Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)
1912-03-27 / 13. szám
Szatmár 1912. márczius 27. HETI SZEMLE 3 Z>/f ~p J T?' A T A fehérnemüek, tavaszi divat újdonságok. Húsvéti ajándéktárgyak.-*■ J- l/xl. Húsvéti illatszerek, locsolók, tojások, nyuszikák, friss gummi labdák Ragályi Kálmánnál Szatmár-Németi, Deák-tér. Telefon 296. a világ összes népénél fölköltsék úgy az egyesekben, mint a tömegekben az eucharisztikus Úr Jézus iránti szeretet, hogy minél jobban terjedjen az Eucharisztia ismerete, dicsősége s áldása. Minden ilyen kongresz- szus uj áldás az emberiségre, miként a püspökök pásztorlevelekben Írják. Áz első nemzetközi eucharisztikus kongresszust 1881. jun. 28—30-ig a francia Lille városában tartotta az egyház. Az ezután következők színhelye: Avignon, Lüttich, Freiburg, Toulouse, Páris, Antwerpen, Jeruzsálem, Reims, Paray le-Monial, Brüssel, Lourdes, Angers, Namur, Angouleme, Róma, Tournai, Metz, London, 1909-ben Köln, 1910-ben Montreal (Amerika, Canada), 1911-ben Madrid, 1912-ben pedig szeptember 12—15-ig Becs lesz a XXIII. nemzetközi eucharisztikus kongresszus színhelye. Bécsben a biboros-érsek elnöklete alatt megalakult a helyi bizottság, hogy a nagyarányú világkongresszust előkészítse. Úgyszintén Magyarországon is már megkezdte működését azon előkészítő bizottság, melyet a püspöki kar nevezett ki Fischer-Colbrie Ágost elnöklete alatt. Ezen bizottság érintkezésbe lép az ottani faktorokkal, hogy a kongresszus tartama alatt egy templom álljon a magyarok rendelkezésére, hol az istentiszteletek s prédikácziók magyar nyelven tartassanak, hogy magyar szakosztályok alakíttassanak a papok, az oltáregyleti hölgyek s a hívek részére, hogy a nyilvános üléseken hazánkat legalább két kiváló szónok — egy egyházi és egy világi — képviselje, hogy a körmeneten is, melyre magas megjelenését bejelentette Őfelsége a főherczegekkel együtt — hazánk méltóképen legyen képviselve. A zarándoklatok, az utazás, elszállásolás rendezéséről az „Orsz. Kath. Szövetség“ fog gondoskodni. Ezen dolgokról alkalmunk lesz majd pár hét múlva bővebb tudósítással szolgálnunk. Magyar testvéreim! Az eucharisztikus Űr Jézus nagy ünnepet ül ez év szeptember havában Bécs városában. A világ minden részéből elzarándokolnak ide, hogy hódoljanak a királyok Királyának, mi katholikus magyarok, kik oly közel vagyunk Béeshez, kell, hogy nagy számmal képviseljük hazánkat. Menjünk el a kongresszusra papok és világiak és mutassuk meg, hogy az Eucha- risztiáért éliink-halunk, buzgólkodunk. Menjünk el, hogy lelkesülést meríthessünk ,a kongresszuson s idehaza terjesszük az Úr eucharisztikus országát, * Föl, a bécsi kongresszusra! Reviczky Aladár C. M. A fertőző csira. (A Kath. Sajtóegyesület Hölgybizottságának sajtó- röpiratai.) A tudomány különféle fertőző bajokat állapított meg, folytonosan kereste a fertőző csirát és amint sikerült azt megtalálni, kereste azt az anyagot melylyel az ártalmas, sokszor halált okozó csirát megsemmisíthesse, vagy legalább ártalmatlanná tehesse. Az a kérdés merül fel már most, hogy az erkölcsi hülyeség, melynek elterjedése félős tüneteket mutat, bizonyos bacillusok utján ragadós-e ? E kérdésre határozott igennel kell felelnünk. Igenis van ilyen bacillus és az általa okozott betegség továbbterjedése nagymértékben észlelhető. A vésztokozó bacillus a kis ólombetű, melyet a kalmárlelkü ember hamisításra használ, hogy ezzel, a magában felhalmozott erkölcsi hibákat tovább