Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-08-21 / 34. szám

Szatmár 1912. augusztus 21. „HETI SZEMLE 3 Az I. évfolyamra azok iratkozhatnak be akik ép testüek, egészségesek, életüknek 14. évét betöltötték és a polgári, vagy felsőbb leányiskola IV. avagy a felső népiskola II. osztályát sikerrel elvégezték. Szükséges ira­tok keresztlevél, illetőleg születési bizonyít­vány, a nevezett osztályok valamelyikéről szóló iskolai és tanítónői pályára való alkal­masságról tanúskodó bélyegtelen orvosi • bi­zonyítvány. Felsőbb évfolyamra a megelőző évfo­lyam sikeres elvégzéséről tanúskodó bizo­nyítvány előmutatása mellett lehet lépni. A beiratás dija 14 kor.; a tandíj egész évre 60 korona, mely összeget havonkénti 6 koronás előleges részletekben kell törlesz­teni. III. Az óvónőképző intézetben a beiratás szeptember 4. és 5. napján délután 3 órától 5-ig történik. Az I. évfolyamra azok iratkozhatnak be, akik ép testüek, egészségesek, tiszta hanggal és jó zenei hallással bírnak, életkoruk 14. évét betöltötték s a 40-et túl nem haladták, a polgári vagy felsőbb leányiskola IV., avagy a felsőbb népiskola II. osztályát sikerrel el- i végezték. Akiknek az imént nevezett ősz- | tályok valamelyikéről bizonyítványuk nin­csen, azoknak a megfelelő anyagból kiállott sikeres fölvételi vizsgálat után lehet az I. évfolyamra beiratkozniok. A fölvételi vizsgá­lat dija 10 korona. A II. osztályba a mege­lőző osztályról szóló legalább kielégítő bizo­nyítvány alapján lehet lépni. A ki az elemi iskolai tanitónőképző intézet I. osztályáról szóló bizonyítvány alapján akar az óvónő­képző intézet II. osztályába lépni, a mód­szertanból, hegedülésből és gyakorlati taní­tásból különbözeti vizsgálatot tesz, melynek dija 10 korona. Szükséges iratok : kereszt- levél, illetve születési bizonyítvány, a jelzett iskolai, végül orvosi bélyegmentes bizonyít­vány, melyben az óvónői pályára való alkal­masságon kívül az ujraoltás megtörténte és sikeres vagy sikertelen volta is föltüntetendő. Beiratási dij és tandij, mint az elemi isk. tanitónőképző intézetben. Az összes beiratások az irgalmas nő­vérek tanitónőképző intézete hivatalos szo­bájában történnek. A pótló, javitó, fölvételi és különbözeti vizsgálatok az elemi isk. tanitónőképzőben szeptember 2-án, az óvónőképzőben szept. 3-án lesz. Az ünnepi Veni Sancte mindhárom képző intézet növendékei számára szept. 6-án reggel 8-kor lesznek. IV. Az irgalmas nővérek vezetése alatt álló óvodára, elemi népiskolára és polgári leányisko­lára vonatkozólag a következőket közli az igazgatóság. Az óvodába és elemi népiskolába az 1912—13. tanévre a beiratások szeptember hó 2., 3. és 4. napjain fognak megtartatni. A r. kath. polgári leányiskolába a beiratások szintén szept. hó 2., 3. és 4. napjain lesznek, reggel 8 órától, déli tél tizenkét óráig. Szept. 2. és 3. napjain csakis a rk. vallásu növendékek fog­nak beíratni, szept. 4-én pedig a más vallá- suak. „Veni Sancte“ szeptember 5-én lesz és szeptember 6-án megkezdetnek az előadások. A beiratások a polgári iskolába a keresztle­vél, illetve származási bizonyítvány és az előző osztályról szóló bizonyítvány alapján történnek. A polg. isk. I. osztályába oly nö­vendékek vétetnek fel, kiknek az elemi isk. IV. osztályáról jó bizonyítványuk van. Beira­tási dij a polg. iskolába 10 K. Tandij egész évre 60 K. Javitó vizsgálatok a polg. iskolá­ban aug. hó 30-án, a felvételi vizsgálatok pedig aug. 31 én lesznek. A polgári iskolával kapcsolatos női kézimunka-tanfolyamra a be­iratások szintén szeptember 2., 3. és 4. nap­jain fognak eszközöltetni. Az óvóba, a pár­huzamos elemi, (externát) polg. iskolába és a női kézimunka tanfolyamra a beiratások a polg. isk. uj épületében, az elemi népisko­lába pedig az elemi