Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-08-13 / 33. szám
HETI SZEMLE Szatmár, 1913. augusztus 13. 6 resztény felekezetekhez tartozó apák gyermekeinek egzisztenciája, úgyszólván megélhetése kenyere forog veszélyben, hanem a nemzet gerincét fentartó, oszlopát képező összes eredeti magyarság gyermekeinek jövőjéről van szó. Akadhatna-e hát olyan apa, aki ennél a kérdésnél azt nézné, azt latolgatná, hogy milyen felekezethez tartozó apák indítják meg e mozgalmat s a szerint határozná el magát: csatlakozik-e, vagy ne a mozgalomhoz ? Nem hiszünk ilyen apák létezésében, mert nem hisszük, hogy akadna magyar apa, aki szivén ne viselné a gyermekeinek jövőjét vagy olyan, aki szívesen látná gyermekeit, hogy minden kiválósága mellett is a leigázó szolgaság kenyerét kénytelen enni. Mert vegye tudomásul minden apa, hogy ez a sors vár a magyarfaj generációjára, ha a jövő intelligencia soraiban helyet nem biztosítanak neki az apák. Mert nézzük csak meg a vasúti tisztikart. Nemde azt látjuk, hogy nagy részben nem keresztény elemekből áll ma is, elenben a szolgaszemélyzetben úgy itt, mint más hivataloknál egy nem keresztény elemet sem találunk, az teljesen az ősmagyarfaj ivadékaiból telik ki. Mehet-e ez igy tovább? Nem vétkes könnyelmüség-e szabadon engedni, hogy az Árpád utódai itt ebben a szabad hazában, ahol ők vannak itthon, idegen elemek szolgái, vazallusai legyenek ? Hogy a nyers, fizikai munkát emezeknek javára, szolgálatára amazok végezzék ? Nem lehet az, hogy ezen tapasztalatok által megrajzolt jövő perspektívája önérzetre, öntudatra ne ébresztene mindenkit, hogy le ne vette magáról az együgyüség mázát s törvényes alapot ne keresne ősi jogainak védelmére. A magyar apák kongresszusának szervezői ezt akarják, midőn a túlkapásokkal szemben az egyenlőség elvét akarják az apák tömörülésével érvényre juttatni. Mert sietünk kijelenteni, hogy nem jogfosztásra, nem jogok elkobzására irányul az illetők mozgalma. Nem akarják ők az erős Oroszországot követni, mely p igrommal védekezik a nem keresztény faj uralma ellen; a hatalmas és kulturailag is előbb álló egységes német és francia államok példája után sem indulnak, ahol a nem fajbeli, beköltözött nem keresztény elemek az intelligenciát szolgáltató közhivatalokból teljesen ki vannak zárva. Nem A magyar apák a humanitás és liberálizmus alapján kívánnak maradni továbbra is, semmiféle pályát nem akarnak elzárni senki elől, csak az egyenlőség elvének a tultengések elleni megóvását követelik akkor, amikor törvényhozásilag való kimondását kívánják annak, hogy; a honi egyetemek és más magasait) fokú tanintézetek, tanfolyamok az ország lakosságának lélekszámarányához képest népesit- tessenek be keresztény és nem keresztény hallgatókkal. Ahány százalékát képezik a nem keresztények az ország lakosságának, oly százalékban népesittessék be az egyetemeket és más tisztviselői állásokra qualifikáló tanintézeteket. Ez az elv képezi sarkpontját a magyar apák részéről megindult akciónak. Láthatja, s megértheti ebből mindenki, hogy csak a jog, igazság és méltányosság elvei mellett bontottak itt zászlót, éppeu azért alája sorakozni mindenkinek erkölcsi kötelessége. Elvitételek, hamis jelszavak ne tartson vissza e lépéstől egy családapát se. Aki pedig mara- disággal, kulturátlansággal hozakodnék elő ellenfeleink közül, azzal szemben szólaltassuk meg Széchenyit, Kölcseyt, Trefortot, Voltair- rét és Fichte bölcsészt. Meri-e ezekről azt állítani valaki, hogy kulturátlan, maradi emberek voltak ? Lássuk csak mit mondanak ezek ? Széchenyi a „Hitel“-ben azt Írja róluk: „Egész nemzeteket bizonyos plánum szerint kirabolnak és vérét vámpír gyanánt kiszívják.