Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-04-17 / 16. szám
Szatmár, 1912. április 17. Hivatalos rész. PÁLYÁZAT. A mérki községi gyermekrnen- hely vezetőnői állásra pályázat hir- dettetik. A menhely négy hónapos. — Május 15-től szeptember 15-ig. — Fizetés a négy hónapra 200 korona, lakás és tűzifa. Kisegítő dajkát a község alkalmaz. Kérvények május 5-éig adandók be. ELNÖKSÉG. A szociális nevelés az iskolában és iskolán kívül. Irta : GAÁL LAJOS. I. A mai kor neveltje, akiből nem veszett ki teljesen az Isten iránti hála, a haza iránti szeretet, undorral fordul el a szocializmusnak még a nevétől is. És méltán — mivel mi úgy tanultuk megismerni a szociálizmust, mint ahogy azt a Jakabok és Buchinger ur teli tüdővel és habzó szájjal hirdetik. Az ő szociálizmusuk, az Istent tagadó, hazátlan bitang szoc álizmus, többet ártott az igazi szociális világfelfogásnak, mint ameny- nyit az ellentábor legönzőbb, legádázabb harcosa árthatott volna ennek az emberi természetünkből s Krisztus tanításából folyó társadalmi iránynak. Ok csakugyan egyedül a perifériákat gondozzák — mint azt Prohászka, a legnagyobb és legtudósabb keresztény szociálista mondotta, — és elfeledkeznek a szivek szociális érzését ápolni, növelni. Pedig az a fő! Mert hisz ha a lelkek lelkek lesznek, telve szociális érzéssel — szeretettel egymás iránt, úgy az a gyáros nem fog rossz sárvityillót építtetni munkásainak és nem fog nekik üzemhasznából oly csekély fizetést juttatni, amiből alig-alig űzhetik el ajtóikról az éhség sötét rémét; akkor a gazda nem fog cselédjével durván, szeretetlenül bánni, hanem szeretettel szivében felebarátjának, egyenrangú embertársának ismerendi el, akivel kölcsönösen egymásra vannak utalva. Ők azonban (a szociáldemokraták) vad tűzzel, jobb ügyhöz méltó igyekezettel és kitartással törnek a munkát adó társadalmi osztály ellen s minden ellen, ami nekünk szent és nagy. Ok az Istent akarják letaszítani trónusáról és üressé tenni az eget, ők a hazaszeretet oltárát kívánják ledönteni, kiirtani az emberi szívből, ők a családi szentélyt igyekeznek feldúlni! Az ő szellemük, vágyuk, igyekezetük a rombolás ! Társadalmi katasztrófát akarnak előidézni, le akarnak mindent törni, ami szent és fönséges volt ed dig — hogy ennek romjain egy eddig még elméletben sem létező társadalmi helyzetet teremtsenek meg. Az ő eljárásuk, az ő harcuk, tanaik a társadalomban éppen az ellenkezőjét idézik elő a szociális érzésnek. Mert hiszen hogyan is tudjak én szeretettel, segítséget nyújtó érzéssel közeledni azon körhöz, mely nekem bevallottan halálos ellenségem, amely kör folyton ellenem szitkozódik és ellenem tör, amely kör Istenemet, hazámat, magyarságomat, véreidet elárulni, eltaposni kész, amely az én anyagi és szellemi világom romjain akarja fölépíteni kétes értékű utópiáját.' ' Milyen egészen más ezzel szemben a katholikus világ szocializmusa a — krisztusi szociálizmus! Mi rombolás helyett építeni akarunk, agyarkodás helyett békességet kívánunk, mi -harag és gyűlölködés helyett szeretetet hirdetünk. Pedig célunk közös, „a mi gondolataink is, a mi eszméink is szociális eszmék, szoei„HETI SZEMLE“ ális gondolatok, mi is akarjuk a jogembert, mi sem lebujt akarunk számára, hanem lakást, emberhez méltó szinvonalt sürgetünk ! „(Prohászka.) Mi, keresztény szociálisták, a társadalom dobogó szivét akarjuk megreformálni; az egész emberiség szivét több erkölcscsel, több szeretettel, több altruizmussal, több áldozatkészséggel, több lemondással, több fegyelemmel, szóval több lélekkel és szívvel eltölteni ! Mi nem vagyonát akarjuk szétdarabolni szerencsésebb embertársainknak, mert hisz a magán tulajdon az emberiség őstalajából veszi létjogát, hanem szivéből akarjuk kiirtani a rut egoizmust, az ész kultuszát, szivét akarjuk olyanná formálni, hogy meginduljon szerencsétlen embertársai sorsán s önként adjon fölöslegéből. A kereszténység a szociális emberszere- tetet akarja minden emberbe beoltani, s ezt nem mint hiú érzelmet, renyhe szentimenta- lizmust, hanem mint reális működést, tevékenykedést. A kereszténység eme dicső feladata az évszázadok sodrában talán néha elelhomályosult egy időre, hogy azután annál inkább előtérbe lépjen. Korunkban maga az egyház feje mondja ki a nagy szót: „Insta- urare omnia in Christo!“ Ujhodjunk meg Krisztusban! Krisztus szeretetet hozott e földre s ez a szeretet kell, hogy alapja, törzse legyen érzésünknek, irányitója tetteinknek. A sociális érzés pedig nem egyéb mint szeretet embertársaink iránt, szeretet alantosa- inkkal szemben, szeretettel párosult alázatosság feletteseink — egyszóval szeretet mindenkivel szemben. „Több szivet, több szivet ebbe a társadalomba, és főleg több szivet belénk!“ kiált föl Prohászka — s igy ő a több szivet nem csak a nyomorgó társadalomba kívánja, hanem főleg azon körbe, azon társadalmi osztályba, melynek módjában ezen szeretetet embertársaival szemben kihasználni, módjában van e szeretetet segitőleg, gyámolitólag tettekre fölváltani, amely uralkodó osztály — sajnos — sokszor szeretetlenül, érzéketlenül, sőt sokszor ellenségként áll szemben szegényebb embertársainak nyomorgásával, vágyaival. A krisztusi szeretetből folyó sociáliz- mus mig egyfelől csöndesitve, zabolázólag, megnyugtatólag hat mindenkire, aki magát emberi jogaiban megrövidítve érzi, addig az uralkodó osztály szivébe érzést, résztvevőst, melegséget lop be, s igy kölcsönös szeretettel megoldhatóbbá teszi korunk megoldhatatlannak tetsző problémáit. Ha van sajgó kebel, ha van fájó szív, ha szegénység gyötör, mindez elviselhetőbbé válik a krisztusi szeretet, vallásos érzés, az igaz hit és kime- rithetlen remény által; a csak még zabolá- zatlan kényur, ha szivéban szeretet üt tanyát, engedékennyé, szelíddé, altruistává válik nyomorgó embertársaival szemben. Ha a szeretet érzése fokozottabban megszállná az egész emberiség szivét, úgy minden-minden ki volna viva, minden el volna érve, amiért a szociáldemokraták Istent, hazát, családot lerombolnának, avagy amiért háromszor is elhamvasztanák fővárosunkat, learatatlanul elpusztulni hagynák az országnak megélhetést nyújtó terményét, búzánkat. Igen, mindazt elérnők, amiért a szociáldemokraták tiizzel- vassal harcolnak, s elérnők anélkül, hogy bárkinek egyetlen haja szála meggörbülne, avagy érzelem és gondolatvilága megboly- gattatnék. A tanítók fizetésének rendezése folyamatban van. Az állami tanítók kezdő fizetése a terv szerint 1200 korona, amely azután három évenkint 200 koronával emelkedik úgy, bogy 35 évi működés után 3000 koronára emelkedik. Az állami tanítónők kezdő fizetése szintén 1200 korona. A 200 koronás emelkedés it is hároméves, de az ötödik esztendőben kezdődik. És a 33. működési év után 2800 koronára emelkedik. A külömbség tehát nem nem nagy, de megvan. Az illetékes tényezők mindent el fognak kö vetni, mert nem lehet az, hogy egyenlő kvalifikáczió és egyenlő munka mellett ilyen lealázó megkülönböztetés továbbra is törvénybe igtattassék. Államsegélyek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a kisdengdegi kath. elemi iskolának 2500 kor. a paposi elemi népiskolának pedig 5000 korona államsegélyt engedélyezett. Püspöki biztos cziniű múltkori hírünkbe elnézés következtében sajnálatos} tévedés került. Veszprémi Sándor esperes plébenost ugyanis nem az ungvári, hanem a munkácsi főgimnáziumhoz