Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)
1913-04-02 / 14. szám
Szatmár 1913. április 2. HETI SZEMLE“ 7. Vége felé közeledik a szezon és most már az összes művészeti kívánalmak fölött napirendre lehet térni. Meg lehet állapítani, hogy csupán egyetlen ifjúsági előadáshoz volt szerencsénk a szezon folyamán, ez is botrányba fulladt, a klassikusokat pedig két-három ízben forgatta meg sírjában a társulat kegyeletien előadásával. Meg lehet állapítani, hogy a csonka társulatot nem sietett kiegészíteni az igazgató, hanem az egész szezonon keresztül csonka társulat játszott, sőt az időközben e hiányos társulatból még eltávozott tagok helyét sem töltötte be. Meg lehet azt is állapítani, hogy különösen a szezon második felében újdonságokban nagyon gyéren részesült a közönség és a régi, rossz darabok folytonos ismétlése közben lassanként elmaradozott a színházból a közönség és ma már olyan lanyha a szinházpártolás, hogy olyan határozottan érdekes és egyszeri megtekintést feltétlen megérdemlő újdonságnak is, mint a Lakájok, a bemutatója üres ház előtt folyik le. Még a bérlők közül is sokan maradtak otthon jeléül annak, hogy a Heves Béla mostani társulata nem képes tovább semmi érdeklődést kelteni. Pedig az előadás kivételesen valamivel jobb volt a szokottnál. — Sz. Garai Ilus és Szőke Sándor gondosan kidolgozott és átgondolt alakítással álltak elő és rokonszenvessé tudták tenni szerepüket. Előadásra került még e héten a „Bor“, a melyben Bársony mutatott értékes alakítást. A társulat legjobb erejének tartjuk ezt az intelligens színészt, a ki mindig művészi effectusok- kal dolgozik s a kit oly kevesen utánoznak kidolgozásait és komoly tanulmányait mutató szereplésében a színészetet kenyérkereső pályának néző társulati tagok közt. Alakításáért ki kell még emelnünk Z. Hahnel Arankát s a mindig természetes Sz. Garay Húst, a kiben tartalmas tagot vészit ei a társulat. A „Czigányszerelem“ volt még a színen és újból fölevenitette mindazt a panaszt, a mi joggal hull a hiányos társulatra, a mely se színmüvek, se operettek előadására nem rendelkezik elegendő taggal. A mi birkatürelmű közönségünk azonban ilyen erős hiányokban leledző társulatot érdemel. A heti műsor: Szerdán: „Az obsitos.“ Csütörtökön és pénteken : „Kolumbusz báró“ (Trágár.) Szombaton : „Szép Heléna.“ Vasárnap : „Tatárjárás.“ IRODALOM „A Czél“ társadalmi, közgazdasági és iro- rodalmi folyóirat márcziusi száma magvas és értékes tartalommal jelent meg. A külpolitikáról Szemere Miklós, a magyar nemzeti birtokpolitikáról Mezey Gyula, a magyar zenéről Krúdy Andor, Írtak kiváló tanulmányokat. A keresztény és magyar irányú folyóirat élesen figyeli a zsidó- szabadkőmivesség harczi fegyvereit és különböző rovataiban szemmel tartja politikai, társadalmi, közgazdasági életünk aktualitásait. A változatos tartalmú havi folyóirat évi előfizetési ára 12 kor. A szent ügy. Csomay Győző tanár e czimen egy erősen romantikus, hosszabb novellát bocsátott ki csinos kiállításban. Az érdek- feszitő történet a mai orosz élet legizgatóbb lenditőjét, az absolutismus ellen küzdő szabadságvágyat veszi thémájául és dolgozza föl izgalmas jelenetekben bővelkedő meseszövéssel. Alakjait a lelkesedés túlzó romantikájával vonja be és elmélyedőbb lélekfestés helyett a hősi önfeláldozás mártírjaiul mutatja be. A színes folyású, drámai gyorsasággal gördülő történetet mély hatásúvá teszi a vérpad tövében kihajtó, finoman sejttetett ébredő szerelem, a mely érzelmi motimuvaival erős lyrai hatást ébreszt. A szépen kiállított füzet ára 1 i or. Terjed a kultúra. — Igazán kulturátlan ember vagyok ? — kérdi rémülettel és nagy sírással beszédülve a szerkesztőségbe lapunk barátja. — Előbb a körülményeket 1 — feleljük szigorúan. — Hát — kezdi vallomását lapunk barátja — nem ismerem Hacczaczáré urat és Unczili- Smunczili kisasszonyt. — Nem ismeri ? Hiszen az ő nevük ágról- ágra száll, az ő dicséretük csöpög szájról- szájra Pozsonytól Orsováig, Kárpátoktól Adriáig. Ma minden müveit leányka ezt a két nevet nyüvi zongorán, ezt reszeli hegedűn a czigány, suttogja a szerelmesnek ajka, sivitja a suszterinas füttye, kopogja bakancs és súrolja a vikszelő kefe. Lapunk barátja megnémul és mi még bátrabban dühöngünk feléje : — Hisz ön a legelmaradottabb ember. Egy őslény. Egy szánandó agg dolog. A megtestesült antikultura. Mondja, elmaradt felebarát, szokott ön énekelni ? — Igen — hangzott a szerény válasz. — No akkor — adjuk a jó tanácsot — jó lesz, ha holmi „ihaj-csuhaj, reczecze, ripi tyom“ helyett a Hacczaczáré urfit emlegeti. Mert ma minden laposfejü lágy epedéssel, akárcsak egy szopós fülemile, a „gyöngyöm, galambom, rózsám“ helyett az Unczili-Smunczili kisasszony őnagyságát sipitja. — Mit, még mosolyogni merészel ? Nem tudja-e, hogy e zöldülő világ leves helyett butaságokat kanalaz be. Agylágyult szóförtel- mek ke lenek ma, mert máskép szánón kinevet egy — sárga kamásli. Mert addig, mig csak a tej- és kolbászhamisitásra akad paragrafus, de a szómérgezésre nem, addig csak az a müveit, európai magyar, a ki beveszi ezt az újfajta hamistejezést. Holmi szittya-szerzetü ós- diságok csak elmaradott elmék gyönyörűségei lehetnek. Az ujmagyarok műveltsége a Dob- utcza, Király-utcza, Rombach utcza és ezek kapcsolt részén nyiladozik. Keleti érzékiség és ghetto-illat kell a mai műveltséghez, a mely ilyen gyönyörű szóvirágokat tud termelni s oltja ezeket a vérbe, edzi az agyba és lopja a szájba. Derék kultúr-értékek az újak: prepo- tenczia, kalmárszellem, szubtilitásra képtelenség, érzéki terheltség, a mely e világon mindenütt kitünteti a kultúrát: a kazárt. Lapunk barátja meghökkent. — No, csak nem gondolja talán, hogy a magyar szellem hajt ilyenfajta virágokat ? A magyarság már letört, kihamvadt, pusztuló tölgy, virágot a fagyöngy hoz rajta : gyönyörű fővárosunk orfeum-lebujai a termő helyei ma a műveltségnek. A honnan származnak a kazárszellem nagyszerű orchideái, a „szellemes“ egy- felvonásosok, a pikáns kupiék, a hacczaczáré és unczili-smunczilik. Ma elterpeszkedik a színpadon és holnap már elzongorázza minden müveit vidéki liba-kisasszony, holnapután pedig tátottszájjal állja körül a vásárosnép a kultura- terjesztő énekes kazárt. Lapunk barátja, teljesen meggyőzve, műveletlenül távozott. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Szálloda álvétel! Van szerencsém a n. é. közönség tudomására hozni, hogy a Rákóczi- és Árpád- utcza sarkán levő Széchenyi szállodát és éttermet átvettem s azt a mai kor igényeinek megfelelően átalakítottam. — Naponta frissen csapolt kőbányai sör. — Éttermemben a napnak bármely szakában kaphatók zónareggeli és jó magyarosan készített Ízletes ételek. Kényelmes és tiszta vendégszobák állanak a ni. t. utazó közönség részére. Tisztelettel Oláh Sándor vendéglős. ikJó igán-, papi- és egyenruha - üzlete Szatmár Deáktér. Városház-épület. Több egyenruházati intéze t szerzdött szállítója. Készít mindennemű polgári öltönyöket, papi reverendákat; mindennemű öltöny készítésnél a fősulyt az elegáns szabás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi színe és tartósságáért. Állandó nagy raktár honi és angol gyártmányú szövetekben. Elsőrangú egyenruházati és hadi felszerelési intézet. Üzletem nagy forgalma által áruimat olcsóbb ár mellett szállíthatom, mint bármely más czég. Átalakítások gyorsan és olcsón eszközöltetnek. Kérem ennélfogva engem becses megrendeléseivel megtisztelni; biztosítom, hogy a legcsekélyebb megrendelésnél is a legnagyobb megelégedésére fog szolgálni. INOLIK JÓZSEF, 8 szabómester. Minden ruha uj lesz tisztítás és festés által ruhafestő gőz mosó gyárában
