Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-01-22 / 4. szám
HETI SZEMLE Szatmár, 1913. januárius 22. nagy Romániának a magyarság állja útját. A faji érzés s az anyanyelv megőrzése csak szemfényvesztő frázis a román vezető emberek ajkán, amely mögött messze — egészen Bukarestig — terjedő politikai tendencziák rejtőznek. Már pedig ha egy nemzetiségnek határozott nemzeti czéljai vannak, azt nem lehet apró konczokkal lecsendesiteni. Az csak a vég- czélnál nyugszik meg. A Tisza által kontem- plált engedmények csak arra volnának jók, hogy az oláhság eddigi lázas előnyomulását újabb erőtényezőkkel gazdagítsák. Abban a munkáb' a bankalapításban, a föld és állásszerzésben, melyet eddig csupán a pópák és ügyvédek végeztek, ezután már a főispánok és főszolgabirák is résztvennének. A népet már nem kellene hátborzongató esküvel visszatartani a magyar beszédtől; hiszen sem az iskola, sem a hatóságok nem kivánnák többé az állam nyelvének ismeretét. A lázitás, a magyarság elleni izgatás bátrabban és intenzivebben történhetnék; hiszen a jegyző, járásbiró, főszolgabíró, főispán mind fajrokon lenne. Aki csak némileg ismeri a románság faji karakterét, az tudja, hogy ez a nép kiirthatlan szívóssággal ragaszkodik fajához; összetartása bámulatos ; titkolózása, sőt — bizo lyos mértékig — alattomossága lehetővé teszi, hogy minden körülmények közt, bármilyen környezetben megőrizze faji hovatartozandóságát, segítse faj- rokonát s hol nyílt fellépéssel, hol a magyar érzés színlelésével, de mindig eredménnyel szolgálja nemzetiségének czéljait. Evvel a nemzetiséggel Tisza sohasem fog tudni kibékülni. Bánffy inkább tudna, ha még élne. Különben is, a kormánypárti klubban ülő nemzetiségi képviselők mindig ártalmára voltak a magyarságnak. Kormánypártiságukért mindig temérdek kedvezményt, anyagi támogatást, állásokat, jogokat zsaroltak ki a „klubtárs“ miniszterektől. Láttuk a horvát nemzeti párt s a szászok esetében. Közalapitványaink negyedré szét szász intézmények nyelik el s iskoláikban mégis magyargyülöletet tanítanak. A horvátokat pedig annyira kihizlalták a szabadelvű kormányok, hogy most nem bírunk velük. Hát érdemes rést ütni a nemzeti nyelv jogain és közhivatalokhoz juttatni a fanatikus izgatókat csak azért, hogy Tiszáéknak 40—50 nel több mame- lukjok legyen ?! Hát Erdélyt is majd Cuvaj- okkal akarja Tisza tizenöt húsz év múlva kör- mányoztatni ? ? Nem okosabb, becsületesebb és hazafiasabb dolog volna, nem az oláhokkal, hanem a magyarsággal, a magyarság képviselőivel keresni a kibékülést! 70 éves apácza-anyaház. ii. {mm. dr.) Á társadalom, a világ nagy rétegét hidegen hagyja az a dátum, hogy a szatmári irgalmas-nénék kongregácziója 70 esztendeje működik a nevelés, oktatás, a jótékonyság terén, az emberbaráti cselekedetek minden ágában. A városiak, valamint Szatmár-Németi topographiájának ismerői tudják, hogy körülbelül 8965 négyszögöl terjedelmű telken a Kinizsi, Kazinczy és Zárda köz utezáktól határolva terül el a zárda. Arról azonban vajmi kevésnek van tudomása, minő intéz mények vannak az anyaházban és szerte az országban. Méltóságos és főtisztelendő Boromisza Tibor dr. megyéspüspök fennhatósága és Pemp Antal praelátus-kanonok superiorsága. alatt a kongregáczió jelenlegi létszáma: 602 fogadalmas néne, 40 ujoncznő, 70 jelölt, akik az anyaházon kívül Gyulafehérvár, Ungvár, Győr, Fülek, Máramarossziget, Székesfehérvár, Magyaróvár, Esztergom, Sárospatak, Selmeczbánya, Kalocsa, Rozsnyó, Ka