Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-05-21 / 21. szám

A Szatmár 1913. május 21. úgy látszik, nemcsak a leghatalmasabb orvos, hanem a legnagyobb bölcs is. Amire Tisza Kálmán, Széli Kálmán meg Eötvös Károly nem tudtak választ adni, azt megmagyarázza az idő. Apródonként ugyan és lassan, de világosan. A közelmúlt napokban megint szolgáltatott egy koczkát a szabadelviiség mozaikképéhez. Vadász Lipótnak igazságügyi államtitkárrá történt kineveztetése s annak kisérő jelenségei megint egy árnyalattal ha­tározottabban tüntetik fel a hazai liberális politikának olyatén jelentését, hogy az nem egyéb, mint a katholikusság háttérbeszoritása s a zsidóság előrenyomulása. Mert igaz, hogy egy szürke vidéki fiskálisnak felemelése az igazságügy vezető állásába csak azért, mert egyetlen parlamenti felszólalásában a törvény- tipró kormánynak segítségére sietett, — a Tisza-Lukács korszaknak mindent kortesszol­gálatok alapján értékelő erkölcsi züllöttségét bizonyítja. De hogy a zsidósajtó a hitsorsos- nak ezt a felmagasztaltatását úgy ünnepli, minta liberalismus győzelmét és hogy ugyanaz a sajtó, amely egyébként dühtől, átoktól és káromkodástól tajtékzó ellensége a Lukács­kormánynak, most elismeréssel registrálja a kormánynak ezt a cselekedetét: az a jelen­legi kormánynak kortespolitikáján felül még azt is bizonyítja, hogy Magyarországon libe­ralizmusnak hivják azt, ha egy nagy fontos­ságú, a nép legszélesebb rétegeit közelről érintő közhivatalba érdemekkel nem biró, közepes tehetségű, szabadkőműves zsidót ül­tetnek. A liberalizmus ténye volt az is, hogy Budapest főpolgármesteri székébe zsidó került. De hogy Apponyi és Zichy katholikus inté­zeteket is mert államilag segélyezni és katho­likus — egyébként nagyon érdemes — em­bereket vezető állásokba helyezni, az reakció volt. És még mindig vannak emberek, katho­likus emberek, akik az egyedülüdvözitő libe­ralizmus zászlajára esküsznek! „Az apa hülye fia.“’ Eötvös Károlyról hozta a napokban a sajtó a szomorú hirt, hogy „fényes elméje elborult és most már kép­telen megmaradt csekély vagyona kezelésére is. Fia gondnokság alá helyezteti apját és magához veszi, hogy családi körben élje le hátralevő napjait.“ Megvalljuk, megdöbbenő lélekkel vettük a hirt a valóban „fényes magyar elmének az élborulásáról.“ Nem azért, mintha az általános, minden szerencsétlen embert a természetes és isteni törvény alapján megillető szánalom és rész­vét érzelmén kiviil egyébre éreznők magun­kat kötelezve Eötvös Károlylyal szemben. Nem. Ez a fényes elme, a mig ép volt, az ő fényével nőm nekünk világított. A geniális fiskális négy évtized előtt a világraszóló tiszaeszlári pör vádlottjainak útját világította meg, hogy azok a börtönből kitaláljanak. A radikális elveket valló kálvinista képviselő mindenütt ott volt évtizedeken keresztül, a hol a katholicismuson sebeket kellett ütni. A pompás, zamatos nyelvű magyar elbeszélő a szépirodalomban sem tudta levetkőzni a a csürés-csavaráshoz szokott fiskálist „Uta­zásai közben a Balaton körül“ lóditva-tóditva az eseményeken és szereplői jellemén annyit, a mennyit azok és a jámbor, hiszékeny ol­vasóközönség engedtek. — A mostani szo­morú sorsfordulatnál mindezt elfelejtjük, megbocsátjuk. De lehetetlen megdöbbenés nélkül gon­dolnunk most Eötvös Károly ama szavaira, a melyeket ennek a nem közönséges kaliberű embernek ajkáról utoljára vett szárnyára a hir, kürtőit világgá az egyház ellenségeinek hahotája mellett a magyar sajtó. Ezerkilenczszázhétben történt. A keresztény magyarság s elsősorban a magyar ifjúság a