Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-03 / 1. szám
Szatmár, 1912. januárius 3. HETI SZEMLE 9 emelni a katholikus templom és iskola nemzetnevelő tevékenysége előtt. És a kir. tanfelügyelői kar az ily eredményekre rámutató kath. tanítóságot akarná ismét háttérbe szorítani és megszégyeníteni ? ! Nem ! kell, hogy az uj tanítói fizetés- rendezés legfőbb vezérelve legyen a magyar tanító és a magyar tanító közötti teljes egyenlőség. A kir. tanfelügyelői kart különben megértem, hisz az ő dédelgetett kedvenczeik az állami iskolák. Már most ha egyenlő volna az állami és nem állami tanítók fizetése, úgy a tanfelügyelők nem válogathatnák ki folytonosan a legjobb tanerőket a hitvallásos iskolák tanítói közül, mint tehették eddig. Ha ugyanis eddig valamely hitvallásos iskolánál működő tanító kiváló tanítási eredménnyel, vagy értékes társadalmi működésével kitűnt, azt a kir. tanfelügyelő felszólította, menjen állami iskolához. S ha ezt a tanítót valami különösebb kötelék (pl. kántorsággal járó jobb fizetés) nem kötötte, örömmel és sietve pakolt és ment, hol jobb fizetés, kényelmesebb lakás, megértőbb elbánás és főleg szebb jövő kínálkozott számára. Éppen ezért szerintem a fizetés közötti különbség fentartása ellen elsősorban az egyházi hatóságoknak volna érdekük fölszólalni. Hiszem, hogy egyik egyházfő sem örvend annak, ha épen legjobb és leglelkesebb munkásaitól fosztja meg öt az állami iskola. Ez nem lehet érdekük sem a katholikusok- nak sem a protestánsoknak, de nem lehet érdeke senkinek, aki ismeri azt a tényt, hogy a kath. iskola szent hitünknek intenzivebb tanítása következtében mennyire mélyebb és biztosabb életalapot nyújt tanítványainak, mint a vallást legalább is semmibe vevő állami iskola. Éppen ezért bizva bizom, hogy a püspöki kar felemeli hathatós szavát érdekünkben, s hogy lesz is eredménye e felszólalásnak. Ha a püspöki kar a maga erkölcsi tekintélyével és hatalmával felszólal a hitvallásos tanítók érdekében, úgy az uj fizetésrendezés nem a kir. tanfelügyelők által proponált „eddigi arányokban“, hanem a teljes egyenlőség elvén fog fölépülni. Oaál Lajos. Gyanús kitüntetés. A hírhedt „Világ“ czimü fővárosi napilap a karácsonyi ünnepek alkalmával hirdetett pályázata értelmében tiz magyar tanítót részesített 200—200 kor. és egy tanítót 100 kor. jutalomban. A 200 koronás jutalmak egyikét Sebők Vilmos munkácsi áll. el. isk. tanító nyerte el. Tanitóválasztás. Herink József szé- kelyböői tanítót a mélyuti (Ung m.) rk. iskola tanítónak választotta meg. MEGNYÍLT!! a nagy farsangi vásár a Szatmári Bazárban Játék, porczellán- és em.aille-edények, emléktárgyak, háztartási czikkek és díszműáruk nagy raktára. Viszonteladóknak nagy kedvezmény. Becses pártfogást leér, . kiváló tisztelettel KAZINCZr-ÜTCZA 10. Előfizetőinket, különösen a papságot és tanítóságot kérjük, hogy az esetleges magan-, iskolai- vagy községi hirdetésekkel alkalomadtán lapunkat szíveskedjenek felkeresni. Az 1867. év óta fenálló Joó László utóda órás és ékszerész czég Deáktér 8. sz. Ajánlja dusan felszerelt raktárát a KARÁCSONYI és ÚJÉVI vásárlók becses figyelmébe. Brilliáns ékszerek dús választékban olcsó és szolid árak mellett. Karácsony hetét a színház is megünnepelte. Nem abban az értelemben, mintha a műsor talán vallásos motívumok, ünnepi gondolatok kifejezője lett volna; még az előadott daraboknak a hétköznapok fölött álló művészi vagy erkölcsi értéke sem mutatta a színház ünnepét. Hanem ünnepelt a színházunk azzal és úgy, hogy karácsony estéjén és Szilveszter napján nem tartott előadást, a többi napokon pedig gondosan kerülte uj daraboknak szinre- hozását. Tehát a munkaszünet jegyében ünnepelt. Eszünk ágában sincs emiatt támadni az igazgatót; sőt dicsérjük humánus és korszerű szocziális eljárását, hogy ha már más karácsonyi ajándékkal nem örvendeztethette meg színészeit, legalább egy kis pihenőt biztosított számukra. A karácsonyi ünnep mélységes eszméjét és bensőséges melegét méltóan kifejező színdarabot nem könnyű találni. Az ilyen előadások elmaradásáért tehát nem érheti vád a színigazgatót. De azt már joggal elvárhattuk volna, hogy komoly irányú, tiszta erkölcsű klasszikus darabok emeljék, vagy legalább ne rontsák az ünnepi hangulatot. Olyat csak nem fog velünk elhitetni senki, hogy