Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-04-30 / 18. szám
Szatmár, 1913. április 30. HETI SZELME vármegye elé került. A közgyűlés a határozatot feloldotta s a döntést az uj képviselő- testület elé utalta. Eljegyzések. Kómlosi Gyula dr. budapesti ügyvéd eljegyezte Szálkái Annát, Szálkái Sándor országgyűlési képviselő leányát, Mátészalkán. — lkáchi Péterffi Lajos miniszteri tanácsos és felesége homoród szentpáli Szentpály Ágnes leányát Ágnest eljegyezte dr. urai Uray Vilmos, a Csongrád vármegyei közkórház igazgató főorvosa. Halálozások. Az elmúlt napokban elhunytak : Özvegy nemes Krammer Ferenczné sz. krucsoi és nádfői Krutsay Anna életének 74-ik évében Máramarosszigeten. — Özv. komjáthy Varga Györgyné szül. szigeti Asztalos Katalin életének 58-ik évében Nagykárolyban. — Adler Adolf dr. nagykárolyi ügyvéd, a nkárolyi függetlenségi párt elnöke két esztendeje elhunyt fia halála fölött való búskomorságában agyonlőtte magát. A lelki megzavarodásban elkövetett végzetes tette a tekintélyes ügyvédnek mély megdöbbenést keltett, Analfabéta katonák vizsgája. A Munkácson állomásozó 11. honvédgyalogezrednél az analfabéták írni olvasni tanítására szervezett tanfolyam vizsgáját az elmúlt héten tartották meg Szentpétery Endre kir. tanfelügyelő jelenlétében. A január 3-tól a vizsga napjáig, heti 3 napon egy-egy óráig tartott tanítási idő alatt igen szép eredményt értek el. A 45 analfabéta közül 35 tanult meg folyékonyan irni és olvasni. Ez a szép eredmény mindenesetre az iskolavezetők buzgalmát dicséri. A jól vizsgázott honvédek bizonyítványt és jutalomkönyveket kaptak a közoktatásügyi tanácstól. Pályázati hirdetések egyszeri kSzlósónek dija 5 K Ingyen könyvtár a népnek. Negyvennégy esztendeje van meg az a törvényünk, mely kötelezővé tette az iskolá- bajárást s ez alatt egy uj Magyarország nőtt fel. Csak az eldugott tanyák, havasi lakok között élő gyermekek nem részesülnek iskolázásban és csak a hülye nem tanulhat meg irni, olvasni. Aki pedig a betűt megtanul :a, az azt meg is szerette. Látjuk, hogy a ponyvára kirakott históriák milyen kapósak, meg hogy mennyi kalendárium kél el úgy karácsony táján. De nemcsak ez. Az olvasás kifejlesztette az Ízlést és ma már nem elégíti ki mindenféle könyveknek elolvasása. Bizony eljön az idő, midőn Petőfi az egész magyar népnek dalol, Jókai regényeit a kis nádfedelii házakban is olvassák! Nem kell az értelmes magyar embernek sokat magyarázni, hogy betű és betű között roppant nagy különbség van. A egyik betű gyilkol, a másik kiengesztel. Az egyik méreg, a másik orvosság. Nem mindegy az, hogy az ember mit olvas. Sőt igaza van annak a német bölcsnek, aki igy szól: Mondd meg, mit szeretsz olvasni és megmondom, mennyit érsz és ki vagy ? A magyar embernek a szép, erkölcsne- mesitő, a hazafias olvasmányok a kedvencei. Azért lett rövidesen oly népszerű a földmivelésügyi miniszter népkönytára, amelyből a harmadik ezer felé tartunk már, vagyis annyi község, város, olvasó-, nép- és gazdakör részesült már belőle, Ebben a könyvtárban megtaláljuk a magyar nemzet legjobb Íróit; regényeket, elbeszéléseket, regéket, krónikákat és ott van az is, amiből a földmivelő ember az ismereteit szaporithatja: ott vannak a gazdasági szakkönyvek. Ma már minden földmivelő ember jól tudja, hogy azokkal az ismeretekkel, melyeket apjától tanult, a gazdaságban nem élhet meg, hogy ismereteit szaporítania kell. Télen át azért olvas néhány gazdasági könyvet s bizonyosan nem is bánja meg, ha elolvassa, mert minden egyes gazdasági könyv a falusi ember gondolkozásának megfelelő tanácsokkal