terjessze. Miután az óriási haladás minden téren az emberek figyelmét nagy mértékben foglalkoztatják, bizonyos testi és lelki fáradság jön létre: az emberek nagyrésze neuropathikus lesz, a kiknél más az idegműködés, mint a normális szabású embernél. Ennél a gyengült fajtájú embernél az erély és a vasakarat kifejlődése vissza maradt. Szellemi életét az egyensúlyi ingadozás jellemzi, kinél nem az érzések, hanem az indulatok és szenvedélyek viszik a főszerepet. Ilyen emberek a mai sajtó, a kárttevő ólombetű kezelői és ilyenek azok, akikben a méreganyag ártalmas hatása feltalálható. Röviden : a sajtó, mondjuk ki a szin- igazságot a magyar sajtó, méregkeverők kezébe kerülve, az idegessé vált emberek közt mérgező hatását nagy körben teszi érezhetővé. De az ember kutató elméje rávetette magát ezen méreganyag felkutatása és kárttevő tulajdonságainak felismerésére. Meg is találta a védekező szert. Létrejött „A Katholikus Sajtóegyesület Fővárosi Hölgybizottsága“, mely arra vállalkozott, hogy a magyar sajtó nagy részében támadt erkölcsi hülyeség káros hatását és a betegség terjedését jó háziszerrel megakadályozza. Rendithetlen bizalommal fogadjuk ezt a vállalkozást, mert történelmünk rátanitott: hogy a mit a magyar hölgyek vesznek kezükbe, abba lelkűket öntik át, — azt átfogják szivük szeretetével, annak jövője, győzelme bizonyos. Lám milyen okosan kezdik a gyógyítást. Sajtóröpiratokat terviéinek és azokat ezer és százezer számban terjesztik a beteggé vált emberek között, melyekben a fertőző méreganyag, minden ártalmas tulajdonságával lesz széles körben ismertetve. Tömött sorokban áll ez a lelkes, erkölcsi javulásért küzdő, előkelő gondolkozásu hölgykoszoru, meghódítani egy országot, hogy az az ő kezükben szebbé, nemesebbé legyen, mint a milyen ő maga, aki egy erkölcstelen sajtónak nem lehet támogatója, nem lehet bűnrészese azoknak a hitványságoknak, melyek a bűnben fetrengő emberek számára a félrevezetett keresztény nép garasaiból palotákat termeltek. Két sajtóröpirat jelent meg eddig. Az elsőt dr. Krüger Aladár irta számtalan példákkal illusztrálva azt, hogy a magyar sajtónak egy része a ponyvának is legalsó fokán álló silány tákolmány, mely hazugságokkal dolgozva, mesés-könyvével, mérges nyilakat szór a gyermek szivébe. Engesztelhetlen gyűlölettel, alantas színvonalú modorban csalogatja a félrevezethető emberek egy részét másnak becsülettel megszerzett vagyonának elrablására. És teszik ezt olyanok, akik az ilyen mérgező hatásra szedett ólombetűk sorakozá- sából vagyont szereztek az elbolonditottak zsebéből. Milyen ország az, milyen emberek azok, ahol ilyen termények forgalomba hozatala kifizeti magát! Igazat mond a szerző, midőn Magyar- ország rettenetes elváltozását festi, hogy ennek a divatos sajtó az oka. A sajtó az a nyomorult kis papírdarab, melyet néhány filléren vásárlunk és azután a szemétre dobunk, de amit elsőbb beviszünk házunkba, ahol kezébe kerül az asszonynak, a gyermeknek, a cselédnek és mielőtt a szemétre kerül, besározza az egész házat, első sorban jó pénzéért magát a családfőt. Találóan jellemzi a röpirat Írója a modern ujságcsináló mesterembert, hogy az, az ólombetűk, a szedőgépek ezernyi és milliónyi apró mérgezésre használt gnómjai mögött meglapuló kalóz, mely képes egy országot a maga förtelmes mérgével erkölcsileg megölni, midőn 2 fillér portóval százezer példányban szétküldve kicsufolja vezércikkben a kereszténység karácsonyát; tárcájában a bűnt csak megbocsátható emberi gyengeségnek hirdeti, melyet vakon diktál a természet. A szociológiái elmefuttatásaiban, a nagy- közönség kritikálatlanságában minden vallás és Isten ellen izgat, ellenben jó pénzért az apró hirdetéseiben támogatja az emberhús üz letet. Ennek a sajtónak vagyoni fellendülése a 95 százalékot tevő keresztény országnak szégyene, mely megveszi az erkölcsrontó tákolmányokat, a helyett hogy undorát fejezné ki az erkölcsi nyomtatott piszokkal szemben. Olvassuk csak figyelemmel dr. Krüger Aladár röpiratát és kövessük az ő tanácsát, hogy tisztítsuk meg házunkat és seprűvel a kézben, űzzük ki a családi tűzhely mellől a mindennapos szemétbehordási vállalat hitvány termékét, a keresztényüldöző, nemzet- gunyoló, erkölcsrontó újságokat, úgy hogy mutatványszám se maradjon belőlük. A másik füzet feltárja a keresztényel- lenes, vallás, erkölcs és hazafiui érzést rontó zsidó sajtó eszközeit, hatalmas hipnotizáló erejét, műfogásait, aki kedélyes csevegés közben lépésről-lépésre sarokba szorítja olvasóját, akinek látszólag jó pajtása, de a valóságban olvasójára ráfüzi a rabszolga láncát. Kimutatja ez a füzet, hogy a sajtó igy kezelve egy hipnotizőr, aki delejes álomba ejt és azután szabadon játszik olvasóinak értelme, érzelme és kedélye húrján és ez a játék neki vagyont szerez. Nincs az a közbotrány, nincs az az erkölcsi szenny, az a kicsapongás, az a bűn és szemérmetlenség, melynek megbocsátást, sőt pártolást ne tudna kicsalafintázni. Nincs az a keresztény érdem, melyet le nem tud ócsárolni, meggyanúsítani és nincs az a zsidó középszerűség, melyet föl ne magasztalnának. Ez a sajtó a nyíltan kimondott, világhatalomra törtető, minden akadályon keresztül gázoló zsidóság előcsapata, mely egyengette a zsidóságnak azt a programmját, melynek végcélja a keresztény népek anyagi tönkretétele. A sajtó sokféle veszedelmes eszközeit széleskörű ismerettel bemutatja ez a második füzet, és legnagyobb érdeme az, hogy névszerint megismerteti ennek a vallást és hazát támadó zsidósajtónak teljes címét. Azért szükséges, hogy ezt a füzetet minden jólelkü ember alaposan tanulmányozza és kövesse nemeslelkii asszonyainknak felhívását: hogy az ottan felsorolt méreganyagot távolítsák el házuk tájékáról. A rophatok ára 10 fillér, kaphatók a Hölgybizottságnál: Budapest, IX. Kálvin-tér 8., vagy IV. Ferencziek tere 7. Id. Egán Lajos. Egyházmegyei sajtóalap. — Az első 10.000 korona. — így tavasszal kipattannak a rügyek azon a fán, a melyben van életerő. És nagy, megindult hálával gondolunk arra az önzetlen, áldozatokat hozó bölcs öregre, a ki elültette a sajtóalap gyönge fácskáját és gondozta, ápolta úgy, hogy tavaszra ime rügyeket hajt már. Nyolczvan esztendővel a vállán, ifjú reménynyel szivében lelkesedést ébreszt mindannyiunkban Soltész Imre. Bohus János dr. 500 koronával növeli a sajtóalapot, hogy jelentős adományával gyarapítsa azt a legnemesebb tőkét, mely időtlenidőkön át kamatozni fog bátor, nemes eszméket, keresztény elveket, harczos kitartást és a krisztusi hitből élők megnövekedett seregét. Váry Lajos 50 koronát ajánl föl a Sajtóalapra. És ugyanezen a napon bensőséges szeretettel és mély tisztelettel ünnepelték Kálmán- don a 80 éves Soltész Imrét, a ki e napra tartogatta uj ajándékát a sajtóalap számára. Ezer- hatszáz korona a mi sajtóaíapunk atyjának ajándéka. Van még több megajánlás, a miről mihamar beszámolhatunk. — Rügyek pattannak. Sőt a fiatal fácska már ágakat hajt. * * *
