Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-02-14 / 7. szám
Szatmár, 1911. februárius 14. HETI SZEMLE 7 Egy használt, de kezdő tanulóknak teljesen megfelelő ZONGORA jutányos áron eladó. Értekezhetni: Szatmár- Némeli Hunyadi-utcza 21. Dr. Adam István JSEjff Bercsényi-utcza 12. sz. a. megnyitotta. GÁL JENŐ mérnöki irodáját Bercsényi-utcza 33. szám alá helyezte át. Telefon szám 189. Wállón Henrik Fia utódai xhiha Tivadar és Géza fűszer, csemege, bor és lisztáru üzlete Szatmár - Ném éti, Kazinczy - utca 2. Alapittatott ISőS. évben. Előfizetőinket, különösen a papságot és tanítóságot kérjük, hogy az esetleges magán-, iskolai- vagy községi hirdetésekkel alkalomadtán lapunkat szíveskedjenek felkeresni. Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija 5 K Uj tollnok. A vallás- és közokt. miniszter dr. Danielovics Zoltánt fizetésnélküli tanfelügyelőségi tollnokká nevezte ki Bereg- vármegye tanfelügyelőségéhez. Szatmármegyei jegyzők fiú inter- nátusa. A vármegyei kör- és községi jegyzők egylete a múlt. hétfőn ülést tartott, amelyen elhatározták, hogy mozgalmat indítanak egy „Szatmármegyei községi* jegyzők fiú internátusa“ létesítése iránt. Számtanoktatás. Egy osztrák tanügyi lap a következő, igazán a gyakorlati életből vett számtanpéldát közli: Egy asszony hiábavaló fecsegésre naponkint IVa órát fordít a drága időből ; hány óra vesztesség ez egy évben, 20 év alatt? Számítsd át napokra, hónapokra, évre s megtudod ! A magyarországi iskolakötelesek száma. A legutóbb kiadott statisztika szerint Magyarországon 3,125,000 tanköteles gyermek él s ezek közül 655.000 gyermek nem iratkozott be semmiféle elemi iskolába, mert az ő számukra még mindig nincs elég iskola nálunk. Az összes iskolákba 2,462.000 tanuló járt, egy egy iskolára tehát 149 tanuló esett. Ez oly óriási elmaradottság és oly fokú kul- turbaj, melyet csak akkor foghatunk fel, ha a mi statisztikánkat összehasonlítjuk a külföldi államokéval. így, amig nálunk egy iskolára 149 tanuló jut, Finnországban csak 41, Olaszországban 62, Franciaországban 64, Bulgáriában 112. Szatmármegye iskolái januárius- ban. A vmegyei közigazgatási bizottság gyűlésén Bodnár György kir. tanfelügyelő iskolalátogatásokról, a nem magyar tannyelvű iskolák tankönyveinek megvizsgálásáról és egyéb admisztarativ jellegű intézkedésekről tett jelentést. Jelentette továbbá, hogy a mikolai állami iskolai építkezésre az árlejtést kihirdette. Misztótfalun, Szinérváralján, Szamos- borhidon az állami iskolai építkezéseknek még a tavasz folyamán leendő megindítása iránt a miniszterhez ismételt felterjesztést tett. Köszönet. Haraszthy Béla dr. a zárdái tanitónőképző természetrajzi szertárát egy értékes optikáju mikroszkóppal gazdagította. E becses adományért hálás, meleg köszönetét mond az intézet igazgatósága. — Isten fizesse meg! Magyar Bálint: Franczia Költők IRODALOM MŰFOHDITÁSOK. Ára 1 korona. A jövedelem az Egyházm. Sajtőalapé. Megrendelhető a Pázmány-sajtóban Szatmáron. (ve.) A hétfői városi közgyűlésen szán- déktalanul is nagyon kemény kritika hangzott el színházunkról, — hogy czélja nem kultúrára nevelni, hanem csak szórakoztatni. Nem tudjuk, vallja-e ezt a felfogást a város vezetősége, a szinügyi bizottság, vallják-e a színház tömegnevelő erejét ismerő, komolyabb közgyűlési tagok, mert ha igy van, akkor nemcsak a ref. főgimnázium tiszteletreméltó igazgatóját kell visszautasítani helyénvaló, ifjúsági előadásokat kérő kívánságával, de a színházról le kell venni a „városi“ jelzőt, meg kell szüntetni a színházi, nagy összegű kultursegélyt és rászabadítani az örök szép iránt máris eltompi- tott közönségre a léhaságot, trágárságot, demo- ralizálást, féktelen szabadosságot terjesztő hitvány és üres darabjait a mai színházaknak. De akkor a hírlapok sem adhatnak botrány nélkül beszámolást a színházi előadásokról, a mint egyéb erkölcspusztitó büntanyák jeleneteit sem méltathatják arra, hogy reklámmal dolgozzanak az ilyenfajta „szórakoztató“ helyek érdekében. Nem, a lehanyatlott, megsekélyült közgondolkozás ellenére is a színházat nem kicsinyeljük le ennyire, a színészeket többeknek tartjuk a cirkuszi bohócoknál és orfeumi jong- leuröknél. Művészeknek hisszük, a kik nem mulattatni akarnak petyhüdt idegzetű, alacsony gondolkozásu embereket, de ki akarják váltani a lelkek mélyéből a szent megindulásokat és finom gyönyörűségeket a megmutatott szép előtt. Az igaz, hogy ritkán van alkalmuk ilyenre a mi színházunkban. E héten a „Tánczos