szolgál, melynek követésével a jövedelmét is fokozhatja. A m. kir. földmivelésügyi minisztérium minden évben néhány száz ilyen könyvtárt oszt szét. Es pedig ingyen. Rendesen a községek képviselőtestületeinek : dja oda a i könyvtárt, de kaphatnak olyat a gazdakörök, hitelszövetkezetek, nép- és olvasókörök is. A könytárt ingyen adják, sőt még a szekrényre is kap a község költséget. Csak azt köti ki a földmivelésügyi miniszter, hogy a könyvtár nyilvános legyen. Minden héten a könyvtáros adja ki és vegye be az elolvasott könyveket. És senkit se fosszanak meg a betű élvezésétől, aki tanulni, mivelődni akar. A községnek, ha ilyen népkönyvtárt óhajt szerezni, erre vonatkozó határozatot kell hoznia s ha ezt a vármegye jóváhagyja, akkor intéz folyamodást a miniszterhez. Bizony öröm megirni, hogy minden évben több a folyamodó, mint ahány könyvtárt ajándékozni lehet, de a kérvényekben sort tartanak, aki előbb folyamodott, az előbb kap egy ilyen tele szép könyvekkel való ingyen könyvtárt. Bizony nagy élhetetlenség lenne, ha mig mellettünk minden falu megszerezte volna a maga ingyenes könyvtárát, csak a magunk faluja mondaná: Ej, ráérünk arra még. Mert bizony-bizony nem érünk rá! Nagy müvelet- lenségről, nagy elmaradottságról, a közművelődés iránt való kevés érzésről tanúskodnék, ha — mikor tudomást vehetünk róla, hogy a szépnek, igaznak és jónak forrása hol buzog : akkor — még azon tépelődnénk, hogy majd holnap. Halad minden a világon. És mindennap halad. Aki csak egy napra is megáll, az elmarad. Hát még az, aki meg sem indul! Indítsák meg tehát tanítóink az olyan községeket, amelyek maguktól nem akarnak megindulni a? — ingyen könyvtár megszerzése érdekében. útiköltségben is részesül. A saját költségükre jelentkező hallgatók ingyen szállást és mérsékelt áron étkezést is kapnak az intézetben. A tanfolyamok bármelyikére való felvételért folyamodhatnak bármely jellegű iskolánál működő oki. tanítók és tanítónők. A felvétel iránti bélyegtelen kérvények a vármegyei kir. tanfelügyelőnél nyújtandók be f. évi május hó 15 éig. Vizsgálatok a kir. kath. főgimnáziumban. A VIII. osztályú tanulók osztályvizsgálatai máj. 2-től 14 ig folynak le, az írásbeli érettségi vizsgálatok pedig máj. 16., 17. és 19-én lesznek. A vizsgálatokat megelőzően a a VIII. osztályú tanulók szentáldozásukat az első áldozókkal együtt áldozócsütörtökön végzik a szentmise alatt. Középiskolai tanulmányaik befejeztével pedig a kath. tanulók bensőséges hálájukat megható módon fogják kifejezni. Az érettségi vizsgálatok után ugyanis elzarándokolnak zászló alatt Mária-Pócsra Varjas Endre főgimnáziumi hittanár vezetésével. Megható confessio lesz ez és katholikushoz illő szépséges belépés az életbe. Oktatókönyvecske az első szentáldozásra! Kérdésekben és feleletekben a penitencziatartds és az Oltári- szentség felvételére készít elő, valamint az első áldozás ünnepi szertartásait foglalja magában. Egyházmegyei jóváhagyással. Ára darabonként 20 fillér tömeges rendelésnél 15 fillér A legalkalmasab előkészítő könyvecske. Nélkülözhetetlen az első áldozók oktatásánál. Érettségi biztosok. A v. és közoktatásügyi miniszter a nagykárolyi kath. főgimnáziumhoz dr. Károly Irén nagyváradi jogakadémiai tanárt, a szatmárnémetii ref főgimnáziumhoz pedig érettségi biztosul dr. Ballagi Aladár budapesti tud. egyetemi ny. r. tanárt küldte ki. A munkácsi áll. főgimnáziumhoz érettségi biztosul dr. Finály Gábor budapesti VII. kér. Barcsay-utczai áll. főgimnáziumi tanár küldetett ki. Buzássy Ábel Sarajevóban. A szatmári kir. kath. főgimn. érettségi elnökét, Buzássy