Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-06-05 / 23. szám

Szatmár 1912. junius 5. HETI SZEMLE 3 természetes jogait és lelki szükségletét ne tegye ki mások utópisztikus törekvésének, erőszakosságának. Ezeknek a rakétáknak a pufí'ogásai u- gyan nem árthatnak a magyar görög katho- likus püspökség ügyének, de igenis nagy ártalmára voltak az összesereglett népnek. Az Isten szabad ege alá csőditették szegényeket és beszédet intézett a jámborokhoz Pop Csi- csó István, ekképen kezdvén mondókáját : „Kedves népem, ezekben a nehéz napokban tőletek kérünk tanácsot“ . . . Hát ezt a tanácsadó népet sajnáljuk mi őszintén. Ezért tartjuk mi öreg hibának, hogy a kormány engedélyezte a gyűlést és a fa­natikus izgatóknak prédául dobta ezt a jám­bor népet és államiságunkat. Máskorra szo­morúan vonhatjuk le a tanulságot, hogy egynémely törvénynek holmi ultraliberális magyarázatánál előbbrevaló annak a szem- meltartása, hogy Salus reipublicae suprema lex esto. A kazárokról. Irta : id. EGAN LAJOS. II. Báró Kutschera tudományos munkája alapján kimutattam, hol volt az a történetben sokszor fölemlített Kazárország, melyben a zsidóvallás az arabs történetírók szerint He- raklius császár idejében lett fölvéve és elter­jesztve, azon nagy zsidóüldözés után, mely onnan származott, hogy Bizancz és Perzsia között támadt háborúban a palesztiniai zsi­dók a perzsák mellé állván, ezek előtt váro­saik kapuit kinyitották, de ezt megelőzőleg minden keresztény embert meggyilkoltak. A történelem igazolja, hogy a zsidók Antiochiában 609-ik és Jeruzsálemben a 610-ik évben az összes keresztényeket elpusz titották. Heraklius császár serege azonban föl­tartóztathatatlanul előre tört; megverte a per­zsákat és elrettentő vészbiróságot tartott a kereszténygyilkwló zsidók fölött és ezt a pél­dát az összes római tartományok követték. Az üldözött zsidók ekkor minden irány­ban szétfutottak, sőt barbárnépek közé is be­menekültek. Kazárországban ezek térítették át Bulán kazár királyt a zsidó hitre, akinek példáját az együgyü nép is követte. 620-ik évben történt ez és 683-ban betörtek a kazárok Ar- meniába, ahonnan visszaüzetve, a történelem tanúsága szerint, sok betörést követtek el a szomszédos országok területére, mig végre legyőzetvén, országuk feloszlott és a zsidóvá lett nép félve különösen azoktól, kik fölött azelőtt kegyetlenkedve uralkodtak, szétfutot­tak és teljesen idegen területeken bujkáltak. Ekkor a kazárnép, mint önálló nemzet, meg­szűnt létezni. Oroszország és Lengyelország összes és az innen tovább vándorolt szomszédországok zsidósága ebből a szétszórt kazárfajból szár­mazott. A történelem sehol sem mutat föl olyan esetet, hogy oda más oldalról tömeges be­vándorlás történt volna eredeti palesztinai zsidók közül. Orosz történetírók említik, hogy 1114 ben nagymérvű zsidóüldözés tört ki az országban, mert a nép meggyiilölte őket uzsorából szer­zett vagyonosodásukért. A krónikások szerint a tatárjárás szörnyű pusztításai után nagy népesedési hézagok tá­madtak Lengyelországban és ezen hiányok pótlása végett a lengyel kormány bizonyos előjogokkal megengedte a németek, örmények és zsidókazárok letelepülését, ahol utóbbiak bár kisebb számban is találkozva egy-egy helyen, azonnal hitközségeket alakítva, külön válva a vendéglátó törzslakosságtól, iparkod­tak fajuk és szokásaik fönntartása mellett régi életmódjukat és foglalkozásukat követve megélhetni. Később látjuk a Lengyelországban el­szaporodott zsidóságot minden irányban a szomszédos országokba szétterjedve, kisebb- nagyobb kolóniákat alkotva üzérkedéssel és nagy előszeretettel pálinkaméréssel és uzsora üzletekkel foglalkozni, de különösen a váro­sok gyakorolták nagy vonzóerejüket, ahol az ószeresek ghettója belőlük került ki. Az orosz és lengyelzsidók maguk között külön nyelven érintkeznek. Nem va­gyunk igazságtalanok, ha ezt a német, len­gyel, orosz és héber nyelvből csinált keve­réket tolvaj nyelvnek nevezzük, melynek nincsen Írott szabálya azért, hogy azt csak beavatottak értsék meg. Miután Németországban a kazárok nem kaptak olyan előjogokat, sőt ott nem is fo­gadták szívesen, nem íudtak úgy elszaporodni, mint a szomszéd Lengyelországban, sőt al­kalomadtán szívesen ott is hagyták helyüket és átvándoroltak lengyel területre, a bol ha­ladottabb műveltségük alapján rabbinusok váltak belőlük. Ezek germanizálták azután a népet, mert az ő furcsa zsargonjuk mellett csupán németül beszéltek. Báró Kutschera ezen alapos tanulmá­nyával kimutatja, hogy az afrikai, spanyol, portugál zsidók mindenben különböznek a a Kazárországból származott zsidóktól, a kik között semmi rokonság sincs. Ezt a két fajt, faji ellentétüknél fogva, szerinte egy kalap alá hozni eddig nem si­került és kevés kilátás van arra, hogy ez valamikor sikerülni fog. Báró Kutschera csontjai már porladoz- tak, amikor ezen állításának bizonyítására megtörtént a magyar kormány egyesitő kísér­letének ujabbi sikertelensége. Az örökölt testi és szellemi tulajdonsá­gok átalakulásának la$su folyamatát a tör­ténelem, de a természettudomány is igazolja. Az éghajlat, a táplálék és egyéb külső befolyásoknak van bizonyos lassú átalakító hatása, de az alakra, a faji bélyegre ez a környezet hatástalan. A szemiták élesen kifejezett faji formái Európában, maguk között szaporodván, át nem alakultak, sőt még meg sem gyengültek és igy vagyunk a szellemi, az erkölcsi tulajdon­ságokkal is. Ami egy emberfaj bizonyos természeté­ben rejlik, ami fajilag örökölt érzéseken, haj­lamokon és ösztönökön alapszik, az a törté­nelem tapasztalata szerint csak hosszú idő múltán, állandóan gyakorolt, erős befolyások alapján változhat meg, mert a faj jellemét két tényező irányítja, t. i. a vele született faji ösztön és az, ami belenevelödött. Ez a fontos, mert helyes nevelés mellett megjavulhat az, ami egyáltalában megvál­toztatható. A megváltozhatatlan sajátságot az állam­nak számításon kívül kell hagyni, de az, ami megmérhető, idő alatt megváltozhat. A törvény, a nevelés és tanításra nagy súlyt kell fektetni terveinek megszabása alkalmával, ha társadalmi viszonyainak egészségben való fenntartása, vagy annak haladó átalakítására gondol. Ezeknek az elemeknek megfékezése, oktatása és helyes irányítására kell nagy súlyt fektetni, mert csak úgy fognak némi­leg legalább átalakulva a törvényes rendhez alkalmazkodni, amit az állam minden polgá­rától megkövetelhet. Katholikus gondolkozás és a sajtó. Duparc francia püspök körlevelében többek közt a következő megszivlelésre méltó sorokat Írja : Hogy katholikus embernek katholikus módon kell gondolkoznia, az igen egyszerű dolognak látszik, mert hiszen ez a logika leg­elemibb kövelelménye. És még sincs mindig igy. S ennek a szomorú ténynek a magyará­zata részben Francziaország jelenlegi állapotá­ban, részben pedig abban az erős befolyásban rejlik, melyet a környezet gyakorol a legjobb lelkekre is; legfőbb oka azonban a sajtó. Hogy mennyi téves irányú eszmét teszünk magun­kévá egy-egy rosszul megválasztott újságból, az szinte elképzelhetetlen. Rosszul megválasztott újság alatt nemcsak a nyíltan vallástalan és erkölcstelen újságokat értjük, hanem a részre nem hajló, közömbös lapokat is. Katholikus ember csak nyíltan, bevallot­tan, teljesen katholikus szellemű lapot olvas­son. Véleményünk szerint azaz újság, — még ha egyébként becsületes is — mely szó nélkül siklik el az egyházellenes törtények és tények fölött, amely épp olyan rokonszenvvel kiséri az elnyomót, mint az áldozatot, amely a val­lásos kérdéseknek csak a legfélreesőbb hasábon szőrit helyet, nem lehet katholikus embernek állandó olvasmánya. Csodálkozva kérdezzük sokszor önma­gunkat, honnan a jellemek gyöngesége, a meg­győződés lanyhasága, bizonytalansága annyi katholikus lélekben. Íme, itt az ok. Napról- napra olvassák a politikai s egyéb híreket, de a kellő megvilágítás nélkül s itélőképessépük lassankint meggyöngül, helytelen irányba tere­lődik, a szemük előtt folyó események komoly­ságát fel sem ismerik, nem látják a törvények némelyikében rejlő erőszakot, nem becsülik eléggé a túlzásokat s nem is veszik észre az egyes helyreigazításokból kikiáltó indiszkrécziót és sértő irányzatot. És ezek a lapok napról- napra jobban terjednek. Ott látjuk őket az állomásokon, utcákon, tereken, nyilvános he­lyeken és magánlakásokban férfiak, nők, sőt gyermekek kezében is. Csoda-e ezek után, ha a katholikusok gondolkozása nem mindig egyezik a katholikus elvekkel l Népszövetségi gyűlés. A szatmári népszövetségi szervezetek vasárnap este a Czeczil egyesület nagyter­mében nagygyűlést tartottak, melyen több száz főnyi közönség volt jelen. Ott voltak Pemp Antal és Szabó István prael. kanono­kok, Hámon Róbert irodaigazgató, P. Alaker István házfőnök, Fásztusz Elek népszövetségi elnpk, Gönczy, Hubán és dr. Haraszthy helyi igazgatók, többen az intelligeneziából, és dí­szes hölgyközönség. A Hymnus eléneklése után dr. Merker Márton főgmn. tanár tartott felolvasást a munkáról és az élvezetről, azoknak eredeté­ről, lélektanáról és czéljáról. A klasszikus formában, igazi műgonddal készített lendüle­tes előadás különösen az intelligencziára volt nagy hatással. Ezután két bájos fiatal leány előadása aratott zajos sikert, akik ez alkalommal elő- ezör léptek fel a nagy nyilvánosság előtt. Nemes átérzéssel, igazi preczizitással adták elő Alföldi-Farkas Imrétől a „Czinka Panna“ ez. melodrámát melyet Papp Mariska szavalt, KEPES SÁNDOR Első Magyar Andesit Sirköpáráhan SZINÉRVÁRALJÁN a hazai ipar pártolása, csakis hazai termékeket dolgoznak fel. Pártoljuk a hazai ipart! A legkifogástalanabb kivitelben ké­szíti a legkülönbözőbb alakú piramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket, mezei kereszteket, kápolná­kat, mauzóleumokat stb. u MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4.

Next

/
Thumbnails
Contents