Heti Szemle, 1912. (21. évfolyam, 1-52. szám)

1912-03-13 / 11. szám

HETI SZEMLE Szatmár, 1912. márczius 13. . \ 2-m-y „ • 7 .. 7 átnieneti felöltők, raglanok, esőernyők, sárczipők, angol FjSO- SS (/ff Hl Till /*()l)STll/Sh\ kalap újdonságok. Tavaszi uridivat különleges­± ’ ségek kaphatók RAGÁLYINÁL, Deák-tér 8. Telefon 196. és legmagyarabb épületéhez fognak. Es a dolgozó munkások közé lép egy egyszerű napszámos. Napról-napra kenyerét két kezével kereső munkás. És három napon át tartó munkáját teszi le a haza oltárára, a nagy alkotás téglái közé rejti . . . csekély áldo­zatát. És — mint a költő király megénekli — a nemzet Géniusza örömében sirva fakad e munkás áldozatának látására . . . Uraim ... mi is egy hatalmas, nagy életet adó, csatát nyerő vagy vesztő épület­hez, a sajtó nagy épületéhez kezdünk. Csak annak a nemes, nagylelkű de szegény mun­kásnak áldozatos készségéért esedezünk. Az E. M. Irodalmi kör. Szomorú tanulság. Amit a legutóbbi képviselőválasztások eredménye már eleve sejteni engedett és amire mi már ismételten reámutattunk, az most előttünk áll a maga rideg valóságában: Bécs már semmibe se veszi a magyar nemzetet, mert már nem fél tőle. Vége a kurucz szellem rettegett vará­zsának. Meghalt. A Jeszenszky bankói tették reá a szemfedelet. A magyar nemzeti érzés félelmetes felháborodásától már nem kell tartania Bécsnek. Tehet ezzel a nemzettel, amit akar. Czéljainak végrehajtására — bár­mennyire embertelenek és alkotmánysértők legyenek is azok — mindig kap embert, sőt „magyar“ embert. „Ein jeder wird gerne Minister“ — mondta volt őfelsége. Még az alkotmányt sem kell nyíltan sutba dobni. Az alkotmány keretein belül is lehet olyan par­lamenti többséget létrehozni, amilyet csak akarnak. Csak a módját kell tudni. S a Khuen jóvoltából Bécs már ismeri ezt a módot és él vele. Most is egy kis nehézség támadt a nemzet alkotmányos jogai körül folyó adás­vételi üzletben. A nemzeti közvagyonnak jelenlegi kormánybérlője nem akarta ingyen odaadni a kezében maradt csekélyke ingósá­got az osztrák kufároknak. Elcsapták. S most uj árlejtést hirdetnek S a nemzeti közvagyon bérletét majd a legolcsóbb Jánosnak adják oda. Ezután már jgy fog az menni mind­addig, mig a szegény magyar egyszer csak — nem Amerikában, hanem a reixrátban találja magát. — íme, ide juttatott bennünket a mi ostoba lojalitásunk, „a parlament munka- képességének biztosítása“, „a király és nemzet közti harmónia“, nagyhatalmi állásunk és más, az ördög tudná mi mindenféle hazug frázis. Legalább arra adná némi jelét bágyadt életösztönének ez a nemzet, hogy korbáccsal fogadná ezen hazug frázisok szájas apostolait. A magyar gk, püspökség ügye. A magyar gk. püspökség felállítása ellen a román püspökök minden követ meg­mozgatnak, hogy akadályokat gördíthessenek megvalósítása elé. Ismeretes az az ankét, mely a balázsfalvi érsek elnöklete alatt a román püspökök és politikai tényezők bevo­násával tartatott, melynek érdemi határozata az volt, hogy tiltakozó szavukat emelik Ró­mában a magyar gk. püspökség szervezése ellen ; ennek kifejezésére memorandumot szerkesztenek, melynek átadásával Radu De­meter nagyváradi püspököt bízzák meg. Radu a múlt hét közepén megjelent Rómában, hol személyesen megismételte a román püspöki kar tiltakozását s átnyújtotta a memorandumot, mely vétót kér az uj