Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-02-22 / 8. szám
Szatmár 1911. februárius 22. HETI SZEMLE 3 volna a kath. sajtóalapra. Bezzeg, amikor Gajáry lapot akart alaptani, nem ment koldulni, kilincselni, nem irt ujságczikket, nem ment agitácziós útra: Herzog Péter, gelsei Guttmann, Elek Pál, Wolfner Tivadar és Tisza István egy klubszobában elintézték az egész dolgot, összeadtak egy fél millió koronát és megvolt „Az Újság“. A kath. sajtóalap is együtt lesz. De minél előbb kellene, jobban kellene, mint hosszú szárazság után az eső. Az égő házban a tüzet rögtön lokalizálni kell, a tolvajt rögtön el kell fogni, hogy tovább ne garázdálkodhassék. A mi házunk ugyancsak ég, a tolvajok ugyancsak garázdálkodnak, és mi mégis csak lassan ébredünk csendes álmainkból. A. íiaszonelv. Budapest, 1911. februárius 20. (N. E. dr.) A „Heti Szemle f. évi. januárius 25-iki számában kimutattam, hogy az egyházi vagyon elkobzását nem a nemzeti közvélemény követeli, hanem ez csak a szabadkőművesek óhajtása. A lelki ember — mint a “Heti Szemle“ mondja — a jelenségek mögé kiván pillantani. A jelenségek “lelkét“ akarja megismerni, a nagy törvényt, amely szerint mozog minden ; és a törvényszerűség titkát: honnan a törvény ? Mi van a törvény mögött ? Ha az egyházi vagyon elkobzásának kérdését ebből a szempontból vizsgáljuk, mindenekelőtt meg kell ismerni a magyarországi szabadkőművesség nemzetközi helyzetét. A szabadkőmővesség ugyan az egész világon egy, de a páholyok tevékenységének és törekvéseinek különbözősége szerint megkülönböztetünk : I. Angolszász szabadkőművességet; II. Germán szabadkőművességet; III. Román szabadkőművességet. Ad I. Az angolszász szabadkőművességhez tartoznak : Angolország, Irhon, Skótország, Ausztrália és az Északamerikai Egyesült Államok. Ez a csoport hangsúlyozza a bibliában való hitet. A bibliát szimbólumnak tekinti, melynek egyetlen páholyasztalról sem szabad hiányozni. Ennek a szabadkőművességnek jellemvonása a rituálé és a jótékonyság. Ha ilyen páholyba magyarországi szabadkőműves betéved, akkor nem tudja, hogyan kell viselkednie, oly szövevényes a szertartásuk. Jótékonyságukról azok a milliók tesznek tanúságot, amelyeket ennek a csoportnak kimagasló pénzemberei jótékonyczélra áldoznak. Ad II. A germán szabadkőművességhez tartoznak: Német birodalom, Dánia, Svédország, Norvégia. Ennek a szabadkőműves csoportnak jellemvonása a filozófia és az irodalom. Innen van az, hogy a német irodalom és filozófia annyira kimagaslik más nemzetek irodalma és és filozófiai iskolái felett. Általában ez is keresztény jellegű és a germán páholyok nagy részébe zsidót nem vesznek fel. Ad III. A román szabadkőművességhez tartoznak : Francziaország, Belgium, Hollandia, Olaszország, Spanyolország, Portugália, Görögország, Délamerika és Magyarország. (Ausztriában a szabadkőművesi csoportosulás tilos. Ezek aztán ugyjátszszák ki a tilalmat, hogy páholyaikat és összejöveteleiket Pozsonyban tartják a Hotel Savoy-ban.) Ennek a szabadkőműves csoportnak főjellemvonása a szocziális kérdések fejtegetésének tultengése. Innen magyarázható, hogy a Ferrer-féle mozgalom nálunk is oly nagy hullámokat vert fel, mert a sza- badkőmüvesi testvéri szolidáritáson felül még a csoportbeli együvé tartozandóság érzete is melegítette a magyarországi szabadkőművesi sziveket. Főjellemvonása ennek a csoportnak a páholyokban a zsidó elem tultengése. A magyarországi 68 páholyból 65 páholyban a zsidók nagy többségben vannak és nem csalódom, ha azt állítom, hogy a 4500 magyarországi és osztrák páholytestvér közül 3 rész szintén a zsidó fajhoz tartozik. A masonica militans (Sándor Pálék) pedig merőben fajzsidókból áll. Az egyházi vagyon elkobzására irányuló törekvések mögé pillantva, megállapíthatjuk tehát azt, hogy az egyházi vagyon elkobzását a szabadkőművesség kívánja és hogy a magyarországi szabadkőművesség zsidó fajú szabadkőművesség. Az előrebocsátott elvet szem előtt tartva azonban ezzel sem szabad a lelki embernek megelégedni, hanem tovább kell kutatni, honnan az egyházi vagyon elkobzására irányuló kívánság? Mi van a kívánság mögött ? A választott népet a haszonelv vezeti. Az iskolákban a választott nép történetét a választott nép feljegyzései alapján tanítják. Pedig milyen más lenne a történelem, ha feljegyzéseket a filiszteusok, Pharaók és más hasonló sorsra jutottak hagytak volna hátra! Ez esetben a választott nép története egészen másképen festene, mint azt ma tanítják. De még a választott nép feljegyzéseiből is megállapítható, hogy egész életüket a haszonelv vezérli. Életük egyedüli czélja a birvágy és nyereség. Minden egyéb mást, ami nem e czél utáni törekvést tanúsítja, nem tartja figyelmére méltónak. A haszonelv az a kulcs, amely előttünk a választott nép vándorlásainak, betolakodásainak kérdését felnyitja. Ez elv alapján vándoroltak mindig oda, ahol gazdag, termékeny tartományt találtak. Ezért hagyták oda Arábiát, a haszonelv vezérelte Ábrahámot Mezopotámia felé és innen Kanaánba, melynek földje termékenysége, népe gazdasága által messze földön példabeszéddé vált. A haszonelv vezette a választott népet Egyptomba, mert a Nílus völgye gazdagságáról, termékenységéről, a nép kincseiről hires volt. Az a hét soványesztendő, amely mint álom szerepel, nem egyéb költött mesénél, amely a vándorlás igazi okának palástolására van felhozva. A bibliában is olvashatjuk, hogy a választott nép Egyptomban rövid idő alatt nagy menyiségü aranyat, marhát szedett össze, amely kapzsiságuk az egyptomiakat annyira felbőszité, hogy Pharao király a választott népet országából kénytelen volt kiűzni. A haszonelv vezérelte a választott népet vissza a Kanaánba, ahol már megszokott pénzügyi hódításaikat folytatták és a benszülöttek birtokában levő kincseket magukévá tették. A haszonelv vezette őket a filiszteusok földére, ahol a választott népet mindaddig barátságosan fogadták, mig ki nem ismerték őket. Abimeleeh egészen nyíltan megmondta, hogy miért rázta le őket a nyakáról. A haszonelv alapján találjuk a választott népet a középkorban Yelenczében, Genuában és napjainkban mindenüti, ahol csak kiszívható életnedvei érez. Hiszen minket is szétvertek a tatárok, törökök és felhasználhattuk volna okul a világban való vándorlásra, de államalkotó erőnk itt tartott bennünket. A történelem arra tanít, hogy a választott nép olyan, mint az aranka nevű növény a lóherésben és lucze.násban. Tompa Mihály gyönyörűen énekli: „Fii, virág, mig hervadoznak, O gyarapszik, sarja buja : Ezt elnyomja a növésben, Azt helyéből is kitúrja.