Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-03-19 / 12. szám

I Szatmár, 1913. márczius 19. „HETI SZEMLE“ 7 E kis pelyhecskék megannyi Boldogságomnak romjai. Nincsen hazám, nincsen lakom, Ahol nyugodtan alhatom. Érted már most: e bus kebel Derült dalt mért nem énekel ? Kinek hazája elveszett, Vidám az, ah ! soh'sem lehet.“ Az iskolakerülés ellen. Radikális mó­don akarja megszüntetni az iskolakerülést egy város tanácsa; kimondotta ugyanis, hogy e- zentul a város rendőrei kötelesek elfogni min­den 6 évesnél idősebb és 13 évesnél fiatalabb gyereket, aki oly órában mutatkozik az utcán, amikor az iskolában előadás van. Természe­tesen az elfogott gyereket nem viszik a ren­dőrségre, hanem vagy az iskolába, vagy szü­leinek lakására. Kétségtelen, hogy ennek az intézkedésnek meglesz a hatása. Azt is ki­mondotta a város tanácsa, hogy egyetlen sze­gényt sem részesít segítségben, ha a gyerme­kei azok között szerepelnek, akik rendetlenül látogatják az iskolát. Sajnos, ez nem nálunk, hanem egy franciaországi városban történt. Siketnémák felvétele. A siketnémák váczi kir. orsz. intézetében az 1913—1914. tanévben több ingyenes alapítványi hely ii- resedik meg. Ezekre az egész ország terüle­téről lehet folyamodni. A kérvények folyó évi május 1 ig a váczi intézet igazgatóságához küldendők be. Folyamodhatnak 7—10 éves siketnémák és olyanok is, akik 10 éves koron túl siketültek meg. Az intézetben óvoda is van. Ebbe 5—6 éves siketnémák vétetnek fel. Bővebb felvilágosítással szívesen szolgál a vá­czi országos királyi intézet igazgatósága. Ideiglenes államsegély. A vallás-és közoktatásügyi miniszter a nagykárolyi róm. kath. főgimnázium czéljaira a folyó évre 3000 korona államsegélyt utalt ki. A miniszter le­iratában közli, hogy a gimnázium rendszeres államsegélyének ügye most van elinté­zés alatt. Tanítói gyűlés. A beregi rk. esperesi tanitói kör f. hó 11-én Bárdházán tartotta meg szokásos tavaszi gyűlését. A tagok d. e. 9 órakor szt. misét hallgattak, melyen hús­véti gyónásukat is elvégezték. A gyűlés Már­ton Ferenc bárdházai tanító sikeres gyakor­lati tanításával vette kezdetét, melynek vé­geztével Márton Ferenc felolvasta „Hogyan fogja a tanító előkészíteni a gyermeket a tár­sadalmi életre“ cimü ügyesen kidolgozott ér­tekezést. A pályázatra kijelölt és beérkezett munkák fölött a kör úgy határozott, hogy Makhult Mihály márokpapii tanító munkáját a kitűzőt díjjal, Jakner Endre beregszászi ta­nítóét pedig dicsérettel jutalmazza. Plank An­tal h. elnök — mint az 1912. évi junius hó­ban tartott orsz. kath. tanítók nagygyűlésére kiküldött köri képviselő — jelentése után a lemondás következtében megüresedett egyes, pénztárnokká Jakner Endre beregszászi ta­nító választatott meg. Indítványok után a gyűlés véget ért. Államsegély. A földmivelésügyi mi­niszter Berzeviczy Zsigmond kirendeltségi fe­lügyelő felterjesztésére a munkácsi munkás­gimnázium segélyezésére 250 kor. államse­gélyt engedélyezett. Heves Béla nem lehet büszke az idei szezonnak nemcsak erkölcsi, de anyagi ered­ményére sem. A közönség mindinkább kezd elhidegülni a színháztól és olyan darabokat is üres padsorok fogadnak, melyek más sze­zonokban sorozatos előadásokat értek meg. Ha ennek okát akarja keresni Heves, nem kell messzire mennie. Gyenge és hiányos társulattal kezdte meg a szezont, s a szezon tartama alatt eltávozott tagok helyét sem töltötte be, a sziniigyi bizottságnak ez irány­ban tett konkrét utasításai felett pedig egy­szerűen napirendre tért. Mostan immár általános lett a panasz, és a legelfogulatlanabb kritikus: a közönség tiltakozó szava elhallattszott a sziniigyi bi­zottságig, mert ott is mindinkább az a fel­fogás kezd érvényesülni, mely a mostani művészietlen állapotok gyors és radikális or­voslását sürgeti. Mi részünkről régóta és sokszor rámu­tattunk azokra a leggyorsabb szanálást igénylő hiányokra, amelyek eddig megfosztották Szat­már város műpártolásáról messze hires kö­zönségét attól a színházi szórakozástól, mely őt müpártolása révén megilleti. A közönség vélekedése volt fokmérője mindenkor referá- dáink hangjának. Amily nyíltan rámutattunk minden esetben a közönség azon követelmé­nyeire, melyeket a színtársulattal szemben jogosan formálhat, ép úgy siettünk nyugtázni a közönség elismerését mindazon alkalmak­kor, midőn