Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-01-10 / 2. szám
2 Szatmár, 1912. januárius 10. Ajándéktárgyakból, a műipar mindennemű remekei, külön baba és játékosztály Ragályinál Szatmár, Deák-tér 8. Telefon 296 „HETI SZEMLE“ dással tárgyalták leleplezésünk nyomán Kelemen Samunak rendezetlen adóügyét. Ám még különösebbnek tartjuk, hogy a Heti Szemle legbuzgóbb olvasója, a lappéldányainkat féltékenyen megőrző Kelemen Samu, a sajtópörös chevalier sans peur et sans rep- roche, a ki becsületén nem tűr lehelletnyi foltot sem, hogy ez a félelem és gáncs nélküli lovag most kezd nem kényes lenni. Elhisszük, hogy nagyon nehéz a helyzete ennek a város érdekeit oly harsogva védő, a legkisebb szabálytalanság ellen is föllebbező, stb. stb. városatyának és országgyűlési képviselőnek, ám helyrehozást követel az ő kis „jövedéki kihágása“ a finánezok szerint, de „becsületszóval“ igaznak állított bemondása az adóbevallási ivén. Ez adóbevallási iv nyomán jövedelmének 10 százalékául 460 K-t fizet Kelemen Samu városi adóként, a mi 4600 K bevallott tiszta jövedelmet jelent. Holott a választott bíróság százezer koronán fölül állapította meg az ügyvédi iroda jövedelmét. Valamelyik megállapítás nem valódi. Csak nem a Kelemené ? Mert ő a vallomási ivén e záradékkal irta alá adóbevallását: „Eskü helyett állampolgári becsületszavammal bizonyítom, hogy a fentebbi adatokat legjobb hitem és tudomásom szerint lelkiismeretesen jegyeztem fel.“ ,A becsületszó pedig mégis csak valami! — És ha véletlenül Kelemen tévedett volna s a választott bíróság megállapítása a helyes, ez esetben érvénybe lép az 1883. évi XLIV. tcz, 100 § ának következő rendelkezése: „A 111. oszt. kereseti adó alá tartozó üzletnek, vállalatnak, vagy hasznot hajtó foglalkozásnak az adókötelesek összeírása alkalmával történt valótlan bemutatása vagy eltitkolása jövedéki kihágást képez, melynek birsága a kárösszeg 1-8-szorosa.“ —- Mindkét esetben nagyon sokat nyerünk. Az első esetben Kelemen Samu tündöklő fényű becsületének ragyogását. A másik esetben pedig a városi pótadónak jó pár százalékkal való leszállítását (a büntetés miatt) és ráadásul még azt is, hogy Kelemen többé — nem képviseli Szatmári. homlokát, arczát, sőt még ütőerét is megla-' pogatta, nincs e valami komolyabb baja, nem gyötri láz, ,nem leli e hideg. De mindhiába, a rosszullétnek legkisebb nyomát sem tudta fölfedezni. Ekkor aztán szigorú arczkifejezést erőltetve mayára komoly hangon szólt fiára. — Nem lész azonnal jó? Nem tudod mily rosszul esnek szivemnek az ily gyerekes szeszélyek ? A szegény jó apa megbetegszik, ha ingerültségre adsz okot. Akkor aztán neked kell őt ápolnod s az orvosságokat odavinni ágyához és beadni neki. Er- tetted-e? . . . Ázért fejezd be, szivem, hisz úgyis már csak a katekizmus van hátra. Laczika a helyett, hogy válaszra méltatta volna anyja szavait, merően bámult a szoba egy sötét zugába. Árczocskájának önkéntelen rándulása, kékbe olvadó szemének merev tekintete oly belső küzdelmet árult el, a mely meghaladja az ilyen korú gyermek értelmét s a mely idő előtt szokta megór- lelni, de egyúttal mégis puhítani a gyermekek agyvelejét. — Mamám — szólt végre halkan s mintegy félálomban — és Sándor bácsi sohasem tér vissza? Az anya megrázkódott e váratlan kérdésre. Háborúba ment fivérének emléke Ro- sarionak sem hagyott békét s nem egyszer A „magyar“ szabadkőmivesség, Irta: Id. EGAN LAJOS. IV. Negyven év előtt, a hazatérő magyar emigránsok, magukkal hozták a külföldről a szabadkőműves eszméket, melyekkel ott megismerkedtek. Módot, helyet, alkalmat kerestek, hogy a jótékonyságnak, a testvéri szeretet gyakorlásának czime alatt gyülekezve, az elnyomatás sanyarú évei után, a nemzeti érzést újra fölébresztve, a hazafias lelkek összetartozandóságának a hazafiui és keresztény-testvéri szeretetnek hajlékot nyissanak. A tudomány, művészet, irodalom és vagyon kiválóságai, az ifjúság komoly irányú része szent áhítattal lépett be abba a hajlékba, a hol a vezér asztalán a bibliát látva az Isten eszméjének elismerése mellett, a testvéri szeretet jótékonyságát gyakorolva, a hazaszeretet ápolása volt a munka czélja. Ebbe a válogatott társaságba fölvettek egy öreg zsidóbankárt, ez beajánlott lassanként többet, rövid idő múlva bent volt 10 -100 s több zsidó testvér, ezzel megváltozott a magyar kőmüvespáholyoknak szelleme és munkairánya. Nem mi mondjuk, de történelmileg igazolt tény, hogy a szemita népek ridegek, számítók, önzők, más fajjal szemben kemények ; az ideális kereszténységnek esküdt ellenségei, a hazaszeretet idealizmusa sem izgatja őket egy csöppet sem. Ennek a fajnak elszaporodása a kőműves páholyban előidézte az ő eszméiknek túlsúlyát. Bekövetkezett