Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-06-05 / 23. szám
Szatmár 1912. junius 5. HETI SZEMLE 3 természetes jogait és lelki szükségletét ne tegye ki mások utópisztikus törekvésének, erőszakosságának. Ezeknek a rakétáknak a pufí'ogásai u- gyan nem árthatnak a magyar görög katho- likus püspökség ügyének, de igenis nagy ártalmára voltak az összesereglett népnek. Az Isten szabad ege alá csőditették szegényeket és beszédet intézett a jámborokhoz Pop Csi- csó István, ekképen kezdvén mondókáját : „Kedves népem, ezekben a nehéz napokban tőletek kérünk tanácsot“ . . . Hát ezt a tanácsadó népet sajnáljuk mi őszintén. Ezért tartjuk mi öreg hibának, hogy a kormány engedélyezte a gyűlést és a fanatikus izgatóknak prédául dobta ezt a jámbor népet és államiságunkat. Máskorra szomorúan vonhatjuk le a tanulságot, hogy egynémely törvénynek holmi ultraliberális magyarázatánál előbbrevaló annak a szem- meltartása, hogy Salus reipublicae suprema lex esto. A kazárokról. Irta : id. EGAN LAJOS. II. Báró Kutschera tudományos munkája alapján kimutattam, hol volt az a történetben sokszor fölemlített Kazárország, melyben a zsidóvallás az arabs történetírók szerint He- raklius császár idejében lett fölvéve és elterjesztve, azon nagy zsidóüldözés után, mely onnan származott, hogy Bizancz és Perzsia között támadt háborúban a palesztiniai zsidók a perzsák mellé állván, ezek előtt városaik kapuit kinyitották, de ezt megelőzőleg minden keresztény embert meggyilkoltak. A történelem igazolja, hogy a zsidók Antiochiában 609-ik és Jeruzsálemben a 610-ik évben az összes keresztényeket elpusz titották. Heraklius császár serege azonban föltartóztathatatlanul előre tört; megverte a perzsákat és elrettentő vészbiróságot tartott a kereszténygyilkwló zsidók fölött és ezt a példát az összes római tartományok követték. Az üldözött zsidók ekkor minden irányban szétfutottak, sőt barbárnépek közé is bemenekültek. Kazárországban ezek térítették át Bulán kazár királyt a zsidó hitre, akinek példáját az együgyü nép is követte. 620-ik évben történt ez és 683-ban betörtek a kazárok Ar- meniába, ahonnan visszaüzetve, a történelem tanúsága szerint, sok betörést követtek el a szomszédos országok területére, mig végre legyőzetvén, országuk feloszlott és a zsidóvá lett nép félve különösen azoktól, kik fölött azelőtt kegyetlenkedve uralkodtak, szétfutottak és teljesen idegen területeken bujkáltak. Ekkor a kazárnép, mint önálló nemzet, megszűnt létezni. Oroszország és Lengyelország összes és az innen tovább vándorolt szomszédországok zsidósága ebből a szétszórt kazárfajból származott. A történelem sehol sem mutat föl olyan esetet, hogy oda más oldalról tömeges bevándorlás történt volna eredeti palesztinai zsidók közül. Orosz történetírók említik, hogy 1114 ben nagymérvű zsidóüldözés tört ki az országban, mert a nép meggyiilölte őket uzsorából szerzett vagyonosodásukért. A krónikások szerint a tatárjárás szörnyű pusztításai után nagy népesedési hézagok támadtak Lengyelországban és ezen hiányok pótlása végett a lengyel kormány bizonyos előjogokkal megengedte a németek, örmények és zsidókazárok letelepülését, ahol utóbbiak bár kisebb számban is találkozva egy-egy helyen, azonnal hitközségeket alakítva, külön válva a vendéglátó törzslakosságtól, iparkodtak fajuk és szokásaik fönntartása mellett régi életmódjukat és foglalkozásukat követve megélhetni. Később látjuk a Lengyelországban elszaporodott zsidóságot minden irányban a szomszédos országokba szétterjedve, kisebb- nagyobb kolóniákat alkotva üzérkedéssel és nagy előszeretettel pálinkaméréssel és uzsora üzletekkel foglalkozni, de különösen a városok gyakorolták nagy vonzóerejüket, ahol az ószeresek ghettója belőlük került ki. Az orosz és lengyelzsidók maguk között külön nyelven érintkeznek. Nem vagyunk igazságtalanok, ha ezt a német, lengyel, orosz és héber nyelvből csinált keveréket tolvaj nyelvnek nevezzük, melynek nincsen Írott szabálya azért, hogy azt csak beavatottak értsék meg. Miután Németországban a kazárok nem kaptak olyan előjogokat, sőt ott nem is fogadták szívesen, nem íudtak úgy elszaporodni, mint a szomszéd Lengyelországban, sőt alkalomadtán szívesen ott is hagyták helyüket és átvándoroltak lengyel területre, a bol haladottabb műveltségük alapján rabbinusok váltak belőlük. Ezek germanizálták azután a népet, mert az ő furcsa zsargonjuk mellett csupán németül beszéltek. Báró Kutschera ezen alapos tanulmányával kimutatja, hogy az afrikai, spanyol, portugál zsidók mindenben különböznek a a Kazárországból származott zsidóktól, a kik között semmi rokonság sincs. Ezt a két fajt, faji ellentétüknél fogva, szerinte egy kalap alá hozni eddig nem sikerült és kevés kilátás van arra, hogy ez valamikor sikerülni fog. Báró Kutschera csontjai már porladoz- tak, amikor ezen állításának bizonyítására megtörtént a magyar kormány egyesitő kísérletének ujabbi sikertelensége. Az örökölt testi és szellemi tulajdonságok átalakulásának la$su folyamatát a történelem, de a természettudomány is igazolja. Az éghajlat, a táplálék és egyéb külső befolyásoknak van bizonyos lassú átalakító hatása, de az alakra, a faji bélyegre ez a környezet hatástalan. A szemiták élesen kifejezett faji formái Európában, maguk között szaporodván, át nem alakultak, sőt még meg sem gyengültek és igy vagyunk a szellemi, az erkölcsi tulajdonságokkal is. Ami egy emberfaj bizonyos természetében rejlik, ami fajilag örökölt érzéseken, hajlamokon és ösztönökön alapszik, az a történelem tapasztalata szerint csak hosszú idő múltán, állandóan gyakorolt, erős befolyások alapján változhat meg, mert a faj jellemét két tényező irányítja, t. i. a vele született faji ösztön és az, ami belenevelödött. Ez a fontos, mert helyes nevelés mellett megjavulhat az, ami egyáltalában megváltoztatható. A megváltozhatatlan sajátságot az államnak számításon kívül kell hagyni, de az, ami megmérhető, idő alatt megváltozhat. A törvény, a nevelés és tanításra nagy súlyt kell fektetni terveinek megszabása alkalmával, ha társadalmi viszonyainak egészségben való fenntartása, vagy annak haladó átalakítására gondol. Ezeknek az elemeknek megfékezése, oktatása és helyes irányítására kell nagy súlyt fektetni, mert csak úgy fognak némileg legalább átalakulva a törvényes rendhez alkalmazkodni, amit az állam minden polgárától megkövetelhet. Katholikus gondolkozás és a sajtó. Duparc francia püspök körlevelében többek közt a következő megszivlelésre méltó sorokat Írja : Hogy katholikus embernek katholikus módon kell gondolkoznia, az igen egyszerű dolognak látszik, mert hiszen ez a logika legelemibb kövelelménye. És még sincs mindig igy. S ennek a szomorú ténynek a magyarázata részben Francziaország jelenlegi állapotában, részben pedig abban az erős befolyásban rejlik, melyet a környezet gyakorol a legjobb lelkekre is; legfőbb oka azonban a sajtó. Hogy mennyi téves irányú eszmét teszünk magunkévá egy-egy rosszul megválasztott újságból, az szinte elképzelhetetlen. Rosszul megválasztott újság alatt nemcsak a nyíltan vallástalan és erkölcstelen újságokat értjük, hanem a részre nem hajló, közömbös lapokat is. Katholikus ember csak nyíltan, bevallottan, teljesen katholikus szellemű lapot olvasson. Véleményünk szerint azaz újság, — még ha egyébként becsületes is — mely szó nélkül siklik el az egyházellenes törtények és tények fölött, amely épp olyan rokonszenvvel kiséri az elnyomót, mint az áldozatot, amely a vallásos kérdéseknek csak a legfélreesőbb hasábon szőrit helyet, nem lehet katholikus embernek állandó olvasmánya. Csodálkozva kérdezzük sokszor önmagunkat, honnan a jellemek gyöngesége, a meggyőződés lanyhasága, bizonytalansága annyi katholikus lélekben. Íme, itt az ok. Napról- napra olvassák a politikai s egyéb híreket, de a kellő megvilágítás nélkül s itélőképessépük lassankint meggyöngül, helytelen irányba terelődik, a szemük előtt folyó események komolyságát fel sem ismerik, nem látják a törvények némelyikében rejlő erőszakot, nem becsülik eléggé a túlzásokat s nem is veszik észre az egyes helyreigazításokból kikiáltó indiszkrécziót és sértő irányzatot. És ezek a lapok napról- napra jobban terjednek. Ott látjuk őket az állomásokon, utcákon, tereken, nyilvános helyeken és magánlakásokban férfiak, nők, sőt gyermekek kezében is. Csoda-e ezek után, ha a katholikusok gondolkozása nem mindig egyezik a katholikus elvekkel l Népszövetségi gyűlés. A szatmári népszövetségi szervezetek vasárnap este a Czeczil egyesület nagytermében nagygyűlést tartottak, melyen több száz főnyi közönség volt jelen. Ott voltak Pemp Antal és Szabó István prael. kanonokok, Hámon Róbert irodaigazgató, P. Alaker István házfőnök, Fásztusz Elek népszövetségi elnpk, Gönczy, Hubán és dr. Haraszthy helyi igazgatók, többen az intelligeneziából, és díszes hölgyközönség. A Hymnus eléneklése után dr. Merker Márton főgmn. tanár tartott felolvasást a munkáról és az élvezetről, azoknak eredetéről, lélektanáról és czéljáról. A klasszikus formában, igazi műgonddal készített lendületes előadás különösen az intelligencziára volt nagy hatással. Ezután két bájos fiatal leány előadása aratott zajos sikert, akik ez alkalommal elő- ezör léptek fel a nagy nyilvánosság előtt. Nemes átérzéssel, igazi preczizitással adták elő Alföldi-Farkas Imrétől a „Czinka Panna“ ez. melodrámát melyet Papp Mariska szavalt, KEPES SÁNDOR Első Magyar Andesit Sirköpáráhan SZINÉRVÁRALJÁN a hazai ipar pártolása, csakis hazai termékeket dolgoznak fel. Pártoljuk a hazai ipart! A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú piramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. u MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4.