nevezte ki a főpásztor püspöki biztosul. Államsegélyek. A vallás- és közoktatásügyi miniszter a nagykárolyi iparostanocz- iskola fentartási szükségleteinek részbeni fedezetére 3100 koronát, a nagybányainak 2300, a mátészalkainak 500, a fehérgyarmatinak 1000, a nagysomkutinak 265, a szinér- váraljainak 1269, a hermanszegi református iskola épitési költségeinek részbeni fedezetére 3000 korona államsegélyt engedélyezett. Uj iskola Kismajtényban. A kismaj- tényi gör. kath. hivők a községben díszes uj iskolát építtettek. Az épitési költség 12.416 kor. 39 fillérben lett előirányozva. Uj tanterv. A vall. és közokt. m. kir. miniszter a polg. iskolai tanitónőképző intézeteknek a női kézimunka- és rajzoktatási szakcsoportjára uj tantervet bocsájtott ki és kötelezővé tette, hogy a női kézimunkacsoport hallgatói egyúttal a rajz tanítására is elkészíttessenek s a növendékek e két tárgyból együttesen szerezzék meg képesítésüket. Ezek szerint tehát a jövőben a polgári iskolai kézimunka tanítónőknek egyúttal rajztanitó oklevéllel is kell birniok. Kivételt csakis az apácatanitónőkre nézve tesz a miniszter, amennyiben ugyanis megengedte, hogy miután az apácák s főként azon szerzetek tagjai, akik clausurára kötelezettek, és igy a rajz oktatására, — ez magán utón eszközölhető nem lévén, — elő nem készülhetnek, a jövőben is esetleg csak a női kézimunka tanítására képesittetnek. De sőt a miniszter figyelme arra is kiterjedt, hogy ott ahol az apáczák el nem hagyhatnák zárdájukat, a kézimunka csoportból vizsgázó apáczatanitónők egy „ad hoc“ vizgáló bizottság előtt a zárdában szerezzék meg képesítésüket. A tanítók bankja. A magyarországi Tanítóegyesületek Orsz. Szövetsége törekvéseit siker koronázta, amennyiben megalakult a „Magyarországi Tanitók Bankja Részvénytársaság. Az alakuló gyűlést a Ferencz József Tanitók Házában tartották, mikor az alapítók kijelentették, hogy 1201 részvényes 5163 db. részvényt jegyezett s az alapításhoz a törvény által megkívánt 30o/° be fizetettett, miket a közjegyzői hitelesítéssel bemutatott iratok igazoltak. Megalakították ezután az igazgatóságot igy : Mous- song Géza (elnök). Berecz Gyula és koronghy Koronghy Gyula (alelnökök), Dr. Berényi Pál (jogtanácsos), Bánó Dezső, Dallos István, Eötvös K. Lajos, Kapu Dezső és Simon Lajos. A 25 tagú igazgató-tanácsba egyházmegyénkből Gaál Lajos zajtai tanító választatott be. Szatmármegye iskolái márcziusban. Az ápr. 12.-i közig, bízott, ülésén Bodnár György kir. tanf. beterjesztette jelentését, a mely szerint márcziusban iskolalátogatásokat végzett: Mátészalkán, Pátyod, Érendréd, Ér- dengeleg, Mózesfalu, Lajosvölgyhuta és Alsó- ujfalu községekben. Szomorú számokat olvasott fel a tanfelügyelő arról, hogy mennyire elmaradott állapotban van még ma is Szatmármegye tanügye. Így a folyó tanévben 5227 fiú és 4851 leány; összesen 10.078 tanköteles gyermek kerülte el az iskolákat. Az iskolakerülőkből magyar anyanyelvű : 49%. Az összehasonlítás kedvéért felemlíti a jelentés, hogy 1909 ben: 11.049, 1908-ban pedig 12.126 volt az iskola- kolakerülők száma. Tehát 2 év alatt az apadás : 1058 volt. Ha ilyen arányú lesz állandóan az apadás, akkor is még 10 év kell ahhoz, hogy Szatmármegyében a tankötelezettség végrehajtható legyen. Jelenti továbbá, hogy a miniszter a folyó évre a nagykárolyi iparostanonczisko- lának 3090 korona segélyt utalványozott ki. Intézkedást tett továbbá arra nézve is, hogy a nagykárolyi és nagybányai népesebb tanonciskolák, külön e czélra szolgáló iskolai épületben helyeztessenek el; a minisztérium az ehhez szükséges segélyt kilátásba is helyezte. Nyomatott a Pázmány-sajtóban Szatmárdn, Iskola-köz 3. sz. 9 I ISKOLA