püs­pökség felállítása ügyében. Értesülésünk szerint az oláh hitközségek is. tiltakozó sür­gönyben fordultak Rómához az uj püspök­ség szervezésének elejtését kérvén. A romá­nok ezen törekvése és rossz indulatu fellé­pése méltán rájuk haragítja a püspöksé­gért oly régen küzdő magyar görög katholi- kusokat, a kik ezek után mást, mint illetéktelen beavatkozást, nem láthatnak el­járásukban. Sok szavunk lehetne a román püspö­kök tiltakozása és eljárása miatt. Minden lehetőt elkövetni; Laczfalu, Komorzán, Turcz s a többi oláh hitközségek tiltakozásával támogatni és informálni Rómát, — az őszin­teség, a méltányosság hiányával bir. Jogo­san kérdezhetjük, hogy Laczfalu, Komorzán és a többi illetéktelen hitközségek, melyek érdekelve soha sem voltak e kérdésben, me­lyekre az uj püspökség kebelében még gon­dolatban sem számíthatnak, sőt belőlük nem is kérnek, jogtalan beavatkozásaik, éktelen kiabálásaik révén miképen vannak feljogo­sítva arra, hogy tiltakozhassanak egy régen várt, régen küzdött igaz ügyben ? Területük megóvását kérik Rómában a román püspökök ? Biztosan kimutatják majd papiroson, hogy ennyi és ennyi hívőt kívánnak elszakítani egyházmegyéjükből az uj püspökség szervezésének létrejöttekor; — ámde ekkor bizonyára nincs feltárva, hogy azok a papiroson kimutitott tiszta szinma- gyar hitközségek hívőinek ezrei (pld, hogy közelből említsünk: Csegöld, Pátyod, Nagy­károly, avagy a messzeségből: Makó és még a többi előttünk ismeretlen hitközségek,) feliratban maguk kérik és követelik, hogy kivétessenek a román püspökök fenhatósága alól és az uj püspökség kebelébe soroltas­sanak. Tehát ha igazságosak akarnak lenni a román püspökök, ne az illetéktelen és nem érdekelt hitközségek sürgönyeivel támogas- ság magukat, hanem a kérvényező és tőlük elválni akaró magyar gk. hivők ezreinek kérelmével járuljanak Rómába és még ők maguk is tegyék lehetővé, hogy a fenható- ságukat nem kívánó hitközségek minden akadály nélkül az uj püspökségbe vétes­senek. Tessék először megkérdezni a magyar­lakta vidéken levő hitközségeiket s őket vé­leményük megadásában minden vezetői ter­rortól megóvni s akkor vinni Rómába tiszta képet, de csakis az érdekelt hitközségek kivánságairól. Ne Komorzán, ne Laczfalu sürgönyöz- zön, hogy kell-e az uj püspökség, mert hi­szen nekik semmi közük hozzá, őket nem kérik, hanem adassék alkalom nyilatkozat- tételre pld. a Szatmár részi gk. és a többi hasonló hitközségnek, melyek földrajzi hely­zetük és magyarságuk miatt érdekelve vannak. Mindezen jogtalan törekvések ellensú­lyozására a gk. magyarok országos bizottsága a következő felhívásban fordult a magyar gk. hitközségekhez : „A magyarságnak ellenségei a gk. ma­gyar hívek részére most szervezés alatt álló uj püspökség ellen merényletre készülve, nem pirulnak tilakozásukkal az apostoli szentszék előtt megtámadni reményünk tel­jesülését. Ennek ellensúlyozására felkérünk min­den gk. magyar egyházközséget, testületet, a lelkész és éneklésztanitó urakat és külön- külön minden intelligens úri embert, hogy az uj gk. ogyházmegye alapításáért közvetlenül O Szentsége X. Pius római pápához intézett távirattal mondjanak köszönetét, ellenségeink rosszindulatú támadásai ellen tiltakozzanak. Testvérek! Teljesítsétek kérelmünket, ne engedjétek, hogy annyi év küzdelme után ellenségeink megtéveszthessék Szentsé- ges Atyánkat!“ Igaz ügyük érzetéből merített remény­nyel tiltakozó sürgönyeiket el is küldötték már az érdekelt hitközségek, igy a németi részi magyar gkath. hitközség f. hó lO-én tartott közgyűléséből, valamint Szatmár sz. kit. város törvényhatósága, melyeknek már eddig is támogatására sietett Hajdú, Szabolcs vármegye, Nyíregyháza hazafias közönsége az említett vármegyék és Nyíregyháza több testületé, egylete. Jogosan fordulunk tehát e város egyesületeihez és köreihez, nemkülön­ben a vármegye közönségéhez és bízunk az ő tiltakozásukban is. És erősen hisszük, hogy ezek után va­lóban a „tizennegyedik órában,, fordultak Rómához a román püspökök, mint a hogy a balázsfalvi érsek azon a nevezetes ankéten mondotta. Gönczy Pál. A franczia szabadkőmiyesség. ii. A franczia szabadkőművesség nem egy­séges. Két nagypáholy van. Az egyik a skót ritusu Grande Loge de France, nagypáholy, a másik a János rendi Grand Orient. A Grande Loge de France 119 páho­lyával számra nézve jelentéktelen a Grand Orient mellett, de súlyát emeli az a körül­mény, hogy az összes német páholyokkal barátságos viszonyt tart fenn. Ez a Grande Loge de France a franczia eonservativ nagy­páholy, a Grand Orient pedig a radikális páholy. A Grand Loge de France 119 páholya igy oszlik meg: 45 Párisban, és környékén, 46 a vidéken,. 7 Algírban és Tuniszban, 7 a gyarmatokban Tonking, Anam, Kochinchina, Kambodsa, 7 Aegyptomban, 8 idegen állam területén működik. Ilyen a német „Goethe“ páholy, mely az osztrák páholyokkal van szoros nexusban. A Grand Orient, radikális nagypáholy törekvése oda tendál, hogy bizonyos politikai követelményeket, melyeket kétségtelen igaz­ságoknak tart, a nagypáholy sanctioja alatt minden eszközzel és a legdurvább fegyelem alatt a páholyokon belül és kívül érvényre juttasson. Aki nem hajlik, rájuk nézve el­veszett. Az 1910. évi jelentés szerint Sembet, aki Francziaország politikai életében a leg­radikálisabb harczosok közé tartozik, óva inti a testvéreket attól, hogy a páholyok politikai bizottságokká fajuljanak, mert ez zavarja a békés hangot, mely az ideák filozófiai tanul­mányozására nélkülözhetetlen. Egyúttal cons- tatálja, hogy mint a parlament tagja, soha­sem kapott a kőmüvesi szervektől utasítást, hogy miképpen viselkedjék bizonyos kérdé­sekkel szemben és általában a radikális pá­holyok mindenhatóságáról Francziaországban nem lehet beszólni. Az 1910. évi jelentés szerint a franczia szabadkőművesek foglalkoznak a tőke és munka viszonyával „syndikálismus“ nevezet alatt. A syndikálismus a modern munkás- mozgalomnak egyik ága, mely a politika ki­küszöbölésével pusztán a szakszervezetek gazdasági harczával akarja a burzsoáziának és a proletárságnak harczát dűlőre juttatni. Ennek a mozgalomnak vezére Henri Bergson zsidó filozófus, aki nemcsak a franczia mun­kásoknak, hanem mert antimerkantilista gon­dolkozása a reakcziós, klerikális, naczioná- lista és antiszemita párizsi arisztokrácziának is kedvencze. Némely páholyok a forradalmi syndiká- lismust hirdetik. Foglalkoznak az antimilitarizmussal és collectiv munkabérszerződéssel. Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk Benkő Sándor kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. „ MOKKA “ keverék czégem különlegessége 1 klgr. 4-40 korona. Villany erővel pörkölve 11

Next

/
Thumbnails
Contents