Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-12-04 / 49. szám
4 HETI SZEMLE Szatmár, 1912. deczember 4. barátom írását nekem. Most nekem; az elfeledett Tóth Béla végleges föltámadásakor pedig „Budapest oklevéltárának“, a hogyan ő gondolta: Íme az írás: Másolat. Tekintetes Adókivető Bizottság, III. oszt. kereseti adómnak 170 koronára való fölemelése ellen óvást teszek. Én író vagyok, és kenyeremet azzal keresem, hogy cikkeimet és könyvkézirataimat — ha tudok csinálni s ha akad vevő — darabonkint eladom. Nekem állandó alkalmazásom és fizetésem nincsen sehol. Üzletem, irodám sincsen, segédeket nem tartok, másokkal nem dolgoztatok. Én nem vagyok se kereskedő, se ügyvéd, se vendéglős, se bankigazgató. Én munkás vagyok és magam dolgozom. Jövedelmem attól függ: mennyit bírok dolgozni és hogyan fizetik a munkámat. Mindez változó. Intézi pedig sok mindenféle körülmény: egészségem, alkotó tehetségem és kedvem ; mert én nem vagyok iparos, aki a maga munkáját mindig el tudja végezni, valamíg a kezét emelheti. Én az én munkámat a semmiből alkotom. Ki kell találnom, ki kell gondolnom, a mit írok; és pedig jól kell kitalálnom, jól kell kigondolnom, mert ha szamárságokat írok, kiadóim nem adnak pénzt a kéziratomért, hanem azt mondják, hogy fütsek vele. Gyakran vannak napok és hetek, hogy dolgozni nem bírok, mert nem bírok kitalálni semmi jót, semmi újat, semmi becseset, mert nem jut az eszembe semmi. Ilyenkor nem keresek egy fillért sem. Önök erre alkalmasint azt mondják, hogy hát jusson eszembe valami. Ez iránt Úristen ő szent Felségével kell pörbe szállanunk; az alkotó művésznek — én is az vagyok — ő ád tehetséget, kedvet, gondolatot, ötletet, tárgyat, munkabírást; s ha nem ád, a művész nem alkothat semmit. Tudom, hogy mindezt hiába mondom tisztelt polgártársaimnak, kik az írói munkát, maguk nem lévén írók, nem is ismerik, nem is becsülik kellőképpen. Azt se igen fogják átlátni, hogy az én munkám rontja az egészséget, mert rontja az idegeket. Azt se hiszik, hogy én elmémnek folytonos megfeszítése miatt állandóan szenvedek, s csak várom a pillanatot, hogy valami súlyos idegbaj lep meg. Abban az órában, mikor én ágynak dőlök, nekem többé nincsen egy betevő falat kenyerem; ha pedig munkabírásom elvész, mehetek koldulni. Mert még az a reménye^ sincsen, hogy fölvesznek a szegények házába. Budapesten ugyanis az írót nem tekintik becsületes, érdemes polgárnak, ki hasznos munkát végzett életében, hanem kasza-kapa-kerülő korhelynek. Én mindinostanig 44 -j- 14'7 -)- 1150 + 2 -j- 0.69 forint adót fizettem. Hogyan ? Keservesen, részletekben; megfosztva attól a polgári jogomtól, hogy képviselőválasztó lehessek. Mert nem bírtam a terhet. Mert kenyérkeresetem módja olyan, hogy rendes, időre bizonyos jövedelmem nincsen. Önök adóm eddigi 88 koronás alapját százhetven koronára emelik. Tiltakozom ellene a jog nevében. Amíg Budapesten a nagy állandó fizetésű és se gyön- geségtől, se betegségtől, se véletlentől ,se kiadók kegyelmétől nem függő országgyűlési képviselők 60 és 80 korona adóalapot fizetnek, addig az, ami velem történik, törvénytelenség. Tudom, hiába fecsérlem munkám idejét, mikor e felszólamlásomat megírom; mert polgártársaim — vájjon elismernek-e engemet polgártársuknak ? — nem tudják, nem tudhatják méltatni munkámat pályámat, életemet. De akarom, hogy a velem történő dolgoknak nyoma legyen Budapest oklevéltárában, a jövendő számára. Nyugodtan fogom szemlélni, mikor íróasztalomat és könyveimet adó fejében elárverezik; noha az íróasztal és a könyv az én kenyérkereső szerszámom. De a mai Budapest azt mondja, hogy csak a csizmadiának lehet és van szerszáma; az írónak nincs. Budapesten, 1899. junius 6-án. Tisztelettel Tóth Béla (s. k.) író, a Magyar Tudományos Akadémia bizottsági tagja, a Pesti Hiplap tárcaíró napszámosa. Kívül: 3 folyó szám ÉrR V[/6 Sfad[er ^ biz elnök 1037. lt. A Budapest VII. kerületi Tekintetes Adókivetési Bizottsághoz — — beadványt------in téz Tóth Béla, író a Magyar Tudományos Akadémia bizottsági tagja (lakik Budapesten, VII., Abonyi-u. 31.) — — a reá kivetettt III. oszt. kereseti adó ügyében. A másolat hiteléül: Polányi Géza, Másoló: ügyvéd. Harsányi Kálmán. (1907 XI/2.) Dr. Honó Andor, ügyvédjelölt. Ódry Árpád. november 26. Megkaptam az eredeti okmányt. Hála érte névtelen híveimnek. HÍREK KI Advent. Advent első vasárnapjával kezdődik az egyházban az uj egyházi év. Az Advent négy hétig tart, jelképezéséiil annak a 400 esztendőnek, ameddig az ószövetség népei várták a Messiás eljövetelét. Az adventi időszak alatt a templomokban minden reggel hajnali misét, Rórátét tartanak. — Az adventi időszakban egészen Vizkeresztig tiltva vaD minden zajos mulatság. Szigora böjt az adventi hetekben pénteken van, mig a szerdán meg van engedve a húsétel. A megyéspüspök 200 koronás adománnyal belépett a „Hittanárok és hitoktatók Egyesületi “-ének alapitó tagjai sorába. Az Egyházmegyei Irodalmi-kör Társadalmi Előadásainak sorozata a főgimnáziumnak közbeeső ünnepe miatt igy módosul : Deczember 8-án, a most reánk következő vasárnapon az előadás elmarad. Deczember 15-én : Apák és fiuk a XX. században. Előadó Dunay Sándor felső keresk. iskolai igazgató. Deczember 22-én : A lelkiismeret és nevelési rendszerünk. Előadó: Bodnár Gáspár a pedagógia tanára. 1913. január 5-én : A leánynevelés és korunk. Előadó: Sándor Vencze kir. kath. főgimn. tanár. Az előadások közé szavalati és ének-számok sorakoznak. A nagyhatalmak hadereje. A mostani háborús világban nem érdektelen az a kimutatás, amely az egyes európai hatalmak haderejét a következőben tünteti fel, és pedig : Ausztria-Magyarország békelétszáma 390.000, hadi létszáma 2,260.000 ember, Németország békében 546.300, háborúban 5 millió ember. Oroszország békében 1,420 000, háborúban 3.500,000 ember. Olaszoszág béke ben 294.000, háborúban 1,600.000 ember. Angolország békében 435,000, háborúban 950.000 ember. Házasság. Dr. Siidy Tibor helybeli ügyvéd egybekelt Horváth Irénkével Horváth Imre bihari földbirtokos leányával. Uj kamarás. A király kisdobronyi Isaák Elemér dr. tb. főszolgabírónak a kama- rási méltóságot díjmentesen adományozta. Csőd A szatmárnémeti kir. törvényszék, mint kereskedelmi bíróság csődöt rendelt el Gál és Klein helybeli vállalkozó ezég ellen. Állatorvosok gyűlése. A állatorvosok országos Egyesületének Tisza balparti osztálya nov. 30 án és decz. 1-jén városunkban tartotta meg közgyűlését, a melyen mintegy 50 állatorvos jelent meg. A közgyűlést megelőzően az állati hullafeldolgozó telepet tekintették meg; a vasárnapi közgyűlés pedig a választások megejtése után különböző szabadelőadásokat hallgatott meg. A praktikus irányú előadásokat Linter Tivadar ugocsai főállatorvos és Sugár Sándor nagy- szőllősi járásorvos tartották az állatbiztosításról és szövetkezetekről. Az előadások után élénk vita indult meg a biztosítási - és szövetkezeti eszmékről. Délben bankett zárta be a közgyűlést. Uj városi bizottsági tagok. A halálozás miatt megürült két bizottsági tagsági helyre vasárnap történt a választás. Az első kerületben Ingük Józseffel szemben Unger István, az Osztrák magyar Bank szatmári főnöke, a II. kerületben pedig Hájtájer Pállal szemben Papp Kálmán pénzügyigazgató helyettes választatott meg nagy szótöbbséggel. A hol nincs zsidó képviselő'. Az „Egyenlőség“ czimii zsidó újság Írja, jobban mondva sírja el a .következőket: „A negyedik duma. Oroszországban a legsötétebb reakezió győzött. A most befejeződött választásokon a liberális pártok teljes vereséget szenvedtek; 60 nyílt programom antiszemitát választottak és 20 nemzetipárti reakezionáriust, A két zsidó képviselő kibukott. Ellenben bekerültek olyan huligánok, mint Markoff és Purischkevitsch, Sanislovsky és Krupensky, az 1905 ös programmok hírhedt hősei. A zsidólakta rayonokban a hatóság a legkéte- sebb elemeket segítette győzelemhez. Mig az első dumának 17, a másodiknak 13, a harmadiknak 2 zstdó tagja volt, ennek nemcsak hogy egy sincs, de egyetlen nyílt liberális programom képviselő sem jutott be. A gyengén liberális októbristák összetörve kerültek ki a választásokból. A zsidóktól előbb, a mennyire lehetett elvették a választójogot s ez a választás ennek a joggyilkolásnak első következménye. Az orosz zsidóság a legkritikusabb napok előtt áll.“ — Bizony igy kellene tenni nálunk is és az összes zsidó politikusokat ki kellene buktatni a parlamentből. Keresztény szavazónak egynek se volna szabad zsidóra szavazni 1 A jövő évi ujonezozás. Már megér kezett a vármegyéhez a rendelet, amely a jövő évi ujonezozásra vonatkozó előmunkálatok teljesítését elrendelte. A jövő inárczius- ban az 1892., 1891. és 1890. években született ifjakból álló sorozásra felhívott korosztályt sorozzák, akiknek összeírása a sorozás első előkészülete. Ez a korosztály november végéig tartozik helyi hatóságánál jelentkezni. A szoczialisták és a népszövetség. A szoczialdemokrata párt legutóbbi éves jelentése (1911. márcz. 16. — 1912. márcz. 15.) önkéntelenül is összehasonlításra kínálkozik most, hogy a Kath. Népszövetség egy évi munkájáról beszámolt. Megtudjuk e jelentésből, hogy Budapesten 28.950, vidéken pedig 23.755 tagja van a szocziáldemokrata pártnak, ami más szóval azt jelenti, hogy ez a párt úgyszólván teljesen a fővárosból él. Hogy pedig a józan magyar népnek vajmi kevés köze van vele, arra csak egyetlen egy adatot hozunk fel a jelentésből. Á földmunkások csoportjának agitácziós czéljaira befizetett, tagsági dijak egész éyjben 27 (huszonhét) koronát tettek ki. Nem is értjük tehát a jelentésnek azt a pár sorát, amely azt mondja, hogy „a magyarországi földmunkásmozgalom rálépett a gyorsabb fejlődés útjára.“ Hát csak fejlődjék ez a mozgalom évenkint — 27 korona árut! A dohánybeváltási árak uj szabályozása. A pénzügyminiszter a dohányjö- vendék részére 1913—1915. évben engedély mellett termesztendő és beváltás alá kerülő nyers dohánylevelekért fizetendő árakat most tette közzé. A átvételi árak métermázsánként a következőleg állapitattak meg: I. Szivar- boritéklevelek 120 K. II. Közönséges levelek (tiszai, debreceni, szegedi és szuloki) : debre- czeni, nagykárolyi, szatmárnémeti és vásá- rosnainényi körzetekben termesztett dohá-