karácsony meg az „Ártatlan Zsuzsi“ egymáshoz valók. A hét egyetlen újdonsága volt a Zola regénye után irt „L’assomoir“ („Pálinka“) czimü dráma előadása. Megrázó, tanulságos, bár kissé hátborzongató szocziális tárgyú darab. A pálinkának testet-lelket ölő, romboló hatását mutatja be a Zola erősen reális, sokszor brutális festésében. Az előadás az idei szezon legkitűnőbbjei közé tartozik. Fehér Gyulának jól ismert és általánosan dicsért drámai tehetsége ez alkalommal a Coupeau szerepében tüneményes alakítást nyújtott. Ahogyan ő játszotta az akaraterejétől megfosztott, szenvedélyétől szabadulni nem tudó alkoholista küzdelmét a pálinka ördögével szemben, az elsőrangú, csak keveseknek adatott nagy művészi tehetségről tett kétségtelen tanúságot. Mit tudna produkálni ez a művész a klasszikus drámákban 1 Harmath Zsenny is nagy hozzáértéssel, mély érzéssel, sok kedvességgel játszott; jó volna azonban, ha a hatásosabb jeleneteknél mérsékelné egy kevéssé érzelmi kitöréseit. Balázs Bálint és Tor- day Etel kitünően játszottak. Dicséret illeti még ifj. Lenkei György és Ross Jenő jóizü, természetes játékát. Idősb Lenkei Györgyöt is meg- dicsérnők, ha jóakarata és alakítása egyenes arányban állnának eg}'mással; kár, hogy az arány fordított: nagyon igyekszik jól játszani s ez nagyon nem sikerül neki. (u.) Heti műsor: Szerdán „Testőr“. Csütörtökön „A kis lord“. Pénteken, szombaton és vasárnap „A lengyel menyecske“. IRODALOM Katholikusok tömörüljetek. Ezen a czimen Kresznerics Gy. Ferencz máv. hiv. a debreczeni Kath. Népszövetség igazgatója nyolcz oldalos kis népiratkát adott ki, amely tanulságos, érdekes és eleven tartalmával méltán sorakozik a debreczeni Népszövetség által kiadott hasznos és jó könyvek közé. A füzet a Katholikus Népszövetségben való tömörülésre szólítja fel a magyar katholikusokat. Ára 4 fillér. Beszerezhető: Kath. Népsz. iroda Debreczen, Tímár-u. 44. A Magyar Könyvtár füzetei közt Berzeviczy Albert válogatott beszédei jelentek meg, ezek közt politikai beszéde az egyházpolitikai reformokról, a melyek keresztülhajtásá- ban nagy szerepe volt Berzeviczynek. A füzet Berzeviczy több irodalmi beszédét is közli Beöthy Zsolt rövid bevezetésével. A M. K. másik füzete Szöllösy Zsigmond öt érdekes novelláját adja, mig a harmadik füzet Pierre Loti finom szépségű, művészi festéssel megirt öt rendkívül megragadó egyiptomi képét foglalja magában Bállá Ignácz sikerült fordításában. A Lampel R. (Wodianer) czég kiadásában megjelenő M. K. füzeteinek ára 30 fillér. A Fővárosi Színházak Műsora ez. vállalat füzetei közt H. Bataille színmüve “A szerelem gyermeke“ jelent meg Ábrányi Emil fordításában. A füzet ára 1K 20 f. Az imádságos fiönyv. Az illusio-rontás legtöbbször kegyetlen dolog. De sokszor jó és kell is. Példának okáért ha jó magyar nevek viselői meg vannak győződve arról, hogy pénzük egy conservativ-WberkYis, magyar szellemű, keresztény világnézetet hirdető lap betűiben kamatozik, a mely betűk értelmes mondatokká tömörülve tartalmas komolyságukkal úgy hatnak, hogy megkedveltetik az egyedül üdvözítő kormánypolitikát mindenekkel — pedig . . . No, ha édes álmodozásaikból nem ébresztette föl őket holmi halottaknapi czikk; ha nem érezték meg a kaftán illatát névtelen senkik himnuszos ünnepeltetésében ; ha nem vették ki a „diadalmasan előretörő faj“ diktatúráját, mikor vezérczikkek ömlöttek az iskolák becsukása miatt csak azért, mert meghalt egy diák, a ki nevét nem kereszteléskor kapta; ha véres könnyek ömlenek egy különben szomorú tragédia miatt, de megint csak azétt . . . lásd fönnebb; ha reklámok magasztalnak minden görbejáratu orrtulajdonost; ha . . . no, ha ez sem beszél a conservativismusról, keresztény világnézetről álmodozóknak, elég világosan beszél ez a kis történet. A Szatmár-nagykárolyi vonalon történt. Egy szakaszban három félremagyarázha- tatlan accentusu, az ősök pajeszától megfosztott alak. Beszáll hozzájuk egy — pap. Vihogás, szemmeregetés, terpeszkedés, aztán a jellegzetes bizalmaskodó firtatás : quis, quid, ubi, cur, quomodo, quando ? . . . A kérdések tolakodó özönét végre elvágja a pap azzal, hogy előveszi — breviáriumát. Megint vihogás. De aztán hamar föltalálják magukat a vigéczek. — Vegyük elő mi is a mi imádságos könyvünket. És előveszik a — „Üzamosu-t.