huszárok“ dominált; csak annyiban különbözik a többi operette-től, hogy nem utazik érzékingerlésre, egyébként távol tartja magát szellemtelen szövegében és könnyű zenéjében is minden művészi mélységtől. A „Csűri“ szerepelt még a műsoron. Érdekes franczia darab, a melynek középpontjában egy bájosan megrajzolt gamine van, a kis Csitri, a kinek alakja lélektani mélységeket éreztet. De csak éreztet, mert az üde elevenségében megkapó történet erősen árnyékos. A magában eredeti és bájos mese ugyanis át meg át van szőve azokkal a bizonyos franczia szálakkal, a melyeknek jó magyar fordításban malaczság a nevök. Nem tartoznak a darabhoz s igy annál kirívóbb, hogy mégis benne vannak, annál is inkább, mert igy az üde vadvirág természetes illatával ható darab nem válhatik ifjúsági darabbá és különösen nem — pedig de sokan nézték — a sok csitri-lánynak darabjává. Pálma Tusi elejtette a szerepe mélységeit, azokat a sejtelmes szépségeket, a melyek ott rejtőznek egy kisleánynak lelkivilágában. Felszínes Szőke Sándor, Roos pedig hihetetlenül rossz. Erősen rontott a darab hatásán bántóan durva viselkedésével Debreczeni Gizi. A színház — úgy látszik —szerződtetésével élőképek bemutatására gondolt, a melyekben se mozdulatokra, se hangra nincs szükség. A heti műsor: Szerdán „Elvált asszony“. Csütörtökön Czakó Vilmos 30 éves szi- nészi jubileuma alkalmából „Ocskay brigadéros“. Pénteken és szombaton újdonság : „A szerelem gyermeke“. Vasárnap délután „Falu rossza“ — este „Tánczos huszárok“. A Kath. Népszövetség: februáriusi füzete a szokott eleven tartalommal jelent meg, a német választások tanulságairól, az alkoholizmusról, gazdasági és sociális kérdésekről közölvén czikkeket. A pompás havi füzetek a népszövetségi tagoknak 1 K évi dij fejében járnak. Az Élet vasárnapi száma a következő érdekes tartalommal jelent meg. Éjjeli csata. Izsói Alajos. — A helyes kritika alapelvei. Zsolnay Oszkár. — Tripolisz blokád alatt. Box. — Roppant nagy szerelem. (Regény) Kanizsay Ferenc. — Az angol király indiai szórakozása. -- A két hajó. (Költemény.) Harangi László. — Sávoly. Kortsák Jenő. — Az volt a tavasz . . . (Költemény.) — Panu. (Regény.) Aho-Kara. — Mutatványszámot küld a kiadóhivatal (Budapest, VII. Damjanich u. 50.) A „Vasárnapi Újság“ vasárnapi számában N. Frigyes kétszázados ésDickens születésének századik évfordulójáról találunk cikkeket és érdekes képeket, valamint Szemere György regényét, Szép Ernő és Majthényi György verseit, Szebenyei József novelláját, Jansen Börge regényét és a rendes rovatokat. A „Vasárnapi Újság“ előfizetési ára negyedévre 5 korona, Budapest, IV kér., Egyetem-utcza 4. szám. Megjelentek: A „Hírnök és Máriákért“, az „Örökimádás“, a „Mária-kongregá- czió,“ „Lourdes,“ „Kath. Háziasszonyok Lapja,“ „Bernardinus,“ „Egyházi Közlöny,“ „Religió,“ „Téli Esték,“ a Népszövetség febr.-i füzete, „Zászlónk“ érdekes, kiváló tartalmú számai. Érik egy uj eszme. — Galambok már vannak, most még csak gondolák és akkor Szatmár — a lagúnák városa. Hát nézzék, nem Velencze lett Szat- márból ? Az utakon viz, a tereken viz, az udvarokon viz ! Lefolyhatatlan, idelánczolt viz ! így ömlengett az eszmegyáros szerkesztőségünkben, a hol már napok óta tartózkodunk, mert az olvadás víztömegei mormoló hullámokkal lepték el az egész várost. — De Velenczében a gondolákon kívül hidak is vannak, a melyeken az ut egyik feléről át lehet menni a másikra. Hidakat is szerezzen be. mester! — mondtuk mi. — Hiszen — szikrázik egy uj eszme az eszmegyárosból — félig az is megvan. Velenczében van „sóhajok hidja“, Szatmáron pedig minden átjárónál megvannak a — sóhajok, épen azért, mert hid nincs. Azonban kénytelenek vagyunk megczá- folni az eszmegyárost. Mert az átjáróknál sóhajok ritkán, hanem inkább velősebb indulatszók emlegetik-'a — magyar Velencze genialis megteremtőjét. MJ a haza P Lehet még újat mondani a hazáról ? De mennyire! Úgyis nagyon téves fölfogást plántáltak be a szivekbe Kölcsey, Vörösmarty, Petőfi. Sőt segített nekik Tóth Kálmán, meg Ábrányi. Hát a mit mondanak, az lehet — nekik a haza. De az „uj magyarok“ másként tudják : mi a haza ? Sokkal szemlélhetőbb,. kézzelfoghatóbb a haza, mint azok a régi magyarok elgondolták. A pompás definitio egy kártyateremben született meg, a hol a „diadalmas faj“ egyik pénzembere előtt ezrekben állt az összenyert pénz. A mindenképen „diadalmas“ férfiú csak játszik tovább. De a kibicz — a kinek orra mintha csak ikertestvére volna a „diadalmas“ISKOLA
