Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-21 / 34. szám

6 HETI SZEMLE landók lisztáját. S igy a terv végrehajtásá- sával megbízott közegekben — korlátozó uta­sítás hiányában — szabadon dühönghetett a fékevesztett indulat. A Bertalan-éji vérfürdőt csak a tudat­lanság vagy rosszakarat írhatja a kath. egy­ház számlájára. Az elmondottakból világo­san kitűnik, hogy az tisztán politikai tett volt, politikai czélokat szolgált. A mozgalom értelmi szerzője, Katalin — mint tudjuk — hitetlen volt. A vallási,szempontok nála semmi szerepet nem játszottak, ő akárhányszor a hugenottákat részesítette előnyben a katoliku­sok rovására. Katalin véglegesen szabadulni akart Colignytól, mert befolyását, tekinté­lyét féltette tőle. Bizonyára hasonló radika­lizmussal járt volna el a katolikus Guise herczegekkel szemben, ha ezektől kellett volna féltenie hatalmát. Az csupán a vélet­len műve, hogy veszedelmes vetólytársa, Co- ligny, épen protestáns volt. Az ország nagyjait, akik Katalin ter­véhez csatlakoztak s végrehajtásában közre­működtek, más czélok vezették ugyan, mint Katalint, de azért náluk sem a vallási buz- góság dolgozott. Nem a vallás, hanem Fran- cziország érdekét látták veszélyeztetve a hu­genották manipulácziói által. Angolország hatalma már is félelmetesen nagyra növeke­dett s egyre fenyegetőbbé vált Francziaor- szágra nézve. A hugenották pedig Angliával barátkoztak, annak tettek igen messze menő politikai szolgálatokat. Már 1562 ben szer­ződésileg átengedték Havre és Calais kikö­tővárosokat Erzsébet angol királynőnek. A st. germaini békében a hugenottáknak áten­gedett négy erőt pedig állandóan kiváló had­műveleti bázisul szolgált az angol tengeri haderőnek, amelyre támaszkodva bármikor fölényes helyzetben volt Francziaországgal szemben. A hazaárulás tényálladékát min­denben kimerítő ezen konspirációit a huge­nottáknak akarták megszüntetni Franczia- ország vezető emberei; összetörni, megsem­misíteni az ellenséges szolgálatban álló belső ellenséget volt az ő czéljuk. A párisi vérnásznak tervezői és főinté­zői tehát sem vallási indokból, sem vallási czélokért nem cselekedtek ; a vallást legfeljebb czégérül használták. A vallási fanatizmus csupán a végrehajtó közegekben talált érvé­nyesülésre s javarészben okozója volt annak, hogy a vérengzés olyan nagy mérveket öltött. Már említettük, hogy a katolikus lakos­ságban rendkívül nagy volt az elkeseredés és gyűlölet a hugenották iránt. Bizonyítja ezt az a körülmény, hogy a párisi vezetőség egyszeri felhívására tüstént megindult teljes dühvei a hugenották gyilkolása az egész or­szágban s a betiltó rendelet csak nagy so­kára tudott az öldöklésnek véget vetni. A népdüh sohasem szokott ok nélkül föltá­madni. Vagy nagyon nagy, vagy nagyon sok provokáczió tudja azt csak életre hivni. S a francia protestánsok túlontúl sok gyújtó- anyagot szolgáltattak a közgyülölet élesz­tősére. Százakra rúg ama katolikus templomok száma amelyeket a hugenották leromboltak. S az ilyen templomrombolások mindig a „bálványok összetörésével,“ az Oltáriszentség s a szentek ereklyéinek meggyalázásával jár­tak. így többek közt folyóba dobták szent Irénnek és toursi szent Mártonnak az erek­lyéit. Dauphine grófságban egy Adrets nevű hugenotta főur arra kényszeritette fiait, hogy legyilkolt katolikusok vérében fürodjenek. Orthes-ben az 1569. év folyamán 3000 kato­likust gyilkoltak le a hugenották. Nismesben 80 előkelő katolikust végeztettek ki tisztán vallásuk miatt. Különösen sokat