a szemita befolyással a régi erkölcs, a szolid tudomány, művészet és hazafiui érzés ostromlása, az uj divattal mindezeknek megváltoztatása. Szecesszió a művészetben, iparban, tudományban, az Istenség eszméjében, a világfelfogásban. Ér tékben az növekedett, amit azonnal aprópénzre zavarta meg házi boldogsága édes nyugalmát. Istenem hányszor járta át tőrként szegény szivét a kinzó gondolat, hogy mig ő tisztaságtól ragyogó ágyban s gyöngéden ölelő karok közelében pihen, azalatt Sándor az ellenség golyójától átfúrt kebellel és örökre megüvegesedett szemekkel fekhetik ott a kubai csatatéren valahol. — Hát sohasem tér vissza, mamám, Sándor bácsi ? — kérdé újból a fiúcska olyan hangon, a mely a könnyek kitörését szokta megelőzni. — De igen, vissza fog jönni, lelkem fiam, ha Isten is úgy akarja — felelt az anya bus hangon, szivéhez szorítva a kis teremtést. — De mikor jön meg, papám, oh mikor jön meg ? Mondd csak kérlek, megérkezik a héten ? — Nem tudom, kedves — sóhajtott föl az apa. Nézzük csak meg a levelet ... De már későre jár az idő, édes fiam, menjünk aludni. Majd holnap. — De én tudni akarom apuskám. Azután meg miért nem tudod te azt ? — Majd ha vége lesz a háborúnak, angyalom, érted. Addig, mig a háború tart, a bácsi sem jöhet meg. lehetett átváltani. Méltóság, tekintély pénzzel lett megvásárolható. És az a faj, melynek nincsen hite saját kiérdemelt méltóságában és nagyságában, amely nem érez tiszteletet önmaga iránt, az nem érzi a Végtelennek lelkében való jelenlétét, az az ember az Istentől is eltávolodik, még inkább a hazától. Pedig a vallás és hazaszeretet szent érzelmében nyílik meg a szív, ezen nagy hatalom befolyásától lesz mély a lélek, ettől lesz erős, lendületes és hasznos a köz. Ettől eltávolítani a lépre ragadt gimpliket, az most a magyar szabadkőműves páholyok nyilván kimondott programmja. Ezt bizonyítja be könyvében szabadkőműves aktákkal Miklóssy István. Azok ellen pedig, akik bármi okból nem ragadnak a lépre, puffogó frázisokkal lövöldöznek modern fegyverükkel, mely a helyzetet ismerő előtt csak olyan nevetséges ártatlan dolog, mint ama nagyhangú riasztó pisztoly, melytől már csak olyan utszéli pu- mikák ijednek meg. A logikától és az emberi nemesebb érzéstől elitéit ama modernizmus félretolását meg fogják érteni még a hozzánk most távolállók is, csak garázdálkodjanak tovább azok, a kiknek minden értéktelen, amit forgalmi értékre átváltoztatni nem lehet. Azok a sajnálatra méltó tévelygők, akik a XX. század chaotikus véleményeinek zűrzavarában, az eszmeirányok hihetetlen kuszáltsá- gában éppen abban az áramlatban kerestek menedéket, mely a kloákába vezet. Tudás és belső érték nélküliek tévedhetnek csak ebbe a szennyes áramlatba, melyet ártalmatlanságától erősen ható desinfieiáló szerekkel fog egy uj áramlat megtisztítani, mert nincs igazuk azoknak a bőrkötőnyes modernistáknak, hogy az a tanrendszer, mely a hazafi- ságot és valláserkölcsöt csepegteti az ifjúság vérébe, azért nem jó, mert régi, elavult, nem mai keletű. Ok a társadalmi életet a hitetlenség alapjára akarják átformálni. A szegény bolondok azt képzelik : hogy az ő tanításuk képes az emberek jobb eszét megnyitni, az ő napirendjükre kell áttérni a világnak a vallás és hazaszeretet efemer értékű dolgaitól, melyet ők csak mosolylyal lesajnálnak. Ezzel az áramlattal szembeszállni általános, mindannyiunkat illető érdek és kötelesség. Eddig még csak cselvetéssel próbáltak betolakodni a jóhiszemű emberek sorába, most már kezdődik a gúny és a bátrabb kiszólások, ezt követhetné a hatalmassá vált irány erőszaka, de ez ellen mi félre tesszük a kényelmes nemtörődömséget és bátran kivonulunk a porondra, Istenben való hitünkkel és az igazság győzelmes fegyverével. Elzsidósodás. Nézd meg az iskolát és látni fogod az ország jövőjét. A budapesti egyetem almanachja az 1910—1911. tanévre vonatkozólag a következő statisztikai adatokkal adja Magyarország jövőjének képét: Az ország első főiskolájának az elmúlt évben 7547 hallgatója volt. Ez a hallgatóság az egyes karokon igy oszlott meg : 95 hittanhallgató, 3780 jogász, 2171 orvosnövendék, 1170 bölcsészethallgató. Azonkívül volt 331 gyógyszerész, mint rendkívüli hallgató. E szerint a hallgatóság 50'75 százaléka volt jogász, 28‘78 százaléka orvosnövendék, 14 95 százaléka bölcsészethallgató, 4'37 százaléka gyógyszerész és P25 százaléka hittanhallgató. Pártoljuk a hazai ipart! Minden magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. KEPES SÁNDOR csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú piramisokat, obeliszkeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket. mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Szatmár, Attila-u. 4.
