Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-01-31 / 5. szám

Szatmár, 1911. januárius 31. Pályázati hirdetések egyszeri közlésének dija B K A néptanítók segélyegyletének köz­gyűlése. A szatmáregyházmegyei néptanítók segélyegyletének, közgyűlése a napokban lesz Szatmáron. Az elnöklóssel a püspök BenJcö József apátkanonokot bízta meg. Alkoholellenes nap az elemi iskolá­ban. A vall. és közokt. miniszter a szattnár- vármegyei tanfelügyelőség utján elrendelte, hogy az 1912, évtől kezdve minden állami, községi, társulati és magán elemi népiskolá­ban minden évben a tanfelügyelő által meg­határozandó külön nap szenteltessék kizáró­lag arra a czélra, hogy az alkoholizmus káros hatásai az iskolák növendékeivel behatóan megismertessenek. A jelzett iskolák tanítói­nak a tanév végén jelentést kell küldeniük ebbeli munkásságukról s az elért eredmény­ről a tanfelügyelőséghez, hogy a tanfeliigye- lőség beszámolhasson a miniszternek. A népiskolák rendtartása. A népis­kolák rendtartási szabályai a latin és görög szertartásit magyar püspöki kar rendelete alapján ez év jan. 1-től visszamenőleg életbe leptek. A rendtartás szabályait az országos knth. tanügyi tanács dolgozta ki s érvényes az összes hitvallásos elemi iskolákban, óvo­dákban és gazdasági ismétlőkben. A középiskolai hitoktató-óraadók fizetésrendezése. Régóta vajúdó és elha­nyagolt ügyet rendezett a napokban a vall. és közokt. miniszter, amidőn a f. iskolai év második felétől kezdően a v. és közoktatás- ügyi tárcza terhére díjazott hitoktatók juta­lomdiját egy órai tanításért, egy lanévre Bpesten 180 (egyszáznyolevan) a vidéken 140 (egyszáznegyven) koronában állapította meg. Ahol egy középiskolában az egy valláshoz tartozó tanulók száma 30, vagy annál keve­sebb, heti 4 óra fordítható tanításra, és egy óra exhortációra ; 30 — 60 növendéknél 8 óra és 1 óra exhortáció; 60-nál több egyvallásu tanulónál osztályonkint heti 2—2 óra és exhortációra két csoportban 1 — 1 óra. Iga­zán csak örülni lehet azon, hogy végre a vallásoktatást is tartják olyan fontosnak mint más tárgyat. A gyermekek és a gyakori áldozás. Minden épületet alapjától kezdve kell felépí­teni. A gyakori áldozás épülete is csak úgy kerül tető alá, hogyha az alapnál kezdjük, az iskolás gyermekeket gyóntatjuk és áldoztat- juk gyakran. Pedig de sok kívánni való van e téren. Még mindig vannak helyek, melye­ken kétszer, legfeljebb háromszor járulnak a gyermekek évenkint a szentséghez. Lega­lább havonkint kellene a gyermekeket a szentségekhez járultatni. A tanfelügyelet újjászervezése. Is­meretes a közoktatásügyi minisztériumnak azon szándéka, hogy a tanfelügyeletet két részre osztja: adminisztratív és felügyeleti körre. Az adminisztratív ügyeket ezentúl is jogászok fogják vezetni, de a pedagógiai fel­ügyeletet feltétlenül tanítóra bízzák. Tanítók alapítványa. A közoktatás- ügyi miniszter a népiskolai tanítók segélye­zésére rendelt Báró Sina Simon-féle alapít­ványra pályázatot hirdetett. Megüresedett két, egyenkint 200 koronás hely, melyre igényt tarhatnak azon néptanítók, akik önhibájukon kivül szolgálatképtelenek, szegények és iga­zolják, hogy mig hivatalukat viselték, azt hiven s buzgón töltötték be s feddhetetlen életűek. Közelebbi felvilágosítást szívesen ad a kir. tanfelügyelő, aki a beérkezett kérvé­nyeket hármas kijelölés mellett 1912. május végéig tartozik felterjeszteni. Dr, Kerekes István volt egyetemi tanársegéd, bőrgyógyász, orvosi rendelését megkezdette Szatmá­ron, Deáktér 2-ik szám alatti lakásán (dr. Nagy Barna-féle ház.) „HETI SZEMLE“ (mm. ár.) A mi színházunk igazán hü tükre közönsége igényeinek. Csak az operette kedvelt és népszerű előtte. A mesterember-, kereskedő-, hivatalnok- typus fantáziájának követelményei ezek: kell neki legyőzhetetlen és minden akadályt a leg­nagyobb könnyűséggel megtörő szerelem; gróf, aki bárgyú vagy eladósodott; kell műveletlen milliomos; délczeg, szép ifjú; egy rakás tán- czosnő trikóban, vagy kivágott ruhában; kell dallamos zene, és kell mindenekelőtt egy olyan népszerű személy, aki ideálja minden hétköz­napi leánynak és asszonynak. Ennyiből áll ki a színi repertoir. Nap nap mellett ez a már annyira elzüllött ope^ettmüfaj van soron, ez dominál. S minő -a közönség ízlése?! A „Leányvásár“-t ezt azügyesen szer­kesztett, de szellemtelenül é,s Ízléstelenül felczi- czomázott, léha darabot szívesen veszi, örül ha többször adják és többször megnézheti. Pedig ebben a darabban a czirkusz-porondja jut eszünkbe a bohóczokkal. Tele van pikantériával. Szóval szemtelen és léha darab a Leányvásár. S mégis nem győz az ember eléggé csodál­kozni, minő gaudiummal fogadják, minő ked- veltségnek örvend. Bezzeg a Felhő Klári, ez a szegény nép­színmű, amelyik pedig tiz operettel felér, kény­telen a vasárnap délutáni publikum igényeit szolgálni és azt kielégíteni. Ez való a kimenőt kapott cselédségnek, népségnek és katonaság­nak, s nem a müértő közönségnek, a finnyás izlésüeknek, gondolja a szinidirektor. De ebben téved, mert a népszínmű mindig megérdemli a vasárnap esti előadást és joggal számíthat is reá, csak direktor kell hozzá. Közönsége lesz. Ez a színházi hét egészében véve igen gyenge volt. Talán a váratlanul ért három évi szerződéssel van összefüggésben ? A princz, A Leányvásár, Luxemburg grófja elcsépelt da­rabok mellett változatosságot csak Földes Imre „Nincs tovább“ színmüve adott, amelynek pén­teken volt a premierje, szombaton pedig meg­ismételték. A tárgya rokon Bernstein „Baccarat“ czimü darabjával. Ebben a színműben kitűnő volt a Fehér Gyula, Szőke Sándor, Z. Hahnel Aranka, Eadócz Feri és Heltai Hugó összhang- zatos játéka. A heti műsor; Szerdán Asszonyi László vendégfelléptével Leányvásár. Csütörtökön Asszonyi László bucsufellép- téül Czigányszerelem. Pénteken délután Toloncz, este Nincs tovább. Szombaton először Tánczos huszárok. Vasárnap délután János vitéz, este Tán­czos huszárok. Dr. Jéger Andor S; Lakik: Attila-u. 5 F. Szatmáron megte­lepedett. Rendel: d. e. 8—9, d. u. 3—5. Az Egyházm. Sajtóalap könyve. Művészi, értékes adományhoz jutott a Sajtó­alap. Magyar Bálint, a fiatal költői nemze­dék számottevő poétája, pár remekbe készült műfordítását kiadás czéljából átengedte az Egyházmegyei Sajtóalap számára. A műfor­dítások közt van De Vignynek s egyben az egész franczia költészetnek egyik legnagyobb szabású hatalmas remeke Az olajfák hegye. A művészi ízléssel, finom papíron kiállított könyv a Pázmány-sajtót dicséri. A kevés példányban megjelent műfordítások ára 1 korona. Megrendelhető lapunk kiadóhivatalá­nál. A kiválóan sikerült, nagy költői értékű, becses műfordításokat jelességei miatt, de a Sajtóalap növelése czéljából is a legmelegeb­ben ajánljuk olvasóinknak. 7 Szí nikritikák. (Egy helybeli lap mintájára.) A közönség félangolosra tapsolta kezét. Különös föltünést keltettek az elragadó mű­vésznő aranyos — fogai, a melyek Ehrenstein Jakab helybeli jóhirnevü fogmütermében ké­szültek. A kiváló fogász 10 koronáért készít a művésznőéhez hasonló arany fogakat. * A hatás egyenesen csimborasszói volt. A zseniális művész tehetsége elragadó volt abban a fényben, a melyet az a gyufa lobbantott föl, a melyikkel czigarettára gyújtott. A gyufa Kar- pelesz Pinkász fényesen berendezett üzletében kapható. Egy tuczat ára 16 f. Mindennap friss csemege-áruk. * Nem tudjuk, mit magasztaljunk inkább : a nagy művésznő elegáns játékát, vagy elegáns kalapját, a mely egyedül csak a Silberstein nővérek masamód-boltjában szerezhető be. Az az Ízlés, az az előkelőség, a mely e kiváló divatszalont jellemzi, lepipálja magát Párist. * Az a sikk, a mely kiváló művésznőnk bájos tulajdonsága, különösen egy gracziózus mozdulatában tűnt fel, a melylyel ajkához emelte zsebkendőjét. Ezen a zsebkendőn me­sébe illő a monogramm. Ilyet csak Schwarzen- blüh Fanni tud hímezni, darabját 50 fillérért. (Hétsastoll-u. 20.) * ­* •/ Hogarth ecsetjére méltó jelenet volt a mesteri rendezés egyik feledhetetlen csoport­képe: a theázó társaság. A thea service közfel- tünt. Beszerezhető Ábelesz Salamon főtéri por- czellánkereskedésében, a hol végeladás miatt potom áron kaphatók még poharak, lámpák és lámpabél is. Mikor a sötét háttérre lerajzolódott az elragadó művésznő fehércsipkeruhás alakja, le­írhatatlan volt a hatás. Ilyen csodás fehérséget egyedül csak Kohn Mózes fehérnemü-tisztitó- intézetében lehet elérni. Az európai hirü mosó­intézet tükörfényü vasalásra is be van rendezve. Szolid árak. A Mogen-Dowed. Mikor a csinyt tevő gyerek szurkol, éppen azzal árulja el magát, hogy minden kérdezés nélkül elkezd mentegetőzni; — Jé, micsoda ez ? Nem én tettem ! Hát persze, egyszerre kisül a turpisság. A Mogen-Dowed, a „zsidók nemzeti szim­bóluma“ — a hogy a „Szamos“ bevallja — megunta méltóságos helyzetét a zsinagógák tetején és leereszkedett szerkesztőnk házának falára. Hogy szellemes czélzással tiszteletbeli zsidóvá avatást akart-e ez jelenteni (a miből szerkesztőnk nem kér s a mire legrémesebb álmaiban sem gondol) — nem tudjuk. De erre az ordító mázolmányra elkezdett kiabálni a „Szamos“ : — Jé, micsoda ez ? No persze ! . . . Hanem mi lesz most? A „nemzeti“ czi- mert gúnyolódásra fölhasználni! ? És épen az — oh mekkora tőrdöfés I — a kinek védel­mére van bízva ! No ebből lesz még valami gezéresz ! Már csak abból is gyanítjuk, mert pár nap óta pltünt a szent jel szerkesztőnk házáról ; no bizonyosan egy jámbor zsidó szent fölhá- borodásában — (A Mogen-Dowed egy gój házán ! Áj ! Wáj!) — vakarta le az ilyen szentségtelenül kifigurázott „nemzeti jelvényt“. Hát bizony a Mögen-Dowednek stylsze- rübb hely is kell, pl. — a „Szamos“ hasábjai. \ Bel»5 munkatársak: HARASZTHY BÉLA dr., MERKER MÁRTON dr. és UBL KÁROLY dr. Hyomatott i Pázmány-sajtóban Szatmáron, Iskola-köz 3. íz. IRODALOM

Next

/
Thumbnails
Contents