szenvedett a hugenottáktól a katolikus klérus. St. Se- rezben 200 katolikus papot taszítottak egy hegyszakadékba. Sullyben maga Coligny vé­geztetett ki 35 lelkészt s holttestüket a a Loire-ba dobatta. Akadt olyan is a hu­genották között, aki vérszomjában túltett az amerikai vad indiánokon is : egy Briguemaut nevű előkelő hugenotta egy Ízben olyan nyakláneczal hivalkodott nyilvános társa­ságban, amely legyilkolt katolikus papok füleivel volt teleaggatva. Lothringeni Károly bíboros könyezve panaszolta el a trienti zsi­naton, hogy rövid pár 'hónap alatt három ezernél több francia szerzetes szenvedett vér­tanúhalált. S ilyen kegyetlenkedéseket azok a hugenották mertek elkövetni, akik Fran­ciaországban elenyésző kisebbségben voltak s akik ahelyett, hogy gyengeségük tudatá­ban kerülték volna a kofliktust a katholiku- sokkal, érthetetlen elbizakodottsággal még angyali türelmet is kimerítő sértésekkel in­gerelték folyton amazokat. Igaza van egy német Írónak, hogy „bármennyire fájlaljuk és elitéljük is a Bertalanéi borzalmait, az bi­zonyos, hogy a hugenották rászolgáltak a kemény leczkére.“ A francia udvar, mindjárt a véres tett után, igazolni próbálta eljárását. Augusztus 26 án kijelentette a király a parlament előtt, hogy az ő egyenes parancsára történt minden, még pedig azért, mert nyomára jött a huge­nották titkos összeesküvésének, amelyet min­denképen meg kellett akadályozni. Ugyan­ilyen értelmű tudósítások mentek a külföldi udvarokhoz is. Abban a hivatalos értesítés­ben pedig, amelyet augusztus 28-án küldött el Bourbon Károly bibornok a pápai udvar­nak s amely szeptember 5 ón érkezett ren­deltetési helyére, úgy volt előadva az eset, hogy Coligny összeesküvést szőtt a király, királyné, az anyakirálynő s az összes főher- czegek, valamint az ország nagyjainak meg­gyilkolására, azzal a kétségtelen czólzattal, hogy Franciaország trónjára protestáns ural­kodót ültessen s a nem protestánsokat ki­űzze az országból. Eme tendencziózus érte­sítés megmagyarázza és érthetővé teszi a pápai udvarnak azt a sokat kifogásolt eljá­rását, hogy Lothringen Károly bíboros sür­getéseinek engedve, a hir vétele után nyom­ban ünnepélyes Te Deumot tartottak, három nappal később, szeptember 8-án pedig hála­adó körmenetet, amelyen maga a pápa is résztvett. Az a referáda, amelyet Salviati akkori párisi nunczius küldött s amely a valóságnak megfelelően Írja le a párisi vér­fürdő okait és részleteit, szeptember 2-áról van keltezve s igy természetesen csak a há­laadó ünnepségek lezajlása után érkezhetett Rómába. -A pápai udvar a tényeket illetőleg tévedésben volt s eme téves hitben ünnepelt, nem az eretnekek kiirtásáért, hanem a fran­cia királyi család szerencsés megmenekülé­séért. Mikor azután a szelidlelkü XIII. Ger­gely pápa a valódi tényállásról értesült, szive mélyéig megrendült és fájdalmas köny- nyeket hullatott a francia királynak isteni és emberi törvényekbe ütköző kárhozatos el­járásáért. A párisi vérnásznak még egy kisérő jelenségéről kell megemlékeznünk. Előbb Franciaországban, később azután Rómában is emlékérmeket kezdtek veretni, amelyeken a hugenották legyilkoltatása („strages Hugen- ottorum“) a lepantói győzelemmel együtt, mintegy a kereszténységre az utóbbival egyező fontosságú esemény van ábrázolva. Ezen érmek azonban, amelyek különben sem az egyházi felfogás kifejezői, nem az eretnek­gyilkolás helyes vagy megengedett voltát akar­ják feltüntetni. Ezek az évek múltával készült érmek, amint az történelmileg beigazolható, tisztán a kereszténység ügyének a párisi vér fürdő után s annak nyomában kezdődő fel­virágzását örökítették meg. S ilyen értelem­ben csakugyan nem férhet szó az ábrázo­láshoz. A szent-Bertalan-éj — bármily ke­gyetlen és elítélendő cselekedet volt önma­gában — következményeiben a katolicizmus­nak sok jót eredményezett. A katolicizmus nyugalma Franciaországban hosszú időkre biz­tosíttatott, a németalföldi lázadás nem része­sült többé francia támogatásban, Anglia el­vesztette segédcsapatait francia területen, Spanyolország pedig kiszabadult az őt meg­fojtással fenyető ellenséges gyűrűből s igy a földközi tengeri haderő együttesen harczol- hatott a török hatalom teljes visszaszorí­tásáért. (Vége.) Honvéd-utcza 2. sz. a. van Böthe Ilonka modern női varrodája. ____________Szatmár, 1912. augusztus 21._ • • 2lziet áthe Győiy Károly üveg és porczellán üzletét Deák-tér 9. sz. alá, saját házába helyezte át. Telefon - szám 232. Makóczy Géza p*pl Szatmár, Eötvös-utcza 4/a. sz. Ajánlja a főt. lelkész urak szives figyelmébe modern szabó-műhelyét, hol is mindennemű reverendák és papi öltönyök a legnagyobb pontossággal, jutányos árak mellett készülnek. Tisztelettel Makóozy Géza, papi- és polgári-szabó. Pázmány-Sajtó villamos erőre bérén- ® dezett könyvnyomda ® Szatmár, Iskola-köz 3. Készít mindennemű nyomtat* lányokat ízléses kivitelben és mérsékelt árak mellett. Raktáron tartja a következő elemi iskolai nyomtatványokat! Felvételi napló az elemi mindennapi iskolák" és a velük kapcsolatos általá­nos és gazdasági ismétlő-iskolák, to­vábbá a felső népiskolák, a polgári iskolák és a polgári iskolákkal kap­csolatos női keresk. tanf. számára, al2 minta. A küliv 24 tanuló számára . OS A beliv 32 tanuló számára .... 05 Előmeneteli és mulasztási napló az elemi mindennapi iskolák és a velük kapcsolatos általános és gazd. ismétlő iskolák számára, 6/2. minta. A beliv 4 tanuló számára.............................05 Fe lvételi napló ovodák részére . . 05 Leltári napló, 1 iv.............................08 Ha ladási napló, kötve........................2 — Lá togatási napló, kötve....................2.— Iskolai napló, kötve...............................2.— Né piskolai értesítő-könyvecske havi beosztással 1 drb..................................16 Né piskolai értesítő könyvecske negyedévi beosztással 1 drb ... 16 Népiskolai (elemi) bizonyítvány 1 példány.....................................................04 Ta nítói és kántortanitói díjlevél (uj minta) 1 iv ...........................................08 Ny ugta, 1 iv............................................04 Próbalapok (korrekták) magyar és dik- tandó vonalzással, csinos nyomdai ki­állításban, 100 példány......................1.— Né piskolai költségvetés, 1 iv . . . 06 Javadalmi jegyzőkönyv, 1 iv . . 08 Pénztári napló, (kül- és beliv) 1 iv . 08 Pénztári főkönyv. (Rendes évi száma­dás.) 1 iv................................................08 Je lentés az esperesi hivatalhoz. Uj minta. (Cir. 1883. V. és 1884. I.) 1 iv 08 Postakönyv, kötve...............................1.80 Ik tatókönyv, kötve.............................2.— 20 0 drb hivatalos boríték nyomta­tással ........................................................3.— 200 drb levélpapír nyomtatással . 3.— 100 iv finom fehér irópapir . . . 1.40 100 iv fogalmi papír.........................1.— Itatós papír, nagy ivekben. 1 iv .10 Minden ÍO koronán felüli meg­rendelést portómentesen szál­lítunk.

Next

/
Thumbnails
Contents