Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-05-14 / 20. szám
tulajdonság; ez az alapja az egységes társadalmi egyöttlétnek és ezek között igazán nagy ember csak a jó ember lehet. Az a vallás, mely csupán a fajszere- tetet és a más fajnak gyűlöletét hirdeti, az a társadalomnak kárára van, mert az csak hátráltatja a czivilizáció haladását, mely a hátramaradott önzés korszakát akarja fönntartani, nem akarván elismerni a legfőbb erkölcsi fejlődésnek a másiságnak (altruizmus) boldogító irányát, pedig okos ésszel mindent ej kellene követnie, hogy idővel szokás és öröklés utján az erkölcsi tisztaság az emberek vérévé váljék, de hogy ezt elérhessük, szükséges a tisztitó munka, az uzsora hivatalból való üldézése és könyörtelen megtorlása, az uzsoratörvény szigorítása, mert ennek híján nem képes a biróság rendet csinálni, a szövetkezeti mozgalmat pedig a hatóságok is karolják föl, azok vezetőit becsüljék meg és támogassák, még pedig nemcsak a hitelszövetkezeteket, hanem a fogyasztási és értékesítő szövetkezeteket is, mert hiába dolgozik a községben a hitelszövetkezet, ha a termés értékesítése és az áruuzsora révén elveszti a nép azt, amit a hitel révén meggazdálkodott. Jegyzetek. ■ A hősökről a Carlyle-szabásu emberek nagyszerűen szép képekben gondolkodtak. Az emberiség legfönségesebb vonásaiból formálódtak ki e képek: hajthatatlan bátorság, vérig, életig menő. önfeláldozás, nagy con- ceptióju elme, imperatori hódításra termett akarat, a mely még Szent Ilona szigetén is törhetetlen. Ám egy kis korrigálásra szorul újabban ez a fogalom is. A régi reezipe szerint készült hősök — úgy látszik — inventárba valók. Mert hát más elemekből tevődnek össze a mai hősök. Kezdik —- látszatra — úgy, mint a régiek, de nem végzik úgy, mint a régiek. Nikitáről például mindenki beszélt: királykollegái, a diplomaták s a laikus-politikusok. Róla hangzott a beszéd a szalonokban, Nikitát játszották a nebulók az utczán, sőt még a kisdedóvók csöppségei is tudták már, hogy Nikita — hős. Megbámultuk bátorságát, hogy egész Európával szembe mert helyezkedni kecskétőrző nehány katonájával. Hogy még akkor is merészelte mellét veregetni, mikor a puska ravasza már föl volt húzva. Hanem — itt van egy kis szépséghiba — mikor a puskát el akarták sütni, a hős Nikita mégis meghátrált. Azaz nem is ez a szépséghiba, Mert a derék Nikita nem hátrálhatott meg, hiszen nem is vitézkedett, csak — játszott. A hős Nikita ugyanis nem annyira hős és király, sem hadvezér és katona, hanem — börziáner, spekuláns. Börzéskedik részvényekkel, kötvényekkel, zabbal, talán még kecskekörömmel is. Spekuláczióból indított háborút, börzefogásból szállt szembe Európával — s mikor a terv sikerült, mikor egy jó nehány milliót zsebrevágott, szépen leszerelt és megelégedetten dörzsölte kacsóit. Az ilyen színpadi kellékes persze azért nem dönti meg a régi fogalmat a hősökről, hanem szomorúan kiábrándító, undorítóan fölháboritó, hogy a mai hősök csak a börze piszkos spekuláczióinak párás harezterén találhatók, a hol üzleti áru a föld legdrágább kincse is : az embervér, a szép, piros, haza- szeretettől, szabadságvágytól buzogó ember- vér is. * Kártyaklubok és a Mária-konyreyáczió. A „Világ“ már régen nem bántotta a katholikus belső életet, amihez egyébként sem nem ért, de semmi köze sincs. Most azonban egyszerre rendkívül mulatságosnak találja a „Mária-kongregáczió“ egyik különben egészen természetes okfejtését, amely, neki „jó vicc“. A Kongregáczió lap írja: „Mindenki maradjon meg abban a vallásban, amelyben született.