Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-01-15 / 3. szám
8 HETI SZEMLE kínos feltűnést, mert hiszen Ardó Ilona és P. Szepessi Szidi is adtak elő magánszámokat. Férfi-énekes hiányában még a jobb sorsra érdemes Bársony Aladár önfeláldozása is igénybe volt véve. Az egyedüli, akinek énekszámai is élvezhetők voltak, H. Bállá Mariska, tapsokat is kapott. Kár, hogy a második felvonásbeli jassz-nótáját agyonpianissimózta. A „Nemzetes asszony“ Géczi István legújabb és legunalmasabb népszínműve. Ami kevés érdekesség elvétve akad is a darabban, azt is tönkresilányitotta az előadás készületlensége és lapossága. A súgó jóindulatát különösen Szőke Sándor és Lenkei voltak kénytelenek igénybe venni. A csendesen szendergő közön séget itt-ott a Szalóki ügyes mókái riasztották fel álmából. A „Sarkantyú,“ Gábor-Liptai drámájának az előadása volt a hét egyetlen nívós estéje. A Sarkantyú határozottan felülemelkedik az átlagos katona-drámáknál. A külömböző variációkban vissza-visszatérő thémának a kidolgozásában is van bizonyos újszerűség, a színpadi hatás eszközei sem maradnak kiaknázatlanul és a színpadra vitt személyek megalkotásában is nyilvánul valamelyes önállóság. Mindezek mellett főerőssége a Sarkantyúnak, hogy szimpatikus, a közönség szivéhez szóló darab. Az előadás csak egyes részleteiben emelkedett a darab által megkívánt magaslatra. Hahnel Aranka és Bársony Aladár hűen és meggyőzően azonosították magukat szerepökkel, Szőke Sándor ellenben szerepének csupán egyes részleteibe fektetett komoly tanulmányt, mig más részleteknél felesleges deklamációkkal akarta leplezni szerep nem tudását. P. Tordai Etel hasonló változó szerencsével kezelte szerepét, mig Szalóki igen rokonszenves alakításban mutatott be egy nagyon jószivü hivatalnokot, akit természetesen Klein urnák hívnak. A heti műsor: Szerdán ? „A sarkantyú.“ Csütörtökön : „Luxemburg grófja.“ Pénteken, szombaton és vasárnap: „A farkas.“ Szenzácziós olcsóságu farsangi nagyvásár minden elképzelhető árukban Blatniczky István KAZINCZY-UTCZA 10. Déváskodás. — Nem tetszik nekem sehogyan sem a belügyminiszteri jóváhagyással törvényesitett név- változtatás — ezzel állított be lapunk fejtörő barátja. — De már miért ? — vetettük oda a felületes kérdést. — Mert hát a névvel nem változilTmeg a viselője is. — Hát baj ez? —- kérdezzük mi. — Persze hogy az, mert csak kompromittáló fiaskó a vége. — Ugyan — mondjuk boszankodó érdeklődéssel — mit fáj a maga összetört fejének mindig csak a „Szamos“ feje ? Ha ő azt hiszi, hogy a zsidót kikereszteli és a radikálist mindjárt konzervatívvá teszi, mihelyt „az Uj Szatmár szerkesztője“ helyett ezt nyomtatja: „a Szamos szerkesztője“ — ám hadd higyje. Senkit föl nem ültet azzal. — De kérem — igy lapunk barátja — ki beszél erről a büzlő névcseréről ? Én arról a névváltoztatásról szólok, a mely városunkkal történt. — Szatmárral ? — Igen. Szatmár — hisz épen a maguk újságában olvastam — Dévává vált. — Mivé vált ? — Hát Dévává. Egyszerűen déváskodni kezdtünk mi is. A nehéz anyagi viszonyoktól görnyedve elegikus hangon mondtunk le az idei farsang örömeiről s fájó szívvel, könnyes szemmel mentünk el a szerkesztőségekbe, illedelmesen megkértük a szeikesztő urakat: legyenek szívesek olvasható betűkkel kiirni, hogy mi is Dévává változtunk. Illetve megfontolva a helyzet körülményeit az idén nem fogjuk szép hölgyismerőseinket a parketten körberánczigálni. — Nos, ez rendben van. Hát baj az, ha az idén szolid lesz Szatmár és fütyöl a farsangra ? — No ez épen nem volna baj. Csak az a baj — mondtam már — hogy az ilyen fölvett névvel nem változik meg a viselője is. Mert a bálok azért meglesznek. Máris vagy húszról olvasok. — De nem lesz közönség. — No csak higyjék azt. Ha lesznek bálok, lesz közönség is, lesz tánczos is, mert felejteni csak kell. És felejteni könnyen tudunk. — Maga is, oh Brutus ? —- kérdeztük. — Én nem. Én a jobbik eszemet veszem elő és bármennyire is bojkottálnak hölgyismeSzatinár, 1913. januárius 15. rőseím, én mégis a négyes helyett váltóimat fogom — rendezni. Ezek után caesari gőggel lépett el fejét törő munkatársunk. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sí. 25/1913. ki. szám. Árverési hirdetmény. Szakasz község elöljárósága közhírré teszi, hogy a község tulajdonát képező belsőséget, rajta lévő korcsmaházat, mészárszéket mellékhelyiségeivel jégveremmel együtt 1913. év április hó 1-től, 1916. év márczius hó 31 ig terjedő 3 évre 1913. január hó 27-én délelőtt 8 órakor Szakaszon a községházánál tartandó nyilvános árverésen évi 1500 korona kikiáltási ár mellett haszonbérbe fogja adatni. Bánompénz 500 korona. Az árverési feltételek Szakaszon a körjegyzői irodában bármikor megtekinthetők. Szakaszon, 1913. január hó 8. BOLKIS GYULA ÁLT GYÖRGY körjegyző. bíró. ROZSNYAT és JÁSZA! műszerészek varrógép és kerékpár RAKTÁRA, mechanikai gépjavító MŰHELYE SZATMÁR - NÉMETI, Hám János-utcza 12. (Bejárat Rákóczi-utcza felől.) Varrógép, Írógép, gramofon és fegyver javítást szakszerűen, gyorsan és pontosan eszközlünk. — Raktáron tartjuk, a legjobb minőségű varrógépeket úgy házi, mint ipari czélra. Minden rendszerű varrógépekhez tűk kaphatók. Magyarország legrégibb egyházi szerek és zászlók gyára. 0 HEU HAU EK ALAJOS dtóda ., . GYÁR ÉS RAKTÁR: Alapittatott / 1863-ban BUDAPEST, V., VACZLUTCZA 41. . ÖTSZÖR SZÁM. kitüntetve. Czégtulajdonos: Kronberg József a Ferenez Józscf-rend lovagja, Klotild főherczegasz- szony ő cs. ég kir. fensége és Magyarország herczeg- primás Ur O-Eminentiájának udvari szállítója. Egyházi es egyleti zászlók, éroz- és faárak. Árjegyzékek és költségtervezetek dij- és bérmentesen küldetnek. A. budapesti, váczi, központi és egyházmegyei, valamint a nyitrai, pécsi, székesfehérvári, győri és gyulafehérvári oltáregyletek, továbbá a kassai egyházmegyei műszaki iroda és a cs. és kir. hadsereg szerződött szállítója. Telefon 167—34. Ajánlja: miseruha é« egyházi szerelvényekből dúsan föl- szerett nagy raktárát, mely bővelkedik gót-, román- és renesánsz-stjlü ruhákban, valamint pontifikáló szerekben, stb. stb. Pártoljuk a hazai ipart! emMinden. magyar bér szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPESSÁNDOR Első Magyar Aodesit SirRőgyárában SZÍNÉRTÁRALJÁN csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A. legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkttlönbözőbb alakn piramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. n MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM 1 CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Szatmár, Attila-u. 4.
