Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)

1911-01-04 / 1. szám

Alakuló közgyűlés. A „Nagy károlyi Polgári Takarékpénztár Részvénytársaság“ .alakuló közgyűlésén az igazgatóság tagjaivá választattak: Fintha Sándor, Fiók Albert bir­tokos, clr. Hegedűs István, ifj. Jeszenszki Sándor, Komódy Lajos, Loncz Jakab, Kun István, Makay Lajos, ifj. Matolcsy Sándor, Müller József, Roóz Samu, Szokolovszky La­jos, Tóth Gusztáv és id. Veres Ferenez. — Ezután a felügyelő-bizottság tagjaivá válasz­tattak egy évi időtartamra: Csetényi Lajos, Grünfeld Miksa, Néma Gusztáv, Csilléry Fe- rencz, Tóth Endre, ifj. Veres Ferenez, pót­tagokká pedig Lebovics Sándor, Pénzéi Mi­hály. Az igazgatóság és felügyelő-bizottság nyomban összeült és megválasztotta vezér- igazgatóvá Roóz Samut, helyettes vezérigaz­gatóvá és jogtanácsossá dr. Hegedűs Istvánt, pénztárnokká Taub Edét, és elhatározta hogy a tisztviselő állásokra pályázatot hirdet Liszt Ferencznek emléket akar ál­lítani Doboiján, sopronmegyei község, mely­ben a világhírű mester 100 évvel ezelőtt (1811. okt. 22.) született. Az emlék czéljaira szánt adományokat, a czél megjelölésével, a Soproni Takarékpénztár fSopron) czimére kell kiileni. _Szatmár, 1911. január 4.________________ LE GÚJABB. Uj kanonok.,,Lapunk zártakor értesülünk, hogy 0 felsége szatmári kanonoknak Benkő József ungvári apátplébánost nevezte ki, a miről a hivatalos irat leérkezett az egyház- megyei hatósághoz. A korona-bazár, Szatmár, Deáktér 7. számú régi helyiségét jóval megna­gyobbította és azt mindenféle gyermek- játékkal, üveg-, porczelldn- és díszmű­árukkal dúsan felszerelte. Az árak fel­tűnő olcsók. Aki szép és olcsó KARÁCSONY 1 vagy ÜJÉVI ajándékot óhajt vásárolni, az menjen el a színházzal szemben levő óra és ékszer üzletbe, mert ott találja a legdusabb, választékokat, valódi arany és ezüst ékszerekben úgyszintén valódi ezüst és Chinai ezüst dísztárgyak, min­dennek nii zseb- és fali órákban. Tisztelettel özv. KEPES DÁVIDNÉ Szatmár, a színházzal szemben. IRODALOM. A Magyar Egyesület a Lánykeres­kedés ellen most bocsátotta ki Latinovits Róza főtitkár szerkesztésében évkönyvét, amelybe Prohászka Ottokár, dr. Magyar István Kir. főügyészhelyettes, dr. Hantiig Györgyné, Pereiéivé Kozma Flóra, Gerely Jolán és Lati­novits Róza Írtak értékes czikkeket, amelyek rávilágítanak e társadalmi akezió égetően sürgős és fontos szükségességére. Meg kell ismernie ez egyesület törekvéseit és eszközeit a társadalomnak, a vidék vezető embereinek. Mert nem a főváros ügye ez, de az egész o szagé, amelyről letépik lelketlen lélekkufá- rok az üdén hajtó bimbókat, hogy eladják testüket s tönkretegyék vérüket, lelkűket. El­árasztják a külföldet ezekkel a bűnbe űzött szerencsétlen lelkekkel s mig egyrészt ezre­ket tesznek tönkre, addig nemzetünk homlo­kára is a szégyen bélyegét sütik a külföld előtt, ahova ilyen „áruezikk“ legnagyobbrészt tőlünk kerül lii. Különösen a papok, tanitók, jegyzők, szolgabirák figyelmét hívjuk fel e füzetre, amelynek szomorú tartalmáról tudni nekik kell első sorban, hogy a védekezés e szörnyű lélekrontás ellen már idejében meg­történjék. — A tetszetős kiállítású füzet ára 60 fillér. Megrendelhető az egyesület titkári hivatalánál Budapesten, Rákóczi-ut 11. szám alatt. ..HETI SZEMLE“ Az idegbetegség veszedelmei igen sokfélék. Nyugodtan állítható, hogy az idegbetegek nagy része nem is tudja, milyen betegségben szenved. Néha évekig használ­nak mindenféle gyoinorcse 'peket és pihdákat emésztési zavarok ellen, holott azok tisztára ideges természetűek, ideges köhögést minden­féle nyálkaoldó szerekkel gyógyítanak, ter­mészetesen eredmény nélkül, idegbetegséget reumának minősítenek stb. Az idegbetegség leggyakrabban nyilvánuló jelenségei a következők: izgulékonyság, lehan­goltad g, tagok reszketőse, nyugtalanság, zavarok a szív működése körül, fejfájás, szédiilési roha­mok, félele. nérzet, álmatlanság, egyes tagok és testrészek elhalása, túlérzékenység zaj és szag iránt, részegességre való hajlam. Súlyosabb esetei a gondolkodási képesség gyengülése, öntu­datlan cselekvés, zavaros beszéd, esetleg teljes szellemi degeneratió. Az idegerö központja az agyvelő, tehát az idegbetegség — aggbetegség. Ha egy okos és képzett kereskedő utó­lag előtte is érthetetlen baklövést csinál, a legtöbb esetben azt látjuk, hogy az illető na­pon rosszkedvében volt, vagyis ideges volt. Ugyanezt az okot találjuk a legtöbb esetben, midőn a különben higgadt természetű ember aránylag csekély ügyben elveszti a fejét, vagy pedig az az ember, ki szándékosan senkit sem szokott bántani, súlyos sértésekre ragadtatja magit, veszekedő, összeférhetetlen lesz. Az idegeknek, ép úgy mint az izmok­nak, megfelelő nyugalomra és bizonyos meny- nyiségü tápanyagokra van szükségük, hogy működési képességüket megtarthassák. Ha a megfelelő nyugalmat nem nyújthatjuk az idegeknek, legalább a szükséges tápanyagról kell gondoskodni. Az izmok munkája tojásfehérjét használ el különböző formában, az idegek munkája főleg foszfort szervesen lekötött formájában. Az idegek által elhasznált anyagok leg­fontosabbika a lecitin, oly anyag, mely rnin- I deniitt található, ahol nagy életképesség kis keretben koncentrálódik p. o. az állati tojás­ban, a termények magvaiban, a bimbókban, de főképen az agyvelőben és az idegrend­szerben. Lecitin képezi fő alkatrészét dr. Erhard Visnervinjének. A Visnervin kiváló idegtáp­anyag, melyről az elismerő nyilatkozatok ezrei tanúskodnak. Alább közlünk egy nehányat: Drenkován, 1910. május 14. Megviselt idegrendszeremre, miután or­vosaim által rendelt gyógyszereknek semmi hatását nem éreztem, ezelőtt pár héttel ren­deltem próbára az Ön által ajánlott idegesség elleni „Visnervinből“ 3 dobozzal és mond­hatom, hogy annak elhasználása után ide­geim annyira megerősödtek, hogy mig azelőtt nem voltam képes egy rövid táviratot leko­pogni, mivel kezem reszketett az idegesség­től és nem tudtam kitartóan határozott jele­ket kopogni, most egész nap vígan és gyor­san, bármily hosszú és sok legyen is az, kifogástalanul bonyolítom le, ezt azonban csakis az Ön által készített áldásos hatású Visnervinnek köszönhetem és érte Önre a jó Isten á'dását kérem. E gyógyszert minden ideges embernek bátran ajánlom már kitűnő izénél és fokozott, biztos idegerősitő hatásá­nál fogva is. Szatmáry Kálmán, m. kir. postamester. Acs, 1910. junius 8. Ezennel tudatom, hogy a feleségem ré­szére küldött hat doboz Visnervin elfogyasz­tása után a hát- és fejfájása megszűnt, pedig a Visnervin szedése előtt napirenden volt a hát- és fejfájás, hogy már azt hittük, hogy végzetessé válik, tehát legnagyobb köszönet­tel tartozunk azon hirlaptudósitóknak, kik megismertetik a világ minden nemzedékével. Es a Nagyságos Doktor Úr fogadja tő­lünk a leghálásabb köszönetünket a nemes és csodát tevő Visnervinjéért, amelyet min­den idegbetegnek legmelegebben ajánlunk. Galambos József. Ezen elismerő nyilatkozatok, melyek ezrével érkeznek hozzánk, legjobb bizonyíté­kai a Visnervin kitűnő hatásának. 7 Minden más szerre, ha kísérletet aka­runk vele tenni, egy pár koronát kell áldoz­nunk, hogy aztán arra a megyőződésre jus­sunk, miszerint semmit sein használ. Aki ellenben ezen lapra való hivat­kozással Dr. Erhard Arthur k. f. b. t. Ber­lin, 35/L. 184. ezéghez fordul, teljesen ingyen kap egy nagy próba doboz Visnervint és Ugyancsak ingyen egy érdekes füzetet, mely kimerítően és érthethően tárgyalja az ideg- rendszer szerkezetét, annak működését, az idesbetegség keletkezését és gyógymódját. A próbát és füzetet ingyen kapják azok, kik azt egy levelezőlapon kérik. Mindenki, aki a fentebb elsorolt betegségek válamelyikében szenved, használja fel ezt a kedvező alkalmat. TOLLHEGYGYEL, A. pesti müveit társalgó. (Azonban nem könyvezim). (Színhely egy nem Széchenyi eszméi szerint működő kaszinó olvasóterme, amely — ha kártyaszoba volna — nem kongna az ürességtől. De mivel olvasó­terem, hát kong. Kong akkor is, sőt azután is, mikor elhelyezkedik benne egy szigorú szemöldökű ur, aki soha semmivel sincs megelégedve. A szigorú szem­öldökű ur kirakja tubákos pikszisét (mert nagy betűk­kel tiltva van a dohányzás, holott bátran lehetne ezt cselekedni, mert nem zavarna senkit), kellő hangos használat után zsebkendőjét, a köhögést csillapító ezu- kordobozt, szemüvegtokot, és szemüveggel a szemén összehordja az asztal körül elhelyezett székekre, (még arra is, amelyiken ül), meg az asztalra az újságokat, azután védelmi állásba helyezkedik, nehogy valaki el­tulajdonítson csak egy lapot is : tehát jobb lába az egyik széken elhelyezett ujságcsomón, a bal ugyanígy egy másikon, egyik keze az asztalon felhalmozott új­ságokon, a másik kezében az újság. Olvasni kezd. Csönd, mint azelőtt. Egyszerre szemöldöke még szigo- rubbra huzódik össze, mint szokott, majd torkát re­szeli, aztán kőhécsel, sőt köhög, mire a köhögés ellen való ezukorkák szégyenükben összezsugorodnak. A kö­högésből hang lesz.) — De ez rettenetes. Nem, ez hihetetlen. Egy miniszterrel igy ... Ha pedig . . . (Egyszerre védelmi állásba helyezkedik, mert nyílik az ajtó, ő pedig felheviilésében megfeledkezett a szokott védelmi állásról: jobb láb, bal láb, stb., mint fönt. Megjelenik egy vig szemöldökű ur, aki nem kri­tizál, csak mindent gúnyol. A szigorú szemöldökű megenyhül, mert ez nem olvas újságot, de azért min­dent tud, fölhagy a védelmi állással. Hangjában az előbbi fölháborodás reszkettetésével szól a vig szem- öldökühöz :) — Olvasta . . . ? Azaz hallotta. . . ? — Hogyne, kedvelt hívünk, a Hernyo- mimi ! Jól befűtött, mi? (A szigorú szemöldökű megfeledkezik kritikus természetéről, nem döbben meg, mint máskor, ha a felsőbbségekről ily gúnyos vállveregetóssel hall be­szélni, hanem szinte kéjelegve a megbotránkozásban folytatja még reszkettetőbb hangon :) — De hát megtörténhetett ez ? (Szinte ful- doklik a fölháborodástól.) — De mennyire megtörtént, még pedig amugyabban 1 (A vig szemöldökű tudja, hogy a szigorú szem­öldökű nem Hieronymin háborodik fel, hanem azugo- csai paraszton, de nem azért gúnyos természetű, hogy meg ne csipkedné a hyperloyális férfiút s hajmeresztő éllel folyatja :) — Küldtem is már a kis öregnek egy Saskut. — Kinek ? Mit ? A vig szemöldökű (szótagolva)-. Sas-kut. Csak ismeri Saskut ? Az állampolgári erények őre, — mely ha megvész, lásd Berzsenyit, — csak ismeri az illem őrét, a derék Saskut? Hát ebből majd megtanulja Hernyomimi, hogy kell enni egy főispánt, meg alispánt Ugocsa és Szatmármegye garnirungjával. Elküldtem a vén betörőnek, hogy legalább miniszter korában tanulja meg, amit a gyerekszobában elfelejtett megtanulni. (A szigorú szemöldökű ekkora arczátlanságra a megdöbbenés paroxismusára jut. Odakap, hol fészkel az agy. Elkékül és megnémul, eszébe jutnak a kegyel-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents