Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-09-04 / 36. szám

4 „HETI SZEMLE“ gzatmir, 1912. szeptember 4. V*eni Sancte ! És zöröghet lábunk alatt a satnya városi fák sárgálló levele, dúdolhat szomorú meséket az őszi szél — tavasz van mégis. Ragyogó szemek verőfényében fürdünk, mosolygó arczok piros virága nyilik, üdén ham­vas emberbimbók, harmatos gyermekek sü- rögnek utczáinkon. És velők megjött a mi aszott levegőnkbe a virágos mezők friss illata. Uj, tisztább élet szépségeivel töltekezünk. Megivakodunk fehér gyermekemlékeink zsongó tündérmeséivel. Ködök szakadnak le rólunk, megóhajtozzuk az átlátszó, ártatlan élet tisztaságait. És job­bakká leszünk. A mi levegőnk most a legüdébb. A legtisztább csók tüzében égnek a gyermekarczok.. Fejők fölé áldást imádkozott az anyai ajk. És ezért olyan frissen megüditő a gyárfüstös város levegője. A közénk szállt tavasz pedig megy ezer reményeire áldást kérni : — Yeni Sancte ! A méhkas zsongó munkája kezdődik. Szomjas gyermeklelkek merítenek a bölcse- ség vizéből. Megkezdődik a szent munka: a lélekfaragás. És a mint megindul e sokratörő lélek- mótorok kereke — megmozdul bennünk is a megfáradt energia. Születendő tettek bimbóz­nak ki mi bennünk is. Oh, ezekre is na­gyon kell a könyörgő imádság : — Yeni Sancte! Szerkesztőségünkből. Lapunk szer­kesztője hazaérkezvén, a jelen számtól kezdve a szerkesztésért ismét ö a felelős. Halálozás. A szenvedések megható türelemmel viselt keresztjei alatt növekednek azok a névtelen hősök, a kiknek értékéről és nagyságáról csak Isten tud. Egy ilyen áldottan szép lélek költözött Urához hosszú életének nemes tetteitől kisérve. A meghalt apácza megható temetését Pemp Antal prael. kanon, végezte nagy segédlettel. Az Istenben elköltözött irgalmas nővér haláláról a követ­kező gyászjelentést adta ki a szatmári anya­ház : Jézus, Mária, József, Paulai szent Yincze! Tetszett a Mindenhatónak szeretett rendtárs­nőnket Cararra M. Julia fogadalmasnénét életének 68. évében a paulai szent Yinczóről nevezett irgalmas nénék" társaságából az 1912. év augusztus hó 29-én éjjel két órakor kiszólitani, miután szent hivatásában Istennek 34 évig hűségesen szolgált. A temetés aug. hó 30 án d. u. 3 órakor lesz. Ajánljuk lel­két ájtatos imáikba! Szatmár-Németi, 1912. augusztus 29-én. Nyugodjék békében! Az elüljáróság. Kiállított szoborok. Valami finom vo­nalú, mély hangulatú szobrok gyönyörköd­tetnek a kirakatokban. Az egyik egy me­rengő, elmélyedő nőalak, a másik a Jó Pásztor, a harmadik egy . Mária-szobor, a mely az ősrégi kisszebeni oltárra készült és most az Iparművészeti Múzeumban levő Mária-szobor párja. A szobrok művésze Hölzel Albin, a ki­nek művészi értékeit ha mi nem is méltá­nyoljuk, annál jobban ismeri a külföld. A mester ugyanis épen most kapott meghívást Münchenből Waderer szobrásziskolájába. És ha itthon tehetségének nem nyilik tér, Hölzel akadémiai szobrászt el is költözik városunkból. A kiállított szobrok, a melyek megtekintését nagyon ajánljuk, eladók. A zeneiskola és az Orsz. Zeneaka- kadémia. Zeneiskolánk azon kiváló növen­dékei, kik tehetségük, szorgalmuk és tudásuk alapján a zene hivatásszerű művelésére jogo­sultak, a vallás- és közoktatásügyi miniszter rendelete értelmében a tanév Végével az Orsz. magyar kir. zeneakadémián magánvizsgá­latot tehetnek és igy még az államérvényes zenetanári oklevelet is megszerezhetik. Városi szolgák illetménye. A városi tanács folyósította a rendőröknek és szolgák­nak az Í91P évre visszahatólag megállapí­tott illetménykftlönbözetet. Negyvenhárom városi alkalmazott kap ez intézkedés követ­keztében nyolcezer koronát. Uj táblabiró. A király Szabó József helybeli törvényszéki bírót táblabiróvá ne­vezte ki s egyúttal áthelyezte a debreczeni kir. ítélőtáblához. A „Kereszt“ vállalat okvetetlenke- dése. Megtévesztésre elkaimas ennek a vál­lalatnak a czime és czégére. A keresztény hivő népet akarja a „kereszt1' névvel magá­hoz édesgetni. Igazán rossz szolgálatot tett ez a magán spekuláczió a keresztények ügyének akkor, mikor a ,.Talmud“ czimen kiadott néhány irányzatosan összeválogatott s a zsidók vallási főkönyvét egyáltalában nem tárgyilagos megvilágításba helyező szemel­vényt. De a mostanában szétküldözgetett fel­hívásával sem használ a jó ügynek. Egy ko­ronáért vesztegeti az „Utolsó idők“ c. köny­vet, mely szerinte Malakiás érsek jövendö­léseit „több szentség hírében elhunytnak jö­vendölését“ tartalmazza s ismerteti a szel­lemidézést, a távolbalátást, az ördög közre­működését stb.“ Megjegyzi a felhívás, hogy „sokan ugyan nem hiszik, ami e könyvben van, de azért mégis minden sora beteljesedik.“ „Hi­szi azonban — úgymond — a papság legna­gyobb része, az apáczák szintén és a buzgó katolikusok.“ Hozzáfűzi, hogy siessenek venni a könyvet, mert a „nagy csapások korszaka beköszöntött“ s „ezt a könyvet is keresni fogják nemsokára, ha majd jön az általános szaladás, azonban akkor nekünk is sokkal elsőbb dolgunk lesz a magunk bőrét meg­menteni, semhogy valakinek könyvet te­gyünk a postára.“ „Most hát tenni kell — fűzi hozzá — mert lejárt a hosszú szónokla­tok korszaka, mert beszólni sem lehet a kép­viselőházban.“ — Ennyi legyen elég ebből az ostobaságból, amelynek pártolásától óvunk mindenkit. A sorozás eredménye. A szatmári illetőségű katonakötelesek sorozása pénteken és szombaton folyt le. Pénteken az első korosztályúak közül 226 állitásköteles került sor alá, kik közül 75 öt vettek be katonának. Szombaton a második és harmadik korosz­tálybeli állitáskötelesek összesen 178 legény. A második korosztályból besoroztak 13 at, a harmadikból 12 ifjút. Kinevezés. A polgármester a városi számvevőségnél megüresedett számgyakor­noki állásra Tesch Bálint joghallgatót ne­vezte ki. A népfölkelők jelentkezése elma­rad. A főkapitány tudatja az érdekelteket, hogy a népfölkelési időszaki jelentkezés a m. kir. honvédelmi miniszter rendezése kö­vetkeztében ez évben nem fog megtartatni. Papp Aurél a rajztanárképzőben. A kir, kath. főgimnázium művész rajztanára, Papp Aurél, a ki a múlt tanévben külföldön müvésztanulmányokat folytatott és azóta fest­ményeivel országos feltűnést keltett, a jelen iskolai évre újból szabadságot kapott a vall. és közokt. minisztériumtól. A nagytehetségü fiatal művészt valószínűen elveszítjük mi szatmáriak, mert már a jelen iskolai évben a budapesti rajztanárkópzőben lesz előadó tanár. Vármegyénk állategészsóge. Szat- márvármegye területén a sertósvósz még mindig terjedőben van, nagyobb mértékben uralkodik még a lépfene, sertésorbáncz, ve­szettség és rühkór. A szatmári czukorgyár. A szatmári czukorgyár létesítésének érdekében szeptem­ber hó 11-én d. e. 11 órakor lesz Szatmár- Németiben a városháza nagytermében az ösz- szes répatermelő gazdák és a Czukorgyár Részvénytársaság teljes igazgatóságának rész­vétele mellett megtartva azon nagygyűlés, mely hivatva lesz kimondani, hogy a czukor­gyár felépítése az 1913. évi sikeres répater- melés után azonnal kezdetét vegye. Százezer ember az eucharisztikus kongresszuson. Az eucharisztikus kong­resszus nugybizottságának legutóbbi Bécsben tartott ülésén bejelentették, hogy eddig hu­szonötezer darab tiz koronás, harmincznyolcz- ezer darab hat koronás részvételi jegyet ad­tak, úgy hogy hatvanháromezer tag már megváltotta a jegyét. Arra számítanak, hogy kerek számban százezer tagja lesz a kon­gresszusnak. Papi otthon és szanatórium. Kincs István, kőszegi apátplóbános kezdemé­nyezésére, egy az egész országra szóló „papi .otthon és szanatórium-egyesület" van ala­kulóban, melynek tagja bármely egyházme­gyebeli róm. kath. áídozópap lehet. Czélja az egyesületnek a beteg