Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-07-24 / 30. szám
2 két elitéli — kineveti És mi áldás, mi megoldás származik a mi nemzetünkre ebből. Hiszen mégis csak józan értelmű nemzetnek ismert minket eddig — a világ. Fulánk. Téves felfogás van elterjedve nem csak az ellenkező világnézetüek tudatában, hanem a kath. közvélemény egy részénél is arról, hogy voltakép: mit nevezhetünk katholikus irodalomnak ? Azt hiszik itt is, ott is, hogy a kath. irodalom a vallásos, a kegye- letes, mint általán mondják a pieti- kus tartalommal szorosan körül van határolva. Abban a téves hitben éltek, hogy a kath. irodalom, úgy a tudományos, mint a bellesz- trikai irányt illetőleg csak azon a téren mozoghat és csak ott tarthat számot e névre, a hol dogmáról, moralizálásról, aszketikusirányról és kifejezetten vallásos tendencziáról beszélhetünk. Hát ez a felfogás nem csak téves, de a kath. gondolkozást, hitéleti, irodalmi és szociális világunkat, mint kulturális téren elfoglalt tisztes po- zicziókat mélyen érintő káros felfogás is. Ez ellen a felfogás ellen szól magyar irodalmunk egész történelmi fejlődése. Hiszen a magyar irodalom utjain a kath. klérusnak például oly kimagasló alakjai vannak, hogy a protestáns Gyulai Pál szerint ezeknek irodalma egész korszakokat tesz ki. Hatásuk pedig a magyar irodalomra egyetemes és a szó legteljesebb értelmében nemzeti is. Hol van az megírva, hogy a magyar katholikus papnak csak vallásos tartalmú irodalmi terméket lehet és kell Írnia? Az irodalom- történetben nem az van megírva. belső életének, mondhotnám methadikai lendületének javára fordította. Biró László püspöksége a „mi fiunk“ püspöksége vala.1) A kölcsönös bizalomnak,2 a patriarehalis viszonynak főpásztora. A jövőben való nagy reménykedések ideje.3 Schlauch püspöksége a modern időkbe való beilleszkedés, átvezetés ideje.4) A világnézetek harczának, első nagyobb mérkőzéseinek korszaka.5) A tudományosabb képzés és magasabb kulturális célok felé hajlás.6) Az egyéniség e hatása; inkább országos, mint közvetlenül az egyházmegyei individualizmusnak ideje. Meszlényi Gyula püspöksége a második nagyobb alkotásoknak időszaka. A hitélet lendületének kora. Az egyesületek, a sajtó és irodalom tényezőinek bevonása a hitélet fejlesztésének és kiterjesztésének munkáiban. A Hám-alap kiegészítésének pótlásának és bővülésének korszaka. * A mi Dani bácsink, Hám és Biró korszakának sajátos vonásait hordozta egész b »Haza jöttem, hozzátok jöttem,“ mondotta Biró, mikor püspöki székét elfoglalta. 2) Igazi kormányzás csak teljes és kölcsönös bizalommal lehetséges. V. ö. Első Pásztorlevelét. 3) Halálának évében szabadultak fel a püspöki birtokok a bérlet hihetetlen bilincseiből. 4) Be kell illeszkednünk a modern élet keretébe. V. ö. Schlauch beszédeit. 5) »Fiam, én már nem érem meg. De ti legyetek elkészülve, hogy a világnézetek összecsapásának ideje itt van. Ha kell martirságra is készen kell áll- notok.“ V. ö. Felszenteltetésünk után mondott beszéde. Jegyzeteim után. „Emlékeim.“ 6) Nekem nem csak hithü, jámbor, de tudományosan képzett papokra is szükségem van. Emlékeim. Yirágh Benedek, a nemzeti lélek tüzes ébresztője pálos szerzetes. Ányos Pál a fájdalmas húrokat pengető lírikus, szintén szerzetes. Dugonics András, az első magyar regény írója piarista. Egyed Antalnak, Teslernek,a két vidéki papnak hatása döntő szerepet játszik Vörösmarty eposzára. Fraknói és más tagjai a klérusnak első rendű történetírók. Czuczor népies költészetében a magyar kath. papnak népismerete és hangulata bájol el. És igy tovább, egész sorozatát jegyezhetjük fel azon íróknak és költőknek, a kik mint kath. papok tisztes helyet biztosítottak pietisztikus tartalom nélkül is maguknak, a nemzeti irodalomtörténet lapjain. És megfordítva: miért ne Írhatna a világi kath. iró vallásos tartalmú müveket? Költészetének tárgya miért ne lehetne a vallás, a hit, mint az emberi érzések és megnyilatkozások leghatalmasabb eleme, sőt indulata. A múltban igen sok világi ember merített a vallás, a hit forrásaiból. A Zrinyiász maga nem csak nemzeti, de vallási eposz is. Az újabb idők jeles költői közt is vannak, a kik a hazafias érzések mellett a hit szárnyain emelkednek. A szatmári kir. kath. főgimnázium ez idei értesítőjében jelent meg éppen egy kiváló tollú Írónak értekezése Reviczky Gyula vallásos költeményeiről. Tessék csak elolvasni. Hanem más itt — a forduló. A legeslegújabb irodalom ugyanis bizonyos elkülönösödést, mondhatni teljes elválást igyekezett megvalósítani az egyetemes irodalomtól. És abban különösen —a vallásos, még a keresztény ethikai alapon nyugvó irodalomtól is. Sőt éppen az a ten- dencziaja, hogy az irodalmat, a saj==_______„HETI SZEMLE“ ______ eg yéniségében. Tele hittel, a múltak alkotásaiba vetett reménységgel. Értékelésével, példáival, felemelő mozzanataival. És azon idők egyszerűségével. Talán éppén azért tartozott azon folyton, a múltak emlőjéből táplálkozó magyarok közé, kik szelíd elégedetlenséggel a jelen irányában, mindig megbékélve, de mindig zsörtölődve is, a legmegbízhatóbb lelkeknek mutatkoztak, mikor a jelen munkájáról és felemeléséről van szó. Az ő papi élete, főleg káplánsága az akkori bensőbb, szelidebb és mégis gondoshitéletnek a kifejezője. Pap a szó nemes és egészkörü értelmében, de természetes és magyar ember. Egész lelke ott van hivatásában. Templom, iskola, nép ... ez a hármas graczia, mely őt egészen elfoglalja. Működési tere, lelkének szárnyai megnőnek, elevenebbekké lesznek, mikor Dobó- ruszkára, Dobó falujába küldik segédlelkésznek. Itt a hívek szinte sóvárogva vágyakoznak olyan pap után, a ki őket egészen megérti. Lelkükhöz hajlik. Osztozkodik jóban- roszban. Szinte egy kenyeren és són tud velük élni. No hát Tóthfalussy Dánielben megérkezett számunkra — az ilyen pap. Valami eredetien szép az a benső viszony, mely e nép és a fiatal káplán közt rövid idő alatt kifejlődik. Mindenkinek mindene lesz. Nem csak a templomban leszen övé a szivük, a lelkűk, nem csak az iskolában uralkodik a gyermekek lelkén, de a tűzhelyeken is ott van egyénisége és az egész községben szeretik, tisztelik, nagyra becsülik. tót általán ezen ethikai alapon álló sajtó és irodalom ellen fordítsa. így történt, hogy bizonyos célzattal mindazon irodalmi termékeket, melyeket pap ir, vagy szintvalló kath. iró produkál . . . klerikális, papi irodalomnak kereszteltek. És mert nálunk csak nagy sokára ébredtek fel arra, hogy irodalmi társulatok, könyvpiaczok, kritikák, hivatalos reklammiiveletekből egészen ki vagyunk sajátítva, hogy nekünk is számolnunk kell a modern igényekkel ésstilusbeli sajátságokkal: magunk is elváltunk, félrevonultunk az egyetemes könyvirodalom és könyvpiacoktól. Holott úgy a nemzeti irodalom, mint az életnek, a kultnrának irodalma a mi tereinken tisztábban és sokszor magasabb színvonalon állóan is virágzott. A kath. vallás az élet vallása. Az a sokszor megczáfolt, mondhatni kedvencz mondás, hogy a kath. vallás és általán a kereszténység az ég és nem a föld számára nevel, táplál és vezet: a reális élettől ezerszer és ezerszer megczáfolt üres jelszava bizonyos világnézeteknek. A kath. vallás tehát a legnagyobb Írónak, a géninek is — legbővebb, legtisztább és legfönsége- sebb forrása, mint azt a világirodalom herosai megmutatták. Á kath. hit ismeri és látja is az emberi gondolatok és érzések mélységeit. Tekintetének határai hatalmasak. Nem zárkózik el még a sexualis kérdések hullámaitól sem. melyek ime ma már telitették a lelkeket és éppen a tisztább, az idealisabb légkörbe eped és vágyódik. E tisztább forrásokból táplálkozva emelkednek ki ma sokan a nemzeti és világiro- lom szintájain is. Nos tehát . .. miért kelljen azok________________Szatmár, 1912. julius 24. A templomban szájtátva hallgatják a magyar ember leikébe markoló beszédeit. A tűzhelyeken felvidulnak derült, őszinte, egyenes életfilozófiáján. A néplelket ismerő és vele bánni tudó okosságán. Ott Van velük a mezőn, a szérűkön, a családi ünnepeken. Már akkor olvasmányokkal látja el a népet, vallásos összejöveteleket tart. Kikérdezi anyagi dolgaikról és érezteti velük szelíden a nép hibáit is, de úgy, hogy az a nép észre sem veszi: hogy meghajlítja ez a fiatal ember — még a kemény, makacs magyar nyakat is. Szokása volt később is igy kezdeni a gyógyítást, a helyzetnek való felismertetését: — Nem szabad haragudni. Ez az első. ígérje meg, hogy nem fog haragudni. Ekkor aztán rendrerakta a mondanivalóját, de úgy rendreszedte, hogy egyikük se vette észre, milyen mélyen belemarkolnak a lelkekbe. Csuda-e ha ez a fiatal káplán meg volt ám — szeretve. De még hogy — megvolt. Ma sem feledhetik. Ma sem feledték el. Mindjárt az első kínálkozó alkalommal forró vágyódással gondolnak reá. Hogy visszahozhassák. Oda, vissza ültessék. Azt a fe- ledhetettlen embert, k ki az ő eszükjárását úgy ismerte. A ki az ő szivüket úgy kormányozta. A ki az ő nyelvükjárásán úgy tudott beszélni, kezükre járni. Hja! A fiatal kor sokszor egyetlen hiba ott, a hol az öregebbek joga kezdődik. Tóthfalussy tudta ezt a teksztust — a mozgolódó falunak törekvéseit ellensúlyozta is. De hiába! Nagybánya, M.-sziget, Szatmár elég távol van Dobóruszkától, hogy az amúgy is könnyen menő feledés bekövetkezzék. Nem