Ábel pécsi főgimnáziumi igazgatót a vallás- és közoktatásügyi miniszter a saraje- vói főgimnásiumhoz küldötte ki, hogy ott a magyar tanfolyamot felülvizsgálja. Ez a magyar tanfolyam nem tartozik a bosnyák főgimnázium rendes tanulmányi keretébe, hanem a Julián-Egyesület csupán mint magán tanfolyamot illesztette bele két tanár vezetésével. Egyelőre az idén csak az I. osztály nyílt meg, melynek tanulói a pécsi főgimnáziumba mennek magánvizsgálatra. A kísérlet nagyon bevált, mert a jövő évi tanfolyamra már 25 en jelentkeztek. Különösen a mohamedán szülők nagy előszeretettel vannak a magyar iskolák iránt, a kis muzulmánok pedig nagy kedvvel tanulják nyelvünket. Kedves jelenet, — Buzássy igazgató szerint — mikor azok a kis turbánosok keleti pát- hosszal és kissé torz kiejtéssel szavalják: „Hazádnak rendületlenül légy hive óh magyar ! “ A serajevói iskolák látogatását elvégezvén, Buzássy igazgató Mostarba utazott, hogy az ottani Julián-iskolák munkáját is megvizsgálja. Mostarban a jövő évben polgári iskolát szándékozik létesíteni a Julián- Égyesület, ha elegendő számú tanuló jelentkezik. Buzássy igazgató nagy megelégedéssel nyilatkozott a Julián-Egyesület iskoláiról s azok vezetőiről. Tanítók figyelmébe. A vall. és közokt. miniszter julius hó l-étől 22-éig terjedő időben több állami tanító s tanitónőképző intézetben továbbképző tanfolyamot rendez még pedig: a csurgói, kiskunfélegyházai, lévai és sárospataki állami tanítóképző, a tanítónők részére a sepsiszentgyörgyi és szabadkai állami tanitónőképző intézetben. Mindegyik tanfolyamra 50—50 hallgató vétetik fel, akik közül 30—30 hallgató államköltségen kap az intézet internátusában szállást és étkezést s ezen felül 15—15 kor. Kapható a Pázmány-sajtóban, Szatmáron. Legördült a függöny, bezárultak a színház kapui. Előttünk áll az elmúlt szezon tiszta és telj. s képe. Szeretnénk, ha ebből a képből ki lehetne olvasni akármi legkevesebb olyan mozzanatot vagy eseményt, melyért 'egalább valami kevés elismeréssel adózhatnánk a Heves Béla ez évi működésének. Nem akarnánk, hogy valaki objecti- vitásunkat és azon magasabb értékű szempontokat, melyeket mindig szem előtt tartottunk, kétségbe vonja talán azért, mert az elmúlt szezon folyamán egyetlen egyszer sem találtunk alkalmat arra, hogy elismerést zúdíthassunk a Heves Béla nyakába. Nagyon sajnáljuk, hogy most, amikor az egész szezon mérlege előttünk áll, sem vélekedhetünk máskép a Heves Béla működéséről, mint eddig. Ebből a mérlegből ugyanis a legjobb akarat sem olvashat ki egyebet, mint azt, hogy a szatmári színház a Heves Béla kezében megszűnt kultúrintézmény lenni. A társulat a lefolyt szezonban 188 előadást tartott. Ebből 126 operett-előadás volt és csak 62 előadás jutott a prózai müveknek. Vagyis több mint kétszer annyi operett-előadás volt, mint prózai mű. Egymagában ebből az egy adatból meg lehet állapítani, hogy Heves Bélában nincs meg a garanczia egy színháznak a magasabb művészeti szempontoknak is tekintetbevételével való vezetésére. A színigazgatónak hivatásából folyó köteless ge a közönség művészi érzékének és esthetikai ízlésének nevelése, mely kötelességének a színigazgató természetesen elsősorban a műsor ízléses összeállításával tehet eleget. Az operettek, különösen a mai operettek nevelő hatását pedig mindenesetre kétségbe lehet vonni. Amily szigorú mellőzésben részesült a Heves műsorában minden olyan mű, mely a müveit közönség követelményeinek megfelelt volna, ép oly mohón ölelt fel a műsor minden olyan szennyterméket, mely az ut- széli frivolságok ápolásával akarja az alantaISKOLA
