Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-04-16 / 16. szám

Szatmár, 1913. április 16 „HETI SZEMLE egyébb értékesebb tenyészállatok biztosítását a „Minerva“ általános biztosító részvénytársaság számára. A szatmári főügynökség: Klein Vil­mos fia. Népszövetségi gyűlés. Nagyon láto­gatott közgyűlést tartott a három szatmári nép- szövetségi szervezet az elmúlt vasárnapon a Ceczil-egyesületben. Több száz főre menő kö­zönség jelenlétében nyitotta meg Benkő József apátkanonok elnök a gyűlést, közölve a jelen- voltakkal, hogy az eddigi nyilvános gyűléseken felül ezután havonta legalább egyszer csoport- vezetői értekezleteket fognak tartani, amelyeken a népszövetségi tagoknak kéréseit és minden ügyes-bajos dolgait fogják megvitatás és elin­tézés tárgyává tenni. Ezt Követte két tanulsá­gos előadás. Bodnár Gáspár az ő élvezetes elő­adásában nagy éleslátással mutatott reá ama hibákra, amelyek miatt a család s a nevelés elvesztette a régi egyszerűségét, közvetlenségét és melegségét, a családi otthon pedig nem az a puha fészek többé, amelybe mindenki jóleső örömmel tér pihenni és felelevenedni, hanem kellemetlen béklyó, amelytől a jelen fiai fáznak és lehetőleg szabadulni akarnak. Hoffman József gyakorló iskolai tanár ugyanerről a tárgyról be­szélt, különösen a munkátlanságnak s a komoly munkaszeretet hiányának végzetes következmé­nyeit domborítva ki, élvezetes előadásban és osztatlan tetszést keltve. Az előadások között ifj. Figus Albert Beriot Vili. versenymüvét ját­szotta el hegedűn kiváló zenei ügyességgel ; Hermann László pedig elragadóan művészi zon- gorakiséretet adott hozzá. Máncz János tanító­jelölt talpraesetten, hatásosan szavalta el Váradi Antalnak „Az utolsó sor“ c. költeményét. A Hymnusszal kezdődött s a pápai hymnusszal zárult a lelkes és minden részletében sikerült népszövetségi gyűlés. A Kath. Legény-egylet sz. József ünnepe. A kath. legény-egylet tagjai az el­múlt vasárnap védőszentjük, sz. József ünnepén templomi zászló alatt vonultak fel a kálvária templomba, ahol az egyesületnek mintegy 40—50 tagja, és a hívek közül is többen vol­tak jelen az ünnepi misén, méh' alatt dr. Uhl Károly ttieol. tanár tartalmas és lelkes beszéd­ben méltatta sz. József hitét, munkaszeretetét, egyszerűségét és alázatosságát az iparosok éle­téhez alkalmazva. — A templomi ünnep után az egyesület helyiségében közgyűlés volt, me­lyen Kertész Pál elnök számolt be az egyesü­let 1912. évi működéséről rámutatva, hogy kü­lönösen vasárnapokon állandóan 40—50 tag látogatta az egyesület helyiségét hasznos olva­sással és nemes szórakozással töltve ott idejét. Volt az egyesületnek az 1912. évben 63 rendes tagja és pedig 25 róni. kath., 12 gör. kath., 30 ref. és 55 pártoló tagja. Az önképzés elő­mozdítására és az egyesület belső életére vo­natkozó több hasznos indítvány elfogadása után, megtették a pénztárról, könyvtárról a szokásos jelentéseket és megválasztolták három évre a tisztikart. Madárkiállitás a főgimnáziumban. Á m. kir főgimnázium kebelében csak három éve megalakult „Természettudományi Kör“ életrevalóságának, virágzó állapotának, tar­talmasságának, eléggé nem dicsérhető széles munkakörének a legeklátansabbpéldáját mu­tatta meg a világnak, Szatmár társadalmá­nak a közelmúlt napokban. Április 11—13.-ig madárkiállitást rendezett az intézeti díszte­remben, odaédesgetve csaknem az összes is­kolákat, a madárvilágot szerető társadalmat. A kiállítás azonban csak keretül szolgált egy szép, megvalósítani szándékozott eszmének, a „Madárvédelmi Egyesületinek, amelyhez le) kesitést, buzgalmat, propagandát teremtett a 12 én d. u. ö—7. óráig megtartott diszgyiilés. A kiállítás 19 csoportra osztva ügyes beren­dezésével mindenki figyelmét megragadta, osztatlan tetszésben és elismerésben volt ré­szes a szép ügyet szolgáló vállalkozás. A csoportok sorrendjeként szerepeltek: 1. a kertben hasznos madarak; 2. a kertben kár­tékonyak ; 3. a gyümölcsben hasznosak; 4. ugyanebben károsak ; 5. erdőben hasznosak; 6. ugyanott kártékonyak; 7. mezőn, szántó­földön hasznosak : 8. ezeken kártékonyak : 9. vadászatnak kártékonyak; 10. halászatnak kártékonyak; 11. Ízletes husu madarak; 12. vendégmadarak ; 13. fészketrakók ; 14. elfe- héredett madarak ; 15. fészkek, tojások ; 16. madárirtó emlősök; 17. madártestek; 18. madárvédő irodalom. 19. idegen madarak. Kétezerén felül tehető azok száma, akik ér­deklődtek, megtekintették. Megnézték taní­tóik, tanáraik vezetésével az állami elemi is­kola, a róm. kath. polgári leányiskola, a r. k. elemi tanítóképző, a r. k. polgári tani- tónőképző, állami polgári fiu-iskola, a va­súti internatus. Az élvezetes, szakszerű ma­gyarázatokkal Schőber Emil és Hűnek Emil a természetrajz tanárai szolgáltak a megje­lent növendékeknek. A kiállítás maradandó emléke, fénypontja volt a kör nyilvános disz- gyiilése. A dísztermet zsúfolásig megtöltötték a kör működését már ismerő vendégek, a városi társudalom szine-java, az ifjúság csak­nem teljes számmal. A műsor, a diszgyülés egész lefolyása, sikere meggyőzött bennünket arról, hogy a kör éveire bár fiatal, de életerős, dús termékei vannak, munkás tagjai, akik nagy eredményt érhetnek el. — Schőber Emil dr. vezető tanár élvezetes, élénk előadásban a madárvédelem égető szükségességét hangoz­tatta, mert ki gondolná, a madaraknak leg­nagyobb ellensége a telhetetlen emberi gyo­mor. A statisztikai adatok szerint sok-sok millióra megy azon madaraink száma, ame­lyek a kapzsi emberiségnek esnek áldozatul. A madár védelmét törvényileg szabályozta az állam, gondoskodott hatáskörében a véde­lem kioktatásáról. Szívesen hallottuk dr. Schő­ber fanár úrtól a madarak és fák napja tör­ténetét s azt a fontos adatot, hogy még a törvény behozatala előtt Kőszegen a benczés főgimnáziumban dr. Mázy igazgatósága alatt megtartották a madarak és fák napját, amely­nek lefolyását a „Kőszegi Állatvédő-Egyesü­let“ irta meg hűen, elevenen. A madárvéde­lem irodalmával foglalkozva a vezető tanár hangsúlyozza, hogy a kiállítással, a mostani diszgyüléssel a természettudományi-kör szin­tén ezt a nemes czélt akarná szolgálni, tud­niillik, hogy alakuljon meg városunkban a madárvédő-egyesület, amelyre szükségünk van mindenütt. A műsor többi pontjában a kör tagjai szerepeltek szemléltető szabadelőadás­sal. Mindhárom valóságos tanítás, könnyed és ügyes modorban, szakértelemmel. Rédl Károly IV. a. o. tanuló : A madarak csont­vázát, tüdejét, tápláló csatornáját, vér és idegrendszerét, a szaporodását ismertette ; Holndonner Ferencz IV. b o. tanuló szem-' léltetve vándormadarainkat Írja le, Csurgó József VIII. o. t. ifjúsági elnök a madárvé­delemről és annak eszközeiről értekezik. Mindhárman oly talpraesetten, hogy a leg­nagyobb dicséretre érdemesek. Ugyancsak kedves, sőt egyenesen megható volt a két vers, amelyek mindenike a madarak szerete- tére, védésére hiv fel mindenkit, arra buzdít, lelkesít. Az ügyes megkapó kis poémák szer­zői : Káló Antal I. a. o. és Vermes Ferencz VIII. o. t. Derekasan, átértve és érezve sza­valták el : Laczkó Ferencz II. c. és Lakatos Géza I. b. o. tanulók. Az ifjúsági énekkar Sándor Vencze dirigálása mellett énekszámo­kat adott elő igen nagy tetszést aratva. A természettudományi-kör vezető tanárai és a munkás ifjúság mint tagjai a legtartalma­sabb oldalról mutatták be az ifjú, de élet­erős kört a társadalomnak. Köszönjük, min­dig szívesen ott leszünk I Lelkesülünk, tanu­lunk