Heti Szemle, 1913. (22. évfolyam, 1-53. szám)

1913-03-19 / 12. szám

tűnt el a sötétben, „amikor elhagyván ót, mindnyájan elfutának“, nehogy a Krisztusért szenvedniük kelljen talán valamit.

Ekkor volt a legyőzött király karcza...

Amikor „rája tevék kezüket és megfogták öt“ — „akkor, abban a dicső pillanatban, már diadala kezdődik a legyőzött királynak. A husvét vasárnap reggeli fény, világosság már ekkor fellobog az éjben. A megváltó nap a négyezeréves éjszakából, a 33 éves pilymallatból már ekkor kibontakozik . . . Csakhogy világosságát még három napig várni kell a földön amig egy sziklabolton fölülemelkedik . . .

❖ ❖ ❖

Diadalmas, szenvedő Krisztusom !!..

Hogy enyhítsek szenvedéseden ? — Ha veled harczolok lelkem tusájában.

Hogy hirdessem triumphusodat? — Ha sziklaboltod nagy kövére hágok és előre mondom a gyászuton, vérösvényen következendő dicsőséges jöveteledet — a telkeknek, akik meditáltak, Statiőkat jártak és végül megmosakodtak Silóé tavában . . .

Mert mindenkiért küzdött a Krisztus, mindenkiért meghalt, hanem csakis ezeknek diadalmaskodott, és ezekért van a föltámadása ! (mb.)

v

Legfelsőbb elismerés Barkóczynak.

Miután a katholikus társadalom ma még nem elég szervezett arra, hogy az ellene irányuló vakmerő inzultusokat visszaverje, megtörtént az a durva igazságtalanság, hogy az erélyte- lenség feláldozta Barkóczyt s Zichy János volt kultuszminiszter egy sajnálatosan gyenge perczében elmozdította őt a középiskolai ügyosztály éléről, melyet pedig több tudás sál és munkássággal, mint ő, senki sem vezetett. Barkóczy azzal a hidegvérrel és nyugalommal fogadta ezt, az áthelyezést, amely lelki erőnek az ő rendületlen vallásos meggyőződése az alapja. Dolgozott tovább uj munkakörében, majd mikor törvényes szolgálati évét elérte, nyugdíjaztatását kérte. Most, annyi igazságtalan hajsza és durva támadás után maga a király adja meg Barkóczynak azt az elégtételt, melyet ő nem keresett, de amelyet a katholikus közvélemény joggal elvárt. A király, mint a hivatalos lap közli, dr. báró Barkóczy Sándor miniszteri tanácsosnak saját kérelmére történt nyugdíjazása alkalmával buzgó szolgálataiért legfelső elismerését fejezte ki. Barkóczy számára a nyugdíj nem jelenti a nyugalmat, a visz- szavonulást. A hivatalos lekötöttségtől megszabadulva, most fokozott tevékenységet fejthet ki s bizonnyal fogunk nevével találkozni a közélet porondján.

Nagyheti szertartások a székes- egyházban. A székesegyházban a nagyheti szertartások a következők:

Szerdán, csütörtökön és pénteken délután négy órakor kezdődnek a „Zörgő vecser- nyék“, igy nevezik, mert a végén kis zörejt csinálnak a karimában résztvevők ; jelenti a Krisztus halálakor támadt földrengést; énekel - tetnek a gyász-zsolozsmák, Jeremiás próféta siralmaival.

A szentély közepén álló gyertyatartó 14 sárga viaszkgyertyájából minden zsoltár végén egyet eloltanak — Jézust egymásután hagyják el tanítványai. Végül egyedül marad a legfelső fehér, az oltár mögé viszik (Jézus temetése), a Miserere zsoltár után visszahozzák (Jézus feltámadása).

Nagy csütörtök. A legfölségesebb Oltári- szentség szerzésének napja. Reggel 8 órakor kezdődik az ünnepi sz. mise. Gloria-kor megszólalnak a harangok, de nagyszombat „gloriá“- jáig el is némulnak az orgonával együtt. Szent mise alatt olajok szentelése a szentélyben. Közös sz. áldozás. Sz. mise után az Oltáriszentség kivétele a tabernaculumból. Utána zsolozsma, az oltároknak ékességeitől való megfosztása. Végül Krisztus Urunki példájára a „lábmosás“ szertartást tartja meg a főpásztor.