“ — „Talán disztingválnánk. Ha helyes vallásban született, akkor igenis maradjon meg „HETI SZEMLE“ benne ; de ha helytelenben, bizonvithatőlag hamis vallásban született, akkor is maradjon meg a tévedésben ? Micsoda logika ?“ Erre a „Világ“ névtelen theológusa és neves bölcse igy elmélkedik; „Csakugyan, micsoda logika? Hiszen igy el kellene ismerni, hogy a református maradjon református, sőt — uram isten — még a zsidó is maradjon zsidó. Hát ez csak nem lehet. Ez csakugyan nem volna logika. A logika csak egy lehet: mindenki legyen katholikus, sőt klerikális ós olvassa a kongregáczió lapjait.“ Hm! ez csakugyan fényes logika és még hozzá pápább akar lenni a pápánál. Ám hogy mennyire igaza van a Mária- kongrégáczió-beli kis okfejtésnek, rögtön ki- Világ-lik, ha nem „vallásra“ alkalmazzuk: Mindenki maradjon abban a természet- tudományi meggyőződósben, amelyben ne vélték. (Például, hogy a nap jár, a föld áll.) Talán disztingválnánk. Ha helyes meggyőződésben nevelték, akkor igenis maradjon abban; de ha helytelenben, bebizonyitható- lag hamis meggyőződésben van, akkor is maradjon meg a tévedésben ? Micsoda logika ez? No lám! Cáfolja meg ezt valaki. Ez már nem is logika, szamárság volna. Ezek után megakad a Világ szeme azon, hogy ugyanaz a lap lelkigyakorlatokat hirdet. „Folyik már a nagy lélekfogdosás. ’S ez az egyetlen, ami ebben a kedves lapocskában nem tréfa, hanem komoly valóság és komoly veszedelem.“ Erre a véletlen úgy cselekszi, hogy a „Világ“ következő komoly czikke ezt a czi- met viseli : „Öt kárlyaklubot bezárt a rendőrség. Tizenhat játéktermet megintettek.“ Tehát az újságírásnak is megvan a mpga fátuma. Hogy ennek a két, cikknek egymás mellé kellett kerülnie ! És talán ugyanazon toliból ilyen kitételeknek' kellett származniok : „Az utóbbi időben megszaporodott az öngyilkosságok száma, igen sok esetben a kártyaveszteségek kergették a szerencsétlen áldozatokat a halálba.“ „Rengeteg család került az átkos szenvedély miatt koldusbotra, a sikkasztásoknak és csalásoknak se szeri se száma nem volt; minden bűntény mögött pedig a kártya ördöge állott.“ Hát most mondja meg a „Világ“, ha sok a logikája: mint erkölcsi testület (mindkettő u. i. jóváhagyott szabályokon alapul) melyik több-erő : a Mária-kongregáczió vagy a kártyaklubb? És: nem mSgasztosabb-e, ha valaki egészen ártatlanul, de a saját lelkének egyéni vigasztalására imádkozik, mintha saját magának és családjánsk pótolhatatlan veszedelmére kártyázik ? Előfizetőink figyelmébe. Az Egyház- megyei Irodalmi Kör, mint a „Heti Szemle“ tulajdonosa f. évi ápr. 16-án tartott közgyűlésén a „Heti Szemle“ bevételeinek és kiadásainak közvetlen vezetésével Ettinger János szemináriumi tanulmányi felügyelőt, irod. köri tagot bízta meg. E határozat alapján kérjük t. előfizetőinket és hirdetőinket hogy ezentúl minden előfizetési és hirdetési dijat Ettinger János szemináriumi tanulmányi felügyelő czimére szíveskedjenek küldeni. Az érettségizők az idén szép dolgot cselekszenek. Nyolcz esztendőnek múlása után érettségijüket elviszik Mária-Pócsra s a kegyelemkéj) előtt hálát adnak a múltért és kérnek erőt a jövőre, hogy kemény izmu lépésekkel járhassák meg az élet útját, a melyen olyan sokan lettek bénák, megrogyottak. Poézis is, meg fönség is, tapsot és meghatottságot kiváltó szépség van a kir. kath. fögymnasium érettségezöinek e cselekedetében. A lovaggá avatás artisztikus