papoknak üdülőhelyül szolgálni, a nyugdíjasoknak pedig az elavult intézményi! egyházmegyei deficientákkal szem­ben, kellemes otthont nyújtani. Az intézet a kies fekvésű kőszegi dr. Dreiszker-féle sza­natóriumból alakul ki. A rendes tagok évi 5 koronát fizetnek az egyesület pénztárába. Ennek fejében mint üdülők napi 6 koroná­ért részesülnek teljes ellátásban, beleértve lakást, fürdőzést, orvosi kezelést, használ­hatják szabadon az intézet társalgó és olvasó termét stb. A nyugdíjasok évi átlagban fi­zetve ugyané kedvezményben részesülnek, napi 4 korona dij fejében. — Alapitó tagok egyszer s mindenkorra 100 koronát fizetnek. A felügyeletet az egyházmegyék a tagok számaránya szerint gyakorolják. Tagok je­lentkezhetnek a kőszegi plebániahivatalnál. Mihelyt elegendő számú tag jelentkezett, hi­vatalosan is megalakul az egyesület. Az ügy iránt nagy érdeklődés és lelkesedés mutat­kozik. „ Élet a Féliksz fürdőben. Az első sárguló falevél másutt a fürdőszezon halálát jelenti, s amint az őszi szél végig szánt a strandok, esplanadok bokrai közt, megszűnik 'a zajos vidám élet. A mi Féliksz fürdőnkben, amelynek hírét évről-évre messzebb tájakra viszik szét, s mely immár a külföld érdeklő­dését is magára vonta, a nyári szezon vé­gén uj évad kezdődik, a mezei muakák vé­geztével Bihar, Hajdú és Békés, sőt a távo­labbi vármegyék birtokosai, akik az ősz kel­lemes időszakára halasztották üdiilésöket, örömmel keresik fel a csodálatos erejű for­rásokat a Féliksz fürdőben, mely ilyenkor a szokottnál is nagyobb kényelmet nyújthat, s nagyobb figyelemmel fogadhatja vendé­geit, szobák előzetes megrendelés nélkül is már rendelkezésre állanak. Mint értesülünk, szeptember hó 1-től kezdve a szoba árakat is 30 százalékkal mérsékelik, s az államva­sutak igazgatóságánál lépések történtek arra nézve, hogy a vonatok közlekedésének rend­jét október hó 1 éig változatlanul, november hó 1-éig pedig korlátozva tartják fenn a kö­zönség kényelmére. Egri Balog Gábor nép­szerűvé vált kitűnő czigányzenekara. A fürdő élénk látogatottságának magyarázata, hogy a meleg gyógyító forrásokat a tropikus nyári 'hőségek elmúltával sokan kellemesebbnek és hatásosabbnak tartják. A szentképek vigéczei. Sok szó esik mostanában azokról a vigéczekről, akik fe­születeket, kápolnácskákat, szobrokat, zenélő képeket, meg ezek ráadásául örökös miséket árulnak a hiszékeny városi s falusi kath. nép között. Mikor a Kohn Móriczék meg aWeisz Adolfék már ötször buktak hamisan és a jól jövedelmező kereskedői pályán csődöt mon­dott, kárba veszett minden agyafúrtság és napkeleti élelmeseég, mikor a Kohn Mór czégből Kohn Mórnó — fia, leánya, örököse, utóda és társa lett, akkor az élelmes — az Est szerint „értékes" egyed — fölcsap vi- gécznek. Utazik varrógépben, papírban, ká­véban, czukorban és szentmisében, zenélő, órás szentképekben, keresztben, rózsafüzérben. Minden pirulás nélkül beállít, nem a hitsor- sosokhoz, hanem egyszerű, jóravaló keresz­tény családokhoz s ott fajához illő lerázha- tatlan, kullancsszerü ragaszkodással beszél annyit, hogy kábul a feje annak, ki olyan szerencsétlen, és mondjuk, pipogya, hogy egy ilyen hetet-havat összehordó alakot meghall­gat. S a kinek eszeágában sem volt ren­delni zenélős szent képet 14, 16 koronáért, a mi testvérek között sem ér meg 3 koronát s elhiszi a Kohnék Móriczkájának, hogy min­den hónapban egy szentmise fog mondatni a czég (Weisz Iczig és .társa) minden vevő­jéért, hát a ki be akarja magát csapatni, vásároljon tovább is zenélős masinákat, szentképeket, szentmiséket. — ha felültetik a zsidó vigéczek, megérdemli. Csak azt nem tudjuk felfogni, miként vásárolhatunk mi olyanoktól kereszteket, szent szobrokat, ká­polnákat, akik származásuk, vallásuknál fogva legnagyobb ellenségei a keresztnek? Van-e HÍREK

Next

/
Thumbnails
Contents