Heti Szemle, 1911. (20. évfolyam, 1-52. szám)
1911-12-20 / 51. szám
Ajándéktárgyakból, a műipar mindennemű /, külön baba és játékosztály Ragályinál Szatmár, Deák-tér 8. Telefon $496. __ _ _ = „HETI SZEMLE“ ________________________Sz^ A „magyar“ szabadkőmivesség. Irta: Id. EGAN LAJOS. II. Nem tehetek róla, még ha unalmasnak is tartják ezen lapnak tisztelt olvasói, Mik- lóssynak most már nagyonis időszerű könyvéből kitálalok még néhány dolgot, amit a magyarországi szabadkőművesek, a magyar társadalom kárára, véka alatt tartogattak, mert nagy hasznunkra lesz, ha a zsidóságnak a szabadkőművesség titkos formájába bujtatott társaságát teljesen felismerjük és megtanuljuk azt, hogy az ő külön érdekük előmozdítására a keresztény elemeket is tőrbe tudták csalni és azoknak eszét, tekintélyét, jó összeköttetésüket, a mi társadalmunkat romboló czéljaikra kihasználni. A szabadkőművesség keletkezése és rövid történetével már ezen a helyen foglalkoztam azelőtt, most már újabb irányzatuk érdekel bennünket legjobban és ezt kutatva látjuk, hogy szakadás állott be köztük is. Egy része megmaradt az Istenfélő, hazát tisztelő, csupán jótékonyságot gyakorló testvéri szeretetben egyesülő embereknek, a kik oltárjukon a főhelyre helyezték a keresztény szent bibliát. De ezeket ne keressük minálunk . . . Az intézménynek ez a formája a zsidóság beolvadásával hamar túlélte magát, mert ebben a testvéri támogatás túlzásba hajtva, van. Az élet változó viszonyai által fölöslegessé, sőt nevetségessé vált formaságok gyakorlata által, mint fölöslegesen parádézó intézményt sokan cserbehagyták, különösen amikor a zsidóság kezdett abba beözönleni és többségével domináló helyet elfoglalni. A másik, a szecessziós rész, a franczia szabadkőművesség vezetése alá került magyar kőmüvesség zsidós része, cserbe hagyta a vallásos és humanitárius alapot; ostoba gőggel hirdeti az emberi ész fölényét a szerinte mondva-csinált Istenségen és amellett a nemzeti szolidaritás érzetét is ki igyekszik pusztítani az emberiségből. A magyarországi páholyok jelenlegi tagjai túlnyomóan az idegenből ránkszakadt zsidóságból állván, természetes, hogy ennek a keresztény erkölcs alapján álló, a bibliát tisztelő szabadkőművesség nincs Ínyére, de szívvel lélekkel csatlakozik a szabadkőművesség azon irányához, amely a vallástalan- ság és nemzetköziség alapján végzi bomlasztó, nemzetrontó munkáját. Ez ledobta e bibliát a főmester asztaláról és helyébe tette a nihil eszméjét, melylyel megtagadja a társadalom minden eddigi berendezését és ezen hazát, Istent, erkölcsöket, törvényeket tagadó állásponton akarja az egész emberiséget nemzetközi alapon egyesíteni. Ebben az őrületben, a francziákat úgyszólván csak a mi zsidógondolkozásu páholyaink követték. A tekintélyes német, angol és amerikai páholyok távol tartották magukat attól a világszövetségtől, mely megtagad minden vallást. Ezek megszakítottak velük minden összeköttetést. Ez a kiközösítés erős bizonyítéka annak, hogy a magyar kőmüvesség vallásellenes irányt követ, politizál, bomlaszt annélkül, hogy jobbat tudna alkotni. Ezért a magas műveltségű külföld nem tartja kívánatosnak a velük való összeköttetést, bár azoknak ténykedése, mely minden formájában és minden árnyalatában magában hordja a társadalmat mételyező mérget, nekünk nem imponál, mégis jellemző, hogy az is megtagadja a velük való összeköttetést. Annál szomorúbb látványt nyújtott ennek a veszedelmes elemnek fellépése Magyarországban, melynek ezeréves létét ez az utálatos ellensége veszedelmesen megtámadja. Az ő hazafitlar ságát saját lapjuk és Jásziék megtapsolt beszédük bizonyítja, midőn azt Írja az egyik: hogy a fölösleges páholyhazafiság, minden kőmüvesi akciónak megölő bolondsága; a másikat megtapsolják bamba hallgatói, amikor azt prédikálja : hogy „fejlődésünket sem a corpus juris elavult törvényei, sem a hazafiaskodó történészek frázisai előbbre nem viszik.“ Hivatalos lapjuk a Kelet m. é. 14-ik számában Somogyi Béla tanár tollából közzéteszi, hogy már az iskolába is be kell vinni az embergyilkoló hazaffyság ideológiájával szemben, a reális a politikai és gazdasági emancipálásban nyilvánuló hazafiság elvét! Gratulálunk azoknak a szülőknek, a kiknek gyermeke ilyen urak nevelése alá kerül, a kiknek hivatalos lapjuk szerint: „a hazafias irányú tanítás ellenkezik a tárgyilagos igazság „kutatásával és hirdetésével“. Igazán nagy kábultság kell ahoz, hogy igy merik megtámadni legszentebb érzelmeinket a hazához, az erkölcshöz, az igazsághoz. Mérgezésükkel már nem is óvatosak, már nyilvánosan osztogatják azt és Purjeszék harczba akarják hivni a zsidó kőműveseket, a nyílt utczára kívánkoznak velük, mert ők össze akarnak ütközni az ezeréves hagyományokkal, a nemzeti gőggel! ügy látszik itt az ideje, hogy az állam- hatalom is beleavatkozzon ebbe a perbe, hogy megelőzze a kavarodást, mert tartani lehet tőle, hogy a közveszélyessé vált bolondok csakugyan az utczára mennek handa- bandázni, a honnan majd daganatokkal kerülnek a kórágyra. Igazat adnak nekünk, ha bolondulásról beszélünk, amit az ő saját észjárásuk bizonyít, midőn a minerva páholyban (1910. jan. 25.) azt hirdetik, hogy a magyar középiskolai ifjúságot nemzeti érzéséből ki kell vet- kőztetni és helyébe a szabadkőműves ideált leikébe plántálni, a mely az ő jeles újságuk szerint (1910. decz. 8.) abban kulminál: hogy „a magyar nyelvtanítás, himnuszénekel- tetés a gyermeket csak elbutitják.“ Hát ilyen tanokat hirdetnek a magyar szabadkőműves zsidók, akik itt még néhány évtizeddel ezelőtt polgárjoggal sem bírtak. Ezektől áthidalhatatlan szakadék válasszon el benőnket. A tb. fökapitányi kinevezés a városi közgyűlésen. A legutóbbi városi közgyűlésen, amelyről már hoztunk tudósítást lapunk múlt számában, — a Hajdú Károly tb. főkapitánynyá történt kinevezésével kapcsolatosan olyan kijelentések hangzottak el, amelyek ismertetését mellőzni nem lehet. Alább közöljük ezeket a nyilatkozatokat, amelyekhez — annyira határozottak és érthetőek, — kommentárt fűzni felesleges. Dr. Kelemen Samu Hajdú Károly III. ren- dőralkapitánynak tb. főkapitánnyá való kine vezéséhez fölszólalt, mert e kérdés az ő személyével is kapcsolatban áll, amennyiben ő a Hajdú Károly kinevezése ellen, miután azt nem találta a törvényes rendelkezésekkel egyezőnek, felebbezést adott be a közigazgatási bírósághoz. Nem azért, mintha tudatos törvénysértést tételezett volna fel a főispánról, hanem mert az volt a meggyőződése, hogy a főispán jóhiszeműen tévedett s figyelmen kívül hagyta a törvény rendelkezését. Hajdú időközben lemondott a tb. állásról, majd királyi kegyelem utján a minősítési törvény követelményei alól fölmentetett, f. évi nov. 30 án pedig a királyi kegyelem következtében a főispán újból kinevezte tb. főkapitánynyá. Nincs k^gása az ellen, hogy egy régi tisztviselő aködése ilyen módon nyer betetőzést. De nem hagyhatja szó nélkül azt a hangot és modort, amelylyel egy helyi lap (a „Szamos“), amely a hivatalos körökhöz legközelebb van e kinevezést tárgy illa, egy teljesen távol álló másik tisztviselő személyének rosszhiszemű s oda nem tartozó bevonásával és alaptalan, valótlan aposztrofálásával. Ez az eljárás nem szült jó vért a nagyközönség körében sem s inkább ártott Hajdú Károly- nak, mint használt.- — Kötelességének tartotta, hogy ezeket kijelentse s kéri a főispánt és a polgármestert, hogy a jövőben kövessenek el minden lehetőt, hogy hasonló indisz- szonáns esetek elő ne fordulhassanak. Csaba Adorján elnöklő főispán e felszólalásra kijelenti, hogy Hajdú Károly kinevezésének nem volt semmiféle személyi tendencziája; ezért amikor olvasta a kérdéses hírlapi közleményeket, ő maga ütközött meg rajtuk legjobban és a közgyűlés szil.. hangoztatja, hogy az ilyen eljárást a legnag,, ''b mértékben helyteleníti. — Dr. Vajay 1 'v polgármester is felszólalt. Ő akkor talos küldetésben távol volt, — mondá, — űkor a kérdéses hírlapi közlemények megje* mtek s érthetetlen indiszkréció következménye lehetett, hogy a Hajdú Károly királyi kegyelemre ajánlása érdekében felterjesztett hivatalos iratok visszaérkezésük után mindjárt hirlapilag tárgyaltattak. Azt azonban kijelentheti, hogy egészen más van azokban az iratokban, mint ami ferde világításban hirlapilag közöltetett. A Hajdú Károly kinevezésének legfontosabb és legfőbb czélja az volt, hogy abban az esetben, ha a főkapitány és szabályrendeletileg kijelölt helyettese, az I. alkapitány betegségük vagy más egyéb oknál fogva akadályozva lennének, legyen egy harmadik olyan egyén is, aki a helyettesítésükkel bizassék. Őrködni fog a maga hatáskörében a fölött, hogy jövőre ilyenek elő ne forduljanak. A főispán és a polgármester válaszát úgy dr. Kelemen Samu, mint a közgyűlés egyhangúlag tudomásul vette. u ü Egy 1 bó Naplója u n írja: Harsányi Kálmán. X. A cinquecentotól igen messze kerültünk; ma már nem pápák és kényurak a mecénások, hanem a személytelen jogi személyek, meg a mob és nem a San Pietro in Vincoli meg a Palazzo Pitti ékesitése a cél, hanem az állami és székesfővárosi középületeké, meg a bérházak parádés szalonjaié. Legalább minálunk, az. Megesik ugyan, hogy nagy-elvétve akad egy- egy főurunk, a ki milliókat áldoz műkincsekre, de — ments meg uram tőlük, ha Andrássy Dénesek. Még ha ösztöndíjakat adományozó Andrássy Dénesek is. Az idén jártunk Kraszna- horkán Varjas Endrével, s ott szégyenkeztünk jóformán egyetlen arisztokrata mecénásunk fejletlen ízlése és magyar-megvetése fölött. Két dokumentumot láttunk hozzá. A képtárat és a mauzóleumot. A képtár német képtár; sok másodrendű, még több selejtes alkotással. Magyar mű alig van benne; a mi van, az is jelentéktelen. Az egész múzeumban négy elsőrendű értékes festményt találtunk. Négy nagy Kávét legjobbat és legolcsóbban beszerezhetünk kávékereskedőnél Szatmár, Kazinczi-utcza 16. , MOKKA “ keverék czégem különlegese- 1 klgr. 4-40 korona. Villany