puvár, Sátoraljaújhely, Gyergyószentmiklós, Szepesolaszi, Komárom, Miskolcz, Győrszent- márton, Balassagyarmat, Léva, Lőcse, Székelyudvarhely, Alcsut, Budapest, Rózsahegy, Turdossin, Erzsébetváros, Felsőbánya, Jászberény, Pálócz, Szerednye, Beregszász, Nagykároly, Sepsiköröspatak, Adony, Munkács, Velencze, Királyhelmecz, Erdőd, Braddock (Amerika), Kaposvár fiókházaiban internátus, kisdedóvó, elemi, polgári iskola, tanitónő- képző, kisdedóvónőképző, kereskedelmi iskola, kézimunka tanfolyam, kórház és elmebetegek intézete, aggok háza vezetésével folytatják fáradsággal, önfeláldozással hivatásos, áldásos működésüket. Az anyaházban tartózkodik Woelfle M. Afra tartományi főnöknő és 81 fogadalmas- néne, 40 ujoncznő és 70 jelölt. Vezetésük alatt áll : az urileányok internátusa 90 növendékkel, a katona- és árvalányok intézete 84 katona és 10 árvalánykával, az aggok intézete 6 férfi és 6 nő részére, a polgári iskolai tanitónőképző intézet 16, az elemi iskolai tanitónőképző 196, az óvónőképző 48, a polgári iskola 250, az utóbbival kapcsolatos kézimunkatanfolyam I. o. 18, az elemi iskola (párhuzamos) 317 növendékkel, a kisdedóvó fiuk és leányok részére 131 kisdeddel, a patronage 50—50 leánnyal. Száraz statisztikai adatok ezek igaz, s mily beszédesek mégis. Megszólal belőlük a kultúra, a tudományosság, a haladás, a jótékonyság, szorgalom, önfeláldozás, Istennek tetsző szolgálat. Ami igaz és jogos a szellemiek terén, az lassanként, habár sokszor csak hosszú idő után fogékony talajra lelt mindig az emberi kebelben. Kevés történelmi érzékről és ismeretekről tanúskodik az, aki azt hiszi és vallja, hogy a gyermeknevelés fontosságát csak az újabb időben ismerték. A történelem felvilágosit bennünket, hogy a népek vezérei, ta- -nitói már az ős korban is fontosságot tulajdonítottak a gyermekek nevelésének, ápolásának. Erre nézve útmutatást nyújt több helyen maga a szentirás is, valamint a kereszténység előtti pogány kor. Mikor Krisztus Urunk azt mondta: Hagyjátok hozzám jönni a kisdedeket, bizonyára nemcsak a kisdedek iránti szeretetét akarta nyilvánítani, hanem ujjal mutatott rá az anyáknak a kisdedkor fontosságára. A legrégibb kor nevelőitől egyáltalán a legujabbig mindenütt azt találjuk, hogy felismerték a nevelés fontosságát abban a korban és azon kor számára, amelyben a gyermek még rendszeres tanításban nem részesülhet. A kisdedóvás eszméje kezd általánossá lenni, folyton fejlődött. Az óvodának az alap- nevelés az ő egyszerű feladata. Ezt szolgálja már sok idő óta az apáczazárda az óvodájával. Szoktat évenként 100 nál több gyermeket, neveli őket, hogy testi mozgás, futás és ugrálás, biztos helyeken való közös játékkal a leggondosabb felügyelet mellett a kisdedek kedélyének frjsseségét és testük egészségét fentartsák, hogy érzékeiket a külvilág tárgyainak, azok alakjának és színének megkülönböztetésével gyakorolják, hogy beszélni és figyelni tanuljanak, kis dalokat énekeljenek, meséket és regéket hallgassanak, hogy met széni, kötni, ragasztani, építeni, festeni tanuljanak. Mily szellemes lehet az a gyermek, aki az irgalmas-nénéktől kaphatja az alapnevelést. (Folyt, köv.) Oltáregyesületi est. A hangok klasszikus mestereinek muzsikába, dalokba szőtt hangulatos milieu- jében, a Biblia mystikus mélységű fönsé- gében, fehér terem ezer' fénysugarat szóró, virágba öltözött ünnepi pompájában lép elénk januárius 28-án egy kemény, ma- gyar-izmu poéta-szónok és a pilises, kám- zsás nagy orator. — Krüger Aladár dr. és P. Buttykay. Mendelssohn és Mozart congenialis társakra találtak. Az evangélium pedig magára ismer bennök. Mert szavaik gyökere a „könyvek- könyvé-uben van. A mit mondanak, örökkévaló ^ értékek. Es a hogyan mondják! Melódiás, mint a