Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-04-10 / 15. szám

Szatmir, 1912. április 10. HETI SZEMLE 5 megnevezett három zsidó polgár cáfoló nyi­latkozatát hozta, amely szerint nevezettek semmiféle pénzt nem adtak az eucharisztikus kongresszus rendezésére. Ezt a czáfolatot azonban a fővárosi lapok elfelejtették meg említeni. Árvíz-veszedelem. A folytonos esőzé­sek fenyegető módon megnövelték a Sza­most és a Krasznát, úgy, hogy komoly ve­szedelemtől kell tartanunk. A jelentések sze­rint ugyanis a Tisza is erősen árad a mára- marosi esőzések következtében és a Szamos is növekvőben van a dési híradások szerint. Városunkban a Szamos balpartján a lankák már viz alatt állanak. A válság csütörtökön dől el, akkorra érkezik ugyanis Vásárosna- ményhoz a Máramarosból jelzett nagyobb víztömeg, a mely, ha az összetorkolásnál nem talál lefolyást, könnyen nagy veszedel­met idézhet elő. Eljegyzés. László Béla szatmári hon­védfőhadnagy eljegyezte Szatmárhegyen Sza­bó Irénkét Szabó Lajos földbirtokos leányát. — Vajnóczky Ferencz szatmári kir. kath. főgimnáziumi tanár eljegyezte Deruha Lujzát Máramarosszigeten. Újítás a telefon használatban. Igen üdvös újítás lép életbe a szatmári telefon hálózatban. A postafőnök előterjesztésére a kereskedelmi miniszter elrendelte, hogy a Cb. rendszert vezessék be, mely csöngetés mel­lőzésével a kagyló leemelése következtében automatikusan gyuló lámpákkal hívja a köz­pontot. A telefon csengője ezután csak a felhívott félnek fog csengetni. 5000 szabadkőműves névsora. A napokban hagyta el a sajtót Huszár Károly képviselő könyve, amely a magyar szabad­kőművesek lajstromát tartalmazza. A sötétség lovagjaira bombaként fog hatni ez a lelep­lezés. A 94 oldalra terjedő munka értékes adatokat tartalmaz a magyar közélet kellő megbirálásához. A szenzáczió erejével ható nevek fordulnak elő benne tömegesen. Le­tűnt és ma is aktiv szerepet játszó politikusok, fontos pozicziókat betöltő állami tiszviselők : birák, minisztériumi hivatalnokok, pénzügyi közegek, orvosok, ügyvédek százával fordulnak elő. Medöbbentő a tanárok s a tanítók nagy arányszáma. Feltűnő jelenség, hogy protes­táns lelkészek is tömegesen szerepelnek a lisztában. Ez a névsor azonban fényes bizo­nyíték arra nézve is, hogy a magyarországi szabadkőművesség specziális zsidó érdekszö­vetkezet. Áki tisztában akar lenni ennek a földalatti társaságnak hatalmával és meg akarja védeni az államot, az egyházat és a nemzeti társadalom érdekeit ezen maffiával szemben, annak nélkülözhetetlen fegyvere Huszár Károly könyve. A történetiró szem­pontjából kiválóan értékes lesz az is, hogy a szabadkőművességnek azon neve­zetesebb tagjai is szerepelnek a lisztában, akik már elhunytak, de tényezők voltak a páholyok munkájában. Melegen ajánljuk ezt a teljesen hiteles adatok alapján készült müvet mindazoknak, akik a páholyok destruktiv törekvéseivel szemben a kereszténységet meg akarják vé­deni ebben az országban. A füzet megren­delhető a pénz előzetes beküldése mellett, a Kath. Népszövetség Központi Irodájában : (Budapest, Ferencziek-tere 7 sz.) Ara 2 kor. VIDÉK Gaál József emlékünnepe. A nagy­károlyi Kölcsey-egyesület most készül Gaál arcz- képének leleplezésére az iró 100 éves születé­sének fordulója alkalmából. A leleplezés az egyesület rendes évi közgyűlésének keretében folyik le április hó 21-én Nagykároly város tanácstermében. A közgyűlést a Kölcsey szobor­hoz való kivonulás fogja megelőzni. A szobor­nál a főgimnáziumi ifjúság fog énekelni, sza­valni és beszédet tartani. A rendes közgyűlést Gaál József arczképének leleplezése alkalmából díszközgyűlés fogja követni, melynek programmja a következő: 1. Himnusz^ énekli a nagykárolyi dalárda. 2. A Gaál-arczkép megfestésének tör­ténetét ismerteti Sróff Gábor kegyesrendi tanár. 3. Emlékbeszéd, tartja dr. Falussy Árpád, a Kölcsey-Egyesület elnöke. 4. Debreczeni István polgármester átveszi Gaál arczképét. 5. Az ide­gen egyesületek képviselőinek beszédei. 6. Al­földi dalok, előadja a helybeli középiskolák tanulóiból alakított vegyes kar. Az arczkép- leleplezési ünnepélyre meghivattak: a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság, a Petőfi Társaság, a budapesti és kolozsvári Nemzeti színházak igazgatóságai, az Otthon irók és hirlapirók köre és a Budapesti Ujság- irók egyesülete, továbbá a vármegyei városok irodalmi és kultur egyesületei. A pápa Soltész Imrének. Kálmánd aranymisés plébánosát, Soltész Imre t. kanono­kot — mint irtuk — őszentsége is üdvözölte 80. születésnapján, arczképével lepvén meg az ősz jubilánst. Az arczképre őszentsége a követ­kező sorokat irta : Dilecto Filio Emerico Soltész, sacerdoti jubilari, canonico honorario dioec. Szathmarien. iám per undecim lustra in Vinea Domini laboranti, recurrente octogesimo nati- vitatis anniversario Benedictionem Apostolicam peramenter impertimur. Pius PP. X. Adomány. A nagybereznai rk. temp­lomban valaha felállítandó uj orgonára Szabó István praelátus-kanonok ur 100 koronát ajándékozott; — miért a község nevében hála és köszönetemet fogadni kegyeskedjék. Ez az első száz korona! Vajha Isten meg­segítene, hogy vagy kettőezer koronát össze­gyűjteni képes lennék. Nberezna, 1912. ápr. 6. Fialkovszky József. Változások a határrendőrségnél. A határrendőrség április l-ével nagy átalakulá­son ment keresztül. A határőrségek meg­szűntek, nemkülönben a legénység nagy része másutt nyert alkalmazást, ellenben a meg­tartott fiatalabb korú altisztek leszereltek és most polgári ruhában teljesítenek szolgálatot. Á helyükbe felállított és április 1-én életbe lépett határszéli uj csendőrőrsök ennek követ­keztében tetemes munkakört nyertek s első sorban saját parancsnokságuknak, azután a közigazgatási hatóságnak és a határszéli rendőrkapitányságnak, illetve kirendeltségei­nek rendelkezése alatt állanak. Képkíállitás Nagybányán. Augusz­tus havában a nagybányai festőiskola jubiláris országos kiállítást rendez, melyen mindazon képek javarésze bemutatóra kerül, melyek Nagybányán készültek, vagy oly művészektől származnak, kik a festő-kolónia tagjai voltak. A nagybányai képkíállitás eszméjét nagy melegséggel karolták fel nemcsak a művészek, hanem a kultuszminisztériumban is. A kiállí­tás sikere, az előjelekből Ítélve, igen fényes lesz s annak művészi érdekességét már az is nagyban fokozza, hogy Thorma János már is nagyhírű képe, a Talpra magyar, itt fog legelőször bemutatóra kerülni. Kasszafurók Nagysomkuton. Nagy- somkuton kasszafurók jártak, akik meg is fúrták az egyik pénzintézet Wertheiro-szek- rényét. A betörés a múlt hó 29 én éjjel tör­tént, amidőn a kasszafurók betörtek a Ghio- rana takarékpénztárba s a pénztári helyiség­ben lévő két Wertheim-szekrény közül az egyiket megfúrták. A megfúrt szekrényben pénzt nem találtak, hanem ott találták a másik Wertheim-szekrény kulcsát, melyben a pénzt s az értéktárgyakat őrizték. A betö­rők 2289 korona 84 fillér készpénzt, továbbá több ékszert vittek el. Az okmányokat és váltókat nem bántották. A csendőrség széles­körű nyomozást indított, de a kasszafuróknak eddig nem sikerült nyomára akadni. Halálozások. Hetei Bakó Béla életé­nek 30-ik évében meghalt Sárközujlakon. — Nehrebeczky Istvánná szül. Vargha Anna, Nehrebeczky István kisbereznai g. kath. esperes-lelkész felesége életének 54-ik évében elhunyt. — Ilniczky .Sándor köz- és váltó ügyvéd, életének 72-ik évében elhunyt Bereg­szászon. — Ordódy Aladár nagybereznai kir. járásbiró anyja hosszas szenvedés után meg­halt. Eljegyzések. Tichy Antal máv. mérnök eljegyezte Bartók Bellát, Bartók Ágoston ny. máv. főfelügyelő leányát Debreczenben. — Káhle Frigyes kapnikbányai kohómérnök eljegyezte Kurovszky Zsigmond zalatnai bányatanácsos leányát Juliskát. — Záborszky Gyula kir. tör­vényszéki jegyző eljegyezte özv. Varga Sán- dorné leányát Jolánkát Beregszászon. Esküvő. Forgách Emma és Tarczaly Árpád m. kir. honvéd főhadnagy egybekeltek Munkácson. Uj szentsir. A nagykárolyi plébánia­templom a nagyhétre gyönyörű, művészi kivi­telű szentsirhoz jutott Récsei Ede piarista ház­főnök lelkes buzgólkodása következtében, a ki a hívek körében 1300 koronát gyűjtött s ez összegen a hires szépségű nagykárolyi templom stylusában remek faragásu szentsirt készíttetett. A szentsir oltáralaku, két valóban mesteri ki­vitelű angyallal s a sziklasirban nyugvó Ur tes­tével. A nagykárolyi hivek buzgó lelkipásztora különben máson is fáradozik már régóta: hogy a templomot villamos világitással és uj orgoná­val lássa el. Az óriási költséget, mintegy 50.000 koronát kívánó berendezkedés nemsokára a fáradhatatlan házfőnök eredményes gyűjtései következtében megtörténik. Szintén Récsei Ede piarista házfőnök érdeme, hogy a nagykárolyiak emlékezetes bucsujáró helyét, a Károlyi grófok- épitette Szentháromság kápolnát a kegyur reno- váltatta. Az újjászületett kápolna ünnepélyes megáldása Szentháromság vasárnapján történik meg nagy egyházi ünnepségek közt. Akkorra a kápolna környéke is parkozva lesz, a mit szin­tén a kegyur végeztet el. Áthelyezés. Mohácsi Ferenc és Pfaltz Emil államvasuti osztálymérnökök Szatmárról a sátoraljaújhelyi, illetve a brassói osztály­mérnökséghez helyeztettek át. Árvíz Szinérvár alján. Vasárnap virra­dóra a nagy esőzések következtében megáradt kis Szinér patak kiáradt medréből és szinte az egész községet — a • templom és a főszolgabiró- sági épület kivételével — elborította úgy, hogy mintegy 200 ház viz alá került. A hirtelen jövő ár elszakította a patak hidját, végigzudult a Kepes testvérek fatelepén s az elsodort geren­dák, deszkák nagy kárt tettek az épületekben is. A veszedelem már mulóban van, mert a viz apadt. A vizáradás halottja. Pap Teréz erdődi 8—10 éves kis leányka ápril hó 3 án Szakaszra jövet az erősen kiáradt Mária patakba esett s a vizbefult. A gyermek hullája még eddig nem volt föllelhető. Elmosott házak. Szakaszi tudósítónk jelenti, hogy a nagy esőzések a • Szakasz alatt elvonuló Mária patak vizét ápril hó 3-án annyira megdagasztották, hogy az kiáradt s a faluban egy ház beomlott, hetet pedig az ár elöntött. Hogy a veszedelem nagyobb károkat nem oko­zott, annak köszönhető, hogy a felépült uj tör­vényhatósági utat három helyen átvágták és igy a többi ház megmenthető volt a teljes elöntéstől. .Automobil-közlekedés. Huszt és Ökör­mező között megindult az automobil közlekedés. A forgalmat 37 személyre berendezett auto- omnibuszok bonyolítják le. Beregszász és Munkács állam­segélye. A belügyminiszter a városok segíté­sére az 1912. évi állami költségvetésbe előirány­zott négy millió koronából Beregszász és Mun­kács r. t. városoknak 19—19 ezer koronát en­gedélyezett. Az ungvári-munkácsi szinkerület választmánya f. hó 3-án Ungvárott tartotta döntő ülését a melyen úgy határozott, hogy az ungvár-munkácsi színi kerületet az 1912 — 1913. évre Krémer Sándör, jelenleg szabad­kai színigazgatónak adja ki. Ebben a dön­tésben különösen az a körülmény vezette a választmányt, hogy Ktémer anyagilag telje­sen rendezett viszonyok között él, első rendű felszerelése van s szerződésileg kötelezi ma­gát, hogy könyv- és diszlettárát teljesen át­telepíti a kerületbe, a színpadot modern eszközökkel átalakítja, társulatának végleges névsorát a műsorral egyetemben junius 1-ig bemutatja s a saison idején a műsort kéthe­tes turnusokban előre benyújtja, a színi bizottságnak tartván fenn, hogy a bérlet- és bérletszünetes előadásokat meghatározza. A kerülethez Ungváron és Munkácson kívül csalakozott Kisvárda; a társulat nyári állo­másai pedig Baja, Szarvas és Szentes lesznek. Szomorú számok. Szatmármegye al- ispáni hivatala az 1912. év első negyedében, január, február, márczius havában összesen ezeregyszázhatvanhárom Amerikába szóló út­levelet adott ki.

Next

/
Thumbnails
Contents