„HETI SZEMLE“

Nagypéntek. Az Ur Jézus kereszthalálának emléknapja. Az istentisztelet kezdete 9 órakor. Az egyház mély gyászban. A püspök kíséretével az oltár előtt leborul. Majd két ószövetségi jövendölést olvas fel az alszerpap a leczke-oldali szószékről, melynek miként való beteljesülését adja elő utána sz. János passiója. A passió után 9 könyörgés következik, melyekben az egész emberiségért önti ki imáját az egyház. Utána a kereszt leleplezése. Háromszorra bontja ki a leplet a főpap, miközben egyre emelkedő hangon hirdeti: „íme a kereszt fája, melyen a világ üdvössége függött.“ „Jertek imádjuk“ felel rá a kórus. A szentély közepén elhelyezett feszülethez 3-szori térdhajtással közeledik a papság, hogy Krisztus keresztjének hódoljon.

Ezek után a „csonka mise“ veszi kezdetét. így nevezik, mert nincs benne átváltoztatás. Körmenetileg tehát elhozzák előbb a tegnap elvitt Oltáriszentséget (2 nagy ostya alakjában) gyönyörű ének kíséretében. A rövid „csonka mise“ után ugyancsak körmenetileg kisérik el az Ur Jézust a szentségmutatóban a szent sirhoz, amelynek végeztével P. Alaker István S.

J. mond szentbeszédet. Szentsir-látogatás egész nap.

Nagyszombat. Reggel 7 órakor a templomon kivül tüzszentelés, melynek lángjából gyújtják meg a 3 águ-t, a nagy húsvéti gyertyát, az öröklámpát, majd >az oltár gyertyáit. Következik a viz-szentelés. Tizenkét jövendölés olvasása után keresztkutszentelés, melyet a Mindszentek litániája fejez be. Következik a szent mise, melyben „Gloria“-kor megszólalnak a harangok és az orgona, s azontúl az „alleluja“ hangulata lép előtérbe. A sz. mise III. főrésze után rövid zsoltár a Magnificat-tál s az Ite missa est alleluja-val fejezi be az istentiszteletet.

A feltámadási körmenet d. u. 4 órakor a zárdában, 5 órakor az irgalmasok templomában és 6 órakor a székesegyházban kezdődik. Zsoltár után ének, majd felhangzik a „Feltámadt Krisztus e napon...“ s megindul a körmenet. Közben négyszeri áldás az Oltári - szentséggel. A templomba-vonuláskor, „Te Deum“ majd Tantum ergo, Genitori, áldás és vége az istentiszteletnek.

Husvét ünnepe, 9 órakor püspöki sz. mise sz. beszéddel és pápai áldással.

A zárda templomában csütörtöktől kezdődően husvét másodnapjáig mindennap 8 órakor énekes mise.

Kinevezés. A király dr. Szarukán Zoltán szatmári kir. törvényszéki birót a debreczeni kir. Ítélőtáblához elnöki titkárrá nevezte ki. A kiváló, nagytudásu biró távozásával a szatmári katholikus akcziók kiváló munkaerőt veszítenek el.

Kaszinói közgyűlés. Szatmár Németinek katholikus kaszinója virágvasárnapon, e hó 16.-án délután 4 órakor tartotta meg évi szokásos közgyűlését. A múlt közgyűlés által megválasztott elnök, titkár, pénztáros és könyvtáros urak részben a lefolyt évi kaszinói életről számoltak be, részben a kaszinó kezdődő uj évének föladatairól szóltak, melyek között legfontosabb és legfogósabb a helyiség kibővítése. Hogy ez mindeddig nem történt meg, annak, mint Benkő kanonok-elnök mondotta, oka a jelenlegi mostoha pénzviszonyokban rejlik. Mihelyt azonban eme viszonyok jobbra fordulnak, az elnök résen lesz, hogy az építkezéshez szükséges mintegy 26 ezer koronát a kaszinónak kölcsönképen megszerezze. Ezt a kijelentést valamint ama másikat is, hogy az elnök nem tekinti súlyos tehernek a múlt évben reáruházott elnöki tisztet és munkakört, a közgyűlés örvendetesen vette tudomásul. A közgyűlés a tisztikar illetékes tagjainak beszámolóit helyeslőleg fogadta. Következett a választás alá kerülő tisztikari tagoknak a lemondása, mit a maga és társai nevében Haraszthy Béla dr. jelentett be. Erre a kijelölő bizottság elnöke, Kováts Gyula dr. igazgató, számolt be azon elvekről, melyek a kijelölő bizottságot a kandidáltak névsorának összeállításánál vezették. A közgyűlés úgy a tisztikarra, mint a számvizsgáló bizottsági és a választmányi tagosra vonatkozó javaslatot változatlanul és egyhangúlag elfogadta. A közgyűlés határozata szerint az elöljáróság tagjai: Benkő József elnök, Jaklovics Görgy egyházi alelnök, Haraszthy Béla dr. világi alelnök, Ker- tészffi Gábor tiszteletbeli örökös alelnök, Sveg- ler Ferencz titkár és jegyző, Sereghy Béla dr.