muzsika. Színes, mint a dalok rezgése. Elméket vájó, szivekbe markoló, érzéseket gyújtó, mint az a fönséges igazság, a melynek énekesei, har- czos lovagjai. Egy est, a mely az igazi kultúra felejthetetlen ünnepe marad. Emlékei elkísérnek a mindennapi életbe is; nem engedik, hogy elessünk a fölfelé törés nagy utján. Szárnyrakelésekre késztetik elménket és szivünket. Ünnep lesz januarius 28-án ! Az igaz, jó és szép lelkeknek ünnepe. * A Szatmári Oltáregyesület ez évi első estjét januárius 28 án d. u. 6 órakor rendezi az Iparos Otthon nagytermében. Az előadásra meghívókat nem bocsát ki az egyesület. Belépőjegyek — személyenkint 2 korona — előre válthatók az Oltáregyesület választmányi tagjainál és Beizer János könyvkereskedésében. Az est válogatott ízléssel összeállitolt programmja a következő: 1. Mozart: Ave verum. — Előadja a. papnövendékek énekkara. 2. Katholikus őrtüzek. — Előadja: Krüger Aladár dr. 3. Mendenlssohn: Zongorahármas D-moll. Moto Allegro agitato. Andante con moto tranquillo. Sherzo. Finale. — Előadják : Bendiner Nándor zongoraművész, a szatmári zeneiskola igazgatója, Domokos Andor dr., ifj. Szarukán Zoltán. 4. Krisztusprob- lema. — Előadja : P. Buttkay Antal. 5. Kaffka M : Magdolna. Bibliai drámai jelenet. — Előadják : Barna Jánosné dr.-né (Magdolna), Léber Anna (János apostol), Mensáros Margit (Sz. Mária), Fábián Lajos dr. (Péter apostol), Zom- mer József (Jakab apostol). 6. Becker: A kápolna. — Előadja a papnövendékek énekkara. Kegyes felülfizetéseket a szegény templomok fölruházására hálásan fogad az Oltáregyesület. Hátralékos előfizetőinket fölkérjük hátralékaiknak még e hó folyamán való kiegyenlítésére annál is inkább, mert a tartozások múlt évben szokatlanul magasra emelkedtek és kiadóhivatal is csak úgy tud eleget tenni kötelezettségeinek, ha az előfizetők pontosan beküldik az előfizetési dijakat Lelkészi vizsgálatok ideje. A folyó évben a lelkészi (prosynodalis) vizsgálatok tavasszal május 6. és 7-én, ősszel pedig szeptember 9. és 10 ik napjaim fognak megtartatni. A vizsgálatokra legalább 8 nappal a jelzett terminusok előtt kell jelentkezni. Szatmári történeti adatok. Ilyen czimmel mai számunkban egy sorozat kezdődik Szatmár-város, Szatmár-megye és a Szatmári Püspökség történeti múltjából. Ba- gossy Bertalan főgimnáziumi tanár Írja, aki a monográfia számára városunk és vármegyénk történetét összeállította. Az ottani rövid terjedelem miatt egyes dolgokat onnan ki kellett hagynia; ezek most itt napvilágot látnak. Azonkívül — halad a történelmi tudomány ; mindig újabb adatok kerülnek felszínre, amelyek néha lényegesen módosítják egy-egy eseményről vagy egy korszakról való felfogásunkat. Jó lesz ezeket a jövő történésze számára könnyen hozzáférhető helyen összegyűjteni. Teljesen önzetlenül. Mert ha csak oly feltétel alatt ültetnénk fát, hogy annak gyümölcsét mi szedjük le, bizony sivárak volnának kertjeink. A sorozat tagjai nem szakadatlanul fognak következni, hanem amint az iró, ideje és gyűjtött anyagkészlete megengedi. Élvezhetőség czéljából tárczaczikk alakjába öltöznek ugyan, de történeti megbízhatóságuk felől az odajegyzett forrásművek kezeskednek. A sorozatot mai számunkban. „A magyar király negyedik fia“ c. közlemény nyitja meg. Merényletek az igazság és erkölos ellen. Szinte állandó rovatot nyithatnánk e czimen, annyira napirenden van városunkban a napról-napra fölháboritóbb szemérmetlenséggel megnyilvánuló radikalizmus rejtett, vagy nyílt támadása a keresztény magyarság hite, erkölcse és jóizlése ellen. Nem is szólva a szinház immoralitásáról, most csak két kihívó merényHÍREK