“ Ezt az életműködést ezek a Schma- rotzeninsecten ármánynyal, fortélylyal, csalafintasággal fejtik ki. Felhasználják erkölcstelen nőszemélyeiket is arra, hogy a hatalmat, pénzt birtokukba kerítsék és hírvágyukat kielégítsék. Mikor az erkölcsök megromlanak, a társadalmi viszonyok meglazulnak — mondja Egan Lajos a „Zsidókérdés Magyarországon“ czimü kitűnő munkájában — az életszokások elvadulnak, a feslettség és kicsapongás rothadást és feloszlást idéz elő, akkor fedezzük fel a a Schmarotzeninsectent a rothadó húsban. Hol lát ma Magyarországon a választott nép még általa le nem aratott vetést ? Az egyházak vagyonában. Erre akar kúszni, ebből akarja az életnedvet kiszívni. A választott népnek a történelemből kivilágló ősi ösztönét látjuk itt is működni a magyarországi fajszabadkőmüvességén keresztül, kerülő utón, fortélylyal, csellel, csalafintasággal. Politikai erkölcsök. A mai politikában erkölcsöt keresni nehéz dolog. A közel múlt egyik főszereplőjéről Lukácsról, az ischli klauzula atyjáról, a legaulikusabb magyar politikusról a parlament nyílt színén állította ki Justh Gyula az erkölcsi bizonyítványt. Lukács talán a helyén fog maradni, de ezzel csak tápot fognak adni a leghevesebb ellenzéki akcziónak. Van azonban az ellenzéknek egy árnyalata, melyhez — úgy rebesgetik, — városunk képviselője is tartozik, ez ugyan a Justh nevét viseli, de a történtek után inkább Lukácsról kellene elneveznünk. Mert mialatt vezérük, Justh Gyula az önálló bankot követelte, azalatt ők Justh háta mögött más alapokon tárgyaltak; dehogy követelték, hogy Lukács a pártjukba lépjen, inkább hajlandók lettek volna a Lukács-pártot megalakítani. És ezek oda állottak a nemzet elé és hirdették, követelték az önálló bank felállítását 1911. január 1-re, akkor, amikor ők már rég megalkudtak Lukácscsal. Justh Gyulát nem akarjuk, nem is lehet Rákóczi Ferencz- hez hasonlítani, de az ő táborában is ott vannak a labanczok, az alkuszok, a szabadság ügyének árulói, akik jó vásár fejében hajlandók letenni a fegyvert. „4 katholicisraus — sötétség!“ (-(-) A februárius 12-én lefolyt ev. ref. lelkész-beiktatáson Kovács J. István, az uj szatmári ref. prédikátor, a templomban ösz- szegyült és meghívott közönség előtt beköszöntőjében a gyűlölködés elfogultságával megvádolta a katholikus egyházat, mint a mely Isten dicsőségére csak az inquisitiót, a máglyát, gályarabságot szervezte; és aztán vallotta, hogy egyik őse megtántorodván, ka- tholikussá lett, ő is annak született, de ő megnyerte az Úrtól az erőt, hogy szakítson a sötétséggel és a világosság vallását kövesse, most ennek a szatmári ős református egyháznak, mely oly hatalmas volt valaha, de any- nyi tért vesztett, lesz dolgozó munkása, hogy visszahódítsa mind, amit a Protestantismus itt elveszített. Ez volt gondolatmenete a déli banketten elhangzott beszédének is. Á féktelenül felcsapó gyűlölet, amely beszédében izzott, nemcsak a beiktatáson hivatalosan megjelent katholikus vendégeket sértette vérig vallásos és emberi érzületükben, de a felekezeti békét ökölcsapásokkal megsemmisítő, durva támadás és kifakadás kínosan érintette a helyi protestántismus vezető férfiait is. Minket fölmentene e bemutatkozás minden kímélet alól és feljogosítana arra, hogy kesztyütlen kézzel bánjunk el a siheder-módra öklelőzővel szemben, de a jó ízlés és azaes- thetikai undor nem engedi, hogy sárdobálásban versenyre keljünk a magáról megfeledkezett prédikátorral, aki gyűlöletet hozott, Pártoljuk a hazai ipart! Alindcn magyar ember szent kötelessége a hazai ipar pártolása. t «EPES SÁNDOR csakis hazai termékeket dolgoznak fel. A legkifogástalanabb kivitelben készíti a legkülönbözőbb alakú pyramisokat, obeliszeket, kereszteket, emléktáblákat, sirfedeleket. mezei kereszteket, kápolnákat, mauzóleumokat stb. MODERN BERENDEZÉSŰ GÉPTEREM A CSISZOLÁS RÉSZÉRE. Fiók-Üzlet: Szatmár, Attila-u. 4..
