Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-04-16 / 16. szám

XXII. évfolyam

Szatmár, 1913. április 16

16. szám

HETI SZEMLE

POLITIKAI ÉS TÁRSADALMI HETILAP.

ELŐFIZETÉSI ÁRAK:

Egy évre — 8 K — f. Negyedévre — 2 K — f.

Félévre — 4 „ — , Egyes szám ára 16 fillér.

Tanítóknak és kézműiparosoknak egy évre 6 korona Amerikai Egyesült-Államokba — egész évre 8 dollár.

Szavak a cselekvőkhöz.

Szatmár, 1913. április 15.

(+) A középkornak van egy különösen nagyarányú gondolata.

Csak ez a contemplatio magasait és mélyeit megjárt középkor, amelynek mystikával átitatott ieve- gője az extalicus elragadtatásokban szinte érzékelhetővé tudta tenni a supernaturalist, csak ez a kor gondolhatta ki egész grandiosus nagyságában e félelmetes és megrázó gondolatot.

Ott a „colles aeterni“ magaslatain az örökkévalóság reílectorai égnek s ezek fényében mások az értékek, mint a minőket a múlandóság mécse csillogtat meg aranynak. Ezért feszülnek meg e kor vágyai az evangélium különös boldogságai után, a melyeket csak herosi szivek tudnak élvezni a szegénység kámzsájában, az alázatosság flagellumai közt, az irgalmasság leprásokat csókoló ölelésében és a lelkiség szentségében. A nagyszerű kő-dómok közt nagyszerű lélek-dómok járnak s ezeknek horizontja a látható uni- versumon kívül esik. Értelmük nem physikai problémákat oldozgat. HisFelelős szerkesztő :

VARJAS ENDEE.

Laptulajdonos

A SZATMÁR-EGYHÁZMEGYEI IRODALMI KÖR.

tóriájuk nem a nemzetek múltját írja. Az ő történetírásuk az idők kezdetét nyomozza.

Az örökkévalóság eme apoka- lyptikus történetíróig a mikor az idők kezdetének catalaunumi harcz- terén Lucifernek és Michaelnek égi villámok közt egymásra robbanó gigászi táborát festik, akkor mondják ki azt a középkorian nagyarányú gondolatot, hogy a harcz zászlajának kibontásakor nem csak két párt volt. Volt egy harmadik is:

„Angyalok, kik fellázadni féltek

S hivek sem voltak; csak magukra voltak.

Lelkűkben nincsen sem erény, se vétek.“

(Dante.)

E torz élők, a kiket a nagy ílórenczi Infernó-jában a sötét kapuk küszöbén kivid lát bolyongani, mert még a borzalom helye sem fogadja be őket, ezek a sehova nem tartozók nemcsak *i' világok kezdetén éltek.

Krisztus is tud róluk. Isteni megvetésének bélyegét süti rájok. Mert átkot érdemelnek égtől, pokoltól.

És élnek ma is. A se hidegek se mejegek. A kik igen sokan vannak. Ok a többség.

A szerkesztőséget és kiadóhivatalt illető összes küldemények, pénzek, hirdetések stb. a Fázmány-sajtó czimére (Szatmár, Iskola-köz 3. sz.) küldendők. Pályázati hirdetések egyszeri közlése 5 korona----------------- Nyilttér sora 40 fillér. ----------------A lap megj *-l<»nílí miixleii szerdán

Olyan időkben, a mikor szélcsend van, nem sokat jelentenek. De a mikor gyülekeznek a seregek és harczsorokba kell állani, a mikor fegyvernek fegyveren kell villannia — ezeken múlik a diadal.

A magyar öntudatos katholicis- mus már régen kihívott fél. Mesteri hadmiveletek egymásután megbénították erejében; az ellenfél elrendez- kedése és positio-foglalása tagadhatatlan genialitással történt meg; körülkerítve szinte már csak templomait hagyták kezében — de még e vigasztalanul nehéz helyzetében is, a mikor napról-napra veszíti iskoláit, a mikor lélekről-lélekre gyűrűzik körülötte hatalmassá nőtt sajtójával a megnőtt ellenséges tábor, még most is a győzelem biztos reményében állhatná a harczot, ha minden mozdulatát lehetetlenné nem tenné a nyakán ülő kolonczos teher: a közömbösek, a sehova nem hajlók szörnyű tömege.

