Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-10-23 / 43. szám

HETI SZEMLE Auffenberg és a munkapárt. Mikor most a delegácziós ülésszak befejeződött, nem lesz érdektelen rámutatni arra a viszonyra, amely Auffenberg közös hadügyminiszter és a munkapárt között fennáll. Közismertek ennek a feszült viszonynak az előzményei. Az ellentétek visszanyúlnak arra az időre, amikor a rezolu- cziós kérdés felvettetett s amikor Tisza István a munkapárt értekezletén igen heves támadást intézett a közös hadügyminiszter ellen, akinek politikája okozta Khuen-Hédervári bukását. Az ellentétek azóta sem simultak el és a munka­párt, ahol csak teheti, minden alkalmat megra­gad, hogy ellenséges érzületét Auffenberggel szemben kimutassa. De hiába, eddig nem sike­rült legyürniök ezt a kemény ellenfelet; hasz­talan csipkedi állandóan a munkapárt sajtója személyes élű támadással. Némán tűri a táma­dásokat és azt gondolja magában : jó, jó csak üssetek és támadjatok, de aztán fizessetek. Néma ellenfél, de veszedelmes. Néhány hét múlva, a novemberi delegácziós ülésszakon megint farkasszemet fognak nézni egymással e harczban álló felek. Eddig Auffenberg erő­sebbnek mutatkozott. A külpolitikai helyzet is neki kedvez. Kíváncsian várjuk, ki lesz végül is győztes ? ... De azért mégis olvassuk, A nyitraegerszegi tanító agyonlőtte a plébánosát. Nagy szenzaczió volt, bejárta te­hát az egész országot, még a domboldali hiradók is tudomást szereztek róla. Sőt nem­csak tudomást szezeztek róla, hanem szoká­sukhoz híven kiszínezték szépen s pudvás íróasztalaik mellett megállapították az okokat, amiért történt. Az előkelőén berendezett szer­kesztőségek is hasonlóképen cselekedtek, te­szem például a méltóságos hírlapok, nem is szólok a Népszaváról, amely ilyen esetekben oly őrültségeket szokott össze és vissza fir­kálni, hogy még a lysoform reklámképnek a szája is tátva marad tőle. Azon már túl va­gyunk, hogy ilyenekre reflektálnánk. Mit is írtak erről az esetről az újságok? Megállapították saját koponyájukban, hogy az agyonlőtt pap összeférhetetlen ember volt, az egész községgel hadilábon állott, kántor- tanitóját halálig üldözte, végsőkig elkeserí­tette, sőt még a feleségét is megverte. Szóval minden lehetőt ráfogtak, csak azt nem, hogy a balkán háború kitörése is neki köszönhető. S végül csaknem köszönetét mondanak a gyilkosnak, hogy útnak bocsátotta a más­világra. így a magyar sajtó. Maga a község pedig, — tehát mint a legautentikusabb tanú — uniszónó a következőket mondja • A gyilkos tanító lusta, hanyag, összeférhetetlen, goromba, rabiátus ember, kötelességét elha­nyagolta, iskolaszékével is voltak kellemet­lenségei. S midőn felettese, a plébánosa fi­gyelmezteti a kötelességére, megdorgálja a rendetlenségért, fegyvert ránt elő s agyonlövi plébánosát. A plébánosról pedig azt mondja a község, hogy mintaember volt minden te­kintetben, a községnek valóságos jótevője, a lakosság anyagi jólétét több társadalmi in­tézkedésével előmozdította, mindenki szerette, becsülte. A község nyilatkozata azt is meg­említi, hogy a gyilkos nőtlen, tehát felesé­gét senki sem verhette meg. A mindennapi esetek közül egy fényes példa a magyar sajtó megbízhatóságáról és gyűlöletéről. A legalábbvaló módon ferdít, hazudik, hogy a közönségnek gyomrát minél nagyobb úgynevezett szenzáczióval tölthesse meg. Még kevésbbé ismer azonban határt a rágalomban, hazudozásban, ha a kath. egy­házat, vagy annak papságát kell ütni, vágni. Ártatlanul megölnek egy papot és ez az er­kölcstelen, istentelen sajtó kitalál mindenféle rágalmakat csak azért, hogy papot üthessen, gyalázhasson. Bármint történt volna is a do­log, a gyilkos tettét minden esetben el kell Ítélni, nem pedig védelmezni s az áldozatot befeketíteni. A jellemtelenségnek legundo­kabb ténye az, hogy az elkövetett rágalma­zást jóvá nem teszik, hanem mélységes hall­gatással lapulnak meg, mikor rájuk terítik a vizes lepedőt. És te olvasó közönség ezt pártolod, ne­ked ez kell mindennap, reggel, este? Ne­ked hazugság, rágalmazás kell s akkor meg vagy elégedve ? Pénzzel fizeted a te becsa­póidat? Mondhatom, perverz az Ízlésed, szo­morú a véleményem rólad. Milyen lesz az uj püspöki konviktus? (mm. dr.) Szatmárnak első és legrégibb nevelőintézete a Jézustársaságiak vezetése alatt álló, Hám püspök alapította konviktus ujraépül. Ez első és legrégibb nevelőintézet mel­lett már négy (Irsjk-konviktus, Pázmány- konviktus, Magyar Államvasutak internátusa, Tanítók háza) újabb működik azon, hogy a szülők gondjait és fáradalmait, a szülői fön- séges hivatást, megbecsülhetetlen tisztet el vállalva a gyermekek valódi jó nevelését szolgálja. Fáradoznak, hogy mind egyházi, mind polgári tekintetben a társadalomnak erényes, hasznos tagokat képezzenek. Hám János püspök, aki harmincz évig volt a szatmári egyházmegye főpásztora, önfeláldozó működésével, páratlan jótékony­ságával az ő számos alkotásai közt megala­pította a konviktust. A katholikus szellemű, istenes, czélirányos nevelés első és legbizto­sabb vára az Északkeleten. Volt mindig, s ma is az 1 A rendikormány átalakítja most a régi konviktust rendházzá és dr. Boromisza Tibor megyéspüspökünk gazdag támogatásával tel­jesen modern püspöki konviktust épit bér­házzal kapcsolatosan. Az építkezés már megkezdődött, a munka rohamosan halad, mert 1913. év szept. l-ére át kell adni rendeltetésének. Olvasóinkat most akarjuk már tájékoztatni a nagyarányú, monumentális építkezésről. A konviktust Baumgarten Sándor buda­pesti műépítész tervei szerint a Veszelovszky Testvérek építik. A Szirmai-utcai és Eötvös- utczai telektömbön egész a Jankovits-féle házig kap elhelyezést a tulajdonképeni kon- viktusból és bérpalotából álló épület. A Szirmai és Eötvös utcza szegletén ferdén metszve lesz az impozáns főbejárat. Az épület dupla traktusu, egy három méter széles zárt folyosó köti össze az udvar felől a helyiségeket. A főbejárat végében a hatal­mas lépcsőház, amely az egyes emeletekre visz fel. A lépcsőházaktól jobbra és balra elhelyezést nyernek a modern, vizöblitéssel berendezett illemhelyek. A főbejárattól balra a Szirmai utczai fronton lesz a szülők fogadó szobája, mellé sorakozik a 28 méter hosszú ebédlő. Jobb szárnyon Eötvös utczára lesznek portás-fülke, két egymással szomszédos szórakozó helyiség öltözővel és szertárral kapcsolatban. Mellette a melléklépcső illemhelyekkel. Az I. emeletnek Szirmai-utezára néző terve: egy prefektusi szoba, tanterem a), két nagy betegszoba, ápoló-, fürdőszoba és or­vosi-rendelő; tanterem b), kongregációi gyü­lekező helyiség és egy folytában három ze­neterem. A II. emeleten a főbejárat felett fog épülni a 20 méter hosszú és 10 méter széles kápolna karzattal. A II. em. Szirmai-u. olda­lán 30 méter hosszú hálóterem, Eötvös ut­czára két-két 20—20 méter hosszú hálóterem helyezkedik el. Á nagy hálóterem mellett udvari részen körülbelül 20 méter hosszúság­ban lesz a ruhatár. Kisebb localitásokat, pl. inasszobákat nem is emlitem. A konviktussal kapcsolatos bérház szomszédos a Jankovits-féle emeletes épü­lettel. Ennek tervrajza: öt nagy bolthelyiség a földszinten, fő kocsibejáró, amely a kon- viktushoz is szolgál és egy külön főbejárat a bérházi lakók részére. A bérház I. és II. emeletén két-két 4—4 szobás, konyhával, éléskamrával, cseléd és fürdőszobával, szóval a legnagyobb kom­forttal berendezett lakások épülnek. Az építkezési költség 420,000, a beren­dezés 35 ezer koronába fog kerülni. Ezen, nagy vonásokban megadott terv­rajzból képet alkothatnak olvasóink, hogy milyen lesz az uj püspöki konviktus. Szatmár, 1912. október 23. Plébánia áthelyezés. Az ujtövisfalvi plébánia Szolyvára, a járási székhelyre he­lyeztetett át, a hol mintegy 1000 hivő él Ujtövisfalva 200 katholikus hívőjével szem­ben. A szolyvai templom még b. e. Meszlényi püspök, valamint az egyházmegye hozzájáru­lásából és a hívek adományából épült föl Balajthy Mór főszolgabíró lelkes buzgólkodá- sára. Az uj plébánia lak is elkészült és az átköltözés a jövő év tavaszán megtör­ténik. A szolyvai hitközség küldöttsége a főpásztornak Munkácson létekor köszönte meg a plébánia áthelyezésére vonatkozó in­tézkedését. Uj templom. A várpalánkai templom megáldása miatt Munkácson időző főpászto- rünknál a leányfalvai hívek azzal a kéréssel tisztelegtek, hogy uj templom építését engedje meg nekik a püspök. A mintegy 33 kath. családból álló község — mely Felsőkerepecz filiája — kérelmét meghatva hallgatta fő­pásztorunk és a templomépités czéljaira 1200 koronát adományozott. Káptalani ház eladása. A székeskáp­talan Rákóczi utczai házát megvette 75.000 koronáért Herman Lipót dr. ügyvéd és fele­sége. A latin és görög szertartásnak ál­dozása. \ Pius pápa szeptember hóban kelt bullájában megengedte, hogy a görög és latin szertartásu katholikus hívek tetszés szerint járulhatnak az Oltáriszentséghez bár­mely szertartás szerint. Csak husvétra köte­les kiki a saját szertartása szerint áldozni. Debreczen és a görög katholikus püspökség. Debreczen város jogi és pénz­ügyi bizottsága tárgyalta a vk. miniszter ama leiratát, mely szerint megfelelő hozzájá­rulás esetén hajlandó a görög katho­likus magyar püspökség székhelyét Debre- czenbe helyezni. A bizottság egyhangúlag elhatározta, hogy a közgyűlésnek azt fogja javasolni, hogy a püspöki székhely czéljaira szavazzon meg 250.000 koronát, hatszáz négyszögöl telket és hat millió darab téglát. Ha a közgyűlés a bizottság javaslatát elfo­gadja, úgy fölterjesztést intéznek a minisz­terhez és kérik a székhelynek Debreczenbe való helyezését. Ref. esperes és lelkészválasztás. Biki Károly elhuny.tával megüresedett a szatmári ref. esperesi állás. Az esperesi vá­lasztás határidejét október 31-ére tűzte ki. Az egyháztanács egyhangúlag azt is kimon­dotta, hogy a megüresedett lelkészi állást nem meghívás hanem pályázat utján kívánja betölteni. Vármegyénk állategészsége. Szat- márvármegyében még mindig 9 járásban van sertésvész és háromban sertésorbáncz, lépte- ne pedig 6 járásban van. Hazánkban az ál­lategészség javulóban. Csöndes utczák. Akinek nem túlsá­gos erősek az idegei s aki szereti a csendet, nagy hálával gondol a belügyminiszterre a rikkancs-rendeletért. Hála Istennek, megértük azt, hogy az utcza csendjét s a járókelők dobhártyáját nem veszélyeztetik többé éret­len tacskók és suhanczok, akik valóságos virtust csináltak abból, hogy a nyugodtan haladó embernek fülébe ordítsanak, vagy be­leénekeljenek egy-egy ujságnevet, vagy szen- záeziót. Hála érte a belügyminiszternek, hogy nem kell 1—2 óra hosszáig hallgatnunk az ablakunk alá telepedett éretlen gyermekek egyhangú üvöltését. E hónap 15-én életbe lépett a rikkancs-rendelet s az újságok utcai elárusitásának szabályozása már is észreve­hető lett. Egyelőre csak az utcza csendjén, de reméljük, hogy mielőbb érezhető lesz az újságok — erkölcsi színvonalán is. Nagy Gyurka büntet. Érdekes ap­róságokat szokott tartalmazni dr. Nagy György piros lapjának, a Magyar Köztársaságnak „Á szerkesztő üzenetei,, c. rovata. Onnan vesz- szük az alábbi raffinált választ, amely elő­ször kegyetlenül végigver egy hiú bárón, de aztán mégis megbékül . . . Mert hiába ké­rem : ez is egy előfizető ! — Tehát : — i HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents