Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-08-20 / 34. szám
2 HETI SZEMLE munkájának, prófétai szemeinek alapvető, a nemzet erkölcsi, kulturális életének birtokát megépítő alkotásainak van legnagyobb része. Döntő szerepe. Arpácl vitézségével hazát szerzett nekünk, Szent István bölcsességével, keresztény hitével és apostoli munkájával adta vallási és erkölcsi erőnket a nemzet fen- maradására, az ezer esztendőre, amely elmúlt és a jövendőre, a mi következik . . . ... A nemzet második ezeresztendejének elkövetkezésével sokan feledik ezt a nagy történeti igazságot. Szent Istvánt és vele áldott Jobbjának jelentőségét. De egyáltalán feledni, sőt feledtetni szeretnék magával a nemzettel is. Csakhogy nem lehet! A nemzet hite, a történet ereje, az időknek, eseményeknek nagy tanulságai — utjokban állottak. Valahányszor elborul ennek a nemzetnek ege; valahányszor megkísérlik történeti érzékének a múlttal való benső összeolvadásának megrontását: a nagy borúlátók, a búval harmatozott mezőink és hegyeink felől meghasadnak a fellegek. És tisztulni kezd a határ; és kigyul, ébred újra a régi, az igaz nemzeti érzés napja és vele a biztos, a régen várt megújhodás renessance következik . . . Szomorú napjai vannak a nemzetnek. A mindennapi kenyér, az anyagi erők elapadásának nehéz gondja-búja borong felette. Egy tragikus memento, hogy az anyag nem mindenható. De ez a memento nem fogja földre sújtani. Sőt éppen most, nagy Ínségbe jutván, a régi vággyal, a régi hittel, reménységgel emeli tekintetét Szent István áldott Jobbja felé. És régen nem hallott erővel, jelentett egy ilyen privilégium. A szatmári kötélgyártók 500 forintot fizettek érte, pedig alig voltak a céhben nyolcán mesterek. Óriási összeg abban az időben ! Csak úgy repesnek az örömtől, mikor megkapják, őrizik mint egy drága kincset. A bársony fedelű könyv két tábláját nehogy megkopjék, kemény pa- pirfedélbe burkolják; hogy pedig a moly bele ne essék, ez utóbbi fedél alá magyar dohányleveleket tesznek. (Amit én felfedezvén, egy igazi régész élvezetével rögtön elpipáztam.) 6. A fennti privilégium másolata. Kiss Gedeon főjegyző hitelesítésével ellátva. 7. Általános tervezet az iparostestületek szabályainak: átidomitásáról 1859. évben. 8. A kötélgyártó céh helyébe alakult kötélgyártó ipartársulat alapszabályai. 1875. 9. A kötélgyártó céh jegyzőkönyve 1812- töl 1867-ig. 10. A kötélgyártó céh jegyzőkönyve 1867- töl 1896-ig. 11. Jegyzőkönyv az inasszegödésekröl. 12. Kötelverö céhnek az protokoluma, melyben fel vagyon az bevétel és kiadás jegyezve az 1834. esztendőtől. De ugyan ebben foglalnak helyet az inasok felszabadításáról felvett jegyzőkönyvek is. 13. A céh legfőbb kincse a céhláda. Ez valódi frigyszekrény, melyben a céh privilégiumát, pecsétjét, számadásait, az adósok kontraktusát, az inasok és segédek okmá nyait, a céh készpénzét meg jegyzőkönyveit őrzik. Ez egy csinos kis láda, amelyet igen elmés szerkezettel két kulcs zár, melyek közül az első a fő-, a másik az alcéhmester birtokában volt. A láda melső lapján látható a kötélgyártó jelvény, a szív, melyet felülről a támasztófa, balról horog, a többi oldalról buzgósággal száll az ősi ének száj- ról-szájra, városokról és falvakról, hegyekről és völgyekből: „Hol vagy István király, Téged magyar kiván !“ És ez a vágy, ez az erő, ez a bizalom a nemzet leikéből fakad. És a nemzet apostolának szellemét idézi csaknem kilenczszáz esztendő után . . . Épülő váram előtt... — MAGYAR BÁLINT. — DKajd ha fölépül: lelkem templomába DZapeste hangzik egy hárfazene 8s a nagy oltár szeníséges falára fjüzzel tapad egy kerub-pár szeme. DKajd ha fölépül: diadalénekkel Jf hárfa húrja az égig remeg fel ^ a győző jöttét várók örömével Kj tűz gyullad a kerubok szemén: Akkor a lelkem márvány templomába’ Jf harci kincset helyezem el én. Valamikor majd elhallgat a hárfa, Jdalotti csendre válik a zene. Jf két kerubnak megrebben a szárnya 8 én a magasba szédülök bele. Valamikor majd elhallgatunk halkan, (jünt álmok után sápadt lesz az ajkam 8s a hatalmas, diadalmas harcot Zoöbbé nem várom és nem váratom:. Jfkkor a lelkem temploma bezárul 8s néma, kincses várrá lesz a dóm . . . Rendes lesz. — Jónás. Hallottad, hogy a főszolgabíró téritő lett. — Hogyan ? — Hát úgy, hogy kora hajnalban már a mezőkön járt és téritette a vizet a rendes útra, mert kicsapó lett. pedig- nyilak szúrnak át. Az egészet díszes koszorú zárja körül, melynek alkotó részei közül a négylevelü lóherét, makkot és pálmaágat lehet világosan megkülönböztetni. Ha a melső és a hátsó lapon levő számokat együvé olvassuk, a láda készítési évét, 1841-et kapjuk meg. Ha a ládát felnyitjuk, jobbról és balról egymás fölött álló három — három fiók ötlik szemünkbe, amelyek okmányok és pénz őrzésére igen alkalmasak voltak. (Jakab György úr rajza után.) A céhláda felnyitása mindig nagy esemény, melyért taksa jár. Az uj céhtisztviselők választása is ezen szent tárgy körül folyik le: A céhtagok föllállanak székeikről és leadják voksukat. És miután a kommiszárius a szavazatok többsége alapján megállapítja, ki lesz a fő- és ki az alcéhmester és nekik kulcsaikat átadja, továbbá miután a segédek és inasok érdekeit képviselő atyamestert, céh jegyzőt meg az alsóbb rendű tennivalókkal megbízott szolgálómestert is megválasztották: ezek a céhládát körül- állva fogadják, hogy hivataluknak lelkiismeretesen eleget tesznek. * * * Bár az 1839. évtől, melyben a céh privilégiumát nyerte, történelmi szempontból nem nagy idő választ el bennünket, még sem tartom érdektelennek ezen kiváltságlevél cikkelyeit megismertetni, mert szociológiai szempontból már egy egész világ választ el bennünket attól a kortól. A megkötöttségnek, de viszont a jó rendre és erkölcsre való szigorú felügyeletnek a kora az, összehasonlítva a mai szabadsággal, sőt — sajnos — örökös harcczal és féktelenséggel. Aki inas akar lenni, hat heti próbát Katolikusok a gazdasági életben. A modern kor egy rendkívül érdekes problémát vetett felszínre. Mind sűrűbben és sűrűbben kezdik hangoztatni a katholikusok inferioritását. Ez az inferioritás nemcsak a szellemi, hanem a gazdasági kultúrában is nyilvánulna. Nemcsak ellenfeleink hangoztatják szüntelenül ezt az inferioritást, a katho- likus latin államok folytonos züllését és elszegényedését, ami a katholicizmus kultur- erejének hiányára mutatna, hanem a mi táborunkban is vannak fáradt, csüggedt lelkek, akik mindenütt csak pusztulást, romlást és hanyatlást látnak, és akik éppen úgy, mint az emmausi két tanítvány, nagyon is rászorulnak a vigasztalásra és bátorításra. Egy évtizeddel ezelőtt a katholikus táborból valaki egy igen tekintélyes katholikus lapban valóságos propheciával azt állította, hogy a katholikusokat mathematikai biztossággal fogják kiszorítani a szellemi és gazdasági élet jelentősebb és befolyásosabb állásaiból. Hogy miképpen, mely alapon keletkezhetett ez az állítás, hogy a katholicizmusnak nincs kulturereje, hogy a katholikus államok ziláltságát és a katholikus népek elszegénye- désé^, vagy ha úgy tetszik, gazdasági inferioritását a katholikus világnézetnek kell betudni : ez előttünk titok, érthetetlen rejtély lenne, ha uem ismernők az ő fanatikus gyűlöletüket, és határtalan elfogultságukat minden ellen, a mi katholikus. Egy népnek jóléte és gazdasága, egy nemzetnek vagyonosodása elsősorban természeti tényezőktől függ, a föld gazdaságától, a begyek érc és kőszéntartalmától, a szerencsés fekvéstől, az olcsó és könnyű közlekedésre alkalmas utaktól, avagy ipari célokra köny- nyen kihasználható, különös természeti erőktől és csak azután jöhet számításba az in- dustria, a vállalkozói szellem, és a szellemi, kulturális tényezők. Milyen igazságtalanság lenne Felsőbánya elszegényedését az ő katholikus voltának betudni. Holott ennek egyedüli oka az ezüst értékének devalválódása, és az aranyércnek megfogyatkozása, tehát csupa külső eredményre vezethető vissza. — Az ungme- gyei Remete vasgyár népének pauperizmusát ugyancsak igazságtalanság lenne katholikus voltára visszavezetni. Ez a nép semmit sem tehet arról, hogy pátriája oly zordon és terméketlen és hogy vasgyára alig van pár hónapig üzemben. Éppen úgy nem tudható be _________* Szatm^r, 1913. augusztus 20. ál l valamely mesternél. Ha jobbágysorsu, tartozik földesura Írásbeli beleegyezését felmutatni. Keresztelő levele és egyéb okmányai a czéhládában nyernek elhelyezést, melynek felnyitásáért és a mesterségre való felvételért a czéhnek egy forint 30 kit fizet. Ha megszökik, minden elmulasztott napért ugyanannyi héttel szolgál tovább. Javitha- tatlansága esetében a czéhgyülés csapja el a mesterségből. Azon esetben, ha mestere időközben elhaláloznék, a czéh vagy meghagyja az özvegynél, aki köteles szakértő segédet tartani, vagy más mester gondjaira bízza. Ha az ifjú inaséveit eltöltötte, a czéh- láda felnyitásával, (amiért ismét egy forint 30 krt fizet) és a szabadulólevél kiállításával segéddé lessz és ettől fogva háromévi vándorlásra van kötelezve, ami alul csakis a Helytartó Tanácstól nyerhet fölmentést. Előirt taksa lefizetése mellett megkapja okmányai másolatát és vándorlókönyvét és azzal nyakába veszi a világot. Ha valamely városban megállapodik, a herbergben kell megszállania s köteles a czéhmesternél azonnal jelentkezni. Ez átveszi vándorkönyvét s egyéb okmányait és a czéhládába zárja. Csak most nézhet munka után a segéd. Ha valahol alkalmazásra talál, helyét félévi felmondás nélkül el nem hagyhatja. A városból való távozása előtt megvizsgálja a czéh, hogy nem terheli-e valami bűn gyanúja, nincsenek-e kifizetetlen adósságai ; s csak ha mindezektől mentnek találják, kapja vissza egyéb okmányaival egyetemben vándorkönyvét, melybe szolgálati idejét, mesterségében való ügyességét és erkölcsi magaviseletét mestere bemondása alapján beiktatják.