honalapitó szent király gloriolás fiának, Szűz Szent Imre herczegnek a magyar ifjúság védőszentjének, a liliomos- lelkü Árpád-házi sarjnak kilenczszázados emlékét ünnepelte. S ennek a mélységesen szép ünnepnek orgonabugásába rikoltott bele egy idétlen hang, a mely „István király hülye fiáról“ beszélt. A hang Eötvös Károlyé volt. —- És pár hó múlva országos botrány középpontjában szerepelt Eötvös Károly „fia“, s ma „fényes elméje elhárulásáról“ olvasunk annak az Eötvös Károlynak, a ki a szent király fiát „hülyének“ mondotta. Léha, üreslelkü emberek vállvonogatva, mosolylyal térnek napirendre az ilyen esetek fölött. De mi mintüa éreznők ilyenkor, hogy az isteni igazságszolgáltatás kifürkészhetetlen mélységei fölött járunk. — Szinte dobog a föld alattunk. Űrnap. Van egy ünnep az évben, a mely szebb a ragyogó napnál — mondja a spanyol közmondás. Ez az Oltáriszentség diadalünnepe: az Ur napja. Az utak virágokkal és füvei vannak behintve, zöld lombsátrak friss gályái és a lekaszált széna illata terjengenek a levegő­ben. ■ A természet az emberekkel egyaránt hódolva várja az ég és föld Urát, a ki a kenyér színe alatt elrejtve halad végig arany mennyezet alatt gyertyafényes ablak­sorok között az utczákon, hogy a porba hulló emberiségnek — a melyért leszállt a földre és odaadta utolsó csepp vérét — há­lás imáit és mély hódolatát személyesen fo­gadja, mint egy fejedelem. IV. Orbán pápa rendelte el a nyár­nak ezt a legnagyobb és legszebb ünnepét ezelőtt hetedfélszáz esztendővel lüttichi Ju­lianna látomására. Eleinte csak a német- alföldi városokban volt szokásban, de ké­sőbb elterjedt az egész földkerekségén s ma a legfényesebb pompával ülik meg mindenütt, a hol katholikus szivek dobognak. Ez az a nap az évben, a mikor leg­jobban tudja kimutatni minden hivő, hogy lelke át van hatva attól a mélységes és törhetetlen meggyőződéstől, hogy az Oltári- szentségben valósággal jeleit van az a Jé­zus, a ki érte a földre szállt s a ki egykor dönteni fog egész örökkévalósága fölött. Innen az a mélységes tisztelet, az a fény, a harangzúgás, a pompa, cl mely csak halvány jele akar lenni a hálának és az alattvalói hódolatnak. Ez építi a karcsú, csipkeszövésü gót tornyokat, ez disziti föl virágfüzérekkel, az erdők suttogó lombjával a diadalutakat, a melyen 0 elhalad. S a melyeken át a szivekbe akar vo­nulni . . . * Bár a pápai rendezés az Űrnapot csü­törtökről a reákövetkező vasárnapra he­lyezte át, a magyar püspöki kar mégis fenntartja az eddigi ünneplési módot és ezu­tán is a szokott fényes külsőségekkel csü­törtökön hordoztatja körül a lombokkal és virágokkal diszitett tereken a legméltóságo- sabb oltáriszentséget. SzatmáronJ a székes­templomban f. hó 22-én reggel 8 órakor ve­szi kezdetét a szertartás. A püspök miséje után megindul a körmenet a szokott helye­ken felállított lombsátorokhoz. Szentbeszédet Sepsy Márton s. lelkész fog mondani. — A zárdatemplomban vasárnap lesz a körme­net, ezt megelőzőleg szentmise, amely 8 óra­kor kezdődik. Űrnap nyolczada alatt napon­ként 9 órakor énekes nagymise van a szé­kesegyházban, szentségkitétellel és körme­nettel; délutánonkint pedig 3 órakor vecser- nye szintén szentségkitétellel. * Előfizetőink figyelmébe. Az Egyház- megyei Irodalmi Kör, mint a „Heti Szemle“ tulajdonosa f. évi ápr. 16-án tartott közgyűlésén a „Heti Szemle“ bevételeinek és kiadásainak közvetlen vezetésével Ettinger János szemináriumi tanulmányi felügyelőt, irod. köri tagot bízta meg. E határozat alapján kérjük t. előfizetőinket és hirdetőinket hogy ezentúl minden előfizetési és hirdetési