelgését fogadta. Egy órakor a püspöki pa­lotában a magas vendég tiszteletére ebéd volt, amelyen a káptalan tagjai s az udvari papság is résztvettek. Délután fél négy órakor megyés­püspökünk és Hámon Róbert irodaigazgató társaságában a szatmári katholikus intézmények megtekintésére indult Széchenyi püspök. Leg­először a hildegárdai templomot s a szentfe- renczrendi zárdát kereste-fel. Onnan az irgalmas nővérek zárdájába ment, ahol megmutattattá magának az összes zárdái intézményeket. A zárdából az uj püspöki konviktus megtekinté­sére indult, ahol P. Alaker István jézustársasági házfőnök kalauzolta az illusztris látogatókat és szolgált részletes felvilágosításokkal. Legvégül az uj kir. kath. főgimnáziumot nézte meg a nagyváradi püspök Ratkovszki Pál főigazgató kalauzolása mellett. A megtekintett kath. intéz­mények láthatóan nagyon megnyerték Széchenyi püspök tetszését. Az a fáradhatatlan érdeklődés, amellyel egész délután minden legkisebb rész­letekről szóló felvilágosítást hallgatott, őszinte csodálattal töltötte el kísérőit. Egyáltalán a ter­mészettől imponáló külsővel megáldott főpásztor, akinek mindenkihez volt barátságos szava, min­denre találó észrevétele, igaz tiszteletet és meleg rokonszenvet ébresztett önmaga iránt mindenkiben akinek csak rövid ittléte alatt alkalma volt érint­kezni vele.— Hosszú sétájáról visszatérve a kápta­lan tagjainál tett viszontlátogatást Széchenyi püs­pök. Másnap reggel korán csendes misét mondott a püspöki kápolnában s hét órakor titkárjával együtt automobilon visszautazott Nagyváradra. Szatmármegye termése. A fölmive- lésügyi minisztérium kimutatása szerint Szat- mármegyében termett 103‘412 kát. holdon 5.11 mm. átlag, azaz 553.985 mm. búza. A múlt évi termés 1.011 502 mm. volt. Rozs termett 54.176 kát. holdon 6'03 mm. átlag mellett 326.681 mm. A tavalyi rozstermés 461.392 mm. volt. Árpa termett 19.214 5 01 mm. átlag azaz 96.231 mm. Az elmúlt évben 73.750 mm. volt az árpatermés. Zab termett 55.237 kát. holdon 5.66 mm. átlag mellett 312.641 mm. Tavaly 139.859 mm. — Tehát a fő kalászosokból a mennyiség jóval a tavalyi alatt áll; különösen a búzából, a melyből mégegyszer annyi termett a múlt évben. Pusztulunk, veszünk. Vármegyénkből augusztús havában 780-an kértek útlevelet, amelyből 560 an át is hajóztak az uj világba, Visszatértek 18-an. Tetra szagtalan fertőtlenítő olaj kapható Poszvék Nándor gazdasági szakirodájánál Szatmár, Attila-utcza 8. Szatmári lóversenyek. A Szatmár- megyei Lóverseny Egylet most bocsátotta ki meghívóit a szeptember 28-án és 29-én ren­dezendő lóversenyekre. A versenyünnepség programmja a következő : 27-én este 9 órakor ismerkedési estély a Pannóniában, 28-án délután 2 órakor lóverseny a lókerti verseny- pályán, 28 án este 9-órakor vacsorával kez­dődő táncestély a Pannóniában, 29-én délután 3 órakor ügetőverseny a lókertben, 29-én este 9 órakor a morzsabál a Pannóniában. Az a ház, melyben Nagy Lajos király meghalt. Nagyszombatban felfedez­ték azt a történelmi nevezetességű szobát, melyben a magyar nemzet egyik legdicsőbb királya, Nagy Lajos meghalt. A Vasárnapi Újság legutóbbi száma közli ennek a neve­zetes háznak fényképét kívülről, belülről. A nevezetes szoba lseiül bolthajtásos, alacsony, szegényen bútorozott kiadó hónapos szoba. Kívülről is nagyon kopott már az egyemele­tes sarokház. A fényképfelvétel ellenben any- nyira tiszta, hogy könnyen el lehet olvasni róla a házon levő üzletek firmáit, melyeken a következő nevek díszelegnek egymás mel­lett: Schvarz Mór, Herceg Lipót, Heuczer Fanni, Adler Ferenc és Gutsein Ármin. Na lám, milyen jól beleillik a Nagy Henczer Fanni és a Nagy Gutstein Ármin, meg a többi „nagy“ név közé Nagy Lajos királyunk neve és dicső emléke. Szegény Nagy Lajos, szegény Nagyszombati . . Minimax kézi tűzoltó készüléket tel­jesen felszerelve 60 és 80 koronás árban rak­táron tart Poszvék Nándor gazdasági szak­irodája Szatmár, Attila-utcza (Berecz-ház.) Kolera elleni védekezés!!! A kole­rajárvány veszedelme ellen elsősorban és leg­inkább tiszta csira- és baktériummentes ivóvíz élvezete által védekezhetünk. Mint ilyenek különösen ajánlhatók a Schönborn-Buchheim gróf féle uradalmi Polenai, Szolyvai és Luhi- Erzsébei természetes tiszta égvényes ásvány­vizek, mert ezek állandó orvosi felügyelet mellett, absolut tisztán, mindig friss töltésben a modern hygiénia követelményeinek meg- felelőleg kerülnek forgalomba, de különösen most a kolerajárványra való tekintettel ezen vizek oly szigorú hatósági felügyelet és ellen­őrzés mellett lesznek töltve, kezelve és for­galomba hozva, hogy az biztos garanczia arra, hogy ezen vizek élvezetével hathatósan vé­dekezünk a kolera ellen. Ezen vizeknek kü­lönösen most egy asztalról sem szabad hiá- nyozniok. Kaphható mindenütt. Vezérképvise­let : Szatmári Kereskedelmi Rt­Weék kizárólag jótállás mellett, vető- gépek, rosták, trieurök, szecska és répa­vágók Poszvék Nándor gazdasági szakirodá­jának gépraktárában kaphatók Szatmár, At- tilla-utea 8. szám. könyvkötő SZATMÁR Kazinczy-utcza 4. Szatmármegye augusztusban. Á köz- igazgatási bizottság f. hó 12 én tartott ren­des gyűlésén az alispán bejelentette, hogy az árvízkárosultakról kimutatást küldött a belügy­minisztériumba és kérte a segélyek kiutalá­sát, ami az országos gyűjtésből a vármegyére esik. A kár 1.778.718 K, melyre eddig csak 16,000 K segély gyűlt be, amelyből alig esik valami egy-egy árvízkárosultra. A nagysom- kuti járásban a Berzó patak ismét kiáradt és nagy károkat okozott. Nagykörtélyes és Tö­rökfalu részére a főszolgabíró távirati jelen­tése alapján kenyérre 500 K-t küldött az alispáni hivatal. Útlevelet kért 593, kapott 293 és visszavándorolt 27 egyén. A kir. mű­szaki tanácsos jelentése szerint augusztus hó folyamán az összes utak igen sokat rongá­lódtak. Az árviz elvitte a nagybányai — ko­lozsvári áll. közút 53. sz. hidját és nagykört- vélyesi viczinális ut 3. sz. hidját. A földvár- máramarosszigeti áll. közút beton átereszei­nek megépítésére Grosz Soma avasujvárosi lakos ajánlata fogadtatott el. A vall. és kö­VIDÉK HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents