Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-12-25 / 52. szám

Szatmár, 1912. deczember 25. „HETI SZEMLE“ 7 Államsegély a zeneiskolának. A vallás és közoktatásügyi miniszter a szat­márnémeti Dal és Zeneegylet zeneiskolájá­nak a jövő évre 2500 korona segélyt állapí­tott meg. Halálozás. Megrendítő csapás érte Helmeczy József országgyűlési képviselőt. Ugyanis fia dr. Helmeczy Pál, szatmári szol- gabiró, Budapesten, a Liget szanatóriumban szivszélhüdés következtében 33 éves korában elhunyt. Katonák karácsonya. Városunk is hozzájárult a határszéleinken őrt álló kato­naság karácsonyfájának földiszitéséhez. E czélra ugyanis dr. Vajay Károly kir. tan., polgármester gyűjtést rendezett, a melynek eredménye 233 korona. Éhez a Vörös ke­resztegylet 100 koronával járult, amely ösz- szeget a városi tanács kiegészítette 360 ko­ronára. Csőd. A Kristály-gőzmosógyár, amely még meg sem kezdte működését, csődöt kért maga ellen. A törvényszék el is rendelte a csődöt s tömeggondnokul dr. Dénes Viktor ügyvédet nevezte ki. Az uj választói reform. A minisz­terelnök deczember 31-én terjeszti a képvi­selőház elé a választói jogról szóló reformot, a mely a jelenlegi választók számát 60 szá­zalékkal fogja emelni. Jelenleg 1,060.000 polgárnak van szavazati joga, az uj javaslat pedig ezt a számot 1,800.000—1,900.000-re fogja felemelni. A mostani választók jogaikat nem vesztik el. Az uj kategóriákban főbb elvek szerint a 30 éves korhatár van meg állapítva, az értelmi cenzus pedig hat nép­iskolai osztályt föltételez. A választók bizo nyos kategóriája már az irni-olvasni tudás egyszerű bizonyítása alapján választójogot nyer. A pájesz és a fokos. Kubinyi Géza, az országszerte ismert nevű munkapárti nagy­ság az uj adótörvények elhalasztásának ér­dekében folyó küzdelem láttára elkeseredé­sében a múlt héten a következő fontos nyi­latkozatot tette: — Negyvennyolcz előtt a fokos ágált ai­led, hogy „nem adózunk /“ Most meg a pájesz teszi ugyanazt! Valami igaza van Kubinyinak. Csak az furcsa, hogy a zsidópénzen összevásárolt munkapártnak egy oszlopos tagja a pájeszt emlegeti. A magyar végső keservében min­dig a zsidót szidja és ha Kubinyi pájeszt emleget, ez már a vég kezdete. Vagy nem? Oltáregyesületi munkadélutánok. Az egyházra. Oltáregyesület szokásos heti munkadélutánjai a jövő héttől kezdve kedd helyett csütörtökönkint lesznek délután 2 órá­tól a zárdában. Uj tábori lelkész. Almási Péter nagy- bocskói segédlelkész tartalékos tábori káp­lánnak neveztetett ki Sajtóvasárnapi gyűjtés. Utolsónak a nagybányai esperesi kerület küldötte be az egyházmegyei hatósághoz sajtóvasárnapi gyűj­tését, 77 korona 54 fillért. Mint a közölt összegből látható, a gyűjtés időtartama és eredménye fordított arányban vannak egy­mással. Uj fényképészeti és festészeti mű­terem megnyilt Deák-téren, a Pannónia ud­varának földszintén. Kényelmes kocsi bejárat. Tisztelettel Scherling Antal. — Telefon 275. A téli esték küszöbén az olvasó kö­zönség szives figyelmébe ajánljuk Weisz Izsák könyvkereskedőnek hézagpótló köl- csönkönyvtárát, melyet a városi bérpa­lotában modernül rendezett be. Előnyös évi és havi előfizetések is eszközölhetők. Makóczy Géza I*pl Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. sz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóczy Géza, papi- és polgári-szabó. VIDÉK Vármegyei közgyűlés. Csütörtökön rendkivüli közgyűlést tartott Szatmármegye tör­vényhatósági bizottsága. Csaba Adorján főispán, a közgyűlés elnöke, napirend előtt a nem ré­gen elhunyt Csáky Albin gróf közéleti érde­meit méltatta. Megemlékezett továbbá Jékey Mór és Helmeczy Pál törvényhatósági bizott­sági tagok haláláról. A legtöbb adót fizető bi­zottsági tagok névjegyzékét a közgyűlés meg­állapította. Az időközben megüresedett bizott­sági tagok választására 1913. évi január 7-ik napja tűzetett ki. A Bikszád—-komorzáni h. é. vasút előmunkálatai engedélyének meghosszab­bítása tudomásul vetetett. Az 1913. évi főso­rozásra polgári elnökökül és orvosokul kikül­dettek : Erdődi járás. Elnök dr. Nagy Sándor, orvos dr. Lachetta Brúnó. Színérváraljai járás. Elnök Ilosvay Aladár, orvos dr. Schönpflug Béla. Avasi játás. Elnök Ilosvai Aladár, orvos dr. Schönpflug Béla. Nagybányai járás. Elnök Torday Imre, orvos dr. Herczinger Ferenc. Nagybánya város. Elnök Torday Imre, orvos dr. Gondos’ Fehérgyarmeti járás. Elnök Jékey László, orvos dr. Csató. Nagykárolyi járás. Elnök N. Szabó Antal, orvos dr. Schönpflug Béla. Nagykároly város. Elnök Madarassy Gyula, orvos dr. Schönpflug Béla. Mátészalkai járás. Elnök Ilosvay Aladár, orvos dr. Schön- pflug Béla. Szatmári járás. Elnök Péchy István, orvos dr. Schönpflup Béla. Nagysomkuti járás. Elnök Péchy István, orvos dr. Csuka Mihály. Felsőbányái járás, elnök Torday Imre, orvos dr. Gondos Mór. Priyigyei Bertalan avasfelső- falui jegyzőt a közgyűlés nyugdijázta. Maros- torda vm. községének a telepítés és parczellá- zás kérdéseinek a magyar nemzeti politika szel­lemének megfelelő megoldása tárgyában kelt átiratát Szatmárvármegye hasonszellemü felirat­tal támogatja. Ungvár költségvetése. Ungvár város 1913. évi költségvetését a következőleg állította össze : Szükséglet 495.551 K 26 f., fedezet 305.558 K 55 f., pótadó utján fedezendő hiány 189.998 K 71 fillér, a városi pótadó földadó utján 52 százalék, egyéb természetű adók után 71 százalékban állapíttatott meg, A munkácsi zsidó zugiskolák be­zárása. Munkács városa elrendelte a régóta Munkácson működő 25 zsidó zugiskola bezá­rását. A bezárás egészségügyi tekintetekből történik. Az előzetes vizsgálat megállapította, hogy a zugiskolák czéljaira szolgáló összes helyiségek egészségtelenek, mert szükek, pisz­kosak és legtöbb része a tanító lakásául szol­gál. Más okok ismét, hogy a zugtanitók csak hiányosan vagy egyáltalán nem tudnak magya­rul és a thalmud-thóra oktatás mellett tanköte­les koron alul lévő gyermekek őrzését is tel- jesztik. — Egyes iskolákban főzésre használt tűzhelyet, libahizlaló ketreczet, ágybanfekvő gyermekeket s más oda nem tartozó dolgokat találtak s foglalkozást tapasztaltak a tanítással egyidejűleg. Gyönyörű dolgok ezek 1 Házasságok. Dr. Galgóczy István mi- kolai földbirtokos f. hó 28 án vezeti oltárhoz Jármy Margitot, Jármy András nagydobosi földbirtokos leányát. — Karácsony Gyula mszigeti kir. alügyész örök hűséget esküdött Páll Ellának a mszigeti rk. templomban. Mikor a megyeházán nincs fa. Kü­lönös módon intézik el a fainséget Nagyká­rolyban a vármegyeházán. Egyszerűen kivág­ták a Szatmármegye székházának udvarán levő díszfák nagyrészét. A megyeházánál ugyanis nincsen tűzifa és a kivágott fákat a hivatalok fűtésére használják fel. Azonban a hivatalos helyiségeket még igy se füthetik kellően s ezért most nagy az elkeseredés a várnagy ellen. Pályázatok. Felsőbánya sz. kir. ren­dezett tanácsú városnál állatorvosi állásra, határidő decz. 31. — Nagykároly városnál napi 3 koronával díjazott dijnoki állára ha­táridő decz. 31. Az ungvári kath. kör. F. hó 16-án tartotta-e télen első felolvasó estéjét, ame­lyen Alkoholizmusról Walló Albert, főgim­náziumi tanár. A cucilista paradicsomról Vo- losin Ágoston, tanítóképző int. ez. igazgató tanár tartott felolvasást. HitelszövetkezetNagyszőlló'sön.Több előértekezlet és előkészület u»án György Endre v. b. t. t. kezdeményezésére hitelszö­vetkezetet létesítenek Nagyszőllősön, a mely karácsony , másod napján fog megalakulni Ráthonyi Ákos elnök lésével. Eljegyzés. Mándy Gizellát, Mándy Zoltán színérváraljai nagybirtokos leányát eljegyezte Némay Ferencz méntelepi főhad­nagy. Szolgabirói kinevezés. Csaba Ador­ján főispán Szabó Tibor közigazgatási gya­kornokot szolgabirói állásra helyetesitette és szolgálattételre a fehérgyarmati szolgabiró- sághoz osztotta be. Berendelés a minisztériumba. A belügyminjster Kálnay Gyula főispáni titkárt a jövő év első felére szolgálattételre a veze­tése alatt álló minisztériumba rendelte be. Halálozások. Az elmúlt napokban el- 'hunytak; Fürth Ferencz, a nagykárolyi izr. hitközség főrabbija Nagykárolyban. — Boros János, nyug. ág. ev. pásztor Nagykárolyban. — Harnyay Jusztin Munkács érdemes rk. kántora kiváló zeneszerző életének 64: évé­ben Munkácson. — Özv. Csicseri Orosz Zsigmondié s^. kállai Kállay Mária, életének 79-ik évében Beregszászon. {ve.) Dickens meleg szivének édes szere- tete azokból a varázslatos ihletű ünnepekből táplálkozott, a melyek élő valóságok voltak ránézve. Mint Tyltyl és Myltyl, ő is látta a dolgok „lelkét“ s a ködös, pénzcsengésü London azért mutatta meg neki az Angol Bank kincseinél nagyobb értékeit: az irgal­masságot, szeretetet — mert ő a „karácso­nyok leiké“-vei beszélt. Dickens módjára kell tudnunk nekünk is beszélni a legmeginditóbb ünnep „leiké­vel.“ És nem ismerünk lelketlenebb bűnt, mint a melyik elrabolja a mi amúgy is seké- lyesen silány, gondolattalan és lelketlenül testies életünkből a megindulások és szárnyra- kelések ünnepi hangulatait. Pedig ezt teszi színházunk. Egy esztendeje is a kereszténység leg­szentebb ünnepére frivolitásokkal készítette elő a színházba járó, szánandó közönséget; s az idén újból ezt cselekszi, közvetettemül a karácsony este előtt az „Ártatlan Zsuzsi“ aljasságaival fertőzi meg a fehér ünnep áhítatát. A mikor igy belegázol ez a városi pau- saléval föntartott színház a kereszténység legnemesebb érzelmeibe, következetes ten- dentiával romboló és elaljasitó fertőben hem- peregteti meg a könnyen megrontható lelke­ket — ez ellen az egész város , keresztény társadalma nevében tiltakozunk. És a legna­gyobb felháborodással elcsapni valónak ne­vezzük azt a szinügyi bizottságot, a mely megengedi ezt a frivol aknamunkát, ezt az erkölcstelen demoralizálást még karácsony hetében is. De föl kell szólalnunk — már a jóizlés nevében is — ama lupanar-izü trivialitások ellen, a melyek estéről-estére a színpadról ütik arczul még a legtágabb felfogású er­kölcsi érzéket is. A sekélyes operette-ek amúgy is kiáltó pikantériáit a legvastagabb aláhú­zásokkal túlozzák különösen a nőszerepjők. A karnak ritkán érvényesülő tagjain és Árdó Ilonkán — a ki hangjával és játékában úgyis lehetetlen — nem csodálkozunk, hogy hangjuk helyett testüket mutogatják, de hogy még Dénes Ella is megfeledkezik ma­gáról és élemedett korához nem illő ruhá- házattal és mozdulatokkal akar tultenni a karszemélyzeten, ezt eddig nem tapasztaltuk tőle. A rendezőnek — ha már kortörténeti is­meretei nincsenek is —2 legalább az illem elemi szabályaival kellene tisztában lennie, hogy ilyen fölháboritó malaczságoktól meg legyen kiméivé az a közönség, a melynek soraiban — sajnos — fiatal lányok is vannak. Az operette-hét Ízléstelen darabjait (A

Next

/
Thumbnails
Contents