Az ország katholicisinusának életerejét ez bénítja meg. Egyesületeink panganak, a társadalmi szervezkedés sok helyütt teljesen csődöt mondott, országos sajtómozgalmunk a megindítás stádiumában van ma

Kálvária.

— VJ LAKY JÁNOS. —

Ítélet hangzott, a pálcza eltört;

Ártatlan ver fog csörgedezni ma.

Nagy Ég! takard le csillagszemeid,

Ne lásd, mit szenved az Istenfia. Énértem. Érted, minden emberért Megostorozták kéklö vállait.

Porba leroskadt a, kereszt alatt,

Melyet üdvünkért Golgotára vitt.

Hozsanna nincs már. Elcsitult az ének. Hűtlen nép ajkán ..feszítsd meg“ riad. Oh hét fájdalma szent Szűz sirass minket, Ne a te értünk szenvedő Fiad.

Az 0 halála: aj feltámadás.

Kiömlő vére: élet és erő.

János apostol... Magdolna ... siessünk, Veronika kendődet tárd elő.

Töröld a Mester könnyes arczulatját,

Ne érje csöppjét bűnös földgöröngy: Hiszen a Mester vére-könnye együtt Világot-váltó, áldott drágagyöngy.

Poroszló csóróit szijjas ostorával.

A menet indul... közepén megy az Ur. Inogj meg föld! Istenfiával ember Hogy bánhat ilyen irgalmatlanul...

Kálváriára indulok, én Jézusom utánad, óh, ha az ajkam érinthetné a Tebibor-ruhádat. Töviskoronás, bús királyom, Téged követve

[járok,

Óh, ha magammal vinni tudnám a bűnös

lnagy világot.

Mert a szivek zord mélyein már az Isten-kép

[kiégett,

Óh, ha ott fent a Golgotán majd rájok

[hullhatna véred.

A milliók közt oly kevés tud keresztet

fvállra-venni,

Biinbánatos szív oly kevés van. És mennyi

[bűn ó, mennyi.

Azért, ha majd a szent kereszfát Ölelem át bondva,

0, bár szivem, ez a hideg szív Mély bünbánatra gyulna.

Kinszenvedö Uram! bocsáss meg,

A lelkem mosd fehérre.

Permetezzen rám öt sebednek Szentséges drága vére.

Kálváriára indulok, mert újra-élni vágyom: Óh Jézusom.' legyen halálod az én feltáfmadásom.

Szatmári történelmi adatok.

III. Alispán-szegödtetés a XIV. század elején.

Irta : BAtíOSSY BERTALAN.

Rég elmúlt jó idők, amikor a magyar ember szemében az alispán volt a legnagyobb földi hatalom, hová tüntetek ?

Az alispán több volt mint a császár, a király, a törvény és fegyveres hatalom együttvéve. Mert a császár és a király messze lakott; az alkotmányosan hozott 29 ártiku- lust meg lehetett jogtalanul egy 30.-kal toldani, mely az előbbieket mind lerontotta; a fegyveres hatalom festett parádévá változott a vármegyeház bezárt kapuján, különben ég és föld összeomlott: de az alispán mint egy fenséges Zeusz trónolt a vármegye székházán, akit a többi nagy és kis istenségek le nem ránthattak az Olimpusz ormáról.

A magyar nemes mindig legfőbb ünnepei közé sorozta a restaurácziót, amikor alispánt választhatott, utána pedig következett a „nagy tábla“, amelyen poharak csengése között énekelhette :

— Piros borral itatott az alispán.

De mint minden főtisztség, úgy az alispáni hatalom is kicsi kezdetből fejlődik ki. A mohácsi vész előtt nem volt egyéb mint a főispán segédje, akit ez úgy szerződtetett akár a nemnemesek közül is, mint más a szolgáját vagy csatlósát. Az Anjoukon okmánytár őriz erre egy érdekes példát. Pethő szatmári főispán alispánnak szegődteti maga mellé Mihályira Mihály mestert és