“ Kölcsey ezt mondja; „A nép szegénységének veszedelmesebb forrása nem lehet, mint a zsidók szemlátomást való gyarapodása.“ Trefort véleménye ez volt: „Az a baj, hogy a zsidókban gyenge a becsületérzés és nagy a fizikai munkától való idegenkedés.“ Voltaire azt mondja: „Ez a kis faj kibékíthetetlen haragot és gyűlöletet táplál minden nép ellen, mindig babonás, mindig mások vagyonára tör; a szerencsétlenségben alázatos, a szerencséjében szemtelen.“ Fichte bölcsész pedig igy jellemzi a zsidó fajt: „Európa országainak legtöbbjére egy hatalmas és ellenséges állam nehezedik, mely a többivel állandó harczban ál és rettenetes módon elnyomja a polgárokat: ez a zsidóság.“ íme a zsidóság természetrajza rövid kivonatban, nagy emberek, nagy elmék által megrajzolva s a gyakorlati tapasztalatuk által igazolva. Egy ilyen népfajjal tehát nemzeti s fai jogaikat megvédeni nem csak jogunk, de egyenesen hazafias kötelességünk. Nem folytatjuk tovább fejtegetéseinket. Az eddigiekből, megérthettük, hogy a haza hiv bennünket, „Si vis pacem para bellum.“ Kishitűség ne szálljon meg senkit — mondják a szervezők, mert mi nem csak családapák, hanem mint választó polgárok, törvényhozók is vagyunk, tehát senkitől mástól, csak egyedül tőlünk függ oly törvények kodifikálása, melyek jogaikat az egyenlőség elvének megfelelőleg biztosítani fogják. Tőlünk függ, hogy a törvényhozók házába minden pártpolitikát mellőzve, képviseletünkben, olyan apák kerüljenek be, akik a nemzeti érdekkel egybe- forott ügyeinket, nem pedig idegen érdekszférákat szolgáljanak. Föl tehát a csatlakozásra ! Bővebb tájékozásul még felemlítjük, hogy a szervezés allatt álló és szóban forgó kongresszust a központi szervezőbizottság a budai Vérmezőre szándékozott előbb egybehívni, de mivel itt nem százak, nem ezrek, nem tiz— hanem százezrek egybegyiiléséről van szó, ennélfogva technikailag csaknem lehetetlenség volna ily sokaságot öszpontosi- tani, abban állapodott meg tehát a szerve- zőség, hogy deczentralizálni fogja a kongresz- szust vármegyék, vagy talán éppen városok és községek szerint oly módon, hogy mindenütt egy napon és egy órában tartassák meg a kongresszus, mégpedig f. évi augusz- hó 20 án, délután 4—5 óra között, ahol és amikor mindenütt egy és ugyanazon határozati javaslatok fognak tárgyaltatni, amelyeket, mint egységes határozatokat, a kormányhoz és az országgyűléshez fognak felterjeszteni. És ha jelenlegi országgyűlés a mai ösz- szetételében képtelen volna a határozatokban foglalt kauzálékat biztosítani, ez esetben minden évben aug. 20-án a kongresszus újból megnyilatkozik mindaddig, mig a jelenlegi országgyűlés cziklusa lejár. Akkor aztán elveink szerint úgy fogjuk összeállítani a törvényhozást, hogy általa jogos igényeink teljesítése biztosítást nyerjen. Mert ennek előbb, vagy utóbb meg kell lenni, ha a beözönlött idegen faj vazallusai nem akarunk lenni s ha magyar nemzeti jellegünket megakarjuk óvni. Midőn még keresztény irányú laptársainkat felkérjük ezen közleményünk átvételére egyben tudatják a nagyközönséggel, hogy városunkban megbizattunk az érdeklődők nyilvántartásával, miért is a kongreszszusra való jelentkezéseket szerkesztőségünkben a