dijat Ettinger János szemináriumi tanul­mányi felügyelő czimére szíveskedjenek küldeni. f Hungréder György. Lapunk le­zárta után vesszük a fájdalmas hirt, hogy az egyházmegye nesztora Hungréder György t. kanonok, gyémántmisés áldozópap, szt. széki tanácsos, ny. felsővisói plébános életének 88., áldozópapságának 64. évében a betegek szent­ségeivel ellátva, folyó hó 18-án az Urban el­ehunyt. Requiescat in pace! Jézus szive búcsúja. A szatmári kál­várián három napon át a következő sorrendben folyik le a Jézus Szive-ájtatosság : május 30 és 31, pénteken és szombaton reggel 6, 7, 8 és 9 órakor szent misék. Délután 5 órakor kereszt- uti ájlatosság; 6 órakor szentbeszéd, Jézus szive letenyéje és Jézus szive ünnepélyes meg- kérlelése áldással. Junius 1-jén vasárnap reggel V2Ő és 6 órakor csendes mise, 7 órakor ün­nepélyes nagy mise. Szent mise végeztével ün­nepélyes körmenet, utána szent beszéd és ün­nepélyes felajánlás Jézus szent Szivének; 9 és 10 órakor csendes szent mise. Délután 4 óra­kor az ájtatosság befejeződik Tedeummal. Akik ez ájtatosság alatt meggyónnak, megáldoznak és Pápa Őszentsége szándékára imádkoznak, teljes búcsút nyerhetnek melyet a megholt hívekre is alkalmazhatnak. E háromnapi ájtatosság alatt a Kálvárián délelelőtt és délután lehet gyónni. A mária-pócsi bucsujárás. A kir. kath. főgimnázium érettségizőinek a mária- pócsi kegyelemhelyre való zarándoklása nagy­szerű ünnepi demonstratióvá növi ki magát. Az ifjak imponáló elhatározása ugyanis, hogy hálájukat az érettségi után a hires kegyelem­helyen akarják kifejezni, széles körökben váltott ki meghatottságot és egyben csatla­kozást. A most alakult Urak Kongregácziója is elhatározta, hogy az ifjak zarándoklátához csatlakozik, ugyancsak a papság köréből, va­lamint a kir. kath. főgimnázium tanárai közül is sokan, az igazgatóval élükön együtt fog­nak az érettségizőkkel a kegyelmek anyjá­nak oltárához zarándokolni, hogy elkísérjék az ifjakat katholikus szivük-inditotta, párat­lanul szépséges Te Deum-ukhoz. Es őszbe- csavarodott, tiszteletreméltó férfiak, keménv- lépésü katonatisztek együtt fognak térdelni a mária-pócsi templom kövén és együtt fog­nak imádkozni. S az ifjak elviszik jövő éle­tükbe a komoly férfiak példaadásának nagy­szerű emlékét. A férfiak magukkal hozzák Mária-Pócsról annak a reményét, hogy a jövő más lesz, mélyebb, tisztább, mert az uj generáció tudja: hol van az erők forrása. Az impozáns bucsujárás jun. 21.-én, Szent Alajos napján indul Mária-Pócsra. Konkurzus. A papi pályára lépni szán­dékozók felvétele a szatmári egyházmegyében f. évi julius hó 3 án lesz. Felvételre jelentkez­hetnek rk. vallásu VI—Vili. gimnáziumi osztályt végzett tanulók. A konkurrálóknak a felvétel napját megelőzőleg, julius 2 án kell a püspöki irodában jelentkezniük s a keresztlevelet, va­lamint a legutolsó gimn. osztályról szóló iskolai bizonyítványt benyujtaniok. A szatmár—nagybányai vasút köz­gyűlése május 15-én délután 4 órakor volt a m. kir. államvasutak igazgatósági palotá­jában. Az igazgatóság és felűgyelőbizottság jelentéseit tudomásul vették, valamint a zá­rószámadásokat is s a fölmentvényt megad­ták, valamint kiegészítették az igazgatósá­got is. Értesülésünk szerint a láposi vasút sorsában az a fordulat történt, hogy azt a szatmár—nagybányai vasúttársaság fogja ki­építeni. Az uj szatmári ref. pásztor. A szat­mári református egyháztanáes vasárnap dél­előtti ülésében a szatmári reformátusok pász­torává Bélteky Lajos hajduszoboszlói lelkészt hivta meg. HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents