Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-05-01 / 18. szám
Egy apácza halála. Újból fájdalmas gyász érte az irgalmasság áldott földi angyalait. Egy fiatal tesvérük költözött el az örökkévalóságba, a kinek korán készítette el az a 6ir az égi koronát. Rövid élete alatt is sokat dolgozott Krisztusért Kerülő Veturia irgalmas nővér. — A szatmári anyaház nagy gyászáról a következő gyászjelentést bocsájtotta ki: „Jézus, Mária, József, Paulai szent Vincze! Tetszett a Mindenhatónak szeretett rendtársnőnket Kerülő M. Veturia fogadalmas nénét életének 26-ik évében apaulai szent Yinczé- ről nevezett irgalmas nénék társaságából, az 1912. évi április 26-án déli 12 órakor Mára- marosszigeten kiszólitani, miután szent hivatásában Istennek 2 évig hűségesen szolgált. A temetés április hó 26 án d. u. 3 órakor volt. Ajánljuk lelkét ájtatos imáikba! Szat- már-Németi, 1912. április 26-án. Nyugodjék békében ! Az elüljáróság. Nagy tűz Nagybányán. Apr. 24-ére virradó éjei a kincstár aranymosótelepén ki- gyuladt a második számú veresvizi duzda s az éjszaka folyamán földig égett. A kincstárnak Nagybánya határában hatalmas aranymosótelepe van, amely három duzda köré csoportosul. Ezekben a duzdákban törik meg az aranytartalmu kőzetet és mossák ki belőle az aranyat. Az üzemet villamosmotorok látják el és ezek okozták a veszedelmet. A második számú duzdában ugyanis rövid zárlat támadt, amely pillanat alatt lángba borította a részint kőből, részint fából emelt épületet. A tűzzel szemben az oltás szinte lehetetlen volt a tüzoltószerszámok kezdetlegesége miatt. Az öszes kár, mint eddig megállapíthatták, félmillió korona. A vizsgálat folyamatban van, bár a tiiz miatt felelőssgre vonni senkit sem lehet. A turjaremetei méntelep. Ung vármegye ápr. 30-án tartja meg közgyűlését, a melynek egyik fontos pontja Turjaremete község kérvénye az ottani méntelep czólba vett beszüntetésének megakadályozása iránt. A törvényhatósági bizottság hozzájárul a kéréshez, mivel egész vidék érdekeit érinti ez a kérdés közforgalmi és gazdasági szempontból s tekintve, hogy a méutelep topográfiái fekvésénél, továbbá berendezésénél fogva évtizedek óta céljának megfelel, mi indok sem szolgál arra, hogy Turjaremetéről más helyre áttelepítsék. Uj bank Szinérváralján. Szinérváral- jai Népbank cim allatt uj pénzintézett alakult Szinérváralján. Az igazgatóság elnöke és az intézet ,ügyésze: Dr. Szély József, tagok: Mándi Árpád, Losonczy Gyula, Sepsy Károly, Bárány Béla, Nagy Bálint, Brebán Miklós, Wilkovits Miksa, Török Gyula, Mandel Simon és Bikfalvy Albert lettek. A medencei gyár közgyűlése. A beregmedencei agyagárugyár részvénytársaság rendkívüli közgyűlést tartott a múlt héten Munkácson. Az iparvállalat nehéz válsággal küzd, de sikerült a beregszászi hitelintézet és a nagykárolyi önsegélyző népbank anyagi támogatását megnyernie. A közgyűlés a támogatásra vonatkozó módozatokat szerződésszerűen megállapította, e szerint az eddig kibocsájtott 380 ezer korona névértékű 200 koronás törzsrészvényeket 190 ezer korona értékűre, 100 koronásokra bélyegezik le, s a részvény-értékapadást adósság törlesztésre fordítják. Kibocsájtanak 100 ezer korona értékű uj elsőbbségi 100 K.-ás részvényeket. A két pénzintézet előlegezi 330 ezer koronáig az üzemi s egyéb költségeket, s ezért az előlegezett összegek után a rendes kamatokon kívül a gyár tiszta nyereségéből 10 %> jutalékot kap. A szerződés 10 évre szól. A szerződés elfogadása után, ennek megfelelő- leg megváltoztatták az alapszabályokat, megalakították az igazgatóságot és felügyelőbizottságot. A gerényi templom. Már hirt adtunk hogy a kultuszminiszter a gerényi Árpádkori templom helyreállítására őOOO-K-t engedélyezett. Amint most értesülünk, a munkálat megindítása végett Gerénybe érkeztek: dr. Éber László egyetemi m. tanár és a műemlékek orsz. bizottságának előadója, Sztehlo Ottó műépítész, valamint a falképek restaurálásával megbízandó festőművész. .HETI SZEMLE“ A szociális nevelés az iskolában és iskolán kívül. Irta: GAÁL LAJOS. III. A magam példája azonban még egymagában nem elegendő. Csupán a példa még nem tudja eléggé intenzívvé tenni a szeretetet, noha ezzel minden külön magyarázat avagy intelem nélkül is elvégeztem aztj amit pl. a vetésnél talajelőkészitésnek nevezhetnék. Most tehát jő a magvetés. Itt jó vetőmagért, alkalmas példáért, hasznos intelemért elsősorban a Szentiráshoz fordulhatok. Jézus élete a szeretetre való nevelés eszközeinek valóban kimeríthetetlen tárháza. Hisz minden szavát, minden tettét a szeretet intézi. Szerétéiből jőve e földre, szeretet- ' bői született rongyos istállóban, szeretetből tanított, gyógyított, vigasztalt, szeretetből szenvedett s szeretetből szeretettel ajkain halt meg a keresztfán. Emlékezzünk csak, mily szeretettel fogadja a megtérő bűnöst, mily szeretettel beszél a szegények-, betegek-, gyermekekről, avagy a bénákhoz, vakokhoz, bűnösökhöz. Szerette ő a szegényt, gazdagot, ifjút és elaggottat — mindenkit. Használjunk föl tehát minden alkalmat, hogy tanítványaink előtt Jézus életéről beszélhessünk. Volt a régi iskoláknak, a régi tanítóknak egy nagyon jó szokásuk, amely abban állott, hogy a rendes hittan órákon kívül, azoktól függetlenül minden szombaton délután fölolvasták a másnapi evangéliumot, megmagyarázták és levonták tanulságait. Vegyük elő e régi gyakorlatot, mert amily hathatós eszköz ez kezeink között a hitélet és vallásosság emelésére, éppen oly mérhetetlenül hasznos és czélszerü mód a szeretet ébresztésére és növelésére. A Szentirásban szemléltethetjük a szeretetet nyilvánulásaiban, vagyis példák, által, de hallathatjuk a szeretet szózatát mint Isten igéjét, mint Isten parancsát, hisz hitűnknek egyik legfőbb parancsa : „Szeresd felebarátodat mint tenma- gadat!“ Ily módon az isteni tekintélyt, az isteni méltóságot hívhatjuk magunk mellé segítőtársnak, az Istenre hivatkozhatunk tanítványaink előtt, midőn a szeretetről, mint szükségességről szólunk. Ha igy járunk el, úgy részint saját életünk, jó példánk, részint alkalmas példabeszédek és Isten parancsa csakugyan fölépítik a gyermek lelkében a szeretetet, mely azután védőpáncélja leszen az élet bajai, küzdelmei, fáradalmai s keserűségei közepette ; a vajúdó társadalomnak pedig oly oszlopa, oly fundamentuma, melyre bátran és biztosan épithetünk. * * * Második lelki tulajdonság, melyre társadalmi mozgalmainkban minden egyednek szüksége van, az önfegyelmezés képessége. Az önfegyelmezés abban áll, hogy maSzatmár, 1912. máj us 1. gunkon, vágyainkon, kívánságainkon uralkodni tudjunk, hogy másokkal szemben el- nézők legyünk, le tudjunk mondani a kicsinyeskedésről, a minden áron való érvényesülésről és egymás sajátságaira tekintettel legyünk, sőt, hogy még egymás szeszélyeit is eltűrjük addig a határig, mig az ember méltósága s az erény érdeke megengedi és hogy mindazt, a mi által másnak boszuságot okozhatunk, lelkiismeretesen elkerüljük. Ezen képesség, ezen lelki tulajdon fejlesztésénél is, mint mindenütt a nevelésnél, előtérbe lép és rendkívül hatással van a példa. Elsősorban mi legyünk önfegyelmezettek, kiforgathatlan kedélyvilágnak; a feltámadó haragot — melyre bizony az iskolában sokszor van ok — leküzdjiik, elnyomjuk. Ha mi házsártosak, minden legkisebbért fölhevülők vagyunk, ha türelmünk az első próbánál megszakad, úgy iskolánkból bizony szintén ilyen perlekedő, a legkisebb lemondásra sem képes, egyszóval összeférhetetlen természetű gyermekek kerülnek ki. A tanítói hatalmaskodás elhervasztja a gyermeki kedély nyíló virágait és az alattomosság, tettetés és furfangos számitás mérges magvait hinti el a gyermeki szivekben. Legyünk tehát elsősorban mi ön fegyelmezettek, úgy tanítványaink is hasonlók' lesznek. Ez azonban még nem elegendő! Követeljük meg a gyermekektől is, hogy egymáshoz alkalmazkodjanak, egymásnak kisded tréfáit eltűrjék. Ne legyenek egymással szemben érzékenykedők és ingerültségükön győzedelmeskedjenek. Türelmet, elnézést oltsunk lelkűkbe egymás esetleges tévedésével, avagy különcködéseivel szemben. Figyelmeztessük őket többször, hogy ez az élet oly rövid és úgyis annyi búval, bajjal, keserűséggel van telve, minek keserítjük még szántszándékkal úgy a magunk, mint a mások életét? ! Számtalan alkalommal észre lehet vétetni a gyermekkel valamely cselekedetben a meglévő avagy hiányzó önuralmat, ne mulasszuk ezt tehát megtenni. Ha valakinél az önfegyelmezés hiányát vennők észre, annak komolyan fejezzük ki elégületlenségünket és kár- hoztatásunkat. De azért ne menjünk ez eljárásainkkal tulságba, mert könnyen az ellenkezőt, tehát a másik rosszat érhetjük el általa, vagyis könnyen megfoszthatjuk a gyermeket akarat erejétől, elhatározási képességétől, önérzetétől ; gyáva, pipogya embert formálhatunk belőle. Már pedig amily káros volna, ha teljesen a fiziokrácia* elvei szerint nevelnők a gyermeket, éppen oly káros volna, ha minden érvényesülési vágyát, önakaratának minden nyilvánulását elnyomnók, kiirtanók. Amily káros tagja a társadalomnak az erőszakoskodó, önuralmat nem ismerő egyén, éppen oly haszontalan, elveszett tagja az, kinek egy önálló gondolata, egy csepp akaratereje, avagy kezdeményező képessége sincs. Amint az első árthat nagyon sokat a társa- sadalmi összhangnak, tehát az emberiségnek, úgy az utóbbi használni egyáltalán nem képes. *) A teljes egyéni szabadság tana. Osztályvizsgálat. A kir. kath. főgimnázium VIII. osztályának vizsgálata május hó 1-én kezdődik a vallástannal, amelyen Benkő József apátkanonok, püspöki biztos elnököl. Az osztályvizsga május 13-án fejeződik be. Az érettségi Írásbeli része május 20. 21 és 22-én lesz. Az Egyházmegyei rkath. Tanítóegyesület megalakulását a Szatmár-Ugocsa- megyei tanítóegyesület ez évi január 17 i közgyűlése kimondotta, amely határozatot az egyházmegyei főhatóság jóváhagyott. E jóváhagyás alapján az egyházmegyei tanítóegyesület szervezési munkálatai szükségesekké váltak, hogy a jövő iskolai év már egy nagy egyesületbe hozza össze egyházmegyénk mintegy 400 tanítóját és tanítónőjét. Az előkészítő munkálatok megtételére a meglevő tanítói' körök és esperesi kerületek meghívott képviselőinek jelenlétében ápr. 29-én délelőtt a Caecil-egyesületben folyt le a az előkészítő gyűlés. Bodnár Gáspár alelnökön kiviil a gyűlésen résztvettek Gaál L. zajtai, Gőczy István kökényesül', Hoffmann J. szatmári, Juhász I. Változások a beregi szolgabirói hivatalokban. Dr. Gulácsy István alispán Szilvásy Alajos szolgabirót a latorcai járási szolgabirói hivatal vezetése alól felmentette, s azon hivatal vezetésével Joó Zsigmond felvidéki járási főszolgabírót bízta meg. A felvidéki járási szolgabirói hivatal vezetésével pedig Buzinkay Sándor szolgabirót bízta meg. Az orsz^ bírói és ügyészi egyesület beregszászi osztálya tisztújító gyűlésén elnökké ismét a kir. törvényszék elnökét, Szép Gézát vá asztották meg, társelnöknek Reinichovszky Rezső vezető kir. ügyészt, titkárnak dr. Sz£,bó Bertalan járásbirót, jegyzőknek pedig dr. Cs. Sebestyén György és dr. Petrogalli Lajost választották meg. Az egyesület a nyári hónapok kivételével minden második hó első vasárnapján az egyesületi élet fejlesztésébe ülést tart. ISKOLA