mai naptól kezdve elfogadjuk. IRODALOM Az Élet legújabb száma megint friss, vál tozatos tartalommal jelent meg. Vasárnapi levele Ignotus tárczalevelével polemizál. Pethő Sándor szerkesztő Utazás a Balaton körül czimű czik- kében a magyar történelem geopszi chológiájá- ról vet fel érdekes adatokat. Lendvai István befejezi Chesterton brilliáns Mániákusának fordítását. Verseket Tarnay Jánostól és Móricz Ká- rolytól közöl ez a szám. Novellát Földi Mihály- tól és Sienkievicz Henriktől. Török Gyula Zöldköves gyűrő czimű művészi regényét folytatja. Irodalom és Mozgóképek rovata az aktuálitá- sokba kapcsolódik nagy elevenséggel. Ezenkívül kitűnő illusztrácziók gazdagítják ezt a számot is. Az Élet előfizetési ára félévre 10 korona. Szerkesztőség és kiadóhivatal ? VII., Damjanich u. 50. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Pázmány- sajtó villamos erőre berendezett könyvnyomda Szatmár, Iskola-köz 3. Készít mindennemű nyomtatványokat ízléses kivitelben és mérsékelt árak mellett. Raktáron tartja a következő elemi iskolai nyomtaványokat: Felvételi napló az elemi mindennapi iskolák és a velük kapcsolatos általános és gazdasági ismétlő-iskolák, továbbá a felső népiskolák, a polgári iskolák és a polgári iskolákkal kapcsolatos női keresk. tanf. számára, a/2 minta. A küliv 24 tanuló számára . 05 A beliv 32 tanuló számára .... 05 Előmeneteli és mulasztási napló az elemi mindennapi iskolák és a velük kapcsolatos általános és gazd. ismétlő iskolák számára, 6/2. minta. A beliv 4 tanuló számára ..................................05 Fe lvételi napló ovodák részére . . 05 Leltári napló, 1 iv..................................08 Ha ladási napló, kötve...........................2.— Lá togatási napló, kötve....................2.— Iskolai napló, kötve...........................2.— Né piskolai értesítő könyvecske havi beosztással 1 drb........................................16 Népiskolai értesítő-könyvecske negyedévi beosztással 1 drb ... 16 Népiskolai (elemi) bizonyítvány 1 példány........................................... ; 04 Ta nítói és kántortanitói dijlevél (uj minta) 1 iv............................................08 Nyugta, 1 iv.................................. 04 Pr óbalapok (korekták) magyar és dik- tandó vonalzással, csinos nyomdai kiállításban, 100 példány .... 1. Népiskolai költségvetés, 1 iv . . . 06 Javadalmi jegyzőkönyv, 1 iv. . 08 Pénztári napló (küi- és beliv) 1 iv . 08 Pénztári főkönyv. (Rendes évi számadás) 1 iv . . _. . • • • • ; 08 Jelentés az esperesi hivatalhoz. Uj minta. (Cir. 1883. V. és 1884. I.) 1 iv 08 Postakönyv, kötve...............................1.80 Ik tatókönyv, kötve................................2.— 200 drb. hivatalos boríték nyomtatással ......................................................3.— 200 drb. levélpapír nyomtatással . 3.— 100 iv finom fehér irópapir . . . 1.40 100 iv fogalmi papír............................1.— Itatós papír, nagy ivekben, 1 iv 10 MindenlO koronán felüli megrendelést portómentesen szállítunk. Kocsitulajdonosok figyelmébe! Benyó Andor kocsigyártó Szatmár, Bányai-ut ©. Ajánlja magát mindennemű uj és újabb divatu ■ kocsik készítésére.« Készít ruganyos kocsikat, homokfutót, szánkót és gazdasági eszközöket a legjobb kivitelben. Raktár uj és javított kocsikból. Javítások gyorsan és pontosan eszközöltetnek. Tekintettel a rossz viszonyokra, vevőimet kedvező fizetési feltételekben részesítem.