szertartásai jutnak eszünkbe. A templom mystikus csöndjében vigHálva, böjtölve, térdelve készül az apród a fölavatásra. Kardot kap a kezébe másnap, a melynek fénye lehel- letnyi folttól sem homályosodhatik el. A becsületért, az igazságért szabad csak megvillannia. Es ki kell védenie a gazok, hitványok, becstelenek támadását. Es ki kell ütni a silányak kezéből a méltattamd hordott kardot. .. Ma térdelt, fohászkodott, hogy holnap elkiálthassa áz igaz harcz tüzes jelszavát: — Jézus, Mária! így kiáltottak a „daliás idők“ lovagjai. Es megvédték a zászlót, ha vérök is hullott. Az igazságnak, a becsületnek, az erkölcsnek zászlaját. Magyar eleink letűnt herosi kora meghajnallik-e még? Születhetnek-e megint a keresztre néző Zrínyiek, zsoltárokat éneklő Koháryak, imádságot szerző Esterházyak, férfias erejű, de a léhaságon elpiruló Rá- kócziak ? Hiszen az ezer kicsinyességnek, becstelen megalkuvásnak, szennyes érzékiségnek, az ezer dudásnak és ezer Tamásnak korszakában, a mának vásári tülekedésében félemberek, félénkek élnek, A kik riadoz- nak az áldozattól még akkor is, a mikor életek harczárói van szó. A kik csöndes imádságot suttognak, a mikor harczi kiáltást kellene süvölteniök. Hát föllobbanhat a már kialudt szikra ? Hát a kilenczszáz esztendős legenda a Szent Szűz oltára elé zarándokló Szent Imréről valóság lesz ? ... Oh ele szép dolgot cselekszenek az idén az éretségizők! Bérmálás. Pünkösd napján, a miker az apostolok összejövének zárt helyen s a Szentlélek tüzes nyelvek alakjában szállott rájok és megerősítette őket hét ajándékával, hogy szétmenvén a világ minden tájára, hirdessék a Megváltó tanítását, osztotta ki főpásztorunk a székestemplomban a megerősítés szentségét. Reggel 8 órakor vonult be harangzúgás és az „Ecce sacerdos“ hangjai mellett a rnegyéspüspök a székestemplomba, a hol Pemp Antal, Szabó István praelatus- kanonokok, Benkő József apátkanonok-pleb., Hámon Róbert, Kováts Gyula dr., Bagossy Bertalan, Lovász Győző és a növendékpapság segédletével ünnepélyes nagymisét cze- lebrált, a mely alatt Kertész Pál al. pénztártiszt prédikált. A szentmise után mintegy 200 bérmálkozónak osztotta ki a főpásztor a megerősítés szentségét, majd hosszabb beszédben buzdította megbérmáltakat hitök tudatos megváltására és a hit szellemében való életre. — Pünkösdhétfőn pedig Nagykárolyban mintegy 600 bérmálkozót erősített meg a Szentlélekkel a megyéspüspök, a mikor Szentiványi Béla plebánossegéd prédikált. A. szentmisén Soltész Imre t. kanonok, Sz. Jordán Károly apátplebános, Hámon Róbert, Rónai István, P. Tamás ferenczes házfőnök és a piaristák segédkeztek a pontifikálő főpásztornak, a kinek tiszteletére a kegyes-tanitórendi társház délben nagy ebédet rendezett, a melyre hivatalos volt a papság s a város előkelősége. A kath. Nagy károly meleg szeretettel ünnepelte aranymisét főpásztorát; de a vármegye és a főispán nem ünnepelt a katholikus Nagykárollyal. Nyári kántorbó’jt. E héten van a nyári kántorböjt. Szerdán és pénteken szigorú, szombaton pedig enyhített böjtinap, a mely utóbbi napon szabad húst is enni, egyébként azonban mindhárom napon a háromszoros étkezés és egyszeres jóllakás van megengedve a 21-60 éves kordáknak. A XII katholikus nagygyűlés. Az Országos Katholikus Szövetség igazgatótanácsa legutóbb tartott ülésén a katholikus nagygyűlés idejét november 9—11. napjaira állapította meg s az előkészítő-bizottságba gróf Zichy János elnöklete alatt dr. Mihályfi Ákos, dr. Szebeny HÍREK