és segítünk a munkában ! Kinevezés. Pethő Károly okleveles gaz­dát, Pethő György jószágigazgató fiát a m. kir. földmivelésügyi minisztérium a rima- szombati földmives iskolához segédtanárrá nevezte ki. A postaszekrények helytelen hasz­nálata. A postahivatal gyakran tapasztalja, hagy az utczákon kifüggesztett gyüjtőszek- rényekbe egyesek nemcsak leveleket, hanem nagyobb terjedelmű hírlapokat, folyóiratokat, sőt árumintákat is bedobnak, ahelyett, hogy ezeket a postahivataloknál levő gyüjtőkosárba dobnák. Ezek a nagyobb terjedelmű tárgyak a posta szekrényekben fennakadnak s fen- akasztják a később bedobott leveleket is, ami által a közönséget nem csak sok kelle­metlenség, hanem sok károsodás is éri. A nagyváradi posta-távirdaigazgatóság ezúton is felkéri a közönséget, hogy úgy ezektől, mint a postaszekrények apró jelzőtáblácská­inak elvitelétől tartózkodjanak saját érde­kükben. A főkapitány ünneplése. Tankóczy Gyula főkapitánynak abból az alkalomból, hogy az ipartestület és iparos otthon létesült 11-én este nagy lampionos menettel egybe­kötött % fáklyás-zenét adlak az iparosok. Az összes szatmári zenekarok egyesülve ebből az alkalomból a dalárdával impozáns szere­nádot adtak az ünnepeknek, akihez az ipar­testület uj jegyzője intézett beszédet s Tan­kóczy meghatottan mondott köszönetét a tisztelgőknek, kérve őket, hogy az iparosság érdekeiért, a magyar ipar haladásáért lelke­sen küzdjenek tovább is, amely küzdelemben őt mindig ott találják soraikban. Fagy. A szokatlanul korai tavasz vi­rágba hajtott minden gyümölcsfát, s a mi­kor legszebb pompájába öltözött a termé­szet. Hirtelen fagyra fordult az idő. Ország­szerte nagy károkat okozott a korai fagy városunkban is, különösen a gyümölcsösök­ben és konyhakertekben. A fagy oly erős volt, hogy 0‘5 cm. vastag jég is volt az ud­varra kitett dézsákban. Az őszi vetéseknek azonban nem ártott a fagy semmit. A me­zőgazdaságban általában nincs komolyabb baj. Felsőbányán a cseresznye lefagyott, a virágok is elfagytak. Nagybányán a mezőket erős dér lepte, de az általános hőfok a mű­velés alá vett részeken általában — 1. C. foknál lejebb nem sülyedt. Hétfő reggelre pedig siirü hóesés állt be, a hó azonban el­olvadt. A hirtelen lehűlés miatt még napsü­tésben sem tud felmelegedni a levegő s ha valami enyhe szélváltozás nem jön, további fagyoktól is lehet tartani. VIDÉK Közigazgatási bizottsági gyűlés. Iz­galmas ülése volt pénteken Szatmárvármegye közigazgatási bizottságának. Izgalmat és méltó felháborodást okozott a kismajtényi oláh zen­dülés, amit napirend előtt Csaba Adorján fő­ispán tett szóvá. Kismajtényban ugyanis Jac- kovits Mihály hajdudorogi püspöki helynö- köt, az uj gör. kath. magyar püspökség fő­tanfelügyelőjét az oláh pópák által fellázított oláh parasztok hivatalos ténykedése közben a templomból kidobták, tettleg inzultálták, a kíséretében levő főszolgabíróval együtt kő­vel megdobálták, sőt a csendőrséggel is szembe szálltak. Csaba Adorján főispán közölte a közigazgatási bizottsággal, hogy a szatmári kir. ügyészséget a legszigorúbb megtorló el­járás folyamatba tételére utasította. A főis­pán indítványára a bizottság elhatározta, hogy a lelketlen oláh lázitók megrendszabályozása végett felír a kormányhoz. Kéri a kormányt, hogy az uj egyházmegye püspökét mielőbb nevezze ki és sürgősen intézkedjék, hogy az oláh túlkapásokkal szemben a magyar állam- hatalom tekintélye és presztízse kellő módon megóvható legyen. — E határozat után az alispáni jelentés következett, a mely közli, hogy a vizkárosult Panyola község részére megszavazott 72,000 K kamatmentes kölcsön Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által

Next

/
Thumbnails
Contents