isk. helyiségében lesznek. GÁL JENŐ mérnöki irodáját Ber- csónyi-utcza 33. szám alá helyezte át. Telefon szám 189. A sertésvészről. Irta: Id. EGAN LAJOS. A Heti Szemle utolsó számának napi hírei között olvasom az elszomorító hirt, hogy Szatmármegye mind a 10 járásában pusztít a veszedelmes járvány, mely már egy Ízben ezen virágzó állattartásnak és a gazdának sok helyen egyetlen jövedelmi forrását évtize­dekre visszavetette. Az mondatik ezen szo­morú hir kíséretében, hogy ez ellen biztos védekezési mód ma még nincs. Akkor, amikor ez a ragadós betegség először fellépett, az országban, én rövid idő alatt egy nagy állományt földeltettem el birtokomon. Érzékenyen nagy összegre rúgott a kár, melyet ezért szenvedtem, noha nem néztem összetett kezekkel a ragályt. Kísérle­teztem, tanakodtam állatorvosokkal, gazdák­kal, vegyészekkel; de bizony hamarosan sem az állatnevelő gazdák, sem az állatorvosok, még az akadémia tanárikara sem tudott ta­nácsot adni a baj elkerülésére. Nemcsak ón és birtokos szomszédjaim, de rövid idő alatt az egész ország érezte a csapást; sok milliókat megemésztett a betegség és az egész ország egy biztos jövedelmi forrástól esett el, melynek nagy közgazdasági értéke az volt, hogy az itthon termelt értékért a pénz külföldről folyt be. Az elszenvedett nagy csapás után nem­csak a magam kárát, de a közgazdasági ha­nyatlást is figyelembe véve aggódó körülte­kintéssel azon fáradoztam, hogy valami se­gítséget találjak. Ebben a szomorú időben állandó ösz- szeköttetést tartottam fönn egy jeles gyógy­szerésszel, aki minden kiserletezéshez, ve- gyészi tudásával készségesen hozzám csat­lakozott, aki egy alkalommal arról értesített, hogy egy öreg gazda közölt vele egy szert, mely az illető állítása szerint sok esetben segített a bajon. Ennek a szernek eredeti szerkezete nélkülözte a tudományos alapot, de egyes alkatrészei, semmi ártalmas szert nem tartalmazván, kellő arányban összeál­lítva, kellő sorrendben keverve, Hazslinszky gyógyszerész véleménye szerint, biztató ered­ményre vezethetnek. Ezzel az ujjáalkotott szerrel, a magá- gánosoknál megejtett számtalan kísérletek, a kezelés módjára nézve is bizonyos gyakor­lati szabályok megtalálására vezettek és ezek alkalmazása után, a jó eredmény már feltűnő lett, azért miután akkor úgy a tudomány, mint az általános tapasz­talat ezzel a szörnyű bajjal szemben még meddőn állt, az én unszolásomra nevezett gyógyszerész, nyilvános, hivatalos kísérlet eszközlését kérte a kormánytól. — Erre en­gedélyt nyervén, a monori kísérleti telepen, mely teljesen fertőzött állapotban volt, a vá­sáron vett egészséges állományból 20 darab egyenlő nagyságú malac megvétetvén 10—10 darabból álló 2 csoportra osztva oda beállít- tatott és szigorú állami és a gazdasági egye­sületek ellenőrzése mellett, egyforma eledel­lel tartva, az egyik osztályban az olcsó gyógyszerrel tartott 10 darab mind életben maradt, sőt feltűnően fejlődtek, mig a má­sikban, a gyógyszer nélkül tartott állatok közül 9 darab, állatorvosilag megvizsgálva,-— sertésvészben hullott el. Ezután sok helyen, magánosoknál sőt egy volt miniszter birtokán is kitűnő ered­ménnyel folytak a kísérletek sőt mondhatom, ahol a szer alkalmazása a betegség kezdetén történt, ott az eredmény biztos volt, amit több jeles állatorvos is nyilvános helyen igazolt. A szerfazonban nyilvánosan forgalomba hozni nem volt szabad, mert az állatorvosi akadémia egy szerűm feltalálását helyezte kilátásba. Pedig szérumot már akkor is próbáltak használni, de ez nemcsak eredeménytelen maradt, sőt az állatorvosi világkongresszuson, annak egyik alelnöke, a Hannoveri állategész­ségi főfelügyelő oda nyilatkozott, hogy ő és közegei sok helyen tettek azzal kísérletet, melyek nem vezettek eredményre, de kény­telen volt a további kísérleteket beszüntetni, mert azzal az egészséges állományokat is megfertőzték. Miután még most sincs tudomásom arról, hogy valami jobbat feltaláltak volna, ráutalok arra, hogy Hazslinszky és társa cég­nél Budapesten megszerzett „Sarin“ nevezetű szerrel én igen sokszor meglepő ezedménye- ket értem el, sőt mondhatom biztos volt az eredmény, ha a szer a betegség észlelésénél azonnal lett alkalmazva. Az uj ▼éderőtörvény áldásai. A fel­emelt ujonclétszám összeverbuválására megin- dunlnak a sorozások. Ebből az alkalomból nem lesz érdektelen megtudni, hogy az uj katonai törvény mit hozott hát a magyarnak, íme, az áldások, szép sorjában: 1. A hadi­tengerészet régi hosszú szolgálati ideje, a 4 év, megmarad. 2. A közös hadsereg eddig besorozott legénysége mind kitölti a három évet. 3. A közös hadseregbe ezután még há­rom évig mindenkit három évre soroznak be úgy, hogy csak ■ hat év múlva szerel le az utolsó három éves katona. 4. A honvéd­ség gyalogságánál csodálatosképen megma­rad a két esztendő, sőt még a lovassághoz eddig besorozottak is csak a két évüket töl­tik ki, de a lovassághoz és lovas tüzérséghez ezután már három évre soroznak és három évet szolgálnak azok is, akik a gyalogságnál altisztekké avanzsiroztak. 5. A kétéves szol­gálat, mely a váderőtörvény által okozott lét­számemelésnek és a rengeteg költségnek el­lenértéké volna, csak egyes szerencsés em­berek kedvezménye lesz. 6. A magyar taní­tók, akik eddig a póttartalékban szolgáltak, ezentúl egy esztendőt töltenek ki és a rájuk megszabott hét évi átmeneti idött már most beszüntették. 7. A póttartalékosok eddigi nyolcz heti kiképzését tiz hétre emelték fel. 8. Az uj perrendtartás csak két év múlva lép életbe s a magyar nyelv végleg csak húsz év múlva lép megcsonkított jogaiba. — Ha ezeket az „előnyöket“ hozzáadjuk a tenger­nyi pénzhez s a többi rettenetes teherhez, akkor igazán meggyőződhetünk arról, hogy mekkora hazafiság volt a junius 4-ével inau- gurált csendőrös kormányzás és hogy mek­kora „áldások“ gyógyítják azt a minősíthe­tetlen durvasággal ejtett sebet, amelyet azok érdekében alkotmányunkon és nemzeti be­csületünkön ütöttek. t Kerekes Mihály Sűrűén töredeznek, szakadnak, hullanak fiatalabb és öregebb ágai egyházmegyénk százados fájának. Eltemettük Kerekes Mihályt is. A leg­utolsó időkig szívós, ösztövéres izmu, egész­séges férfiú. A ki könnyedén hordozza 69 évét erős vállain. Úgyszólván lopva támadta meg a kór. Lelkének legfőbb szervét, agyát kerítette hatalmába. Egyszer csak fejéhez kapott, mikor veszi észre, hogy emlékezete megroppan és lelke képzeteinek kapcsolata hiányos. Sürgeti nyugdíjaztatását, a mely­nek megtörténte után a középpontba jön. Itt úgyszólván néhány napot jár közöttünk pa­naszkodva és tele sejtelemmel közeli végzete tudatában. Csakhamar ágyba dől, hogy an­nál gyorsabban a sirhalom fogadja 'csöndes ölébe. Kerekes Mihály örökös Miska volt pe­dig. Mikor már régen a bátyám uram korát járdalta. Az egyszerű, keresetlen, puritán- lelkű emberek tipikus alakja. Földmives szülők gyermeke volt. Ter­mészetes józan ésszel, a magyar ember vi­lágos, tiszta értelmével megáldva. A mit ta­nult, jól megtanulta. A többit őserejének metafizikájából merítette, fonogatta, mint sa­ját maga bensőjéből szövi a selyemfonalakat a búgó. Korának gyermeke tudott lenni, bár a föld fia maradt mindvégig. A magavalójá­ban konzervatív, sőt ősi; de érzi korának szellemét és megérti, ha emberek közé jut. Közel a középponthoz, nem használja fel annak szellemi forrásait. Inkább ünne­pelni jár be másokat, ahol nem érzi magát ide­gennek. Tudja élvezni a társaság szellemét, s ha felmelegszik, pohárköszöntőivel meglepi a városi embereket. Logikus fő, a ki termé-

Next

/
Thumbnails
Contents