arra pl. Bársony Aladár, Hahnel Aranka, Borbély vagy Szalóki egy egy ala­kítása okot szolgáltatott. Feladatunkhoz hí­ven nemcsak a terhelő, de az enyhítő körül­ményeket és mentségeket is mindig figye­lembe vettük. Most, legutóbb ismét egy ilyen ment­ségről szereztünk tudomást, kötelességszerü- leg ennek is kifejezést adunk. Ez a mentség: a pénzszükség. A kö­zönség tartózkodik a szinháztól, a kassza­állomány fogy, és igy — nem telik nagyobb személyzetre, jogdijakra, díszletekre, stb. — Hiába mondja a szinügyi bizottság, hogy tessék szerződtetni egy énekesnőt, egy hős szerelmést, egy tenoristát és karszemélyzetet, ha nem mondja meg, hogy miből ?: Nem csoda, ha ilyen körülmények közt a szegény sz nigazgató pénzzé tesz minden pénzzé tehetőt és kiadná még a színházi tüzoltóőrség helyét is, ha akadná rá vevő. Érthető tehát az ő szempontjából az a legújabb keletű idea is, mely szerint a hír­lapokat illető tiszteletjegy is olyas valami, amiből talán lehet még tőkét kovácsolni. Lapunkat érte a szerencse, hogy első legyen e tőkésítéssel való próbálkozásban. „Heves Béla“ aláírással a héten levelet kaptunk, melynek ki magyarázható értelme az, hogy ha már szidják a társulatát, legalább ne az ö pénzén tegyék ezt, és a tiszteletje­gyet visszakéri. Természetesen a jegyet azon­nal visszaküldtük annál is inkább, mert ná­lunk ez a kérdés egyáltalán nem üzleti kér­dés. Csakis az elv fentartása miatt tettük szóvá is ez ügyet, mert — bár nem ismer­jük laptársainknak e tekintetben elfoglalt ál­láspontját, legalább mi részünkről a Heves Béla különös fellépésében a sajtóval és a kritikával szemben való jogosulatlan presszio­nálási szándékot és erőlködést látunk. Már pedig Heves Béla elég kis ember ahhoz, hogy minket presszionáljon. Mi ezután is olyan elfogulatlan és egye­dül s kizárólag az úri ízlés és művészet kö­vetelményeitől befolyásolható véleményeknek fogunk helyt adni színházi referádáinkban, mint azt eddig tettük. * Közvetlen lapzárta előtt megjelent szer­kesztőségünkben Czakö Vilmos színházi tit­kár és a távollevő Heves Béla szinigazgató nevében bocsánatot kért szerkesztőségünktől. Egyben a következő levelet nyújtotta át: A „Heti Szemle“ tek. Szerkesztőségének Helyben. F. hó 12-én a Tek. Szerkesztőséghez intézett levelem egy sajnos félreértésből keletkezett — melyet igazán lelkem mé­lyéből sajnálok, s tisztelettel kérem azt meg nem történtnek tekinteni. Maradtam -kiváló tisztelettel : Heves Béla s. k. színigazgató. E levéllel csak azt látjuk igazoltnak, hogy a mi álláspontunk jogosultságát a szín­ház ezen elégtételadással a maga részéről is elfogadta. Mi pedig ezután is mindannyiszor rá fogunk mutatni, valahányszor a színház ezután is elfog tévelyedni azoktól a köteles­ségektől, melyeket a művészet és morális szempontok s a közönség esztétikai nevelése vállaira ró. A heti műsor: Szerdán Sztojka Annuska bucsufellép- tével „Leányvásár“. Csütörtökön „Cigányprímás“. Pénteken nincs előadás. Szombaton nincs előadás. Husvétvasárnap délután „Parasztkisasz- szony“, .Este „Tengerész Kató,,. Húsvéthétfőn délután „A faun,,. Este „Cigányprímás“. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. sz. Női varroda. Ajánlom a n. é. helybeli és vidéki úri hölgyközönseg szives figyel­mébe modern női varrodámat, hol min­dennemű női felsőruhák angol és franczia divat szerint a legnagyobb szaktudás mellett igen jutányosán készülnek. Tisztelettel Bőthe Ilona varrónő Szatmár, Honvéd-utcza 2. sz. Inglik J ózsef polgári-, papi- és egyenruha - üzlete Szatmár Deáktér. Városház-épület. Több egyenruházati intéz e t szerzdött szállítója. *^BQ| Készít mindennemű polgári öltönyöket, papi reverendá­kat; mindennemű öltöny készítésnél a fősulyt az elegáns sza­bás és finom kivitelre fektetem, a mellett teljes kezességet vállalok szállítmányaim valódi szine és tartósságáért. Állandó nagy raktár honi és angol gyártmányú szövetekben. Elsőrangú egyenruházati és hadi felszerelési intézet. Üzletem nagy forgalma által áruimat olcsóbb ár mellett szállíthatom, mint bármely más czég. Átalakítások gyorsan és olcsón eszközöltetnek. Kérem ennélfogva engem becses megrendeléseivel megtisztelni; biztosítom, hogy a legcsekélyebb megrendelésnél is a legnagyobb megelégedésére fog szolgálni. INGLIK JÓZSEF, 8 szabómester. '

Next

/
Thumbnails
Contents