ügyész, Lahocsinszky Béla és Merker Márton dr. könyvtárosok, Hoffmann József pénztáros, Juhász József háznagy. A számvizsgáló bizottság tagjai: Illés István, Lovász Győző, Nigriny Sándor, Steiger Béla, Veszelovszky Béla. Választmányi tagok: Bagossy Bertalan, Bodnár Alajos, Dorcsák Antal, Fölkel Béla, Fürst Viktor, Gönczy Antal, Gőbl Alajos dr., Haller Fe- rencz, Hermann László; Hubán Gyula, Janko- vics János, Kelemen Antal, Kertész Pál, Kováts Gyula dr., Kőrösmezei Antal, Kulcsár István, Léber Antal, Mertz István, Mészáros Ede, Molnár Mihály, Nuricsán Gerő, Nyisztor János, Po- lyánszky Miklós, Ratkovszki Pál, Rozgonyi Viktor, Róth Gyula, Sándor Vencze, Seffer Sándor, Szarukán Zoltán, Unger István, A vigalmi bizottság tagjai: Hermann László, mint elnök, Blatniczky Dezső, Dörner István. Haller Ferenc, Haraszthy Béla dr., Jaklovics György, Kertész Pál, Lengyel Alajos dr,, Sándor Vencze. — A közgyűlés az uj tisztikar éltetésével zárult be.

A ipartestület megalakulása vasárnap folyt le Tankóczy Gyula főkapitány, iparhatósági biztos elnöklésével, a kinek fáradhatatlan buzgólkodásának köszönheti az iparosság súllyal ható uj szervének megteremtését, az ipartestület megalakulását. A népes alakuló közgyűlés a választásokat ejtette meg, a melyeknek eredménye: elnök Bölönyi László, alelnök : Vas András. Pénztárnokul Katona Imrét, számvizsgálóknak Szentiványi Károly, Kozma Károly, Benyó Andor, Markos Györgyöt és ifj. Báthori Zs gmondot választották meg. Ezután megválasztották a negyventagu elöljáróságot és annak 10 póttagját. Titkos szavazás utján a 26 pályázó közül jegyzőül ifj. Szabó Lajos szatmári iparos választatott meg. Ügyész dr. Shik Elemér lett. Az ipartestület működését július 1-én fogja megkezdeni.

Általános házbéradó. Mivel a folyó évi összeírás szerint Szatmárnémeti város belső területén 14052 lakrész közül 7188 van bérbe adva, vagyis 162-vel több a felénél ennélfogva 1913. évre általános házbéradó alá esik városunk.

Halálozás. Folyó hó 13-án hunyt el özv. Kállay Józsefné szül. Svolma Róza, a a püspöki papnevelőintézeinek 8 éven volt házvezetőnője, Halála nem jött váratlanul ; hosszú betegség s fájdalmas szenvedések előzték meg, amelyeket a megboldogult keresztényi türelemmel s a hit vigasztalásaival többször megerősítve erős lélekkel viselt el. Nagy szivjóságáért és kedves modoráért mindenki becsülte és szerette. Temetését Szabó István prelátus kanonok, a szeminárium rektora végezte a kispapok segédlete s a szemináriumi énekkar közreműködése mellett.

A rendőrség államosítása. A belügyminiszter a városok támogatására szolgáló állami segélyből az ötödik milliót a városok rendőrségi kiadásainak fedezésére tartotta fenn s most utalta ki. Városunk 16.000 koronát kapott. Az államsegély kiosztása kezdete annak a régóta folyó akcziónak, a mely a rendőrséget országszerte államosítani fogja.

A húsvéti gyónás. Csernoch János dr. herczegprimás levelet intézett Hajdú István jószágigazgatójához, melyben egy szép és a mai világban különösen szükséges szokást felújítandó, többi között ezeket Írja: „A húsvéti ünnepek közeledtével figyelmeztetem Tekintetes Uraságodat az esztergomi érseki uradalmi tisztikarnak arra a hajdani dicséretes szokására, hogy Esztergomban tartózkodó összes tagjai nagycsütörtökön a bazilikában főpásztoruk és földesuruk kezéből nyilvánosan és közösen vették a szent áldozást. A húsvéti szent áldozás minden hívőnek szent kötelessége. Ennek a kötelességnek teljesítését fokozott mértékben várhatja az egyház azoktól, akik az egyház patrimoniumán gazdálkodván, annak jótéteményeit élvezik. Amikor a keresztény népnek ősi hitét mindenünnen veszélyek fenyegetik, az intelligencziának jó példát kell adnia igaz hithüségével, mert éppen a közönyös intelligenczia rossz példája rontott a legtöbbet.“ — Ebből mindenikünk érthet.

Uj ügyvéd. Szilágyi Ágoston dr. Maros- vásárhelyen sikkerrel ügyvédi vizsgát téve irodáját Szatmáron nyitja meg.

T